Stratégiai tervezés - PowerPoint PPT Presentation

Strat giai tervez s
Download
1 / 20

  • 63 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Stratégiai tervezés. A stratégiai tervezés szükségessége. A hazai közoktatásban az elmúlt évtizedben, főleg annak második felében olyan változások történtek, olyan helyzet alakult ki, amely teljesen új követelményeket támaszt az egyes iskolákkal, azok vezetőivel szemben.

I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.

Download Presentation

Stratégiai tervezés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Strat giai tervez s

Stratgiai tervezs

A stratgiai tervezs szksgessge


Strat giai tervez s

  • A hazai kzoktatsban az elmlt vtizedben, fleg annak msodik felben olyan vltozsok trtntek, olyan helyzet alakult ki, amely teljesen j kvetelmnyeket tmaszt az egyes iskolkkal, azok vezetivel szemben.

  • Egyes iskolk nyertesei ennek a helyzetnek, mg msok vesztesei. voltak iskolk, melyek megjultak, mg msokat bezrnak. A jelensg mgtt az egyes iskolk stratgijnak megltt vagy hinyt kell keresnnk.

  • A rendszervltozs els vei j krlmnyeket teremtettek az iskolk szmra: az j kzoktatsi trvny elksztsnek az elhzdsa, a kzponti akarat vltozsai, 8 vagy 6 osztlyos gimnzium, a szakkpzsi trvny hinya, az rvnyes tanterv bizonytalansga, a hirtelen bvl tanknyvpiac, az nkormnyzatok helykeresse felerstettk az iskolai autonmia jelentsgt (Lisk, 1996).


Strat giai tervez s

  • Stratgiai tervezst tesz/tenne szksgess a Nemzeti alaptanterv bevezetse. Igaz,ennek elfogadsa, megjelense elhzdott, sokszor a kvlllk szmra szinte rthetetlen vitk zajlottak krltte, de egy dologban biztosak lehettek volna az iskolk: hagyomnyosan megszokott tanterveket nem fognak tbb kapni, teht maguknak kell folyamattervet kszteni, meghatrozni az iskolban foly oktatmunka kereteit s rszben tartalmt is.

  • Teht a rgi tanterv, mint kzponti szablyoz eszkz mr csak annyiban mkdik, amennyiben az iskolk letben tartjk. az j szablyozs mg nem funkcionl, ezrt az iskolknak tartalmi krdsekben elg nagy mozgsterk volt/van. A kzpiskolkat mg az rettsgi-felvteli, illetve a szakmai kpest-minst vizsgk szablyoztk/szablyozzk, de az ltalnos iskolk szmra csak a hagyomny, a megszoks az igazi szablyoz er.


Strat giai tervez s

  • Vgl van egy tnyez, amely szintn a stratgiai tervezst szorgalmazza: az orszg demogrfiai helyzete. A szletsek szma a 80-as vek kzeptl egyrtelmen cskken, a korbban tlzsfolt iskolkba egyre kevesebb gyerek jr. E tny az iskolk jelents rszben csak azt jelentette, hogy a tants felttelei kedvezbbek, a korbbi magas osztlyltszmok helyett idelis krlmnyek kztt lehet dolgozni. De ez a tny az utbbi vekben gazdasgi krdss vlt: az nkormnyzatok, rtheten, kltsgrzkenny vltak, s azt kezdtk vizsglni, hogy mirt kerl olyan sokba egy-egy iskola. Az iskols kor gyerekek szmnak cskkense gazdasgi szempontbl egyrtelmen vezet az iskolk szmnak cskkentshez egy-egy teleplsen.


A strat giai tervez s felt telei

A stratgiai tervezs felttelei

  • A stratgiai tervezs alapfelttele a szervezeti nllsg, az autonmia. Evidens,hogy csak az az intzmny tervezheti meg jvjt, alakthatja ki sajtos stratgijt, amelyik szervezetileg nll.

  • Az 1993. vi LXXIX. szm trvny 37.-akimondja, hogy. A kzoktatsi intzmny jogi szemly. Ezzel az iskola birtokba jutott annak a jognak, hogy szervezetileg nmagt meghatrozza. Korltot nyilvn meghatrozhat a fenntart-alapt nkormnyzat/ egyhz/alaptvny a ltrehozskor, de mindenkpp biztostja a mozgsteret az iskolnak. Ezt az elssorban nmeghatroz mozgsteret ersti meg a 39.: .A nevelsi-oktatsi intzmnyek szakmai tekintetben nllak. Szervezetkkel s mkdskkel kapcsolatosan minden olyan gyben dntenek, amelyet jogszably nem utal ms hatskrbe.


Strat giai tervez s

  • A pedaggiai programrl szlva egyrtelmv teszi, hogy az iskola kidolgozhatja sajt stratgijt, teht meghatrozhatja azokat a clokat, feladatokat, amelyeket meg akar valstani, megvalsthatnak tart.

  • Ahhoz, hogy ez tnylegesen megvalsulhasson, mindenkpp szksges, hogy az intzmny, az iskola vezetse (vezetsge) rendelkezzenprognosztikai szemllettel. A pedaggiai gyakorlat, a nevels mindig jvre orientlt, teht cljaiban alapveten mindig elre kell gondolkoznia. Ez napjainkban biztos nehezebb feladat, mint egy stabil, alig alig vltoz korban.

  • Mind a szervezeti autonmia mkdsnek, mind a prognosztikai szemllet rvnyeslsnek alapfelttele a szervezeti kultra meglte s funkcionlsa.


Strat giai tervez s

  • A szervezeti kultra fogalma szles rtelemben: az iskola dolgozinak s tanulinak szervezeti rendje, mechanizmusa, a trgyi kultrja is, mindazokat a felttelek, ahol s ahogy az iskola mkdik. Az iskolnak szksgszeren ki kell alaktania azt a szervezeti s mkdsi mechanizmust, mely a legoptimlisabban biztostja a clok megvalstst, illetve a clokat csak ezek ismeretben lehet relisan kitzni. A tantestlet sszettele, a tanulk milyensge ppgy meghatrozza a feladatok realitst, mint a trgyi krnyezet.

  • A stratgiai tervezskor alapos krnyezetelemzst kell vgezni. Ms stratgit kell kialaktani a laktelepi, a falusi, a belvrosi iskolnak, vagy az elit kzpiskolnak, mint a szakmunkskpz intzetnek. A stratgia kialaktsakor mindenkpp szmolni kell a krnyezettel, a legtgabb rtelemben, melyben a szervezet, esetnkben az iskola mkdik. Tudni kell, hogy milyen trsadalmi rtegre szmthatok megfogalmazott cljaim megvalstsakor, iskolapolitikmat, stratgiai terveimet kik tmogatjk.


Strat giai tervez s

  • A stratgiai tervezs feltteleknt a kzgazdasgtudomny ltal megfogalmazott tovbbi kt tnyez napjainkban az iskolk esetben klnsen fontos s kritikus. Alapvetnek tartjk a tarts rtkrendet s az igazodsi pontok nll kivlasztst.

  • ltalban megllapthatjuk, hogy minden iskolnak magnak kell megfogalmaznia, hogy a tants, a tuds mellett milyen nevelsi rtkeket tud, akar tarts clknt kitzni stratgiai tervben.

  • Az igazodsi pontok hasonlan jelentsek a mai iskola stratgijnak kialaktsakor, hiszen az iskolarendszer talakulban van, a struktravlts idszakban lnk. Az elmlt vekben az iskolk szmra, nyilvn teleplsenknt eltr mrtkben, volt lehetsg a szerkezet s a profil talaktsra, j kpzsi, nevelsi clok s elvek megfogalmazsra, kialaktsra. A 90-es vek elejn mg a gazdasgi korltok is kevsb hatottak,gy dnten az iskolavezets kreativitsn, prognosztikai szemlletn mlt a stratgia kialaktsa.


Strat giai tervez s

  • Az iskolnak magnak kell megfogalmaznia, hogy milyen magatartst, erklcsi normt, normarendszert kvetel meg dikjaitl, s ehhez milyen trsadalmi tmogatst kap. . A tmegkommunikci ltalkzvettett, a politikusoktl hallott, a mindennap tapasztalt rtkek nem biztos, hogy az iskola szmra is elfogadhatk. Egy rszk res, illetve megfoghatatlan pldul a szocilis piacgazdasg), ms rszk nem biztos, hogy tarts rtk (pldul pnz, vagyon,gazdagsg), illetve, hogy egy az egyben tvihet az iskolai nevelsre (pldul vllalkozv nevels). A nevelstudomny feladata, hogy minl elbb vlaszt adjon, milyen taxonmiai rendszerben s milyen mdszerrel valsthatk meg azok az rtkek, melyeket sokat emlegetnk, de igazi tartalmuk mg feltratlan (pldul kreativits, nmegvalsts stb.). . Ebben a helyzetben vlik hangslyoss az alapos krnyezetelemzs kvetelmnye s a szervezeti kultra figyelembe vtele. Ezek elmaradsa, hinyossga pr v alatt megmutatkozhat.


A szervezeti strat gi k

A szervezeti stratgik

  • A vllalati, szervezeti stratginak a kzgazdasgi irodalomban nincs ltalnosan elfogadott,egysges defincija. Kiindulsnak fogadjuk el meghatrozst: Vllalati / szervezeti stratgina mkdsi kr, a magatartsi elvek, a clok s eszkzk meghatrozst s egymshoz rendelst rtjk viszonylag hosszabb tvra.. (Dessewffy, 1989)


Strat giai tervez s

  • I. : a tanv megtervezse. Vllalati szinten ez tulajdonkpp nem ms, mint a bevtelek s kiadsok . ltalban egy vre szl . elrejelzse. Ennek a szintnek az alapproblmja, hogy a hosszabb tvon jelentkez hasznot knnyen figyelmen kvl hagyja. Az iskolban ennek megfelelje az ves iskolai munkaterv, valamint a tanmenetkszts, mely egy-egy v tantsi stratgijt. hatrozza meg. A rvid tv haszon tipikus megjelenseknt rtkelhetjk, mikor mereven ragaszkodunk a tanmenethez, figyelmen kvl hagyva a megrts, a tuds mlysgt.


Strat giai tervez s

  • II.: a kpzsi ciklus tervezse. Kzgazdasgi alapja az rtkests tbb vre szl elrejelzse, olyan helyzetben, amikor a verseny viszonylag alacsony fok. A hossz tv tervezs sokszor trtneti idsorok, trendek elrevettsn alapul, azon a veszlyes felttelezsen, hogy a jv a mlt egyszer folytatsa. Az iskolknl ez a veszly fokozottan fennll, hiszen termszetnl fogva konzervatv, a hagyomnyokhoz ragaszkod szervezetrl van sz. Az elmlt vtizedek, de klnsen az utbbi pr v iskolatrtnsei szmtalan pldt knlnak arra, hogy ez a szint nem veszlytelen az iskolaszmra.


Strat giai tervez s

  • III.: kiemelt oktatsi irnyok megjelense. A 60-as vekben a gazdasgi nvekeds lelassulsval a piaci verseny meglnklt. Ezrt a vllalatvezets figyelmt a termelsrl a marketing fel fordtotta. Ennek eredmnye az zletgak, a tevkenysgi krk elklntse s az erre pl stratgiai tervezs. Az zletgi stratgiai tervezs veszlye egyrszt az, hogy a tlzott autonmia esetn a kzs erforrsokat nem sikerl kihasznlni, msrszt az elklnlt rsztervek nem felttlenl szolgljk a vllalat mint egsz fejldst. Az iskolknl tipikus pldja ennek a tagozatok megjelense, illetve a tagozatos iskolk trtnete. A jl megvlasztott tagozat a piacon elnyket jelenthet,ugyanakkor sok esetben az iskola mint egsz nem profitl a tagozat nyjtotta elnykbl.


Strat giai tervez s

  • IV.: az iskola mint egysges szervezet. A gazdasgban az zletgi tervezs hibi viszonylag hamar jelentkeztek, gy szksgszeren jtt az jabb szint, az ssz vllalati stratgira val trekvs. Fontos az egysges stratgiai irnyok megtallsa,a hossz tv gondolkodsmd kialakulsa/kialaktsa. (A vezetk hajlamosak a napi operatv teendkben elveszni, tfog krdsekre nem marad idejk.) Veszlyforrsok itt is vannak. Ilyen pldul az elidegeneds, mikor a szellemi elit, a blcsek elklnlnek a dolgozktl, vagy a nagyfok szablyozs, a szigor brokrcia kialakulsa s az ezzel egytt jr formlis vezets tlhangslyozsa.

  • Krem mondjanak erre iskolai pldkat!


Strat giai tervez s

Az elbbi tervezsi lpcsk a stratgiai tervezs problminak elemzse vezetett el napjaink stratgijhoz:

  • V.: integrlt iskolai stratgiai vezets. Itt a hangsly a teljes kr s sszetett vezeti tevkenysgen van, a stratgiai s az operatv vezets egyidejsgnek a megvalstsa a fontos. Ennek eredmnyeknt j vezeti kultra alakul ki. A nlunk is megjelent klnbz vezetkpz intzetek, tanfolyamok ltalban erre a fokozatra ksztenek fel.

  • VI.: iskolai stratgiai gondolkods Az egynnek, amikor

    belp a vllalathoz, akkor cljai vannak, sszhangban a neveltetse sorn megszerzett kultrjval. A vllalatnak nyitottnak kell lennie erre az egyni stratgira is (Ohmae,1982). Ms megkzeltsben az emberi tke, kpessg, tuds s szervezet egymsra tallsa biztostja a sznvonalas vllalati kultrt, a versenykpes stratgit s a hatkonymkdst (Hajnal, 1986).


Strat giai tervez s

  • VI.: iskolai stratgiai gondolkods Az egynnek, amikor belp a vllalathoz, iskolba, akkor cljai vannak, sszhangban a neveltetse sorn megszerzett kultrjval. Az iskolnak nyitottnak kell lennie erre az egyni stratgira is. Ms megkzeltsben az emberi tke, kpessg, tuds s szervezet egymsra tallsa biztostja a sznvonalas szervezeti kultrt, a versenykpes stratgit s a hatkony mkdst


Strat giai tervez s

  • Izgalmas krds, hogy a fenntart nkormnyzatok stratgiailag gondolkoznak-e, hiszen egy-egy vros (telepls) kzoktatsi rendszere, iskolahlzata is felfoghat szervezetknt, ahol akr az ssz vllalati stratgiai tervezsnek, akr az integrlt stratgiai vezetsnek rvnyeslnie kellene. A helyi kzoktatspolitikai koncepci-nak a funkcija pp a stratgia kialaktsa lenne. Ehhez az egyes iskolai stratgik szervesen illeszkedhetnnek, mg az operatv teendk elvgzsre hivatottak a kzoktatsi irodk. Ebben a felfogsban egyarnt rvnyeslhetnek az egyni elkpzelsek s a kzssgi rdekek.

  • Sajtos pldt mutatnak erre az egyhzi iskolk, melyek szksgszeren rendelkeznek szksgszeren rendelkeznek valamilyen kzponti stratgival (az adott egyhz, szerzetes rend nevelsi koncepcija,kzponti irnymutats stb.), de ezen bell minden egyes iskolnak a helyi krlmnyek kztt kell kialaktania sajt arculatt, gyakorlatt.

  • Az alaptvnyi iskolknl egyrtelm a stratgiai gondolkods meglte, hiszen csak gy tudnak versenykpesek lenni a kzoktatsi piacon.


Tervez si szintek

Tervezsi szintek

  • Szervezeti:

  • 1993. vi LXXIX. Trvny/ANemzeti kznevelsrl szl trvny koncepcija

  • Helyi rendeletek( Kzoktatsi Intzmny fenntartsi s fejlesztsi Terv; Intzmny fenntartsi, feladat elltsi terv)

  • SZMSZ, Hzirend

Tartalmi:

  • Nemzeti Alaptanterv

  • Kerettantervek (Oktatsi Minisztrium ltal jvhagyott; pl.:Nyregyhzi Tantervcsald)

  • Pedaggiai Program


Pedag giai rendszer

Pedaggiai rendszer

egy adott pedaggiai cl vagy clok elrse rdekben egy adott pedaggiai koncepci alapjn kidolgozott ht elem rendszer

  • Pedaggiai koncepci

  • Tanulsi-tantsi program

  • Tanulsi tantsi egysgek lersai,

  • Tanulsi-tantsi eszkzk

  • rtkels s eszkzei

  • Pedaggusok felksztsi programjai

  • Szakmai httrtmogats


Aj nlott irodalom

Ajnlott irodalom

  • A Nemzeti kznevelsrl szl trvny koncepcija (NEMFI honlap)

  • 1993. vi LXXIX. Trvny a kzoktatsrl

  • Szrny s Teher (2009) Blcsek Tancsa Alaptvny

  • VII. Nevelsgyi Kongresszus(2008.augusztus 25-28) Program s sszefoglalk http://www.nk7.hu

  • Halsz Gbor (1991): Mit vr a trsadalom az iskoltl? j Pedaggiai Szemle, 6. sz. 3.12.

  • Lisk Ilona (1996): Iskolaszerkezet s teleplsszerkezet. j Pedaggiai Szemle, 1. sz. 54.64.

  • Komlssy kos(1997):AZ ISKOLAI STRATGIRL Magyar Pedaggia 97. vf. 2. szm 127.135. (1997)

  • Gergely Gyula:Jrjunk a fldn, s biztostsuk a minsget! j Pedaggiai Szemle (2000.november)

  • Bthory Zoltn: Maratoni reform NKONET 2001.

  • Havas Pter: A pedaggiai rendszerek fejlesztse Tanulmny 2009. www.ofi.hu

  • Dr. Sdi Jnos:AZ OKTATSI PROGRAMOK (PEDAGGIAI RENDSZEREK)

  • A JOGI SZABLYOZS TKRBEN Budapest 2010.


  • Login