Metafilózófia az Egészről

1. Metafilózófia az Egészről Varga Csaba c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke

2. Az örökérvényűség • Szívesen mondom, nincs örökérvényű elmélet. Ez a kijelentés nagyon sok terhet levenne a vállunkról • Kész vagyok azonban az ellenkezőjét is gondolni • Ha elfogadjuk az posztfizikai világképet, akkor (is) egyedül az élő világmindenség tudata/tudatossága örök. Ezen kívül nincs semmilyen valóság • Ha mi magunk hozzuk létre a teret és az időt is, akkor – ehhez képest – nem bátorság azt gondolni, hogy mi hozzuk létre vagy mi gondoljuk tovább az örökérvényű elméletet • A teljes múlt, jelen és jövő „beburkolt” a tér és idő minden tartományába. És mindaz is, ami ez előtt volt vagy ezen túl lehetséges • Ha ez valóban így van, akkor tehát az Egész örökérvényű valóság. Akkor semmi, így egyetlen elmélet sem lehet más • Az új szellemi felvetések miatt tehát ne korlátozzuk gondolkodásunkat

3. Tartalom • Az örökérvényűség • I. rész: Embertelen, istentelen világ és a metafilozófia válasza (szellemi térben, a holografikus „moziban”) • II. rész: A holografikus valóság, és a Möbius szalag csokor modell • Üzenet

4. I. rész

5. A század üzeneteiAlain Badiou összefoglalása 1. • A korszak: az Embernek (vagy Jognak) harca Isten ellen (aki terrorista) • Az új nagy (és hazug) narratíva: humanista demokrácia végső harca a barbár vallásosság ellen • Hova jutottunk? Az Egyistenek Istene kétszáz éve halott és a humanizmus embere sem élte túl a 20. századot • Isten és Ember egyaránt halott és nem támasztható fel • Az Abszolútum minden formája gyanús a végesség jegyében • Az emberfeletti ember egész egyszerűen Isten nélküli ember

6. AlternatívákAlain Badiou összefoglalása 2. • Isten nélküli ember léphet a halott Isten helyére (Sartre) • Az ember vesszen el, hogy megmentse Istent, noha a szubsztanciális lehetőségekről is lemondtunk • Az ember önmaga Abszolútuma – vagy már az sem • A halott Isten helyének elfoglalása önmagunk egyetlen megalapozása • Sartre már érvénytelen. Hova érkeztünk? Már csak az eltűnt ember által hagyott űrben lehet gondolkodni (Foucalt) • Ugyanakkor Isten nélküli ember nyitás, lehetőség? • Az Isten nélküli ember alternatívái: a) az ember abszolút lényegének megalkotása; b) embertelen kezdet; c) de mind a kettő lehetetlen, s mind a kettőről egyidejűleg lemondtunk

7. Formalizált embertelenségAlain Badiou összefoglalása 3. Nincs Isten és nincs Ember után - íme a végjáték: • Az ember a maga állatias testiségére redukálódik • Az ökológia és bioetika gondoskodik disznó és hangya fejlődésünkről • Az ember szánalomra méltó állat • Éljünk ideák nélkül; ideák a praxis vagy a gondolkodás • Az embertelenből kell kiindulni és innen készülhetünk fel az emberfelettire, aminek politika akarása azonban embertelenséget szül • Győzött a radikális dehumanizáció, az elméleti antihumanizmus • Embertelen igazságokhoz, formalizált embertelenséghez értünk – nincs tovább

8. A metaelmélet a végjáték után 1. • Először is, az elméleti antihumanizmus helyett új elméleti és/vagy filozófiai humanizmus • Az embertelen és istentelen külső-belső valóságkép helyett ember- és Isten központú valóságkép • Embertelen, istentelen igazságok helyett nem újra hamis ember- és Isten-igazságok • Vissza és előre az Ideákhoz, de nem a hamis, nem a hatalom-szolgáló ideákhoz • Az állatias testiségre redukált embertől vissza és előre a tudat-, s elme-lényegű emberhez • A halott Istentől vissza és előre az élő Istenig, az Abszolútumig, a szubsztanciáig

9. A metaelmélet a végjáték után 2. • A metafilozófia az Egész (vagy az Egy) elmélete és az Egész egyaránt tartalmazza Istent, és Embert • Önmagunk egyetlen lehetséges megalapozása az Egész elfogadása, de az Egész nem a múlt század helytelen vagy hamis alternatívái • Csak az újra élő, létező ember által teremtett belső-külső létben lehet gondolkodni, avagy az ezredfordulós vagy-vagy eldöntése • Az Önvalóval rendelkező Ember és az Embert megmentő Isten új szövetsége • Az élő Isten és az élő Ember összekapcsoltságának ismét láthatóvá tétele • Azaz: Istennek és Embernek (sőt Tudatnak és Valóságnak) nem feltámasztása, hanem folyamatos létének felmutatása, ami csak az egyesített metafilozófia által lehetséges

10. A metafilozófia érkezése 1. • A posztmodern vihar letisztította a szellemi terepet – lásd például A. Badiou filozófus műveit • A korábbi nagyelméletek érvényüket vesztették vagy minimum alapvetően megkérdőjeleződtek • A szaktudományok – nemcsak a kvantumfizika – olyan rész-egyesítettelméletekkel (új paradigmákkal) álltak elő, amelyek megkérdőjelezték a posztmodern gondolkodás radikális téziseit (például az Egész határozza meg a részeket; az Egész a helynélküliség összefonódása és az elsődleges valóság – David Bohm) • Az új szellemi állapot ezért szinte ideális új filozófiai, vagy új metafilozófiai egész-tér • A metafilozófia nem a semmiből jött, hiszen gyökerei időben és térben igen messzire-távolra nyúlnak vissza ám a tudományos paradigmaváltás törvényei szerint váratlanul jelent meg integratív poszt-nagyelméletként

11. A metafilozófia érkezése 2. • A metafilozófia számos gondolkodási határt átlép, de nem csak a tudományágak között: a holografikus valóság hologramja • Nem csak interdiszciplináris elmélet; a tudományt is kénytelen újradefiniálni, a tudomány korábbi határait is tudatosan átlépi • Ezért a metafilozófia önmagában is új paradigma. Minden eddigi tudomány, művészet és vallási gondolkodás eredményét integrálja és magasabb szinten egyesíti • Új gondolkodás, új tudomány, avagy nemcsak normál-, vagy posztnormál tudomány. Egyszerre új szemlélet, új logika, új megismerés-teória, új módszertan • Új filozófia az Egészről, Részről, egész-rész viszonyáról • Magas szintű absztrakcióval a rész-metaelméletekből születő szupra-filozófiával új valóságot/tudatot mutat fel

12. Az új világelmélet könyv indokai • Választanunk kell embertelen (sőt istentelen) világ s tudománya – és az Embert és Istent a maga teljességében ismét felmutató világ és tudománya között • A könyv szándéka szerint a választást tudatosítja és a választást megalapozottá teszi – minden tudós számára is • A megalapozás szükségessé teszi a legteljesebb és lehetőleg kiérlelt, kifejtett tudományos (poszt-tudományos) érvelést • Ez a könyv az első lépés: elméleti és filozófiai válasz - és ebben az értelemben szellemi „forradalom” • Ez az átfogó válasz (avagy szellemi világalternatíva) megszervezi önmaga tudományos, szellemi táborát • A következő könyv szólhat csak az új világelmélet praxis orientált valóra váltásának programjáról, ám ez a könyv is az utolsó fejezetben már javaslatokat tesz az új világgyakorlatra

14. A metafilozófia modellje • Ez az alapvető, átfogó, egységesítő Möbius-szalag csokor a metafilozófiai modell; a sokdimenziós ábra „északi” része az ember/egyén dimenziója, a „déli” része a kollektív oldal • Ez igazából síkban ábrázolt gömb modell, amelynek legbelső közepe (mélysége) és a külső „héj” végtelene összeér • Az ábra belsejéből (holon 1) indulva mindegyik holon része a következő holonnak, ahogy ezt a klasszikus holonelmélet már feltételezte • A körszeletek belső egysége és a körszeletek összes szintjének egysége mutatja az Egészet, ami az alapvető meghatározó • Az objektív és szubjektív valóság együtt: a kettőség, majd ennek meghaladása, a nem-kettőség és végül a nem kettőség felettiség is • Az Egész egyszerre az Abszolútum megnyilvánulása, a személyes tudat totalitása, az élő és élettelen valóság teljessége • Anyag és tudat, lét és szellem, fizika és metafizika, élet és transzcendens „élet” külön-külön és egységben is, vagy fent és lent, kint és bent, stb. • A körszeletek: valóság/tudat szeletek; minden körszelet két „oldal” egysége; ezért mindegyik körszelet szükségképpen Möbius szalag

15. II. Rész

16. A valóság, mint holografikus film(Michael Talbot könyve) • Ha egy holografikus filmet, amin egy alma képe van, félbevágunk, majd a feleket lézerrel megvilágítjuk, mindkét filmen rajta lesz az alma egésze • Ha a fél-almákat továbbdaraboljuk, minden apró filmdarabból felépül a teljes alma képe • A holografikus film minden egyes darabja tartalmazza az egész összes tulajdonságait • Ez a meghökkentő tulajdonság azokra a holografikus filmekre jellemző, amelyek a szem számára láthatatlan képeket tartalmaznak • A hologram térbelisége vitathatatlan, ám amikor megpróbálod megérinteni, a kezed áthatol rajta. • A hologram lényege, hogy azt a látszatot keltse, mintha lenne valami ott, ahol semmi nincs

17. Kitérő:hologram • A hologram alapja az interferencia jelensége. Két vagy több (bármilyen) hullám kereszteződésekor keletkező összevissza minta; a hullámtaréjokból, völgyekből összetett elrendezést hívjuk interferenciamintának • A hologram akkor jön létre, amikor egyetlen lézersugarat két különálló sugárrá választunk szét. Az első sugarat a lefotózandó tárgyra irányítjuk, a másikat pedig összeütköztetjük az első sugár tárgyról visszaverődő fénnyel. Ekkor jön létre az interferencia-minta, amit lefilmezünk • Szabad szemmel a filmen semmi olyat nem látunk, ami a lefotózott tárgyra emlékeztetne. Azonban amint egy másik lézerfénnyel átvilágítjuk a filmet, feltűnik az eredeti tárgy háromdimenziós képe • A nem anyagi hullámok sebessége pedig jóval meghaladja a fény sebességét, s olyan magas dimenziókba mennek végbe ezek a jelenségek, amelyeknek holografikus vetületeiről még nem tudunk a négy dimenziós holografikus vetületünkben

18. A holografikus agy(Michael Talbot) • Az agy az emlékeket holografikusan dolgozza fel; az emlékek így nem az agy valamelyik adott helyén vannak, hanem mindenhol, hiszen szétterjednek az agyban • Az emlékekhez hasonlóan a látás is szétterjed, mert az agy valamilyen belső hologramot alkalmaz; a hologram legkisebb része is fel tud mindent építeni abból, amit a szemek látnak • A hologram természete a „minden részben az egész” • Az agyunkban lévő valóságkép egyáltalán nem is kép, hanem hologram; a kérdés az, hogy minek a hologramja? • Mi tehát a valóság? A látszólag objektív világ, amit a Megfigyelő tapasztal, vagy az elmosódott interferencia mintákból álló hologram, amit az agy él meg? • A kérdés még az, hogy az amit az agy él, az mi, honnan jön, és Ki vetíti?

19. Modell az Egészről • Az Egész: önviszonyuló Egész • Az Egész: önteremtő hologram • Minden Möbius-szalag: rezgő brán; és minden brán egyúttal hologram • Minden brán: végtelen számú brán • A bránok közötti átlépés: holografikus • Mindegyik brán: van/nincs állapot; egyszerre tudat és egyszerre különböző valóságvektor • A Végső Tudat teremti a tudást, a tudás mindig energia, és minden energia felveheti a fizikai anyag minőségét (anyag-energia-információ-tudat lánc helyes sorrendben)

20. A (holografikus) holonok a szalag csokorban • Holon 1. Az ember belső tudata/tudattalanja, isteni Éne, avagy az Önvaló (a belső „végtelen”) • Holon 2. Az egyéni Én (a személyes, külső, társadalmi Én), és az ember fizikai teste, idegrendszere, elméje, gondolkodása, stb. • Holon 3. A fizikai-anyagi, természeti valóság, és a társadalmi valóság, a kollektív tudat, stb. • Holon 4. A személyes és kollektív tudás, bölcsesség, tudástudat, stb. • Holon 5. A személyfeletti, kollektív-feletti, transzcendens, vagy spirituális valóság/tudat, (a külső „végtelen” ) stb. • Az öt holon természetesen együtt teszi ki a meta-holon rendszert • Mindegyik holon (Möbius-szalag) határán vannak a valóságszínt átlépések, a valóság/tudat váltások, a határokon átnyúló (holografikus) transzformációk

21. A Möbius-szalag csokor • Az Egészen belül a „körszeletek” szintjei: valóság/tudatszintek (lásd: belső valóság, az egyén „külső” valósága, fizikai valóság, szellemi valóság, transzcendens valóság és mindegyik tudat ”valósága”. Ez egyben az érvényes világszerkezet modell is; • A sorrend nem véletlen: csak önmagunkból (agy, elme, tudat, személy, két Én) tudunk elindulni, ám ennek ellenére a visszafelé vezető (Abszolútumból induló) út legalább ennyire érvényes; • A tudat teremtette holografikus fizikai-anyagi három-dimenziós valóságot tehát újabb „körszeletek”, a szellemi, majd a transzcendens valóságok követik; • Ezek a „valóságok” egyben valóság/tudat lépcsők, vezetnek le és fel; • Minden valóság-szint így egy-egy „körszelet”, azaz két (integrált) valóság összekapcsolva – és ez az Egész szerkezet a „több emeletes” valóság (az ábrán kiterítve a háromdimenziós valóságban).

22. A Möbius-szalag csokor • Ha a lét és tudat, a fent és lent együtt, komplex szerkezetben értelmezhető és magyarázható, akkor ez a teljes világfilozófia esélyét adja • Minden dimenzió/vektor váltás egyben tudatváltás és fordítva; ez egyben a világmodell egyik törvényszerűsége • A valóság/tudat szintek váltásai (lásd az egymás felé fordított nyilak mutatta határokat) szükségképpen titkok, avagy nem kellően értelmezett összefüggések: az egyesített meta-elméletek ezekre a váltásokra kínálnak válaszokat • A belső kiindulópont tehát: az agy (két agy), az elme (két elme), a tudat (egy-tudat), (az egységes) tudattalan - avagy a teljes belső végtelen és szerkezete • Minden körszelet-szinten más típusú idő, más tér (és persze téridő) van • A külső kiindulópont nem más, mint jeleztük, ez az EGY, minden kettőség megszűnése (a nem kettőség), a poszt-valóság, a poszt tudat és innen haladhatunk befelé

23. A Möbius-szalag csokor • Minden Möbius-szalag valóság/tudat körszelethez más-más tudomány- és nem tudomány s gondolkodás) típus tartozik; • A metaelmélet a tudományok, művészetek, vallások olyan egyesítése, amely az egyesítést az előbbiek feletti szinten hozza létre, úgy, hogy egyaránt integrálja a hagyományos és az új tudományt, a különböző teológiákat, a régi és az új paradigmákat, az ősi és mai tudásokat, a régi és a mai tudatállapotokat, stb. • Csak a régi, vagy klasszikus tudomány, avagy gondolkodás és a normál tudatállapot alapján metafilozófia aligha teremthető, hiszen ezek a holonok egy részét a tudományban nem vizsgálják, vagy létüket önmagukban is tagadják; • Az egyesített elmélet nem csak a balfélteke használatát végzi, hanem épít a jobb félteke tapasztalatára és inspirációra is, sőt a két féltekéből következő megközelítést szintén egyesíti.. • Az ábra látszólag bonyolult és összetett, ám egyetlen, sőt viszonylag egyszerű modellben egyesíti a teljes holografikus metavalóságot/metatudatot. És ez a lényeg. Olyan szimbolikus, vagy szellemi modell kerestünk, amely az egyesítés elvégezhető és a maga teljességében kutatható

24. Üzenet • Ha a valóság/tudat egyesített holografikus „valóság”, akkor a személyes és közös gondolkodás sem lehet más, mint egyesített elmélet/filozófia • Ha minden valóság-elemben ott az egész, akkor több elem egybecsengése: teljes igazolás • Az új tudomány tanítása, hogy nem felfedezzük a valóságot, hanem tudatosan részt veszünk a teremtésben – folyamatosan teremtünk • Az új világelmélet című könyv új világgondolkodás, amely megvilágosító szellemi út önmagunkhoz is, a személyes és közös holografikus teremtéshez • Az egyesített filozófia az egyetlen szellemi út, amely esélyt ad a teremtésben való részvételre

25. Köszönöm a figyelmet! Varga Csaba szociológus c. egyetemi docens Stratégiakutató Intézet elnöke Webcímek:www.strategiakutato.huwww.metaelmelet.hu www.inco.hu www.arcafolyoirat.hu www.paradigmakutato.hu Email:vargacsaba@vargacsaba.hu