i parpolitika v zlat
Download
Skip this Video
Download Presentation
I parpolitika – vázlat

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 33

I parpolitika – vázlat - PowerPoint PPT Presentation


  • 93 Views
  • Uploaded on

I parpolitika – vázlat. Közgazdasági és jogi keretek Az európai ipart ért kihívások Az ipar versenyképessége és a közösségi politika KKV-k az egységes piacon Vállalatpolitika Vállalati jog Üzleti környezet Vállalatok finanszírozása Vállalatok közötti együttműködés

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' I parpolitika – vázlat' - carnig


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
i parpolitika v zlat
Iparpolitika – vázlat
  • Közgazdasági és jogi keretek
    • Az európai ipart ért kihívások
    • Az ipar versenyképessége és a közösségi politika
    • KKV-k az egységes piacon
  • Vállalatpolitika
    • Vállalati jog
    • Üzleti környezet
    • Vállalatok finanszírozása
    • Vállalatok közötti együttműködés
  • Szektorális politikák
    • Acélipar
    • Hajógyártás
    • Textil- és ruházati ipar
    • Információs ipar
    • Távközlés
k zgazdas gi s jogi keretek
Közgazdasági és jogi keretek
  • Az EGK-szerződés nem rendelkezett ipar-politikáról a liberalizáció és verseny önmagában megoldaná a szükséges szerkezeti változásokat
  • Miért volt (van) szükség közösségi iparpolitikára?
    • A közös piac sokáig nem alakult ki
    • Vö.: jogszabályok harmonizációja és szabványosítás
    • A tagállamoknak közös szerkezeti és szektorális gondjai voltak
  • Mi az iparpolitika lényege?
    • Vállalatpolitikanemcsak az iparral foglalkozik, hanem a többi szektorral is – kézműipar, turizmus, nagykereskedelem
k zgazdas gi s jogi keretek1
Közgazdasági és jogi keretek
  • Az ESZAK- és az Euratom-szerződések szektorális politikákat hívtak életre
  • EGK-szerződés:
    • elsősorban az iparral foglalkozott,
    • de leginkább az ipari termékek közös piacának létrehozására összpontosított
    • egy iparpolitika számtalan fontos elemét tartalmazta
      • versenyszabályok
      • adórendelkezések
      • jogharmonizáció
  • Kiinduló feltételezés: a protekcionista intézkedések eltörlése elegendő lendületet ad a vállalatoknak ahhoz, hogy leküzdjék strukturális gondjaikat
  • Különböző „gazdaságfilozófiai” megközelítés a tagállamokban 
  • A Közösség nem kapott hatáskört ezen a területen
az eur pai ipart rt kih v sok
Az európai ipart ért kihívások
  • Egységes piac – előnyök a vállalatok számára:
    • méretgazdaságosság
    • alacsonyabb adminisztratív és pénzügyi költségek
    • Könnyebb hozzáférés más tagállamok közbeszerzéseihez
  • A gazdaságok és piacok globalizálódása
    • Erősödik a versenynagyobb figyelmet kell fordítani a termelékenység tényezőire:
      • műszaki fejlődés
      • K+F-beruházások
      • kapacitások kihasználása
      • a munkaerő képzettsége és költsége
      • vezetés és szervezés
az eur pai ipart rt kih v sok 2
Az európai ipart ért kihívások – 2
  • Új ipari forradalom  információs és kommunikációs technikák fejlődése
    • Az elektronika, az IT, a távközlés és az audiovizuális szektor „konvergenciája“
    • Mélyreható változások a termelési struktúrákban és eljárásokban
    • Új módszerek a munkaszervezésben, új feladatok a menedzserek és munkások számára stb.
  • Szektorális alkalmazkodás
    • A gazdálkodó alanyoknak maguknak kell kezdeményezniük
    • A hatóságok „katalizátorok és az innovációk úttörői” (infrastruktúrát biztosítanak, és olyan rávezető intézkedéseket hoznak, amelyek elősegítik az innovációt)
az ipar versenyk pess ge s a k z ss gi iparpolitika maastricht
Az ipar versenyképessége és a közösségi iparpolitika (Maastricht)
  • A Közösség tevékenysége … a következőket foglalja magában: m) a közösségi ipar versenyképességének erősítése (3. cikk l. bek.)
  • Új cím az iparról – (157. cikk) A Közösség és a tagállamok biztosítják a közösségi ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét.
  • E célból — összhangban a nyitott és versengő piacok rendszerével — fellépésük arra irányul, hogy:

– felgyorsítsák az ipar alkalmazkodását a strukturális változásokhoz

– ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely a Közösség egész területén kedvez a kezdeményezéseknek és a vállalkozások — különösen a kis- és középvállalkozások —fejlődésének;

    • ösztönözzék egy olyan környezet kialakítását, amely kedvez a vállalkozások közötti együttműködésnek
    • elősegítsék az innovációs, kutatási és technológiafejlesztési politikákban rejlő ipari lehetőségek jobb kihasználását.
az ipar versenyk pess ge s a k z ss gi iparpolitika
Az ipar versenyképessége és a közösségi iparpolitika
  • (2) Az említett célok elérésének eszközei:
    • A tagállamok a Bizottsággal kapcsolatot tartva
      • konzultálnak egymással, és amennyiben szükséges,
      • összehangolják fellépésüket.
    • A Bizottság megtehet minden hasznos kezdemé-nyezést az összehangolás előmozdítása érdekében.
  • (3) A Tanács … egyedi intézkedéseket hozhat a tag-államokban végrehajtott olyan fellépések támogatására, amelyek az (1) bekezdésben kitűzött célok megvaló-sítására irányulnak.

E cím nem szolgáltat alapot ahhoz, hogy a Közösség bár-milyen olyan intézkedést vezessen be, amely a verseny torzulásához vezethet, vagy amely adórendelkezéseket vagy a munkavállalók jogait és érdekeit érintő rendelke-zéseket tartalmaz.

az ipar versenyk pess ge s a k z ss gi iparpolitika1
Az ipar versenyképessége és a közösségi iparpolitika
  • 1993: fehér könyv a versenyképesség erősödéséről és a foglalkoztatás növeléséről (Bangemann-jelentés) akcióprogram (1996)
  • Cél: kedvező környezetet teremteni olyan gyorsan növekvő területeknek, mint
    • a tudás és kultúra piaca
    • egészségipar
    • biotechnológia, környezetvédelem
    • élenjáró termékek előállítása (top-of-the-range products)
  • Eszközök:
    • immateriális beruházások elősegítése
    • ipari együttműködések fejlesztése
    • tisztességes verseny biztosítása
    • a bürokrácia csökkentése a közigazgatásban
kkv k az egys ges piacon
Kkv-k az egységes piacon
  • A kkv-k meghatározása:
    • 1996-ig:<500 foglalkoztatott
    • 1996 óta: 250 és független
  • Közepes vállalatok:
    • Foglalkoztatottak létszáma: <250,
    • Forgalom: <50millió EUR
    • Mérlegfőösszeg <43 millió EUR
  • Kisvállalat:
    • Foglalkoztatottak létszáma: <50,
    • Éves forgalom: < 7millió EUR,
    • Mérlegfőösszeg: < 5 millió EUR
  • Mikrovállalatok: a fenti határok alatt
  • 23 millió kkv az EU-ban, kb. 75 millió álláshely,
  • 3 Mrd EUR támogatás a 2007–13-as időszakban.
kkv k az egys ges piacon1
Kkv-k az egységes piacon
  • A kkv-k előnyei:
    • egyszerűbb és rugalmasabb vezetés
    • vállalaton belül jobb szociális kapcsolatok
    • a munkaerőpiac legveszélyeztetettebb kategóriáiból viszonylag sokat foglalkoztatnak: nőket és fiatalokat
    • új és gyorsan fejlődő piaci szegmensekben (niche-ekben) vannak jelen – kevésbé vannak kitéve a nemzetközi verseny hatásának
  • A kkv-k hátrányai:
    • kisebb adminisztratív kapacitás
    • képzett vezetők/munkatársak hiánya
    • nehezebben találnak finanszírozási forrásokat
  • Mi a teendő?
    • Szakítani kell a családi típusú vezetéssel.
    • Erősíteni kell az együttműködést.
    • Uniós, tagállami, regionális stb. támogatásra van szükség.
v llalatpolitika
Vállalatpolitika
  • 1986: közösségi program kkv-k számára
  • 1990: több éves kkv-program
  • 1992: Maastrichti Szerződés: vállalatpolitika
  • 1992. november: Tanácsi határozat (resolution!) a vállalatok, különösen a kkv-k verseny-képességének erősítéséről és a Közösségen belüli foglalkoztatás növeléséről
  • 1994: integrált program a kkv-k és a kézműves szektor fejlesztésére, hogy összekapcsolják a tagállamok és a Közösség intézkedéseit:
    • Közösségi támogatás a harmadik több éves program keretében (1997–2000)
    • Az egyéb közösségi politikák keretében hozott intézkedések összehangolása
  • 2007–2013 Entrepreneurship and Innovation Programme
v llalati jog 1
Vállalati jog – 1
  • A vállalati jog és a számvitel területén a fő célok:
    • a cégek mobilitásának elősegítése (hogy jobban élvezhessék a nagy egységes piac előnyeit)
    • a versenyfeltételek egyenlőségének biztosítása (a különböző tagállamokban bejegyzett cégek között)
    • a tagállamok közötti kereskedelmi kapcsolatok erősítése
    • a vállalatok határokon átnyúló kooperációinak ösztönzése
    • a határokon túlnyúló vállalatfelvásárlások megkönnyítése (M&A)
  • Létesítés szabadsága: elvileg nincsenek adminisztratív gátak 
    • A gyakorlatban: számos közgazdasági és jogi probléma
    • Több tanácsi irányelvet fogadtak el:
      • a „nyílt” részvénytársaságok egyesüléséről (1978),
      • működő vállalatok több részre darabolásáról (1982),
      • a mérlegbeszámolóval szembeni követelményekről (1978),
      • az összevont mérlegekről (1983)
v llalati jog 2
Vállalati jog – 2
  • EurópaiGazdasági Érdekcsoportosulás (EEIG)
    • nem önálló jogi személy
    • szerződésen alapuló együttműködés kerete (1985), de
    • hibrid forma a szerződéses kapcsolat és az önálló vállalat között (jogi személy, áfaalany)
    • tagjai mind gazdaságilag, mind jogilag önállóak maradnak
    • a tagok teljesen egyenlők
    • nem saját profitját kívánja növelni (azt felosztják – nincs társasági nyereségadó)
  • Európai zártkörű társaság (societas europæa)
    • 1970-ben, majd 1989-ben kezdeményezte a Bizottság, 2004 októberétől alkalmazható
    • Egyetlen alapító okirat, amely közvetlenül érvényes minden tagállamban
    • Áttelepüléskor nem kell megszüntetni, majd újra megalapítani
    • Adózás szempontjából nem különbözik a többi vállalattól
    • Nem csak nyilvános (tőzsdén forgalmazott) cégek lehetnek
zleti k rnyezet
Üzleti környezet
  • Az uniós intézmények különös figyelemmel kísérik a kkv-k sajátos gondjait valamennyi közösségi politika alakításakor és végrehajtásakor
  • 1986 óta – valamennyi bizottsági javaslat mellé csatolni kell egy gazdasági hatáselemzést, amely bemutatja a tervezett intézkedés hatásait különösen
    • a kkv-kra és
    • a foglalkoztatásra
  • 1993 óta – részletesebb hatásvizsgálat + konzultáció szakmai (érdekvédelmi) szervezetekkel
    • A Bizottság jogszabály-alkotási programját megjelentetik az OJ-ben – előzetes konzultáció
    • Egy bizottságot állítottak fel az üzleti környezet javítására és egyszerűsítésére (pl.pénzügyi eszközök, jelentési kötelezettségek)
zleti k rnyezet1
Üzleti környezet
  • A Bizottság ajánlásai:
    • Fizetési határidőa kkv-k likviditási gondjainak enyhítésére
    • Az örökösödési illeték csökkentése, hogy a család könnyebben tudja folytatni a vállalkozást
  • Az információnyújtás javítása: Euro-Info-Centerek (250+) Enterprise Europe Network (2008 óta!)
    • Az egységes piaccal kapcsolatos mindenféle kérdésre választ adnak
    • Tanácsokat adnak kisvállalatoknak, hogyan vehetnek részt európai programokban
    • Segítenek az innovációban, a technológiatranszferben
  • Részvétel K+F-programokban
    • BRITE/Euram (anyagok és technológiák ipari alkalmazása) – segít a kkv-knak a partnerkeresésben
    • CRAFT: segíti a kkv-kat az egyetemekkel és a kutatóintézetekkel való műszaki fejlesztési együttműködésben
v llalatfinansz roz s
Vállalatfinanszírozás
  • Az európai kkv-knak kisebb a tőkeerejük, mint az amerikaiaknak és a japánoknak
  • 1993: a Bizottság felhívja a figyelmet a tanácsadás és a garanciavállalás fontosságára
  • Európai Regionális Fejlesztési Alap: támogatja a helyi fejlesztési kezdeményezéseket és a kkv-k tevékenységét
    • Segítség a vállalatnak nyújtott szolgáltatásoknál
    • A technológiatranszfer támogatása
    • A kkv-k tőkepiaci megjelenésének támogatása
    • Kisebb volumenű infrastrukturális fejlesztések támogatása
  • Business and Innovation Centres (BICs) – 1994
    • A vállalkozásindítást támogatják, átfogó szolgáltatási programmal (képzés, finanszírozás, marketing stb.)olyan kkv-k esetében, amelyek innovatív technológiára épülő projekteket valósítanak meg
v llalatfinansz roz s1
Vállalatfinanszírozás
  • Az „Edinburgh-alap”(facility) (1992)
    • A Közösség 3%-os kamattámogatást nyújt az EBB által garantált olyan kkv-hitelekhez, amelyek munkahely-teremtést szolgálnak
  • Kkv-kezdeményezés (a regionális politika keretében)
    • 1 milliárd ECU
    • 800 millió a leszakadó térségekbe
    • a kkv-k nemzetközi megjelenésének támogatására
    • segíteni a kkv-kat az egységes piac dinamikájából való részesülésben
      • A kkv-k termelési rendszereinek és vezetésének javítása
      • A kkv-k és a kutatóközpontok közötti együttműködés erősítése
      • Új piacokra való bejutás elősegítése
      • A kkv-k és beszállítóik, valamint vevőik közötti kapcsolatok fejlesztése
      • A finanszírozási forrásokhoz, köztük hitelekhez való hozzájutás segítése
v llalatok k z tti egy ttm k d s
Vállalatok közötti együttműködés
  • Business Cooperation Centre (BCC)
    • Kooperációs lehetőségekről tájékoztató hálózat
    • ~300 levelező 70 országban
  • Business Cooperation Network (BC-Net)
    • 600 üzleti tanácsadó hálózata
    • Business Co-operation Database (2004)
  • „Europartenariat” – 2000-ig működött
    • Kevésbé fejlett régiók vállalkozói számára segített a partnerkeresésben, „vásárok” formájában
  • InterpRISe
    • Inter-regional co-operation for promoting Regional Innovation Strategies inEurope (1999–2002)
small business act 2008
Small Business Act – 2008
  • 2000: Kis- és Középvállalkozások Európai Chartája (Feira – PT)*
  • A kkv-k szükségletei a lisszaboni stratégia középpontjában, különösen 2005 óta
    • „Modern kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért” **
  • Jobb szabályozásra irányuló stratégia
    • a hatályos EU-s jogszabályok megújítása és egyszerűsítése
    • ambiciózus program a közösségi jogszabályokból fakadó adminisztratív teher 2012-ig 25%-kal csökkenjen.
  • Nemzeti Reformprogramok – vállalkozási fejezet
kis s k z pv llalkoz sok eur pai chart ja 2000
*Kis- és Középvállalkozások Európai Chartája (2000)
  • Vállalkozási szemlélet oktatása
  • Olcsóbb és gyorsabb vállalkozásindítás
  • Jobb jogi szabályozási keret (better regulation)
  • A piaci igényeknek megfelelő szakképzési szerkezet
  • A hatóságok on-line elérhetőségének javítása
  • Több előny jusson a kkv-knak az egységes piacból
  • Kedvező adózási és pénzügyi következmények
  • E-business fejlesztése
  • A kkv-k érdekképviseletének erősítése tagállami és közösségi szinten
az eur pai bizotts g modern kkv politik ja
** Az Európai Bizottság „modern kkv-politikája”

(2005)

  • A vállalkozó szellem és a képzettség terjesztése
  • A kkv-k piacra jutásának javítása
  • A bürokrácia csökkentése
  • A kkv-k növekedési potenciáljának javítása
  • A kkv-k stakeholdereivel folytatott dialógus és konzultáció erősítése
az sba elfogad s nak f oka
Az SBA elfogadásának fő oka
  • Az EU-ban a kkv-k még mindig
    • alacsonyabb termelékenységgel rendelkeznek és
    • lassabban növekednek, mint az Egyesült Államokban.
      • USA: a fennmaradó cégek átlagosan 60%-kal emelik meg létszámukat működésük 7. évére
      • EU: 10–20%.
  • A közfelfogásnak ösztönöznie kell az egyéneket saját vállalkozás elindítására.
  • A társadalomnak méltányolnia kell, hogy a kkv-k jelentős mértékben hozzájárulnak a foglalkoz-tatás bővítéséhez és a gazdasági jóléthez.
az sba l nyege
Az SBA lényege

„Gondolkozz előbb kicsiben!” elv.

  • Tíz elv*
  • Új jogszabály-alkotási javaslatok:
    • Az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet
    • Az európai zártkörű társaság (Societas Privata Europæa, SPE) statútumáról szóló rendelet
    • A csökkentett áfakulcsokról szóló irányelv
    • A késedelmes fizetésekről szóló 2000/35/EK irányelv módosítása azért, hogy a kkv-knak a kereskedelmi ügyletek kapcsán járó fizetések időben teljesüljenek.
  • Új szakpolitikai intézkedések, amelyek mind közösségi, mind tagállami szinten a kkv-k szükségleteinek megfelelően biztosítják a tíz elv végrehajtását.
a sba 10 alapelve 1 5
A SBA 10 alapelve (1–5)

1. Olyan környezetet* kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.

2. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkapják a lehetőséget az újrakezdéshez. (Évente 700.000!)

3. A „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni.

4. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a kkv-k szükségleteinek.

5. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a kkv-k szükségleteihez: meg kell könnyíteni a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a kkv-k állami támogatásának lehetőségeit.

a sba 10 alapelve 6 10
A SBA 10 alapelve (6–10)

6. Meg kell könnyíteni a kkv-k finanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó fizetések időben történő teljesülését.

7. Segíteni kell a kkv-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket.

8. Elő kell segíteni a kkv-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.

9. Lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák.

10. Ösztönözni és támogatni kell a kkv-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.

1 alapelv v llalkoz i k rnyezet illusztr ci
1. alapelv: vállalkozói környezet(Illusztráció)
  • EU: 45%, USA: 61% akar önfoglalkoztató lenni
  • Oktatás és képzés
  • 10 éven belül 6 millió kkv-tulajdonos megy nyugdíjba
  • Női vállalkozók támogatása
  • Vállalkozói készségek: kulcskompetencia legyen a tananyagokban, már az általános iskolában!
  • Adók ne gátolják az üzlet átadását.
versenyk pess gi s innov ci s keretprogram 2007 2013
Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (2007–2013)
  • 3,6 milliárd euró (7 évre)
  • Alprogramjai:
    • Vállalkozási és Innovációs Program
      • a több éves akcióprogramok utóda
      • 2,17 milliárd euró
    • IKT Támogatásának Programja
      • 730 millió euró
    • Intelligens Energia – Európa Program
      • 730 millió euró
szektor lis politik k
Szektorális politikák
  • Mik azok a szektorális intézkedések?
    • A kormányok által alkalmazott olyan ösztönzők, amelyek segítik és orientálják a nemzeti ipar modernizálását
      • kutatóintézeteknek, dokumentációs központoknak nyújtott támogatások
      • szakképzési intézményeknek, ismeretterjesztő központoknak és termelékenységi központoknak nyújtott támogatások
    • Kereskedelempolitikai intézkedések
      • Vámok, dömpingellenes intézkedések, kereskedelmi megállapodások, exportösztönzők – némelyikük még mindig a tagállamok kezében van
    • Különféle állami támogatások
      • formái: adományok, kölcsönök, kamattámogatások
      • céljai: foglalkoztatás, regionális fejlesztés, nemzeti büszkeség – „zászlóshajó” cégek (champions nationaux)
ac lipar
Acélipar
  • A kezdetektől (1952) az ESZAK irányította
    • közös szabályok
    • közös hatóság
  • 1975: súlyos válság
  • A Közösség reakciója:
    • a piac stabilizálása
    • az alkalmazkodás ösztönzése
    • közösségi keretmegállapodás az acéliparnak nyújtott tagállami támogatásokról
  • Az irányítás fő eszközei:
    • a vállalati beruházásokról gyűjtött információk
    • hat hónapra szóló piaci előrejelzések
    • „az acélipar társadalmi aspektusa” – közösségi program a szerkezeti átalakulásra
    • „az acélipar külpiaci aspektusa” – vámkvóták és az import nyomon követése
haj gy rt s
Hajógyártás
  • A Közösség részesedése az 1960-as évek óta folyamatosan és drasztikusan csökkent
  • Nem volt jogalap a közösségi beavatkozás számára –csak „koordinálhatták” a tagállami támogatásokat (hét irányelv)
  • Közösségi keretmegállapodás a hajógyártás támogatására – sikerült a szektor versenyképességét javítani
  • 1989–1994: tárgyalások a fő hajógyártó országok között, az OECD égisze alatt
  • Megállapodás: 1998-tól helyreállítják a normális piaci viszonyokat
  • 1996: bizottsági közlemény a „tengeri iparokról” – a szektor fejlesztése és a rendszer átláthatóbbá tétele
textil s ruh zati ipar
Textil- és ruházati ipar
  • A Közösségben a textil- és ruházati ágazat az 1960-as évek vége óta visszafejlődőben
  • Az 1980-as évek óta: közösségi textilpolitika
    • A Közösség szintjén:
      • Tagállami támogatások jegyzéke – a támogatási verseny megelőzésére
      • 1977 óta: a szintetikus szálak előállításának nyomon követése
      • R&TD (BRITE) – új anyagok
      • 1993–1999 RETEX (az 1., 2. és 5b regionális politikai célok keretébe tartozó régiókban)
    • Külső szinten:
      • Kettős erőfeszítés: támogatni a közösségi termelőket + megnyugtatni a fejlődő országokat
      • Textilegyezmény (Multifibre Agreement)a GATT keretében
      • Uruguay-forduló (1986–1994): a szektor fokozatos liberalizálása
      • 1992: a Közösségen kívüli piacok megnyitása, a dömping és a támogatások elleni harc
inform ci s ipar gak
Információs iparágak
  • Információs társadalom program
  • Program az információs technológiák területén
    • informatikai infrastruktúra
    • a felhasználók és a piac igényei
    • a szolgáltatásokhoz és a technológiákhoz való hozzáférés
    • Európa képességeinek javítása a szoftverfejlesztés terén
    • információtechnológiaialkatrészek és alrendszerek
  • INFO 2000 – közösségi több éves program
    • Az európai multimédiás tartalmak előállításának támogatása
    • Európa nyelvi sokfélesége és az információs társadalom
  • 1996: a Bizottság „gördülő terve” az információs társadalom vonatkozásában
t vk zl s
Távközlés
  • Négy elem az 1980-as évek óta:
    • Egységes piac a távközlési berendezésekre (szabványosítás)
      • Annak garantálása, hogy terminálok köthetők a nyilvános távközlési hálózatokhoz
    • A távközlési szolgáltatások liberalizációja
      • 1998. január 1.: a telefonszolgáltatás teljes liberalizációja
      • Több más liberalizációs lépés:
        • Nyitott távközlési hálózatok: páneurópai public radio paging system, egységes európai segélyhívó szám (112), közös nemzetközi hívószám (00), egységes előhívószám-rendszer, ISDN, mobil telefon
    • A Közösség támogatta a műszaki fejlesztést megalapozó kutatásokathogy fenntartsa Európa vezető szerepét a digitális széles sávú távközlésben
    • Kiegyenlítettebb regionális fejlődés a transzeurópai távközlési hálózatok segítségével a tagállamok digitális hálózatainak összekötése