1 / 27

10.Szemnagyság :

Egyenértékű szemcseátmérő. x 1. x i. 10.Szemnagyság :. A szemnagyság megadásának nehézségei. Gömb alakú szemcse esetén az átmérő. Egyéb alakzatoknál –megállapodás szerint- „ekvivalens” átmérő (d e ) megadásával történhet. pl:. a. c. Tömeges meghatározás:. Azonos átmérőjű kör.

carlow
Download Presentation

10.Szemnagyság :

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Egyenértékű szemcseátmérő x1 xi 10.Szemnagyság: A szemnagyság megadásának nehézségei Gömb alakú szemcse esetén az átmérő. Egyéb alakzatoknál –megállapodás szerint- „ekvivalens” átmérő (de) megadásával történhet. pl: a.

  2. c. Tömeges meghatározás: Azonos átmérőjű kör 63μm felett: annak a négyzetes szitának a nyílásmérete amelyen a szemcse áteshet. 63μm alatt: Annak a gömbszemcsének az átmérője, amelyik az adott szemcsével azonos sebességgel ülepedik. (A porhalmaz jellemzésére tömeg, felület és szemcseszám szerinti eloszlását használhatjuk.)

  3. Sűrűség hisztogram: (darabszám szerinti) f(d) Relatív gyakoriság: összes szemcseszám Az oszlopok magassága: d di di+1 Az oszlopok területe a relatív gyakoriság. A hisztogram alatti terület = 1 Gyakoriság (k) :di→di+1 frakcióba tartozó szemcseszám

  4. A frakciók megadása jellemző méretükkel: f(d) dSZEMCSE Ha 0 , és a darabszám összes darabszám felé, a burkoló görbe tart afolyamatos felé. Ez a görbe a szemcseméret gyakorisági görbéje, sűrűség függvénye

  5. f(d) Sűrűség függvény d

  6. A görbe mérésekkel meghatározható

  7. di di+1 A gyakorisággörbe értelmezése f(d) d Annak valószínűsége, hogy egy szemcse mérete di-di+1 frakcióba esik a görbe alatti területtel egyenlő.

  8. A porhalmaz jellemzésére használjuk: -Átlagos szemcseméret (Empírikus várható érték): -Szórás: A mérések során kapott görbéket matematikai függvényekkel közelítik: 1. Normál (Gauss-) eloszlással:

  9. Ha: A görbe maximuma

  10. p A görbe alatti terület 1 Inflexiós pontok d A görbe szimmetrikus

  11. A kapott görbe szimmetrikus. Gyakorlati szempontból célszerű a „p” tengelyt az átlagos szemcsemérethez() transzformálni (Standardizálás):

  12. 2.Logaritmikus normál eloszlással: ( A véletlenszerű aprózódással keletkezett halmazok leírására alkalmasabb.) p A görbe nem szimmetrikus d

  13. „p” maximum p A görbe alatti terület súlypontjának a helye S d medián módusz Módusz : a leggyakoribb szemcse mérete, „főszemcse” Medián : felező szemcse. A szemcsehalmaz fele nagyobb, a másik fele kisebb méretű. A görbe alatti terület súlypontjához tartozó szemcseméret

  14. Eloszlás hisztogram: d1 d2 d4 A sűrűség hisztogram ismeretében létrehozható, ha a megelőző relatív gyakorisági értékekhez hozzáadjuk a következő frakció értékét. (Komulálunk) Mennyi a d1, d2,… mérettől kisebb? A hisztogramból származtatható további összefüggések

  15. Folytonossá tehető ELOSZLÁS FÜGGVÉNYEK. A frakciók számának növelése

  16. f(d) d d1 Szita „maradék” görbe ( R – görbe ): Szita „áthullási” görbe ( D – görbe ): ELOSZLÁS FÜGGVÉNYEK létrehozása a sűrűségfüggvény ismeretében: Mennyi a d1 mérettől kisebb Mennyi a d1 mérettől nagyobb

  17. 100% „D” „R” d „d”-től kisebb „d” Kapcsolat a két függvény között: „d” lyukméretű szita „d”-től nagyobb D + R = 1

  18. RRB „függő” változó „független” változó „konstansok” 2.Rosin – Rammler – Bennett eloszlásfüggvénye: R : maradvány[%] d : szemcsenagyság d0 : egy meghatározott szemcsenagyság, ( d0 : statisztikus középszemcse ) n : a por jellemző hatványkitevője, egyenletességi tényező.

  19. Az összefüggés gyakorlati jelentősége: A porhalmaz szemcsézetének eloszlása két számmal ( d0 : statisztikus középszemcse ) és az egyenletességi tényező (n) ismeretében megadható, ( ha az összefüggés linearizálható) Az R-R-B összefüggés kétszeres logaritmusa: „x” „y” egy egyenes egyenlete! y = a.x + b

  20. - ordináta: „R” értékei ln(ln100/R) léptékben abcissza: „d” értékei logaritmikus léptékben Az ábrázoláshoz használt koordinátarendszer:

  21. d0 : értelmezése; ha d = d0 helyettesítést alkalmazzuk az összefüggésben: Akkor: Következésképpen d0 (statisztikus szemcseközépnagyság) az R = 36,8% maradványértékhez tartozó szemnagyság . Ez az érték jellemző a por általános finomságára.

  22. Porszemcsézet RRB koordináta rendszerben :

  23. R-d egyenes megszerkesztése d0 és n ismeretében. Pl. d0 = 10μm, n = 1,25 n 36,8 d0 d

  24. Példák különféle diszperz porokra , gyakoriság ( sűrűség - fgv. ), maradvány görbék (R- görbék):

More Related