Strat giai tervez s
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 20

Stratégiai tervezés PowerPoint PPT Presentation


  • 55 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Stratégiai tervezés. A stratégiai tervezés szükségessége. A hazai közoktatásban az elmúlt évtizedben, főleg annak második felében olyan változások történtek, olyan helyzet alakult ki, amely teljesen új követelményeket támaszt az egyes iskolákkal, azok vezetőivel szemben.

Download Presentation

Stratégiai tervezés

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Strat giai tervez s

Stratgiai tervezs

A stratgiai tervezs szksgessge


Strat giai tervez s

  • A hazai kzoktatsban az elmlt vtizedben, fleg annak msodik felben olyan vltozsok trtntek, olyan helyzet alakult ki, amely teljesen j kvetelmnyeket tmaszt az egyes iskolkkal, azok vezetivel szemben.

  • Egyes iskolk nyertesei ennek a helyzetnek, mg msok vesztesei. voltak iskolk, melyek megjultak, mg msokat bezrnak. A jelensg mgtt az egyes iskolk stratgijnak megltt vagy hinyt kell keresnnk.

  • A rendszervltozs els vei j krlmnyeket teremtettek az iskolk szmra: az j kzoktatsi trvny elksztsnek az elhzdsa, a kzponti akarat vltozsai, 8 vagy 6 osztlyos gimnzium, a szakkpzsi trvny hinya, az rvnyes tanterv bizonytalansga, a hirtelen bvl tanknyvpiac, az nkormnyzatok helykeresse felerstettk az iskolai autonmia jelentsgt (Lisk, 1996).


Strat giai tervez s

  • Stratgiai tervezst tesz/tenne szksgess a Nemzeti alaptanterv bevezetse. Igaz,ennek elfogadsa, megjelense elhzdott, sokszor a kvlllk szmra szinte rthetetlen vitk zajlottak krltte, de egy dologban biztosak lehettek volna az iskolk: hagyomnyosan megszokott tanterveket nem fognak tbb kapni, teht maguknak kell folyamattervet kszteni, meghatrozni az iskolban foly oktatmunka kereteit s rszben tartalmt is.

  • Teht a rgi tanterv, mint kzponti szablyoz eszkz mr csak annyiban mkdik, amennyiben az iskolk letben tartjk. az j szablyozs mg nem funkcionl, ezrt az iskolknak tartalmi krdsekben elg nagy mozgsterk volt/van. A kzpiskolkat mg az rettsgi-felvteli, illetve a szakmai kpest-minst vizsgk szablyoztk/szablyozzk, de az ltalnos iskolk szmra csak a hagyomny, a megszoks az igazi szablyoz er.


Strat giai tervez s

  • Vgl van egy tnyez, amely szintn a stratgiai tervezst szorgalmazza: az orszg demogrfiai helyzete. A szletsek szma a 80-as vek kzeptl egyrtelmen cskken, a korbban tlzsfolt iskolkba egyre kevesebb gyerek jr. E tny az iskolk jelents rszben csak azt jelentette, hogy a tants felttelei kedvezbbek, a korbbi magas osztlyltszmok helyett idelis krlmnyek kztt lehet dolgozni. De ez a tny az utbbi vekben gazdasgi krdss vlt: az nkormnyzatok, rtheten, kltsgrzkenny vltak, s azt kezdtk vizsglni, hogy mirt kerl olyan sokba egy-egy iskola. Az iskols kor gyerekek szmnak cskkense gazdasgi szempontbl egyrtelmen vezet az iskolk szmnak cskkentshez egy-egy teleplsen.


A strat giai tervez s felt telei

A stratgiai tervezs felttelei

  • A stratgiai tervezs alapfelttele a szervezeti nllsg, az autonmia. Evidens,hogy csak az az intzmny tervezheti meg jvjt, alakthatja ki sajtos stratgijt, amelyik szervezetileg nll.

  • Az 1993. vi LXXIX. szm trvny 37.-akimondja, hogy. A kzoktatsi intzmny jogi szemly. Ezzel az iskola birtokba jutott annak a jognak, hogy szervezetileg nmagt meghatrozza. Korltot nyilvn meghatrozhat a fenntart-alapt nkormnyzat/ egyhz/alaptvny a ltrehozskor, de mindenkpp biztostja a mozgsteret az iskolnak. Ezt az elssorban nmeghatroz mozgsteret ersti meg a 39.: .A nevelsi-oktatsi intzmnyek szakmai tekintetben nllak. Szervezetkkel s mkdskkel kapcsolatosan minden olyan gyben dntenek, amelyet jogszably nem utal ms hatskrbe.


Strat giai tervez s

  • A pedaggiai programrl szlva egyrtelmv teszi, hogy az iskola kidolgozhatja sajt stratgijt, teht meghatrozhatja azokat a clokat, feladatokat, amelyeket meg akar valstani, megvalsthatnak tart.

  • Ahhoz, hogy ez tnylegesen megvalsulhasson, mindenkpp szksges, hogy az intzmny, az iskola vezetse (vezetsge) rendelkezzenprognosztikai szemllettel. A pedaggiai gyakorlat, a nevels mindig jvre orientlt, teht cljaiban alapveten mindig elre kell gondolkoznia. Ez napjainkban biztos nehezebb feladat, mint egy stabil, alig alig vltoz korban.

  • Mind a szervezeti autonmia mkdsnek, mind a prognosztikai szemllet rvnyeslsnek alapfelttele a szervezeti kultra meglte s funkcionlsa.


Strat giai tervez s

  • A szervezeti kultra fogalma szles rtelemben: az iskola dolgozinak s tanulinak szervezeti rendje, mechanizmusa, a trgyi kultrja is, mindazokat a felttelek, ahol s ahogy az iskola mkdik. Az iskolnak szksgszeren ki kell alaktania azt a szervezeti s mkdsi mechanizmust, mely a legoptimlisabban biztostja a clok megvalstst, illetve a clokat csak ezek ismeretben lehet relisan kitzni. A tantestlet sszettele, a tanulk milyensge ppgy meghatrozza a feladatok realitst, mint a trgyi krnyezet.

  • A stratgiai tervezskor alapos krnyezetelemzst kell vgezni. Ms stratgit kell kialaktani a laktelepi, a falusi, a belvrosi iskolnak, vagy az elit kzpiskolnak, mint a szakmunkskpz intzetnek. A stratgia kialaktsakor mindenkpp szmolni kell a krnyezettel, a legtgabb rtelemben, melyben a szervezet, esetnkben az iskola mkdik. Tudni kell, hogy milyen trsadalmi rtegre szmthatok megfogalmazott cljaim megvalstsakor, iskolapolitikmat, stratgiai terveimet kik tmogatjk.


Strat giai tervez s

  • A stratgiai tervezs feltteleknt a kzgazdasgtudomny ltal megfogalmazott tovbbi kt tnyez napjainkban az iskolk esetben klnsen fontos s kritikus. Alapvetnek tartjk a tarts rtkrendet s az igazodsi pontok nll kivlasztst.

  • ltalban megllapthatjuk, hogy minden iskolnak magnak kell megfogalmaznia, hogy a tants, a tuds mellett milyen nevelsi rtkeket tud, akar tarts clknt kitzni stratgiai tervben.

  • Az igazodsi pontok hasonlan jelentsek a mai iskola stratgijnak kialaktsakor, hiszen az iskolarendszer talakulban van, a struktravlts idszakban lnk. Az elmlt vekben az iskolk szmra, nyilvn teleplsenknt eltr mrtkben, volt lehetsg a szerkezet s a profil talaktsra, j kpzsi, nevelsi clok s elvek megfogalmazsra, kialaktsra. A 90-es vek elejn mg a gazdasgi korltok is kevsb hatottak,gy dnten az iskolavezets kreativitsn, prognosztikai szemlletn mlt a stratgia kialaktsa.


Strat giai tervez s

  • Az iskolnak magnak kell megfogalmaznia, hogy milyen magatartst, erklcsi normt, normarendszert kvetel meg dikjaitl, s ehhez milyen trsadalmi tmogatst kap. . A tmegkommunikci ltalkzvettett, a politikusoktl hallott, a mindennap tapasztalt rtkek nem biztos, hogy az iskola szmra is elfogadhatk. Egy rszk res, illetve megfoghatatlan pldul a szocilis piacgazdasg), ms rszk nem biztos, hogy tarts rtk (pldul pnz, vagyon,gazdagsg), illetve, hogy egy az egyben tvihet az iskolai nevelsre (pldul vllalkozv nevels). A nevelstudomny feladata, hogy minl elbb vlaszt adjon, milyen taxonmiai rendszerben s milyen mdszerrel valsthatk meg azok az rtkek, melyeket sokat emlegetnk, de igazi tartalmuk mg feltratlan (pldul kreativits, nmegvalsts stb.). . Ebben a helyzetben vlik hangslyoss az alapos krnyezetelemzs kvetelmnye s a szervezeti kultra figyelembe vtele. Ezek elmaradsa, hinyossga pr v alatt megmutatkozhat.


A szervezeti strat gi k

A szervezeti stratgik

  • A vllalati, szervezeti stratginak a kzgazdasgi irodalomban nincs ltalnosan elfogadott,egysges defincija. Kiindulsnak fogadjuk el meghatrozst: Vllalati / szervezeti stratgina mkdsi kr, a magatartsi elvek, a clok s eszkzk meghatrozst s egymshoz rendelst rtjk viszonylag hosszabb tvra.. (Dessewffy, 1989)


Strat giai tervez s

  • I. : a tanv megtervezse. Vllalati szinten ez tulajdonkpp nem ms, mint a bevtelek s kiadsok . ltalban egy vre szl . elrejelzse. Ennek a szintnek az alapproblmja, hogy a hosszabb tvon jelentkez hasznot knnyen figyelmen kvl hagyja. Az iskolban ennek megfelelje az ves iskolai munkaterv, valamint a tanmenetkszts, mely egy-egy v tantsi stratgijt. hatrozza meg. A rvid tv haszon tipikus megjelenseknt rtkelhetjk, mikor mereven ragaszkodunk a tanmenethez, figyelmen kvl hagyva a megrts, a tuds mlysgt.


Strat giai tervez s

  • II.: a kpzsi ciklus tervezse. Kzgazdasgi alapja az rtkests tbb vre szl elrejelzse, olyan helyzetben, amikor a verseny viszonylag alacsony fok. A hossz tv tervezs sokszor trtneti idsorok, trendek elrevettsn alapul, azon a veszlyes felttelezsen, hogy a jv a mlt egyszer folytatsa. Az iskolknl ez a veszly fokozottan fennll, hiszen termszetnl fogva konzervatv, a hagyomnyokhoz ragaszkod szervezetrl van sz. Az elmlt vtizedek, de klnsen az utbbi pr v iskolatrtnsei szmtalan pldt knlnak arra, hogy ez a szint nem veszlytelen az iskolaszmra.


Strat giai tervez s

  • III.: kiemelt oktatsi irnyok megjelense. A 60-as vekben a gazdasgi nvekeds lelassulsval a piaci verseny meglnklt. Ezrt a vllalatvezets figyelmt a termelsrl a marketing fel fordtotta. Ennek eredmnye az zletgak, a tevkenysgi krk elklntse s az erre pl stratgiai tervezs. Az zletgi stratgiai tervezs veszlye egyrszt az, hogy a tlzott autonmia esetn a kzs erforrsokat nem sikerl kihasznlni, msrszt az elklnlt rsztervek nem felttlenl szolgljk a vllalat mint egsz fejldst. Az iskolknl tipikus pldja ennek a tagozatok megjelense, illetve a tagozatos iskolk trtnete. A jl megvlasztott tagozat a piacon elnyket jelenthet,ugyanakkor sok esetben az iskola mint egsz nem profitl a tagozat nyjtotta elnykbl.


Strat giai tervez s

  • IV.: az iskola mint egysges szervezet. A gazdasgban az zletgi tervezs hibi viszonylag hamar jelentkeztek, gy szksgszeren jtt az jabb szint, az ssz vllalati stratgira val trekvs. Fontos az egysges stratgiai irnyok megtallsa,a hossz tv gondolkodsmd kialakulsa/kialaktsa. (A vezetk hajlamosak a napi operatv teendkben elveszni, tfog krdsekre nem marad idejk.) Veszlyforrsok itt is vannak. Ilyen pldul az elidegeneds, mikor a szellemi elit, a blcsek elklnlnek a dolgozktl, vagy a nagyfok szablyozs, a szigor brokrcia kialakulsa s az ezzel egytt jr formlis vezets tlhangslyozsa.

  • Krem mondjanak erre iskolai pldkat!


Strat giai tervez s

Az elbbi tervezsi lpcsk a stratgiai tervezs problminak elemzse vezetett el napjaink stratgijhoz:

  • V.: integrlt iskolai stratgiai vezets. Itt a hangsly a teljes kr s sszetett vezeti tevkenysgen van, a stratgiai s az operatv vezets egyidejsgnek a megvalstsa a fontos. Ennek eredmnyeknt j vezeti kultra alakul ki. A nlunk is megjelent klnbz vezetkpz intzetek, tanfolyamok ltalban erre a fokozatra ksztenek fel.

  • VI.: iskolai stratgiai gondolkods Az egynnek, amikor

    belp a vllalathoz, akkor cljai vannak, sszhangban a neveltetse sorn megszerzett kultrjval. A vllalatnak nyitottnak kell lennie erre az egyni stratgira is (Ohmae,1982). Ms megkzeltsben az emberi tke, kpessg, tuds s szervezet egymsra tallsa biztostja a sznvonalas vllalati kultrt, a versenykpes stratgit s a hatkonymkdst (Hajnal, 1986).


Strat giai tervez s

  • VI.: iskolai stratgiai gondolkods Az egynnek, amikor belp a vllalathoz, iskolba, akkor cljai vannak, sszhangban a neveltetse sorn megszerzett kultrjval. Az iskolnak nyitottnak kell lennie erre az egyni stratgira is. Ms megkzeltsben az emberi tke, kpessg, tuds s szervezet egymsra tallsa biztostja a sznvonalas szervezeti kultrt, a versenykpes stratgit s a hatkony mkdst


Strat giai tervez s

  • Izgalmas krds, hogy a fenntart nkormnyzatok stratgiailag gondolkoznak-e, hiszen egy-egy vros (telepls) kzoktatsi rendszere, iskolahlzata is felfoghat szervezetknt, ahol akr az ssz vllalati stratgiai tervezsnek, akr az integrlt stratgiai vezetsnek rvnyeslnie kellene. A helyi kzoktatspolitikai koncepci-nak a funkcija pp a stratgia kialaktsa lenne. Ehhez az egyes iskolai stratgik szervesen illeszkedhetnnek, mg az operatv teendk elvgzsre hivatottak a kzoktatsi irodk. Ebben a felfogsban egyarnt rvnyeslhetnek az egyni elkpzelsek s a kzssgi rdekek.

  • Sajtos pldt mutatnak erre az egyhzi iskolk, melyek szksgszeren rendelkeznek szksgszeren rendelkeznek valamilyen kzponti stratgival (az adott egyhz, szerzetes rend nevelsi koncepcija,kzponti irnymutats stb.), de ezen bell minden egyes iskolnak a helyi krlmnyek kztt kell kialaktania sajt arculatt, gyakorlatt.

  • Az alaptvnyi iskolknl egyrtelm a stratgiai gondolkods meglte, hiszen csak gy tudnak versenykpesek lenni a kzoktatsi piacon.


Tervez si szintek

Tervezsi szintek

  • Szervezeti:

  • 1993. vi LXXIX. Trvny/ANemzeti kznevelsrl szl trvny koncepcija

  • Helyi rendeletek( Kzoktatsi Intzmny fenntartsi s fejlesztsi Terv; Intzmny fenntartsi, feladat elltsi terv)

  • SZMSZ, Hzirend

Tartalmi:

  • Nemzeti Alaptanterv

  • Kerettantervek (Oktatsi Minisztrium ltal jvhagyott; pl.:Nyregyhzi Tantervcsald)

  • Pedaggiai Program


Pedag giai rendszer

Pedaggiai rendszer

egy adott pedaggiai cl vagy clok elrse rdekben egy adott pedaggiai koncepci alapjn kidolgozott ht elem rendszer

  • Pedaggiai koncepci

  • Tanulsi-tantsi program

  • Tanulsi tantsi egysgek lersai,

  • Tanulsi-tantsi eszkzk

  • rtkels s eszkzei

  • Pedaggusok felksztsi programjai

  • Szakmai httrtmogats


Aj nlott irodalom

Ajnlott irodalom

  • A Nemzeti kznevelsrl szl trvny koncepcija (NEMFI honlap)

  • 1993. vi LXXIX. Trvny a kzoktatsrl

  • Szrny s Teher (2009) Blcsek Tancsa Alaptvny

  • VII. Nevelsgyi Kongresszus(2008.augusztus 25-28) Program s sszefoglalk http://www.nk7.hu

  • Halsz Gbor (1991): Mit vr a trsadalom az iskoltl? j Pedaggiai Szemle, 6. sz. 3.12.

  • Lisk Ilona (1996): Iskolaszerkezet s teleplsszerkezet. j Pedaggiai Szemle, 1. sz. 54.64.

  • Komlssy kos(1997):AZ ISKOLAI STRATGIRL Magyar Pedaggia 97. vf. 2. szm 127.135. (1997)

  • Gergely Gyula:Jrjunk a fldn, s biztostsuk a minsget! j Pedaggiai Szemle (2000.november)

  • Bthory Zoltn: Maratoni reform NKONET 2001.

  • Havas Pter: A pedaggiai rendszerek fejlesztse Tanulmny 2009. www.ofi.hu

  • Dr. Sdi Jnos:AZ OKTATSI PROGRAMOK (PEDAGGIAI RENDSZEREK)

  • A JOGI SZABLYOZS TKRBEN Budapest 2010.


  • Login