(Tan)könyvek a (lát)határon - új utak a helyi hagyomány és lokalitás átadásában

1. (Tan)könyvek a (lát)határon- új utak a helyi hagyomány és lokalitás átadásában Komporday Levente

2. „Régi utak” A dualizmus idején több szempont is vezérelte az ország és Zemplén vezetőit: Asszimiláció Közigazgatási változások 1867 után (Zemplént, mint vármegyét, földrajzi egységet megismertetni)

3. „Zemplénvármegye rövid leírása a vármegyebeli népiskolások számára” Keleti Sándor írta 7 kiadása jelent meg 5 szakaszból állt: 1. Előismeretek, 2. Szülőföld, 3. A járás, 4. A vármegye, 5. Zemplénvármegye általánosan

4. A két világháború közötti időszak Trianoni béke után a revízió miatt különösen felértékelődött Zemplén esetében a helyi hagyományok, lokalitás életben tartása Tankönyvek mellett új módszertani jelenségek: osztálykirándulások Könyvek: Harsányi István: Sárospataki kalauz; Szepesi Bódog: A Sátoraljaújhelyen épült Magyar Kálvária

5. A 2. világháború utáni időszak1945 utáni évek Szakítás az 1945 előtti szemlélettel, és a személyekkel Felejteni (Nagy-Zemplén vármegyét, magát a vármegyét) Tősgyökeres zempléniek távoztak 1950 utáni közigazgatási változások Csak Rákóczi, Kazinczy, Kossuth kultusza maradhatott

6. A helyi hagyományok újrafelfedezése 1980-as évek második felétől Kevesen maradtak, akik a régi tradíciókra emlékeztek, újra ki kellett kutatni, utána kellett járni Szájhagyomány útján terjedtek idősek körében (aszú legenda)

7. Módszertani lehetőségek Az oktatási intézmények Zemplén nevezetesebb szülöttei nevét vették fel Minden évben megemlékeznek a névadóról (iskolai ünnepségek, pályázatok) Szabadon választható érettségi témakör (történelem, magyar irodalom) A települések híres szülötteikről megemlékeznek, hagyományt ápolnak („Fényes Újhely”)