1 / 56

A vesék feladata

A kiválasztás szervrendszere Endokrinológia - diabétesz Dr. Wagner László SE, Transzplantációs és Sebészeti Klinika. A vesék feladata. A szervezet folyadék háztartásának fenntartása

Download Presentation

A vesék feladata

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A kiválasztás szervrendszereEndokrinológia - diabéteszDr. Wagner LászlóSE, Transzplantációs és Sebészeti Klinika

  2. A vesék feladata • A szervezet folyadék háztartásának fenntartása • Egy felnőtt ember testének kb. felét víz teszi,az élet vizes oldatban zajlik. Mindennap veszítünk, és veszünk fel vizet és sót. A belső miliő stabilitásának fenntartását,a folyadékforgalmat bonyolult élettani szabályozási rendszerek irányítják amik megszabják a folyadékok térfogatát és összetételét. • Méregtelenítés • Az anyagcsere folyamán keletkezett salakanyagok, gyógyszerek, mérgek kiválasztása • Hormonok termelése • A vérképzés, vérnyomás, csontanyagcsere szabályozásában vesznek részt.

  3. Egy kis anatómia… • A vese páros, tokkal körbevett, bab alakú szerv, amely a hátsó hasfalon, retroperitonealisan helyezkedik el, nagyjából az utolsó hát- és a két felső ágyéki csigolya magasságában • A két vese súlya átlag 260-290 g • Átmetszetén látszik, hogy a mirigyes szövet karéjszerűen körbeveszi az erekkel, vesemedencével, zsírszövettel kitöltött veseöblöt. Kétféle, kéreg és velőállományt különböztetünk meg. A velőállomány 8-18 pyramisból áll, amit ezek csúcsi részének kivételével vesz körbe a kéreg. • Anatómiai és funkcionális egysége a nephron

  4. A vese részei

  5. A nephron szerkezete I. • Valamennyi nephron a Bowman-tokból és glomerulusnak nevezett capillaris hálózatból, proximális és distalis tubulusokból és a köztük lévő Henle kacsból áll.

  6. Nephron szerkezete II. • A distalis tubulusok gyűjtőcsatornákba szedődnek össze,ezek pedig egyesülve a vesekelyhekbe szájadzanak.

  7. Nephronok működése I • A glomerulusokban percenként 120 ml, azaz napi 180 l „primer vizelet” keletkezik, ami a plasmaultrafiltrátum összetételével egyezik meg. • A végleges vizelet mennyiségének és összetételének kialakítása a tubulusokban zajlik: a tubulus lumenéből az interstitium, plasma felé irányuló áramlás a reabsorptio, ellenkező irányú a secretio.

  8. Nephron működése II

  9. Vizelet elvezetése • A tubulusokat, csatornákat megjárt, végleges vizelet ezután a vizelet elevezető rendszeren át ürül: ennek részei az ureterek, és húgyhólyag.

  10. A veseműködés vizsgálata I • Serum kémia vizsgálata: creatinin, cabamid, creatinin clearence • Vizelet vizsgálat: térfogat, fajsúly, fehérje, cukor, keton, vér, nitrit ürités, üledék mikroszkópos vizsgálata • Vérkép vizsgálata: anaemia jelenléte eytropoetin hiány következtében /normocyter normochrom/ de polyglobulia is jelen lehet pl.: polycystas vesebetegségben

  11. Veseműködés vizsgálata II Haematuria: pl nagyszámú vvt ürítés kőre, gyulladásra utalhat, de glomerularis eredetü is lehet, ha az üritett vvt-k morphológiai változást mutatnak,IgA nephritisben, Proteinuria: leggyorsabb tesztcsíkkal, ez az albumint alacsony koncentrációban mutatja ki Proteinuria: normális vagy kóros fehérje magas plasma koncentrácioja- túlfolyásos proteinuria, lehet intermittáló, orthostatikus, állandó, nyomonkövetés indokolt, 24 órás fehérjeürítés elvégzése / normálisan < 150 mg/nap/ Glukosuria: diabeteses eredetű, norm. vércukor érték mellett renalis tubularis funkció zavar Ketonuria: lehet éhezésben, nem ellenőrzött diabetes mellitusban

  12. Veseműködés vizsgálata III Vizelet tenyésztéses vizsgálata baktériumok, gombák okozta fertőzések Képalkotó eljárások natív hasi rtg, UH, iv urographia, angiographia, CT, MRI

  13. Veseelégtelenség I Acut veseelégtelenség: azon klinikai állapotok összessége, amelyek gyorsan és folyamatosan romló veseműködéssel járnak, oliguria kíséretében, vagy anélkül Osztályozása, eredete: • Praerenalis: nem megfelelő veseátáramlás, keringő vérmennyiség csökkenése/ vérzés,GI vesztés, ascites, égés/ cardio-vascularis betegség • Postrenalis: ureter elzáródás vesekövesség, vesepapilla necrosisa, véralvadék által, extraluminalis okként retroperitonealis fibrosis,colorectalis tu, hólyagobstrukcio

  14. Veseelégtelenség II • Renalis: • Acut tubuláris sérülés /ischaemia következtében: műtét, vérzés, vénás vagy artériás elzáródás, gyulladáscsökkentők, ACE gátlók hatására, toxikus ágens következtében-myoglobinuria, nehézfémsók, intrarenalis kicsapódás következtében- hypercalcaemia, uratok, myeloma fehérje/ • Acut ill. rapidan progrediáló glomerulonephritis: félholdképzödésel járó GN, polyarteritis nodosa, Wegener garnulomatosis, Goodpasture sy, immuncomplex-lupus glomerulonephritis, postinfectiosus glomerulonephritis • Acut tubulointerstitialis nephritis – gyógyszer, infekció • Acut vascularis nephropathia

  15. Veseelégtelenség III • Az acut veseelégtelenség tünetei, diagnosisa, kezelése • A tünetek az veseelégtelenség kialakulásának gyorsaságával és a kiváltó okokkal függnek össze. Területen egyetlen jel lehet a cola színű vizelet után jelentkező oliguria, anuria, vagy éppen reggeli szemdagadás, illetve bokadagadás; tarkótáji fájdalom • A diagnosis felállításában se creatinin emelkedése segít, legelőször a prerenalis és postrenalis okokat kell kizárni. • Kezelésben a kiváltó ok a mérvadó: pl. vérzés esetén transzfúzió, keringéstámogatás, obstrukcio megszűntetése, folyadék és elektrolit egyensúly fenntartása, sze. dialízis

  16. Veseelégtelenség IV • Chronikus veseelégtelenség: a vese kiválasztó és szabályozó chr. károsodásából származó állapot • Leggyakoribb oka a diabeteses nephropathia, a hypertensiv nephropathia, polycystas vese, illetve chr. glomerulonephritisek

  17. Veseelégtelenség V • Chronikus veseelégtelenség tünetei, diagnosisa, kezelése • Tünetek:első jel lehet a fáradékonyság, csökkent szellemi teljesítőképesség, hypertonia, sápadt-szürkés bőr, viszketés, esetleg periphérias neuropathiak, GI fekély képződés, • A diagnosisfelállításában a rutin vizsgálatok segítenek • Kezelés: diéta, folyadék és elektrolit szintek tartása, anaemia és pH korrekciója, vérnyomás rendezése, végstádiumban művesekezelés, transzplantáció

  18. Vesepótló kezelés I CAPD kezelés

  19. Vesepótló kezelés II Haemodyalisis kezelés

  20. Vesepótló kezelés III Vesetransplantáció

  21. Glomerularis betegségek I • Olyan szerteágazó betegségek csoportja, amelyek elsősorban a glomerulust érintik. • Több betegséget viszonylag specifikus fény –, immunfluorescens vagy elektronmikroszkópos szövettani elváltozás jellemez • Rendszerint immunológiai tényezők okozzák, vagy a glomerulus basal membran ellen irányuló antitestek lerakódása, vagy nagyobb immundepositumok kialakulásához vezető antigén-antitest depositumok lerakodása igazolható. • Lehetnek elsődlegesek, illetve systemas betegséghez kapcsoltan másodlagosak. • Pathogenetikailag két részre nephritis és nephrosis sy-ra oszthatók

  22. Glomerularis betegségek Strukturalis eltérés a glomerulus memebran károsodása

  23. Glomerularis betegségek II • Nephritis sy: a haematuria, hypertonia, veseelégtelenség és oedema tünetegyüttese jellemzi, lehet acut és átmeneti, fulminansan vagy lassan progrediáló • Acut nephritis sy: a glomerulusok diffuz gyulladásos elváltozásai, hirtelen kialakuló haematuira, vvs cylinderek, gyakran hypertonia, enyhe proteinuria jellemzi • Gyorsan progrediálóGN: focalis és segmentalis necrosis és sejtproliferatio kialakulása, fulminans veseelégtelenséghez vezet, proteinuriával, haematuriával, vvt cylinderekkel

  24. Glomerularis betegségek III • Primer renalis haematuria-proteinuria sy: IgA nephropathia, recurraló haematuria, mérsékel proteinuria, glomerularis eltérések jellemzik, bármyel életkorban megjelenhet • Chronikus nephritis-proteinuria sy: a glomerulusok diffuz sclerosisa jellemzi, proteinuria, cylindruria, általában hypertonia IgA nephropathia

  25. Glomerularis betegségek IV Primer Nephrosis sy: a glomerulus súlyos, elhúzódó protein- permeabilitas fokozódása következtében jön létre • Minimal change betegség: gyorsan kialakuló oedema, nagymértékű, szelektiv proteinuria, norm. vesefunkció jellemez • Focalis, segmentalis glomerulosclerosis: proetinuria, mérsékelt haematuria, hypertonia, azotaemia, idős kori kezdet, • Membranosus glomerulonephritis: lappangóan kialakuló oedema, kifejezett proteinuria, normális vesefunkció, esetenként normotensio, okozhatják daganat, szisztémás betegség, gyógyszer, fertőzés, vagy ismeretlen ok • Mesangialis proliferativ glomerulonephritis: változó mértékű proteinuria, haematuriával, amit a mesangiumban fellépő immuncomplex depositio idéz elő • Mesangiocapillaris glomerulonephritis: változó mértékű proteinuria, haematuriával

  26. Glomerularis betegségek V 4. Congenitalis nephrosis sy 5. Nephrosis sy. multisystemas betegségekkel: - diabeteses nephropathia (mesangialis sejtproliferatio okozza, végstádiumú veseelégtelenség leggyakoribb oka) - SLE – immuncomplex mediálta GN

  27. Tubulointerstitialis betegségek • Acut tubulointerstitialis nephritis: elsősorban a tubulusokat és az interstitiumot érintő veseelégtelenséggel járó sy.-gyógyszer indukálta, systemas infectio, pyelonephritis, anyagcsere betegségek/ hypercalcaemia, hyperuricaemia/ • Chronikus tubulointerstitialis nephritis: a tubulointerstitialis terület elváltozása dominal a glomerularis, vascularis elváltozással szemben- gyógyszer indukálta, fizikai tényezők,infectio, érkárosodás következtében kialakult, cystikus betegségek/ polycastas vese, medullaris szivacsvese/ dysproteinaemiak következtében/ myeloma muliplex/

  28. Húgyúti fertőzések I • A normális húgyúti rendszer steril és igen ellenálló a fertőzésekkel szemben • A többségüket Gram negativ,aerob baktérium okozza:E.coli, Klebsiella, Enterococcus, Preteus, Pseudomonas, amik a hüvely és húgycső bemenetéből vándorolnak fel hólyagba, az ureter mentén a vesébe. • Urethritis:dysuria, pyuria • Cystitis: hirtelen kezdet, gyakori, sürgető vizelési inger,égő, fájdalmas vizeletürítéssel • Prostatitis: hidegrázás, láz, gyakori vizelési inger • Acut pyelonephritis: Hirtelen kezdet, láz, deréktáji, fájdalom hányinger, hányás • Chronikus pyelonephritis: bizonytalan panaszok/ derékfájás, láz/

  29. Húgyúti fertőzések II • Diagnosis, kezelés • Az alsó és felső húgyúti fertőzesek nem mindig különíthetők el a klinikum alapján de van néhány jellegzetesség: haematuria általában cystitisre utal,a vizelet üledék vizsgálat, tenyésztés megerősíti ezt, acut pyelonephritisben leukocytosis, pyuria, fehérvérsejt cylinderek támasztják alá • Kezelés: általában fuoroquinolok/ ciprofloxacin/, acut pyelonephritisben parenteralis ampicillin, fuoroquinol, cephalosporin • Gomba-parasita fertözések: candida fajok, trichomoniasis, malaria

  30. Öröklött és veleszületett vesebetegségek • Cystas nephropathiak • Polycystas vesebetegség: számos bilateralis vesecysta jellemző, autosomalis dominans vagy recessiv öröklődésű • Medullaris cystas betegség: a medulla cystosus átalakulása jellemző, medullaris szivacsvesében a vesepyramisokban gyűjtőcsatorna tágulat • Nem cystas nephropathiak • Alport sy/ haematuria, csökkent veseműködés, sensoroneuralis süketség, szemrendellenesség/

  31. Mi a Diabetes Mellitus (DM)? Olyan komplex anyagcserezavar, melynek hátterében abszolút, vagy relatív inzulinhiány áll. Kezeletlen formában progresszív természetű hyperglikaemiával jellemezhető, és idővel mikro- illetve makroangiopathias szövődmények kísérik.

  32. A szénhidrát anyagcsere típusai Egészséges éhomi érték < 6,1 OGTT 2 órás értéke < 7,8 IFG-Emelkedett éhomi vércukorszint éhomi érték 6,1- 6,9 OGTT 2 órás értéke < 7,8 IGT-Csökkent glükóztolerancia éhomi érték < 7, 0 OGTT 2 órás értéke 7,8- 11,0 Diabetes Mellitus éhomi érték ≥ 7,0 OGTT 2 órás értéke ≥ 11,1 Vénás vér mmol/l

  33. Dg.: Diabetes Mellitus • Ha az éhomi glukózérték ≥ 7.0 mmol/l vagy • Random vércukorvizsgálat ≥ 11,1 mmol/l vagy • OGTT 2 órás értéke ≥ 11,1 mmol/l

  34. Diagnózis felállítása • Klinikai tünetek -polyuria, polydipsia, fogyás, szájszárazság, altesti viszketés, pyogén bőrinfekciók. A betegség kezdődhet drámaian, coma formájában, vagy fokozatosan • Vércukorvizsgálat: mindig vénás vérből, lehetőség szerint étkezezés után 8 órával, enzimatikus eljárással

  35. DM etiológiai osztályozása I. • 1-es típus (-sejt pusztulás, mely többnyire abszolút inzulinhiányhoz vezet) -autoimmun típus -idiopathiás típus • 2-es típus (lehet kezdeti inzulinrezisztencia relatív inzulinhiánnyal, vagy elsődleges inzulinelválasztási zavar inzulinrezisztenciával, vagy anélkül

  36. DM etiológiai osztályozása II. • Speciális formák: - Cystas Fibrosishoz - Thalassemiahoz - Malnutritiohoz - -sejt genetikai hibájához társuló - gyógyszer, vagy kémiai anyagok okozta • Gestatios diabetes

  37. A DM kórfejlődése

  38. DM megoszlása 100 DM Kb. 90 2-es tip. Kb. 10 1-es tip. 5 ketoacidózisra hajlamos 85 nem hajlamos 75 elhízott 10 nem 50 % OAD 25 % Inzulin 25% diéta

  39. 1-es tip. DM pathogenesise I. Örökletes fogékonyság (6-os kromoszómán HLA-D gén) Környezeti tényezők Vírus? Toxin? Aktivált T-lymphocytás beszűrődés insulitis Autoimmunitás aktiválása Saját- nem saját -sejtek immunfolyamat közvetítette pusztulása Szigetsejt-ellenes antitestek sejtközvetítette immunválasz DM

  40. 1-es tip. DM pathogenesise II. IAA, GAD, ICA ellenanyag pozitivitás Normál inzulinszint Gyors inzulinválasz csökkenése Örökletes hajlam Insulitis -sejt károsodás -sejt tömeg Pre- DM DM idő

  41. 2-es tip. DM Pathogenesise I. Elhízás Túltápláltság Hyperglikaemia Inzulinrezisztencia Inzulinreceptorok számának csökkenése, vagy működészavara Hyperinsulinemia -sejtek kimerülése (Genetikai hajlam esetén fokozottabban) DM

  42. 2-es tip. DM Pathogenesise II. • Normoglikémia fenntartásának akadályozottsága - a szigetsejtek csökkent glukóz érzékenysége - csökkent inzulinszintézis és elválasztás - csökkent inzulinreceptor aktivitás (izomban és zsírszövetben) - csökkent perifériás glukózfelvétel - perifériás inzulinrezisztencia - csökkent inzulin szekréció - fokozott hepatikus glukóz produkció

  43. Ami a háttérben van: elhízás BMI és 2-es típ. diabetes kialakulásának rizikója Relatíve rizikó BMI (kg/m2)

  44. Terápia • Diéta, testmozgás • Per os antidiabetikum • Inzulinterápia • Vesetranszplantáció Különböző kombinációi

  45. Per os antidiabetikumok • A szénhidrát felszívódást késleltető vagy gátló vegyületek 1. alfa-glukozidáz-hidroxiláz enzim gátlók • Insulinérzékenyítők 2. biguanid vegyületek 3. thiazolidindion vegyületek (PPAR-agonisták) 4. DPP4-gátlók 5. GLP-1 analógok • Insulinkiválasztók - kezdeményezők: 6. meglitinid vegyületek 7. sulfanylurea vegyületek - hatásfokozók: 8. természetes anyagok: arginin, glucagon, acetyl-cholin

  46. Orális antidiabetikumok fő hatásmechanizmusai Tiazolidéndion

  47. Túlsúlyos és kövér 2-es típusú diabéteszes betegek optimáliskezelési sémája • MINDENEK ELŐTT • 3 hónap életmódváltás • Diétaéstestmozgás • Dohányzás elhagyása 1. LÉPCSŐ Metformin monoterápia 2. LÉPCSŐ 2x-es kombináció 3. LÉPCSŐ 3x-os komb. vagy (metformin +) inzulin

  48. Inzulinkezelés indikációi • Abszolút indikációk: - DM ketoacidózis és coma - 1-es típusú DM • Relatív javallatok: - 2-es típusú DM-nél, amikor adekvát diéta, maximális per os terápia ellenére sem érünk el normoglikémiát; átmeneti inzulinterápia; prekoncepcionális gondozás

  49. Inzulinkezelést befolyásoló tényezők

More Related