Medicina Könyvkiadó, Bp. (170-300.o ) összeállította: Pék Győző

1. CENTRÁLIS ZAVAROK Részletesen: Juhász Pál - Pethő Bertalan (1983): Általános pszichiátria l. Pszichopatológia. Medicina Könyvkiadó, Bp. (170-300.o) összeállította: Pék Győző

2. Centrális Zavarok 1. GONDOLKODÁS ZAVAROK 2. INTELLIGENCIA-ZAVAROK 3. EMLÉKEZÉS ÉS TANULÁS ZAVARAI 4. A FIGYELEM ZAVARAI 5. AZ ORIENTÁCIÓ ZAVARAI 6. ÉRZELEM-AFFEKTIVITÁS ZAVARAI

3. Gondolkodás zavarok a Képzet és fogalomalkotás zavarai b. Működésmód zavarai c. Tempózavar d. Strukturális zavar

4. e. Produkció minőségi zavarai Zárlat Gondolattolongás Inkoherencia Zavartság Kuszaság

5. f. Logikai zavar Paralogia Alogia

6. g. Gondolkodási automatizmusok Tévelyötlet Gondolatátvitel-Gondolatelvonás Kényszergondolat Fóbiás gondolat

7. h. Komplex gondolkodás "Pseudologiaphantastica" "Mythománia" "Paraphreniaphantastica" Egyéb: kontamináció, participáció

8. i. Téveszmék és túlértékelt eszmék

9. a. A képzet- és fogalomalkotás zavarai • Konkretizálás: képzetalkotás alacsonyabb fokán való megrekedés. pl:a szerelem izzásáról beszélve azt érzi, hogy valóban megég. • Túláltalánosítás: vihar=természeti jelenség • Sűrítés (mint az álomnál) pl: egy pár gyufaszál=éjjel egy pár fiúval viszonya van. • Neologizma =új fogalmat vezet be,új szavakat képez, azonban a szónak csak a patológiás fogalomkörben van értelme

10. b. Gondolkodási működésmód zavarai Katathymia = affektív hatásra történő átformálódás: logikai-racionális helyett szubjektív emocionális. (önmagában nem kóros, mivel ez egy ősibb működésmód. pl gyerekeknél vagy regresszív állapotokban gyakoribb) Hyponoia = Tudattalan, félhomályos gondolkodás; leegyszerűsített, sablonizált, laza ("szabad") asszociációk, álomszerű

11. c. Tempózavar: felgyorsult: megnövekedett beszédkésztetés, logorrhea (fokozott beszédkészség), gondolatrohanás. - főként maniás eseteknél (pl: Hogy van? - kérdésre adott válasz: "Jól vagyok, jól szolgál az egészségem. Maga melyik ezredben szolgált? Az ezredes úr bent lakik a házban. Az én házam az én váram"… stb.) A gondolatrohanás : mindenképpen szegényesebb gyakran kritikátlanság jelenik meg ebben az egyébként olykor szellemes, ötletgazdag, a konvenciókat levetni képes állapotban. extrém mérték, érthetetlen szóáradatotok

12. c. Tempózavar meglassúbbodott: a tematikus szegénység jele a gondolkodás beszűkül (monoideizmus). A gondolkodási folyamat üresjáratait kínzó tehetetlenségként éli meg (ürességélmény), az önértékelésre negatívan hat. Ezek, valamint a meglassúbbodás, esetleg gátoltság, pl. a depresszióban meghatározó diagnosztikus jel.

13. d. Strukturális zavar Felajzott gondolkodás (pl: extatikus állapotokban, pszichostimuláns szerek hatására): eredményesebb lehet a szokványosnál, gyorsabban és jobban gondolkodhat Elhúzódóan kimerültséghez, "break-down"-hoz vezet.

14. d. Strukturális zavar • Leépült gondolkodás (átmeneti állapotokban: kimerültség, fáradtság, álmosság, akár neuroleptikus szerek hatására) • főként pszichoorganikus szindróma részeként: • csökkent kritika, hibás logika, elszegényedett információk, stb. következtében sztereotip, perszeveratív, sablonos, körülményes-aprólékos, meglassúbbodott

15. e. Gondulatprodukció minőségi zavarai Zárlat: a gondolatfolyam hirtelen megrekedése, a gondolkodás leállása (főként sch-ban, míg a gátolt gondolkodás inkább depresszióban). Ilyenkor a beteg, egyik pillanatról a másikra „elnémul" tiszta tudat mellett. Elkülönítendő az affektív stuportól („leblokkolás"/debilizásó szorongás következtében), ami leggyakrabban érzelmileg felfokozott helyzetekben (pl. vizsga), emocionálisan labilisabb személyeknél szokott előfordulni.

16. e. Gondulatprodukció minőségi zavarai Gondolattolongás: A gondolkodás folyamata öntörvényű, megállíthatatlan, gyakran lazább asszociációk kifogyhatatlan áradata. Szkizofréniában gyakori inkoherencia jel. általában elsődleges incoherenciának mondjuk, mert csak a gondolkodászavarral van összefüggésben.

17. e. Gondulatprodukció minőségi zavarai Inkoherencia: témaválasztásban (nem odaillő), asszociációkban (nem kapcsolódó), egyes mondatok között, vagy a mondaton belüli mondatrészek között. Zavartság: képtelen értelmesen reagálni, ezt kínzóan éli meg, tanácstalanság alakul ki. A zavartság lehet: inkoherens, hallucinatoros, stuporosus. Főként sch-ban, de pszichotikus állapotokban is előfordulhat

18. e. Gondulatprodukció minőségi zavarai Kuszaság: A gondolkodás kuszaságát akkor írjuk le, ha az asszociációk véletlenszerűek, gyakran bizarrak, különcök, csapongók. Rendszerint a kusza gondolatoknak valamiféle transzcendens értelme felsejthető. A kuszaságban gyakran megfigyelhető a gondolattöredékek összesűrítése, vagy hézagok megjelenése a gondolattöredékek között, esetleg szavak, gondolatok ismétlései, perszeverációja, vagy egyszerűen a gondolatmenet kisiklik, kizökken. modorosság is megjelenthet.

19. f. A gondolkodási műveletek és szakaszok logikai zavarai Paralogiás gondolkodási zavar: általában absztraháló jellegű, célképzetet tévesztő (elveszítő), fogalmak sajátos jelentés változásával járó gondolkodás. (Pl. Mi a különbség tó és folyó között? - "Vízháztartási körforgásban vesz részt.") (Pl: Mi a különbség a hála és barátság között? - "A barátság több, mint a hála. Kezdete nincs meghatározva, meg a vége sem; két barát a tollról ismeri meg egymást."

20. f. A gondolkodási műveletek és szakaszok logikai zavarai Paralogiás /"túlfolyásos" túllépi a helyzetben, feladatban indokolt határokat, a fogalmi kontúrok elmosódnak egyre több szempont úszik be mellékesen és a gondolkodás folyamatát összefoghatatlanná teszi. (Pl: Fém = vas, arany, ezüst, zafír.) Agypatológiai szempontból: a paralogiás zavar parieto-temporo-occipitális (PTO) laesioval, szenzoros afáziával lehet kapcsolatos

21. f. A gondolkodási műveletek és szakaszok logikai zavarai Alogiás gondolkodási zavar: • túlfolyásos nem képes a feladat területét bejárni: a szükséges gondolkodási lépések kimaradnak, hiányos, részleges, töredékes lesz a gondolkodás. (Pl: özvegy = öregasszony). • Az alogiás zavar "alulfolyásos" (Pl. Mit jelent a mondás: "Kígyó lappang a fűben?" = "Az meglapul".) • Egyéb ide tartozó zavarok: • modorosság, különcködés, "szellemeskedés" (Pl: Mi a különbség láda és kosár között? - "A láda zártabb, kosarat a kérőnek kell adni.")

22. g. Gondolkodási automatizmusok Az elnevezés Baillarger (1845) szerint olyan pszichés állapotokat és folyamatokat jelöl, amelyek akaratlagosan nem befolyásolhatók és nem irányíthatók

23. Clérambault szerint mentális automatizmusok azok az akaratlagosan nem befolyásolható pszichikus jelenségek, amelyek: • énidegenek, nem saját személyiségből fakadónak éli meg • az egyén számára nem természetesek, mesterkéltségük nem illeszkedik az egyén gondolkodásába, dezintegráló ("hasadásos") jell. nem vezethetők le más pszichikus jelenségekből (pl: érzékcsalódásból, érzelmekből, vágyakból, stb.) "anideikusak", azaz tartalmilag esetlegesek, kidolgozatlanok

24. Ilyen automatizmusok • (1) tévelyötlet • (2) gondolatátvitel- gondolatelvonás • (3) kényszergondolat • (4) fóbiás gondolat (részben a hallucinációk és téveszmék).

25. (1) Tévelyötlet egyfajta bizarr, megalapozatlan ötlet, mely relevanciája a beteg számára nem kérdéses. irrealitása nem akadálya annak, hogy a beteg valóságnak vélje. A kóros ötletbetörés néha a szituációból érthető (pl. féltékenység, kiválasztottság, megfegyelmezés, stb.), néha azonban a pszichózisnak nem értelmezhető megnyilvánulása (pl: egy sch. beteg kiugrott az ablakon, mert úgy vélte "így szolgálja a szocializmus ügyét".)

26. (2) Gondolatátvitel (sch-ra jellemző): a beteg valamely gondolatáról úgy véli, az nem az ő gondolata, hanem valaki más gondolkodtatja vele, tehát áttették az ő fejébe. a beteg úgy érzi, kivették a fejéből a gondolatait s most üres a feje (a gondolat elakadástól éppen ebben a magyarázatban különbözik). Ez a gondolatelvonás.

27. (3) Kényszergondolat (anancasmus): visszatérő és tartós gondolatok, késztetések vagy képzetek, amelyeket a személy időnként annyira kényszerűnek (nem tud megszabadulni tőlük) és alkalmatlannak él meg, hogy az észrevehető szorongást vagy szenvedést okoz. A személy igyekszik ezeket a gondolatokat elnyomni (tudja, hogy ez nem normális), figyelmen kívül hagyni vagy más gondolattal/cselekvéssel semlegesíteni, de kísérletei sikertelenek.

28. 3) Kényszergondolat (anancasmus A páciens a gondolatokat sajátjának érzi, nem pedig kívülről eredőnek, mint a gondolatátvitelnél. A kényszergondolatok legegyszerűbb esetben szavak, képzetek elűzhetetlen, tudatos jelenléte, vagy elképzelések, amelyekkel a beteg kényszerűen foglalkozik, „rágódik rajta”. Másik formájuk a kényszerítő gondolat, amely szavakban-képekben is megfogalmazódhat, de gyakoribb, hogy irracionális, megfogalmazatlan kényszert érez a beteg valamilyen cselekvésre (amit gyakran meg is tesz, de nem szükségszerűen

29. Kényszergondolatok csoportosítása: • 1. Formai kategóriák • Obszesszív gondolatok • Kételyek • Félelmek • Képzetek • Meggyőződések

30. Kényszergondolatok csoportosítása:Tartalmi kategóriák Piszok, beszennyeződés Vallás Szexualitás Halál Betegség Agresszivitás Ártalmak Napi tevékenységek Élettelen-személytelen dolgok

31. (4) Fóbiák: legyőzhetetlen félelem más ember(ek) számára természetes helyzetekben. A szorongás kizárólag vagy túlnyomórészt egy jól meghatározott, de nem veszélyes helyzetben vagy valamilyen tárgy megjelenésekor alakul ki, ezeket a helyzeteket vagy tárgyakat kerülik és félelemmel vészelik át.

32. (4) Fóbiák: A fóbia általában és a kiváltott szorongás szubjektíve, fiziológiailag, viselkedés szintjén elkülöníthetetlen egyéb más szorongásoktól. A páciensek általában az egyes tünetekre figyelnek, mint a palpitáció, gyengeség, melyekhez csatlakozik a halálfélelem érzése, a megőrüléstől, kontrollvesztéstől való félelem. Már sokszor a fóbiát okozó helyzetbe való belépés gondolata is szorongást vált ki.

33. Számtalan megjelenés zoophobia, anthropophobia, claustrophobia, agoraphobia (nyitott tér), nosophobia (betegség/fertőzés), phobophobia (fóbiáktól) , nyktophobia (éjszakától)

34. h. A komplex gondolkodás: érzelmileg erősen színezett, többé- kevésbé képszerű és szemléletes egyedi képzetek felrajzása. Az egyedi képzetek jelentését az egyén múltjába visszanyúló élmények határozzák meg, ezek ismerete nélkül nem érthető meg. A fogalmak helyét metaforák, szimbólumok veszik át (egy nőbeteg "egypár gyufaszál" szavai azt jelentik, hogy éjjel "egypár fiúval viszonya van", mivel a gyufa egyrészt fallosz-szimbólum, másrészt a szexuális fellángolást fejezi ki).

35. h. A komplex gondolkodás "Pseudologiaphantastica"= (kóros hazudozás) -„Mythománia"=(meseszerű hazudozás) "Paraphreniaphantastica": bizarr elemekből, téveszmékből és érzékcsalódásokból épített mese Kontrollálatlan egyéb komplex gondolkodási formák: tévelygondolat, kontamináció (sűrítés), kóros vonatkoztatás, alaptalan jelenségtulajdonítás, participáció (egy rész az egészet képviseli).

36. i. Téveszmék és túlértékelt eszmék Mindkettő a személyiségközeli gondolkodás képződménye. A gondolkodás személyes evidenciáinak nevezzük azokat a jellegzetességeket, melyek nem felelnek meg az átlagos és elfogadottaknak, de meghatározzák a beteg viselkedését. A mentális automatizmusok formájában jelentkező, vagy a komplex gondolkodás áramában összeálló tévgondolatoknem esnek szét, nem halványulnak el, hanem megszilárdulnak és központi szerepet nyernek.

37. i. Téveszmék és túlértékelt eszmék Téveszmék (doxazmák): kórosan meghamisított ítéletek, amelyek a következőkben különböznek a tévedéstől, a hittől és a hiedelemtől: szubjektív bizonyosság érzése és a téveszméhez való rendkívül erős ragaszkodás; korrigálhatatlanok, a tapasztalat akkor sem módosítja, ha ez egyébként logikailag kényszerítő erejű cáfolat lenne ("Itt sugárzó készülék van" - Hol? "Sehol, de van."); tartalmilag nonszensz (lehetetlen, nem létező); az én-re közvetlenül, vagy közvetve vonatkoznak, azaz személyes ügynek érzik

38. i. Téveszmék és túlértékelt eszmék A túlértékelt eszmék idomulnak a tapasztalathoz, az érvelés számára hozzáférhetőek, de lényegük minden módosulás ellenére változatlan marad. Tartalmilag nem annyira elfogadhatatlanok, mint a téveszmék, inkább túlzottak, mint abszurdak. Énre vonatkozásuk azonban még erősebb, mint a téveszmék esetében, a túlértékelt eszme mindig személyes ügy, meggyőződés, hit, elv. Organikus esetekben vagy kimerüléses állapotokban szintén gyakori.

39. i. Téveszmék és túlértékelt eszmék • sajátos "kettős könyvelés" alakulhat ki: környezetéhez alkalmazkodva, téveszméit lehetőség szerint disszimulálva él. • (Előfordulhat, hogy a téveszme tartalma valóság lehet - pl. a féltékenységi téveszmében szenvedő beteg felesége lehet a valóságban tényleg hűtlen, ezt azonban a beteg nem tudja!) Előfordul, hogy a remisszióban levő ("gyógyult") sch-s betegnek bizonyos reziduális téveszméi fennmaradnak.

40. i. Téveszmék és túlértékelt eszmék (A leírásokban gyakran a téveszme tartalma/jellege szerint csoportosítunk, így beszélünk egodiasztólérôl és egoszisztóléról. Az elôbbiben az „Én kibôvül", gyakran a beteg számára pozitív, kedvezôéménnyel jár, ilyenek pl.: megalomániás doxazmák. • Megkülönböztetünk vallásos (religiózus), származási (genealógiai), feltalálásos inventarius) tematikákat, • melyekben idônként badar megfogalmazásokat is nyernek. • .

41. Az utóbbiak többnyire „Én szűkítéssel" (egoszisztóle) járnak, a beteg számára a megélés szintjén is károsak, ártalmasak mikromániásdoxazmák csoportjába tartoznak. • Depresszióban is megfigyelhetünk bűnösségi, önvádlásos vagy hypochondriás téveszméket. Gyakoriak a nihilisztikus tartalmak, mikor vagy egyes szervei működésében, esetleg saját létében is kételkedik.

42. Ha a téveszme nem „befelé", hanem „kifelé" irányul, jelennek meg a leggyakoribb formák az üldöztetéses (perzekútoros) doxazmák, melyek valamilyen hallucinátoros élményalappal rendelkeznek. A mindennapi praxisban találkozunk eratomándoxazmákkal (szerelmi vagy féltékenységi tévely) vagy a perlekedési téveszmével (querulátoros). A tartalomból etiológiai következtetést nem lehet levonni

43. Összefoglalóan: a gondolkodási zavarok következtében a beteg gondolkodása dereisztikussá válik, a külvilág devalválódik és kialakul a beteg saját, külön, autisztikus pszichikus világa. • Neuropszichológiai vizsgálatok: • Szóasszociáció próba • Közmondások teszt (Mit jelent az, hogy…; közmondások a képeken) • MAWI V. Főfogalom megnevezés próba; • VII.Képrendezés próba

44. 2. AZ INTELLIGENCIA ZAVARAI (lsd a félévben később : intelligencia zavarok)

45. 3. EMLÉKEZÉS ÉS TANULÁS ZAVARAI* *A tanulás zavarait (diszlexia, diszgráfia, diszkalkúlia=olvasás-írás-számolás zavarai) itt (a tantárgy során) nem tárgyaljuk, de ide soroljuk.

46. Az emlékezés zavarok feloszthatóak megérthető (1) és megmagyarázható (2) zavarokra.

47. Megérthető zavarok • Disszociatívdiszmnéziák (mennyiségi) • Allomnéziák (minőségi) • (Affektív mnesztikus transzformáció) • (Kognitív mnesztikus transzformáció) • Emlékezés-torzulás • Kriptomnézia • Paramnézia • Fantazma

48. Megérthető zavarok Disszociatívdiszmnéziák(Hypomnézia, hypermnézia) (feledékenység, elfelejtés, ill. fedőemlékek feltolulása a tényleges emlékkép - pl. keresett név - helyett). Gyakran pszichodinamikusan jól értelmezhetők (pl. elfelejt elmenni a randevúra= nem szeret igazán).

49. Megérthető zavarok Disszociatívdiszmnéziák (Hypomnézia, hypermnézia) Leginkább a kellemes élményekre emlékezünk, aztán a kellemetlenre, legkevésbé a közömbösökre. Szenzitizátor személyiségűek hajlamosak az élettörténeti visszaemlékezés depresszív átszínezésére; hiszteroid személyiségűek - konfliktusterhelt emlékanyag repressziójára (elfojtás) hajlamosak, amelynek következtében lacunáris (időben körülhatárolt életszakaszra vonatkozó), ill. szisztematikus, elektív (bizonyos tematikára vonatkozó) amnézia alakulhat ki.

50. Megérthető zavarok Allomnéziák(szemben az eddigi kvantitatív jellegű disszociatívdiszmnéziákkal) minőségi jellegű emlékezés-zavarok, amelyek többnyire organikus-szomatikus eredetűek. Az affektív mnesztikus transzformáció = az érzelmek meghamisítják az emlékezetet. A katatímiának (l. ott) egy sajátos esete.