I parpolitika v zlat
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 33

I parpolitika – vázlat PowerPoint PPT Presentation


  • 61 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

I parpolitika – vázlat. Közgazdasági és jogi keretek Az európai ipart ért kihívások Az ipar versenyképessége és a közösségi politika KKV-k az egységes piacon Vállalatpolitika Vállalati jog Üzleti környezet Vállalatok finanszírozása Vállalatok közötti együttműködés

Download Presentation

I parpolitika – vázlat

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


I parpolitika v zlat

Iparpolitika – vázlat

  • Közgazdasági és jogi keretek

    • Az európai ipart ért kihívások

    • Az ipar versenyképessége és a közösségi politika

    • KKV-k az egységes piacon

  • Vállalatpolitika

    • Vállalati jog

    • Üzleti környezet

    • Vállalatok finanszírozása

    • Vállalatok közötti együttműködés

  • Szektorális politikák

    • Acélipar

    • Hajógyártás

    • Textil- és ruházati ipar

    • Információs ipar

    • Távközlés


K zgazdas gi s jogi keretek

Közgazdasági és jogi keretek

  • Az EGK-szerződés nem rendelkezett ipar-politikáról a liberalizáció és verseny önmagában megoldaná a szükséges szerkezeti változásokat

  • Miért volt (van) szükség közösségi iparpolitikára?

    • A közös piac sokáig nem alakult ki

    • Vö.: jogszabályok harmonizációja és szabványosítás

    • A tagállamoknak közös szerkezeti és szektorális gondjai voltak

  • Mi az iparpolitika lényege?

    • Vállalatpolitikanemcsak az iparral foglalkozik, hanem a többi szektorral is – kézműipar, turizmus, nagykereskedelem


K zgazdas gi s jogi keretek1

Közgazdasági és jogi keretek

  • Az ESZAK- és az Euratom-szerződések szektorális politikákat hívtak életre

  • EGK-szerződés:

    • elsősorban az iparral foglalkozott,

    • de leginkább az ipari termékek közös piacának létrehozására összpontosított

    • egy iparpolitika számtalan fontos elemét tartalmazta

      • versenyszabályok

      • adórendelkezések

      • jogharmonizáció

  • Kiinduló feltételezés: a protekcionista intézkedések eltörlése elegendő lendületet ad a vállalatoknak ahhoz, hogy leküzdjék strukturális gondjaikat

  • Különböző „gazdaságfilozófiai” megközelítés a tagállamokban 

  • A Közösség nem kapott hatáskört ezen a területen


Az eur pai ipart rt kih v sok

Az európai ipart ért kihívások

  • Egységes piac – előnyök a vállalatok számára:

    • méretgazdaságosság

    • alacsonyabb adminisztratív és pénzügyi költségek

    • Könnyebb hozzáférés más tagállamok közbeszerzéseihez

  • A gazdaságok és piacok globalizálódása

    • Erősödik a versenynagyobb figyelmet kell fordítani a termelékenység tényezőire:

      • műszaki fejlődés

      • K+F-beruházások

      • kapacitások kihasználása

      • a munkaerő képzettsége és költsége

      • vezetés és szervezés


Az eur pai ipart rt kih v sok 2

Az európai ipart ért kihívások – 2

  • Új ipari forradalom  információs és kommunikációs technikák fejlődése

    • Az elektronika, az IT, a távközlés és az audiovizuális szektor „konvergenciája“

    • Mélyreható változások a termelési struktúrákban és eljárásokban

    • Új módszerek a munkaszervezésben, új feladatok a menedzserek és munkások számára stb.

  • Szektorális alkalmazkodás

    • A gazdálkodó alanyoknak maguknak kell kezdeményezniük

    • A hatóságok „katalizátorok és az innovációk úttörői” (infrastruktúrát biztosítanak, és olyan rávezető intézkedéseket hoznak, amelyek elősegítik az innovációt)


Az ipar versenyk pess ge s a k z ss gi iparpolitika maastricht

Az ipar versenyképessége és a közösségi iparpolitika (Maastricht)

  • A Közösség tevékenysége … a következőket foglalja magában: m) a közösségi ipar versenyképességének erősítése (3. cikk l. bek.)

  • Új cím az iparról – (157. cikk) A Közösség és a tagállamok biztosítják a közösségi ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét.

  • E célból — összhangban a nyitott és versengő piacok rendszerével — fellépésük arra irányul, hogy:

    – felgyorsítsák az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz

    – ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely a Közösség egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások — különösen a kis- és középvállalkozások —fejlődésének;

    • ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely kedvez a vállalkozások közötti együttműködésnek

    • elősegítsék az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását.


Az ipar versenyk pess ge s a k z ss gi iparpolitika

Az ipar versenyképessége és a közösségi iparpolitika

  • (2) Az említett célok elérésének eszközei:

    • A tagállamok a Bizottsággal kapcsolatot tartva

      • konzultálnak egymással, és amennyiben szükséges,

      • összehangolják fellépésüket.

    • A Bizottság megtehet minden hasznos kezdemé-nyezést az összehangolás előmozdítása érdekében.

  • (3) A Tanács … egyedi intézkedéseket hozhat a tag-államokban végrehajtott olyan fellépések támogatására, amelyek az (1) bekezdésben kitűzött célok megvaló-sítására irányulnak.

    E cím nem szolgáltat alapot ahhoz, hogy a Közösség bár-milyen olyan intézkedést vezessen be, amely a verseny torzulásához vezethet, vagy amely adórendelkezéseket vagy a munkavállalók jogait és érdekeit érintő rendelke-zéseket tartalmaz.


Az ipar versenyk pess ge s a k z ss gi iparpolitika1

Az ipar versenyképessége és a közösségi iparpolitika

  • 1993: fehér könyv a versenyképesség erősödéséről és a foglalkoztatás növeléséről (Bangemann-jelentés) akcióprogram (1996)

  • Cél: kedvező környezetet teremteni olyan gyorsan növekvő területeknek, mint

    • a tudás és kultúra piaca

    • egészségipar

    • biotechnológia, környezetvédelem

    • élenjáró termékek előállítása (top-of-the-range products)

  • Eszközök:

    • immateriális beruházások elősegítése

    • ipari együttműködések fejlesztése

    • tisztességes verseny biztosítása

    • a bürokrácia csökkentése a közigazgatásban


Kkv k az egys ges piacon

Kkv-k az egységes piacon

  • A kkv-k meghatározása:

    • 1996-ig:<500 foglalkoztatott

    • 1996 óta: 250 és független

  • Közepes vállalatok:

    • Foglalkoztatottak létszáma: <250,

    • Forgalom: <50millió EUR

    • Mérlegfőösszeg <43 millió EUR

  • Kisvállalat:

    • Foglalkoztatottak létszáma: <50,

    • Éves forgalom: < 7millió EUR,

    • Mérlegfőösszeg: < 5 millió EUR

  • Mikrovállalatok: a fenti határok alatt

  • 23 millió kkv az EU-ban, kb. 75 millió álláshely,

  • 3 Mrd EUR támogatás a 2007–13-as időszakban.


Kkv k az egys ges piacon1

Kkv-k az egységes piacon

  • A kkv-k előnyei:

    • egyszerűbb és rugalmasabb vezetés

    • vállalaton belül jobb szociális kapcsolatok

    • a munkaerőpiac legveszélyeztetettebb kategóriáiból viszonylag sokat foglalkoztatnak: nőket és fiatalokat

    • új és gyorsan fejlődő piaci szegmensekben (niche-ekben) vannak jelen – kevésbé vannak kitéve a nemzetközi verseny hatásának

  • A kkv-k hátrányai:

    • kisebb adminisztratív kapacitás

    • képzett vezetők/munkatársak hiánya

    • nehezebben találnak finanszírozási forrásokat

  • Mi a teendő?

    • Szakítani kell a családi típusú vezetéssel.

    • Erősíteni kell az együttműködést.

    • Uniós, tagállami, regionális stb. támogatásra van szükség.


V llalatpolitika

Vállalatpolitika

  • 1986: közösségi program kkv-k számára

  • 1990: több éves kkv-program

  • 1992: Maastrichti Szerződés: vállalatpolitika

  • 1992. november: Tanácsi határozat (resolution!) a vállalatok, különösen a kkv-k verseny-képességének erősítéséről és a Közösségen belüli foglalkoztatás növeléséről

  • 1994: integrált program a kkv-k és a kézműves szektor fejlesztésére, hogy összekapcsolják a tagállamok és a Közösség intézkedéseit:

    • Közösségi támogatás a harmadik több éves program keretében (1997–2000)

    • Az egyéb közösségi politikák keretében hozott intézkedések összehangolása

  • 2007–2013 Entrepreneurship and Innovation Programme


V llalati jog 1

Vállalati jog – 1

  • A vállalati jog és a számvitel területén a fő célok:

    • a cégek mobilitásának elősegítése (hogy jobban élvezhessék a nagy egységes piac előnyeit)

    • a versenyfeltételek egyenlőségének biztosítása (a különböző tagállamokban bejegyzett cégek között)

    • a tagállamok közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítése

    • a vállalatok határokon átnyúló kooperációinak ösztönzése

    • a határokon túlnyúló vállalatfelvásárlások megkönnyítése (M&A)

  • Létesítés szabadsága: elvileg nincsenek adminisztratív gátak 

    • A gyakorlatban: számos közgazdasági és jogi probléma

    • Több tanácsi irányelvet fogadtak el:

      • a „nyílt” részvénytársaságok egyesüléséről (1978),

      • működő vállalatok több részre darabolásáról (1982),

      • a mérlegbeszámolóval szembeni követelményekről (1978),

      • az összevont mérlegekről (1983)


V llalati jog 2

Vállalati jog – 2

  • EurópaiGazdasági Érdekcsoportosulás (EEIG)

    • nem önálló jogi személy

    • szerződésen alapuló együttműködés kerete (1985), de

    • hibrid forma a szerződéses kapcsolat és az önálló vállalat között (jogi személy, áfaalany)

    • tagjai mind gazdaságilag, mind jogilag önállóak maradnak

    • a tagok teljesen egyenlők

    • nem saját profitját kívánja növelni (azt felosztják – nincs társasági nyereségadó)

  • Európai zártkörű társaság (societas europæa)

    • 1970-ben, majd 1989-ben kezdeményezte a Bizottság, 2004 októberétől alkalmazható

    • Egyetlen alapító okirat, amely közvetlenül érvényes minden tagállamban

    • Áttelepüléskor nem kell megszüntetni, majd újra megalapítani

    • Adózás szempontjából nem különbözik a többi vállalattól

    • Nem csak nyilvános (tőzsdén forgalmazott) cégek lehetnek


Zleti k rnyezet

Üzleti környezet

  • Az uniós intézmények különös figyelemmel kísérik a kkv-k sajátos gondjait valamennyi közösségi politika alakításakor és végrehajtásakor

  • 1986 óta – valamennyi bizottsági javaslat mellé csatolni kell egy gazdasági hatáselemzést, amely bemutatja a tervezett intézkedés hatásait különösen

    • a kkv-kra és

    • a foglalkoztatásra

  • 1993 óta – részletesebb hatásvizsgálat + konzultáció szakmai (érdekvédelmi) szervezetekkel

    • A Bizottság jogszabály-alkotási programját megjelentetik az OJ-ben – előzetes konzultáció

    • Egy bizottságot állítottak fel az üzleti környezet javítására és egyszerűsítésére (pl.pénzügyi eszközök, jelentési kötelezettségek)


Zleti k rnyezet1

Üzleti környezet

  • A Bizottság ajánlásai:

    • Fizetési határidőa kkv-k likviditási gondjainak enyhítésére

    • Az örökösödési illeték csökkentése, hogy a család könnyebben tudja folytatni a vállalkozást

  • Az információnyújtás javítása: Euro-Info-Centerek (250+) Enterprise Europe Network (2008 óta!)

    • Az egységes piaccal kapcsolatos mindenféle kérdésre választ adnak

    • Tanácsokat adnak kisvállalatoknak, hogyan vehetnek részt európai programokban

    • Segítenek az innovációban, a technológiatranszferben

  • Részvétel K+F-programokban

    • BRITE/Euram (anyagok és technológiák ipari alkalmazása) – segít a kkv-knak a partnerkeresésben

    • CRAFT: segíti a kkv-kat az egyetemekkel és a kutatóintézetekkel való műszaki fejlesztési együttműködésben


V llalatfinansz roz s

Vállalatfinanszírozás

  • Az európai kkv-knak kisebb a tőkeerejük, mint az amerikaiaknak és a japánoknak

  • 1993: a Bizottság felhívja a figyelmet a tanácsadás és a garanciavállalás fontosságára

  • Európai Regionális Fejlesztési Alap: támogatja a helyi fejlesztési kezdeményezéseket és a kkv-k tevékenységét

    • Segítség a vállalatnak nyújtott szolgáltatásoknál

    • A technológiatranszfer támogatása

    • A kkv-k tőkepiaci megjelenésének támogatása

    • Kisebb volumenű infrastrukturális fejlesztések támogatása

  • Business and Innovation Centres (BICs) – 1994

    • A vállalkozásindítást támogatják, átfogó szolgáltatási programmal (képzés, finanszírozás, marketing stb.)olyan kkv-k esetében, amelyek innovatív technológiára épülő projekteket valósítanak meg


V llalatfinansz roz s1

Vállalatfinanszírozás

  • Az „Edinburgh-alap”(facility) (1992)

    • A Közösség 3%-os kamattámogatást nyújt az EBB által garantált olyan kkv-hitelekhez, amelyek munkahely-teremtést szolgálnak

  • Kkv-kezdeményezés (a regionális politika keretében)

    • 1 milliárd ECU

    • 800 millió a leszakadó térségekbe

    • a kkv-k nemzetközi megjelenésének támogatására

    • segíteni a kkv-kat az egységes piac dinamikájából való részesülésben

      • A kkv-k termelési rendszereinek és vezetésének javítása

      • A kkv-k és a kutatóközpontok közötti együttműködés erősítése

      • Új piacokra való bejutás elősegítése

      • A kkv-k és beszállítóik, valamint vevőik közötti kapcsolatok fejlesztése

      • A finanszírozási forrásokhoz, köztük hitelekhez való hozzájutás segítése


V llalatok k z tti egy ttm k d s

Vállalatok közötti együttműködés

  • Business Cooperation Centre (BCC)

    • Kooperációs lehetőségekről tájékoztató hálózat

    • ~300 levelező 70 országban

  • Business Cooperation Network (BC-Net)

    • 600 üzleti tanácsadó hálózata

    • Business Co-operation Database (2004)

  • „Europartenariat” – 2000-ig működött

    • Kevésbé fejlett régiók vállalkozói számára segített a partnerkeresésben, „vásárok” formájában

  • InterpRISe

    • Inter-regional co-operation for promoting Regional Innovation Strategies inEurope (1999–2002)


Small business act 2008

Small Business Act – 2008

  • 2000: Kis- és Középvállalkozások Európai Chartája (Feira – PT)*

  • A kkv-k szükségletei a lisszaboni stratégia középpontjában, különösen 2005 óta

    • „Modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért” **

  • Jobb szabályozásra irányuló stratégia

    • a hatályos EU-s jogszabályok megújítása és egyszerűsítése

    • ambiciózus program a közösségi jogszabályokból fakadó adminisztratív teher 2012-ig 25%-kal csökkenjen.

  • Nemzeti Reformprogramok – vállalkozási fejezet


Kis s k z pv llalkoz sok eur pai chart ja 2000

*Kis- és Középvállalkozások Európai Chartája (2000)

  • Vállalkozási szemlélet oktatása

  • Olcsóbb és gyorsabb vállalkozásindítás

  • Jobb jogi szabályozási keret (better regulation)

  • A piaci igényeknek megfelelő szakképzési szerkezet

  • A hatóságok on-line elérhetőségének javítása

  • Több előny jusson a kkv-knak az egységes piacból

  • Kedvező adózási és pénzügyi következmények

  • E-business fejlesztése

  • A kkv-k érdekképviseletének erősítése tagállami és közösségi szinten


Az eur pai bizotts g modern kkv politik ja

** Az Európai Bizottság „modern kkv-politikája”

(2005)

  • A vállalkozó szellem és a képzettség terjesztése

  • A kkv-k piacra jutásának javítása

  • A bürokrácia csökkentése

  • A kkv-k növekedési potenciáljának javítása

  • A kkv-k stakeholdereivel folytatott dialógus és konzultáció erősítése


Az sba elfogad s nak f oka

Az SBA elfogadásának fő oka

  • Az EU-ban a kkv-k még mindig

    • alacsonyabb termelékenységgel rendelkeznek és

    • lassabban növekednek, mint az Egyesült Államokban.

      • USA: a fennmaradó cégek átlagosan 60%-kal emelik meg létszámukat működésük 7. évére

      • EU: 10–20%.

  • A közfelfogásnak ösztönöznie kell az egyéneket saját vállalkozás elindítására.

  • A társadalomnak méltányolnia kell, hogy a kkv-k jelentős mértékben hozzájárulnak a foglalkoz-tatás bővítéséhez és a gazdasági jóléthez.


Az sba l nyege

Az SBA lényege

„Gondolkozz előbb kicsiben!” elv.

  • Tíz elv*

  • Új jogszabály-alkotási javaslatok:

    • Az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet

    • Az európai zártkörű társaság (Societas Privata Europæa, SPE) statútumáról szóló rendelet

    • A csökkentett áfakulcsokról szóló irányelv

    • A késedelmes fizetésekről szóló 2000/35/EK irányelv módosítása azért, hogy a kkv-knak a kereskedelmi ügyletek kapcsán járó fizetések időben teljesüljenek.

  • Új szakpolitikai intézkedések, amelyek mind közösségi, mind tagállami szinten a kkv-k szükségleteinek megfelelően biztosítják a tíz elv végrehajtását.


A sba 10 alapelve 1 5

A SBA 10 alapelve (1–5)

1.Olyan környezetet* kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.

2.Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. (Évente 700.000!)

3.A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni.

4.A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek.

5.A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit.


A sba 10 alapelve 6 10

A SBA 10 alapelve (6–10)

6. Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését.

7. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket.

8. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.

9.Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák.

10.Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.


1 alapelv v llalkoz i k rnyezet illusztr ci

1. alapelv: vállalkozói környezet(Illusztráció)

  • EU: 45%, USA: 61% akar önfoglalkoztató lenni

  • Oktatás és képzés

  • 10 éven belül 6 millió kkv-tulajdonos megy nyugdíjba

  • Női vállalkozók támogatása

  • Vállalkozói készségek: kulcskompetencia legyen a tananyagokban, már az általános iskolában!

  • Adók ne gátolják az üzlet átadását.


Versenyk pess gi s innov ci s keretprogram 2007 2013

Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (2007–2013)

  • 3,6 milliárd euró (7 évre)

  • Alprogramjai:

    • Vállalkozási és Innovációs Program

      • a több éves akcióprogramok utóda

      • 2,17 milliárd euró

    • IKT Támogatásának Programja

      • 730 millió euró

    • Intelligens Energia – Európa Program

      • 730 millió euró


Szektor lis politik k

Szektorális politikák

  • Mik azok a szektorális intézkedések?

    • A kormányok által alkalmazott olyan ösztönzők, amelyek segítik és orientálják a nemzeti ipar modernizálását

      • kutatóintézeteknek, dokumentációs központoknak nyújtott támogatások

      • szakképzési intézményeknek, ismeretterjesztő központoknak és termelékenységi központoknak nyújtott támogatások

    • Kereskedelempolitikai intézkedések

      • Vámok, dömpingellenes intézkedések, kereskedelmi megállapodások, exportösztönzők – némelyikük még mindig a tagállamok kezében van

    • Különféle állami támogatások

      • formái: adományok, kölcsönök, kamattámogatások

      • céljai: foglalkoztatás, regionális fejlesztés, nemzeti büszkeség – „zászlóshajó” cégek (champions nationaux)


Ac lipar

Acélipar

  • A kezdetektől (1952) az ESZAK irányította

    • közös szabályok

    • közös hatóság

  • 1975: súlyos válság

  • A Közösség reakciója:

    • a piac stabilizálása

    • az alkalmazkodás ösztönzése

    • közösségi keretmegállapodás az acéliparnak nyújtott tagállami támogatásokról

  • Az irányítás fő eszközei:

    • a vállalati beruházásokról gyűjtött információk

    • hat hónapra szóló piaci előrejelzések

    • „az acélipar társadalmi aspektusa” – közösségi program a szerkezeti átalakulásra

    • „az acélipar külpiaci aspektusa” – vámkvóták és az import nyomon követése


Haj gy rt s

Hajógyártás

  • A Közösség részesedése az 1960-as évek óta folyamatosan és drasztikusan csökkent

  • Nem volt jogalap a közösségi beavatkozás számára –csak „koordinálhatták” a tagállami támogatásokat (hét irányelv)

  • Közösségi keretmegállapodás a hajógyártás támogatására – sikerült a szektor versenyképességét javítani

  • 1989–1994: tárgyalások a fő hajógyártó országok között, az OECD égisze alatt

  • Megállapodás: 1998-tól helyreállítják a normális piaci viszonyokat

  • 1996: bizottsági közlemény a „tengeri iparokról” – a szektor fejlesztése és a rendszer átláthatóbbá tétele


Textil s ruh zati ipar

Textil- és ruházati ipar

  • A Közösségben a textil- és ruházati ágazat az 1960-as évek vége óta visszafejlődőben

  • Az 1980-as évek óta: közösségi textilpolitika

    • A Közösség szintjén:

      • Tagállami támogatások jegyzéke – a támogatási verseny megelőzésére

      • 1977 óta: a szintetikus szálak előállításának nyomon követése

      • R&TD (BRITE) – új anyagok

      • 1993–1999 RETEX (az 1., 2. és 5b regionális politikai célok keretébe tartozó régiókban)

    • Külső szinten:

      • Kettős erőfeszítés: támogatni a közösségi termelőket + megnyugtatni a fejlődő országokat

      • Textilegyezmény (Multifibre Agreement)a GATT keretében

      • Uruguay-forduló (1986–1994): a szektor fokozatos liberalizálása

      • 1992: a Közösségen kívüli piacok megnyitása, a dömping és a támogatások elleni harc


Inform ci s ipar gak

Információs iparágak

  • Információs társadalom program

  • Program az információs technológiák területén

    • informatikai infrastruktúra

    • a felhasználók és a piac igényei

    • a szolgáltatásokhoz és a technológiákhoz való hozzáférés

    • Európa képességeinek javítása a szoftverfejlesztés terén

    • információtechnológiaialkatrészek és alrendszerek

  • INFO 2000 – közösségi több éves program

    • Az európai multimédiás tartalmak előállításának támogatása

    • Európa nyelvi sokfélesége és az információs társadalom

  • 1996: a Bizottság „gördülő terve” az információs társadalom vonatkozásában


T vk zl s

Távközlés

  • Négy elem az 1980-as évek óta:

    • Egységes piac a távközlési berendezésekre (szabványosítás)

      • Annak garantálása, hogy terminálok köthetők a nyilvános távközlési hálózatokhoz

    • A távközlési szolgáltatások liberalizációja

      • 1998. január 1.: a telefonszolgáltatás teljes liberalizációja

      • Több más liberalizációs lépés:

        • Nyitott távközlési hálózatok: páneurópai public radio paging system, egységes európai segélyhívó szám (112), közös nemzetközi hívószám (00), egységes előhívószám-rendszer, ISDN, mobil telefon

    • A Közösség támogatta a műszaki fejlesztést megalapozó kutatásokathogy fenntartsa Európa vezető szerepét a digitális széles sávú távközlésben

    • Kiegyenlítettebb regionális fejlődés a transzeurópai távközlési hálózatok segítségével a tagállamok digitális hálózatainak összekötése


  • Login