MAKK

1. MAKK Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve a szélenergia szempontjából Fucskó József MAKK – Magyar Környezetgazdaságtani Központ EWEA-MSZET Workshop Budapest 2011. július 5.

2. Formálódó kontextus I. • Adott: 2009/28/EK irányelv („ RED ”) • Megköveteli az útitervet, azaz NCST-t („MMEHCST”) a 14,65%-os RES cél eléréséhez • Új elem, megújuló alapú hőre (RES-H) is célok • A célok teljesítése a támogatási rendszer átalakítását és számos más intézkedés megvalósítását igényli • Adott az energiahatékonysági csel.terv is • Klímapolitika • EU Roadmap 2050 • EU 20% helyett 30% ÜHG csökkentési cél 2020-ra? • NÉS adott, de konkrét RES célértékek nélkül • Megújuló energia törvény előkészítése?

3. Formálódó kontextus II. • Gazdaságpolitika – gazdaságélénkítés keynesi stb. módra • Az állam nagyobb és közvetlenebb (nemcsak szabályozói) beavatkozó szerepe • A Nemzeti Energiastratégia 2030 • Időben sajnos a RES stratégia és az NCST után jön • júliusban kormány elé kerül • Van amiben megerősíti a szélpozíciót, van amiben gyengítheti is • „függetlenedés az energiafüggőségtől” • CO2 intenzitás: 370 gramm CO2/kWh szintről közelítőleg 200 gramm CO2/kWh-ra kell csökkennie • Összeköttetések erősítése, külföldi vezetékes piaci integráció • a decentralizáltan és itthon előállított megújuló energia - helyi vállalkozások helyzetbe hozása, haszonlecsapódás? Vs méretgazdaságosság? Vs importintenzív technológiák? • állam tulajdonosi szerepe?? (ld MVM szélbevásárlása) – esélyegyenlőség?

4. Energiastratégia 2030 Eszközök Vidékfejlesztés Környezet- és természet-védelem • Versenyképesség • Ellátásbiztonság • Fenntarthatóság Oktatás és foglalkoztatás Társadalmi és szociális szempontok • Gazdaságélénkítés

5. Energiastratégia 2030

6. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve • A megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése szándék szerint a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lenne • Átlagos adottságokkal rendelkezünk (legjobb lehetőségek: biomassza, geotermia hőre) • Energia- és klímapolitikai célok megvalósítása mellett a gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálja • A Kormány a komplex zöldgazdaság-fejlesztés szerves részének tekinti, amely integrálódik a kapcsolódó iparágak bővítéséhez (energiahatékonyság, környezetipar, mezőgazdaság)

7. MMEHCST: RES ilyen volt, ilyen lesz (120,57 PJ 14,65% re 823 PJ) 7

8. Bruttó végső felhasználási energiapályák 2010-2020. között 8

9. Az egyes forgatókönyvek szerinti összefoglaló táblázat a bruttó energiafogyasztásra * a RED 3. cikk (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével számított érték 9

10. NCST – RES-E beépített kapacitás alakulása 10

11. NCST- megújuló villamosenergia-termelés 11

12. NCST – RES-E beépített kapacitás alakulása 12

13. NCST- megújuló villamosenergia-termelésRES-E 2020: 5.6 TWh, 10,9% re 51,5TWhszél: 2020: 1,5 TWh, 3% re 51,5TWh 13

14. RES-E kiinduló arányforrás: MEH 14

15. Itt tartunk szélenergiában(MSZET, 2011. április) 15

16. forrás: MEH 16

17. Itt tartunk szélenergiában(MEH) 17

18. forrás: MEH 18

19. A támogatáspolitika hatásossága szélenergia-termelés növekedése vs (a 2020-ig lehetséges) potenciálRe-Shaping projekt 19

20. Szélerőművek fajlagos bevételei és termelési költségei viszonyaRe-Shaping projekt 20

21. Szélerőművek fajlagos profitabilitása (hat-e a penetrációra?)Re-Shaping projekt 21

22. NCST szél – ambiciózus? • Az NCST célok nincsenek kőbe vésve, elvileg több RES is lehet • A 2020 –as szeles NCST cél a már elavult, de még(is) érvényes RES stratégia két forgatókönyve közé esik • 580 MW (NCST 750 MW) 920 MW • REPAP projekt nagyobb értékeket modellezett: • 790 MW illetve 890 MW

23. ►Comparative assessment: EWI projectversus futures-e projectThe EWI-study overestimates the exploitable potential of best resources across Europe(specifically within harmonized uniform quotasystemHQS, but not within BAU) since it does not adequately consider the limiting effect of non-economic barriers (→ neglecting grid constraints). Magyarország: ld a 15% feletti RES-E számokat vs 10,9% az NCST-ben; a sárga oszlop 55% pedig főleg a szélből adódna 23

24. Továbblépés feltételei I. • Tudatosítani (ahol, lehet számszerűsítve) a döntéshozókban, a szélenergia miért is támogatandó a 3-as és a további gazdasági-társadalmi stratégiai célok szempontjából • 1. ellátásbiztonság • Energia importfüggőséget csökkenti –OK • Rendszerstabilitás – kezelhető • 2. fenntarthatóság, környezeti hatások • Káros hatás elhanyagolható • Pozitív hatások • CO2 : 0,4-07 t/MWh elkerülése • NOx (is!!!), SOx, por, NMVOC stb kiváltás és kárelkerülés) jelentős • 3. versenyképesség • Jelentős támogatás per kWh (kb. 29-13=16 Ft/kWh), ez nagy a többi megújulónál is, de jelenleg kb 0,2 Ft/kWh a „szeles” árnyomás, 2020-ban pedig még mindig csak 0,6 Ft/kWh) • Modellezni kellene a tovagyűrűzó gazdasági hatásokat, nagyobb penetráció esetére is • A támogatás lejárta után, szabad piacon árcsökkentő nyomást fejtenek ki a szélerőművek az alacsony működési ktg miatt • További célok • Középfesz. csatlakozás: Hálózati veszteségcsökkentés mindhárom fenti célt szolgálja, egyéb potenciális rendszerhasznok (pl meddőenergia-gazdálkodásban) • Ezeket explicit jutalmazni is lehet – plusz bevételek • Munkahelyteremtés: • közvetlenül nem nagy (kb. 15 fő per 100 GWh), de a legtöbb más technológiának sem • Közvetett fejleszthető hazai beszállítók helyzetbe hozásával • Helyiek bevonása, haszonmegosztás révén elfogadottság növelhető • Fizetési mérleg: a technológia importból, de a kiváltott földgáz nagy része is • Regionális fejlődés – nemcsak mezőgazdasággal - ipari kultúra megjelenése

25. Energetikai és megújuló energia projektek üzemeltetési munkaerőigénye per 100 GWhForrás: OECD/IEA, 2007 Good Practice Guidelines – Bioenergy Project Development & BiomassSupply 25

26. Továbblépés feltételei II. • Mi lesz veled széltender? • Mikor? Időbeni ütemezés? • Méret szerint kiírt mennyiségek (5 MW alatti vs feletti, a kicsiket preferálják?) • Vagy mégis KÁT reform? • Reális benchmark költség adatok és üzemeltetési paraméterek alapján • Tender esetén is releváns: a KÁT felső korlát • Rendszerirányítás korlátainak csökkentése • Kiszabályozás ktg csökkentés ill. tehermegosztás, termelők ösztönzöttsége – kompromisszumok megtalálása • Kiegyenlítő költségek vállalása, ha a jó gyakorlat melletti benchmark költségeket a KÁT-ban elismerik • csoportos menetrendadás, területi diverzifikáció • Kompenzáció mellett némi rugalmasság vállalása (kisebb változási gradiensek, szabályozhatóság) • Nemzetközi példák: ES, UK, NL, IRE • A „konvencionális” erőművi mix alakulása – ezek állnak vagy piachoz is jutnak (elvileg elérhető vs ténylegesen működő –utóbbi jobb a kiszabályozáshoz) • K+F, smart grid tech alkalmazása, virtuális erőmű • Piacfejlesztés • Hazai tartalékpiac jobb szabályozása, érdekeltté és versenyzőbbé tétele • Nemzetközi tartalékkereskedelem fejlesztése • Időben közelebbi menetrenmódosítás lehetősége • Tőzsdén napon belüli termék bevezetése („túltermelés” elhelyezése, hiány beszerzése) – itt is felmerül a ki viselje a veszteséget kérdése

27. Az NCST-ben tervezett finanszírozási jellegű állami beavatkozási területek 27

28. 10% vs 7,5% IRR-hez szükséges átvételi ár(nyereségadó és maradványérték nélkül)MAKK számítás 265 HUF/EUR árfolyam mellett IRR: Internal Rate of Return – belső megtérülési ráta – elvárt reálhozam O&M: Operation and maintenance costs – üzemeltetési és karbantartási költség Feltételezve, hogy az adott időtáv után nem működik tovább! A nyereségadó emelné, a továbbműködés/maradványérték csökkentené a szükséges KÁT-ot Megjegyzés1: a 23% =>kb 2 GWh/év/MW termelést jelent Megjegyzés 2: Mo-n a beruházási ktg-ek 1380-1800 EUR/kW között mozogtak Megjegyzés 3: 17-18 Ft/kWh nem elég nagyobb parkok esetén sem 28

29. Összegzés • A kiinduló helyzet az, hogy • Hogy van? • Jól. • Kicsit részletesebben? • Nem jól. • Van szél? Van, nem sok, 22-23% azaz 1900-2000 óra/év átlagos kihasználással (de évről évre javul a hasznosítás hatékonysága); ez nem is rossz, és ha a KÁT elég (nagy)… • Lesz elég fejlesztés? Lesz tőke, lesz vállalkozói kedv, ha megfelelő a… • Tarifa, Tarifa, Tarifa avagy tender, tender tender, de ez nem elég • Kiszámíthatóság és a nem gazdasági akadályok, bürokrácia-engedélyezési folyamat, hálózat csatlakozási akadályok csökkentése

30. MAKK Köszönöm a figyelmet ! FucskóJózsef MAKK - Magyar Környzetgazdaságtani Központ Hungarian Environmental Economics Centre tel.: +36-20-3207 206 email fucsko.jozsef{ at }makk.zpok.hu web: www.makk.zpok.hu