Kompetencia határok

1. Kompetencia határok

2. 6. A személyiségben dezintegrációra utaló jelek tapasztalhatók, vagy dezintegrációs állapotban van. 5. A kliens életében krízishelyzet, krízisállapot áll fenn, ezzel kapcsolatos feladatok ellátása. 4. A kliens életében, életfelfogásában megjelenő folyamatokat illetően be kell indítani a megismerési folyamatot és az önismereti folyamatot. 3. A probléma tisztázási szintje, a probléma megfogalmazásának, a probléma megoldásának elindítása. 2. Információ adás, tanácsadás szintje, az eligazodás segítésének szintje. 1. Szociális gondozás és ápolás szintje, (teljes és/vagy a nem teljes önellátás esetén kiegészítő ellátás nyújtása). pszichológus, pszichiáter felsőfokú szociális gondozó, szociális asszisztens

3. Szociális munka adminisztrációja

4. A szociális adminisztráció • Az a tevékenység, amely segíti a szociális munkást, team-ben dolgozókat, a munkatársakat, hogy adekvátan tudják alkalmazni a módszereket. A szociális adminisztrációban való eligazodás és a megfelelő gyakorlása, a szükségletek felismerését és az erőforrások optimális felhasználását szolgálja.

5. Területei • A rendszer szervezeti összefüggései • Ügyiratkezelés • Információ folyamata

6. A rendszer szervezeti összefüggései • A rendszer alatt a mi tekintetünkben a szociális ellátórendszer értendő, annak intézményei, szervezetei. Az intézmények, szervezetek felépítése, működése tükröt tart a felelősök elé, a szükségletek kielégítése tekintetében. Ezen felül a szakember számára a szervezetek, intézmények működési, tevékenységi keretet, önmegvalósítási, fejlődési lehetőséget adnak.

7. Ügyiratkezelés • Az intézmények dolgozóinak, bármely szinten tevékenykednek is, 4 alapvető funkciót kell ellátniuk: • tervezés • szerezés • vezetés • ellenőrzés

8. Tervezés: A problémamegoldás folyamatának megtervezése. Az ellátórendszer intézményi struktúrájának, működésének, feltételeinek megtervezése. • Szervezés: Magában foglalja a folyamat körüli teendők összehangolását, a feladatok megosztását, mely egy rugalmas, változó ügyintézési, feladat-ellátási folyamatot takar. • Vezetés: A probléma-megoldási folyamatirányítását foglalja magában, ebben a szakaszban is nagy szerepe van a dokumentálásnak, akárcsak az előbbi két tevékenységnél. Meg kell említeni a vezetési stílusokat, melyek funkcionálása szorosan összefügg a dokumentáció módjával is. • Ellenőrzés: E funkció nélkül nincs visszacsatolás, tapasztalatszerzés és a tevékenység értékelése is elmarad. A szociális ellátás tekintetében az ellenőrzésnek az is szerepe, hogy az ellátórendszer hatékonyságára ezáltal kapunk választ.

9. Tervezés • A tervezésnek mint döntéshozó folyamatnak két része van: • Stratégiai tervezés - a hosszú távú stratégiákkal és célokkal való bánás és az általános irány megállapítása. amelyben a szervezet mozog. • Operatív tervezés - rövid távú célokkal és tervelőirányzatokkal való bánás és a stratégiai tervezésben meghatározottak végrehajtásának elősegítése. • A tervezési magatartás magában foglalja: az eredményességet, hatásosságot, a közszellemet és a felelősséget. • A tervezési folyamatnak 4 szakasza van, nevezetesen: • Problémaazonosítás, • Célkitűzés, • Programtervezet, • Kiértékelés.

10. Szervezés • A szervezés magában foglalja egy szervezeti struktúra megalkotását, a feladatokat végrehajtó emberek meghatározását és a kommunikációs minták megállapítását. • Mindezek dinamikus folyamatok és ez egy rugalmasan változó ügyintézési folyamat. A szociális munka egyik fontos célja a szervezeti reform az alkalmazottak szintjén; az ügynökségi, hivatali szabályok és bürokratikus eljárások szintjén. • A szervezeti tervezés 2 fő modellje: • Mechanikus, amely nyomást gyakorol a produktivitásra és az eredményességre, • Organikus, amely az alkalmazkodással és az emberi fejlődéssel foglalkozik.

11. Vezetés • Autokrata (tekintélyelvű), kihasználó stílusú vezető. De ha a szakembert jellemzi ez a magatartásforma, akkor a kliensekkel való együttműködésre az jellemző, hogy csak előírja a feladatokat és elvárásokat fogalmaz meg. • Lassez-fair stílusú munkaerőre elsősorban az a jellemző, hogy hagyja a dolgokat maguktól megoldódni, jóindulatú. De e módszert óvatosan kell alkalmazni, mert veszélyeket rejt magában azzal, hogy anarchia helyzetet idézhet elő. • Demokratikus stílusra jellemző, hogy kompromisszumra kész. A partnereivel, munkatársaival, a kliensekkel közösen döntenek és közösen fogalmazzák meg a teendőket.

12. Ellenőrzés • Az ügyviteli kontroll olyan folyamat, amely monitorozza a tevékenységet az előre meghatározott célokkal és a teljesítményállandókkal szemben. Itt fontos, hogy a felelősségvállalás biztosítva legyen. Ez nagyon fontossá vált egy olyan korban, amikor a gondoskodásra fordítható pénzkészletek extrémen korlátozottak.

13. Az információ folyamata • Az információ hatalom. Amennyiben a szakembertájékoztatja, informálja a klienst, a családját arról, hogy milyen szociális ellátásra, juttatásra jogosult, hatalmat ad a kezébe, mégpedig a jogosultság hatalmát. A segítő számára az Etikai Kódex előírja, hogy a kliens számára hozzáférhetővé kell tenni a szolgáltatásokat. Ennek egyik lehetséges formája lehet, hogy tájékoztatjuk az elesetteket, a szükséget szenvedőket a lehetőségekről, azaz informáljuk őket. Az információ magában foglalja: az adatokat, elemezett tényeket, lényeges, a tevékenységet demonstráló szöveget és számadatokból származó információkat, a jogosultságot. A modern információs (számítógépes) rendszer abban játszik szerepet, hogy meggyorsíthatja a segítségnyújtást, és nem utolsó sorban kiküszöbölhetővé teszi a párhuzamosságokat.

14. Felelősségteljes szolgálatok létrehozásának módszere • Felelősségteljes szolgálatok létrehozásának módszere: • a stáb alkalmasságának kifejlesztése • a szervezet azon képességének javítása, hogy jelentőségteljes és megfontolt célokat határozzanak meg • a különböző szükségletek meghatározásának képességét fejleszteni • analitikai eszközök használatának képessége a priority-setting fo­lyamatban, és alkalmas emberek bevonása a folyamatba • költségek társításának képessége világosan meghatározott eredmények­hez • az alternatívák azonosításának képessége, illetve az a képesség, hogy azonosítsuk a kritériumokat, amelyeket az alternatívákból való választás során használunk.

15. Az ügyiratkezelés folyamatábrája Érkezés ↓ Postabontás ↓ Van-e előnye → igen → Előzményt kell keresni ↓ › nem Szignálás ↓ ↓ Külön szabályozás szerint ← Kell iktatni → igen → Iktatás ↑ ← ↓ ↓ Tárgymutató készítés ↓ Előadói ív megnyitása ↓ Továbbítás az ügyintézőhöz ↓ Kézi irattár 2 évig ← Expeidálás ←igen ← Az ügy elintéződött? ← ↓ ↓ ↓ ↑ Archív irattár Ügyfél Nem ↓ ↑ Határidő nyilvántartás →

16. Érkezhet: • Az állampolgártól (természetes személy) • Jogi személytől (másik szervezet, intézmény) • Helyben hivatalból keletkezik az irat. • Fizikailag érkezhet: • Postán (faxon, elektronikus úton) • Intézmény saját kézbesítőjétől (futárszolgálat) • Közvetlenül az ügyféltől vagy a társszervtől (behozza) • Sok esetben az átvételt igazolni kell, valamilyen elismervényel (tértivevény). A kézbesítő könyvben való aláírással igazoljuk az átvételt. Az ügyiraton vagy másodpéldányon való rögzítéssel vesszük át.

17. Postabontás: • Az SZMSZ-ben szabályozva van. Egy vezetői feladat. Egy minisztériumban egy egész osztály van a postabontásra. Egy intézményben az intézmény vezető maga. Postabontáskor 3 dolgot kell elvégezni: • Meg kell nézni ki a címzett. (Vezető, intézménynév csak a dolgozó nyithatja ki, ha az intézménynév van elől utána a vezetőnév, akkor csak a vezető nyithatja ki). • Téves bontás esetén a küldeményt le kell ragasztani, és el kell juttatni az eredeti címzetthez. Téves felbontás előfordulhat: a posta rossz helyre viszi ki, vagy félrecímzés esetén. • Ellenőrizni kell, hogy a küldeményben jelzett iratok hiánytalanul megérkeztek-e. Van-e előzménye az ügynek/ügyfélnek? • Ha igen, akkor az előzményt ki kell keresni. • Ha nem, akkor Szignálás: • A Szignálás jelentése: • Vezetői feladat. Szignálás során a vezető kijelöli azt a munkatársat, aki foglalkozni fog az esettel/klienssel. Fontos munkaszervezési funkció, mert a munkamegosztás módjának meghatározására is szolgál. • TEAM (hetente egyszer) hozza meg azt a döntést, hogy ki fog foglalkozni az adott esettel /klienssel. • Be van szabályozva, pl.: A – B-ig, C – D-ig, egy másik munkatárs fog foglalkozni az esetekkel/kliensekkel, névsor szerinti felosztás. • Adott település van felosztva vagy önkormányzati választókörzet szerinti felosztás. • Összevont megoldás. Valamelyik a fentiekből dominál, de az összes többi is szerepet játszik a döntésben.

18. Iktatás: • Szűkebb értelemben: Az iktatószám adása. • Tágabb értelemben: Intézmények, szervezetek, kimenő és bejövő levelezését – nyilvántartását segítő adminisztrációs eljárás. • Hogyan zajlik az iktatás?: Az iratra nyomnak egy bélyegzőt. Feljegyzésre kerül az iktatási szám, érkezés időpontja, küldő intézmény kódja, irat tárgya, esetgazda/felelős/ügyvezető neve, irat kapcsolata más iratokkal. • Mi az, amit iktatunk? Kell-e minden beérkező levelet/iratot iktatni? Nem. • Elektronikus iktatás: Vannak komplett iktató programok. • Következményei: • Kezd feleslegessé válni az iktató személy léte. • Nő az ügyintéző terhe (Nagyobb intézményeknél ez nem biztos, pl.: önkormányzatnál). • Ki kell nyomtatni az elektronikus változatot.

19. Tárgymutató készítése: Régen egy külön nagy könyv volt, és ABC-s sorrendben tartalmazta az iratok számát + az iktatószámot. Így könnyebben ki lehetett keresni az ügy előzményeit. Ez azonban ma már egyre kevésbé él. Kiszorította az elektronikus iktatás. • Előadói ív megnyitása: A mi szakmánkban ezt a következőknek szokták hívni, szinonimák: • esetdosszié • karton • boríték • bugyi • esetmappa. • Kettős célja van ezeknek az iratgyűjtőknek: • az irat fizikai védelmét szolgálják • ezeknek a dossziéknak, kartonoknak, stb. borítóján össze vannak gyűjtve az ügyiratkezeléshez fontos információk (kliens neve, lakcím, stb.) • különféle utasítások vannak rajta, ami az ügyirat kezeléssel kapcsolatosak. (Főleg az esetdossziéra jellemző ez.)

20. Expeidálás:Postázás. A kliens értesítése a kérelme eredményéről. Ez történhet ma már e-mail-ben. Ebből a levélből az irattár is fog kapni. • Irattár: Az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely (1995. évi LXVI. Törvény 3.§. g.) • Irattári anyag: rendeltetésszerűen a szervnél maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő szervesen összetartozó iratok összessége. • Iratkezelés: Az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. • Különféle selejtezési időpontok vannak: • 2, 5, 10, 20, 50, 70, 100 év, Nem selejtezhető soha – ezek kerülnek a levéltárba. • Kiadványozás: A döntéstervezet jóváhagyását nevezzük kiadványozásnak. Általában a szervezet vezetője jogosult erre, de ezt a jogát átruházhatja más beosztottjának. Ergo: az iratot aláírhatja és lepecsételheti a főnök. Általában a szervezetek az alapdokumentumaiban fogalmazzák meg, hogy melyek azok az iratok, amelyeket ki – ki kiadványozhat. Az aláíró felelősséget vállal az irat tartalmáért. Ez sokszor elég mechanikus, mivel egy vezetőnek nem mindig van ideje mindent elolvasni.