1 sz ll t si transzport r teg
Download
1 / 36

1. Szállítási (transzport) réteg - PowerPoint PPT Presentation


  • 82 Views
  • Uploaded on

1. Szállítási (transzport) réteg. Összeállította: Broczkó Péter (BMF). 1.1. Az ISO OSI szállítási réteg és protokoll-osztályai. 1.1.1. Az ISO OSI szállítási réteg feladatai 1.1.2. Az ISO OSI szállítási réteg protokoll-osztályai. 1.1.1. Az ISO OSI szállítási réteg feladatai.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' 1. Szállítási (transzport) réteg' - carl-koch


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
1 sz ll t si transzport r teg

1. Szállítási (transzport) réteg

Összeállította:

Broczkó Péter (BMF)


1 1 az iso osi sz ll t si r teg s protokoll oszt lyai
1.1. Az ISO OSI szállítási réteg és protokoll-osztályai

1.1.1. Az ISO OSI szállítási réteg feladatai

1.1.2. Az ISO OSI szállítási réteg protokoll-osztályai

Számítógép hálózatok


1 1 1 az iso osi sz ll t si r teg feladatai
1.1.1. Az ISO OSI protokoll-osztályaiszállítási réteg feladatai

  • a magasabb rétegű alkalmazások szegmentálása

  • a végpontok közötti összeköttetés kialakítása

  • vezérli az adatáramlást

  • szegmensek küldése az egyik végpontból a másikba

  • adatátviteli hibák felismerése/javítása (opcionális)

Számítógép hálózatok


1 1 2 az iso osi sz ll t si r teg protokoll oszt lyai
1.1.2. Az ISO OSI protokoll-osztályaiszállítási réteg protokoll-osztályai

Számítógép hálózatok


1 2 a tcp ip architekt ra sz ll t si r tege
1.2. A TCP/IP architektúra szállítási rétege protokoll-osztályai

Alkalmazási réteg

Transmission Control Protocol (TCP)

User Datagram Protocol(UDP)

Szállítási

Hálózati

Adatkapcsolatiés fizikai

Számítógép hálózatok


1 2 1 tcp kontra udp

TCP protokoll-osztályai

összeköttetés-orientált protokoll

megbízhatóbb, mivel visszajelzést ad a szegmensek megérkezéséről

lassúbb az összeköttetés létrehozása, de maga az adatátvitel utána gyors

az adatfolyamot szegmensekbe tördeli

UDP

összeköttetés nélküli protokoll

nem megbízható, mivel nincs benne visszajelzés a szegmensek megérkezéséről

igen gyors és hatékony

az alkalmazások adatai elférnek egy szegmensben, így nem szükséges egyenlő szakaszokra tördelnie

1.2.1. TCP kontra UDP

Számítógép hálózatok


1 2 2 a tcp
1.2.2. A TCP protokoll-osztályai

A TCP szegmens formátuma

# Bits

Számítógép hálózatok


1 2 2 1 az tcp t alkalmaz adat tviteli protokollok
1.2.2.1. Az TCP-t alkalmazó adatátviteli protokollok protokoll-osztályai

  • World Wide Web

  • File Transfer Protocol (FTP)

  • Telnet

  • SMTP (e-mail)

Számítógép hálózatok


1 2 2 2 a h rom f zis k zfog s

B állomás protokoll-osztályai

A állomás

1.2.2.2. A háromfázisú kézfogás

SYN(seq=x) küldése

SYN (seq=x) fogadása

SYN (seq=y,ack=x+1) küldése

SYN(seq=y,ack=x+1) fogadása

ACK(ack=y+1) küldése

ACK (ack=y+1) fogadása

SYN – szinkronjel, ACK – Nyugtázás

Az x az A, az y pedig a B állomás sorszáma

Számítógép hálózatok


1 2 3 az udp
1.2.3. Az UDP protokoll-osztályai

Az UDP szegmens formátuma

Számítógép hálózatok


1 2 3 1 az udp t alkalmaz adat tviteli protokollok
1.2.3. protokoll-osztályai1. Az UDP-t alkalmazó adatátviteli protokollok

  • Trivial File Transfer Protocol (TFTP)

  • Simple Network Management Protocol (SNMP)

  • Network File System (NFS)

  • Domain Name System (DNS) (alkalmazhatja a TCP-t is)

Számítógép hálózatok


1.3. A kliens/szerver kommunikáció hibátlan byte folyamat és üzenet alapú modelljei és szemléltetése példákon keresztül

Számítógép hálózatok


1 3 1 a kliens szerver kommunik ci hib tlan byte folyamat alap modellje tc p

Forgalomszabályozás és üzenet alapú modelljei és szemléltetése példákon keresztül

Átvitel

Forrás

Cél

Not Ready

A puffer megtelt

Folytatódik a felgyülemlettszegmensek feldolgozása

A puffer kiürült

Az átvitel folytatása

Stop

Ready

Go

1.3.1. A kliens/szerver kommunikáció hibátlan byte folyamat alapú modellje (TCP)

Számítógép hálózatok


1 3 1 1 tcp egyszer nyugt z s s ablak technika i

Send1 és üzenet alapú modelljei és szemléltetése példákon keresztül

Receive ACK 2Send2

Receive ACK 3Send3

Receive ACK 4

CÉL

Receive 1Send ACK 2

Receive 2Send ACK 3

Receive 3Send ACK 4

FORRÁS

1.3.1.1. TCP egyszerű nyugtázás és ablak-technikaI.

TCP egyszerű nyugtázás

Az ablak mérete = 1

Számítógép hálózatok


1 3 1 2 tcp egyszer nyugt z s s ablak technika ii

CÉL és üzenet alapú modelljei és szemléltetése példákon keresztül

FORRÁS

1.3.1.2. TCP egyszerű nyugtázás és ablak-technikaII.

Send1Send2Send3

Receive ACK 4Send4Send5Send6

Receive ACK 7

Receive 1Receive 2Receive 3Send ACK 4

Receive 4Receive 5 Receive 6Send ACK3

Számítógép hálózatok


1 3 1 3 tcp sorrend s nyugtasz mok

Most küldtem el a 10.-et! és üzenet alapú modelljei és szemléltetése példákon keresztül

Kérem a 11.-et!

Source Dest. Seq. Ack.

1028 23 10 1 ….

Source Dest. Seq. Ack.

Source Dest. Seq. Ack.

23 1028 1 11 ….

1028 23 11 2 ….

1.3.1.3. TCP sorrend és nyugtaszámok

TCP sorrend és nyugtaszámok

Számítógép hálózatok


1 3 2 a kliens szerver kommunik ci hib tlan zenet alap modelljei sszek ttet s mentes protokoll udp
1.3.2. A kliens/szerver kommunikáció hibátlan üzenet alapú modelljei (összeköttetés-mentes protokoll- UDP)

1.3.2.1. Az UDP ellenőrző összeg-számítása és gyakorlati alkalmazása

1.3.2.2. Megbízhatóság biztosítási példa az UDP alkalmazása esetén

Számítógép hálózatok


1.3.2. alapú modelljei (1. Megbízhatóság biztosítási példa (UDP – TFTP)

  • a küldő állomás ellenőrző összeget számít és azt beírja a szegmensbe

  • elküldi a szegmenst

  • a fogadó állomás újra kiszámítja az ellenőrző összeget

  • amennyiben nem egyezik a szegmensben lévővel, értesíti a küldő állomást, hogy az küldje újra

  • Az eredmény: megbízható átvitel

Számítógép hálózatok


1.4. A TCP/IP transzport felületének protokolljai: a socket felület és a tli (transport layer interface) felület

Számítógép hálózatok


1 4 1 port sz moz s
1.4.1. Port-számozás socket felület és a tli (transport layer interface) felület

1.4.1.1. A port-számozás célja

Mind a TCP, mind pedig az UDP port-számokat alkalmaz annak érdekében, hogy információt adjon át a magasabb rétegeknek

A port-számok segítségével követhetők nyomon az ugyanazon az állomáson egyidejűleg futó különféle alkalmazások üzenetei

1.4.1.2. Port-szám tartományok

Számítógép hálózatok


1 4 1 1 az alkalmaz sok k z tti multiplexel s

Vevő socket felület és a tli (transport layer interface) felület

Port

Vevő

Port

Vevő

Port

Adat

Adat

Adat

1.4.1.1. Az alkalmazások közötti multiplexelés

Alkalmazás 1

Alkalmazás 2

Számítógép hálózatok


1 4 1 2 port sz m tartom nyok
1.4.1.2. Port-szám tartományok socket felület és a tli (transport layer interface) felület

  • 256 alatt

    nyilvános alkalmazások

  • 256 - 1023

    cégek kereskedelmi célú alkalmazásai

  • 1024 - 65536 (16 bites címtartomány!)

    dinamikusan rendelik hozzá a hoszt alkalmazásaihoz

Számítógép hálózatok


1 4 1 3 port sz moz si p lda

Port-számok socket felület és a tli (transport layer interface) felület

FTP

TELNET

SMTP

DNS

TFTP

SNMP

Port-számok

21

23

25

53

69

161

Szállítási réteg

TCP

UDP

1.4.1.3. Port-számozási példa

Alkalmazási réteg

Számítógép hálózatok


1 4 1 4 tcp p ort sz mo k
1.4.1. socket felület és a tli (transport layer interface) felület4. TCP port-számok

Számítógép hálózatok


1 4 1 5 udp p ort sz mo k
1.4.1. socket felület és a tli (transport layer interface) felület5. UDP port-számok

Számítógép hálózatok


1 4 2 a protokoll szoftver s az alkalmaz si program k z tti illeszt s
1.4.2. A protokoll szoftver és az alkalmazási program közötti illesztés

  • különbséget kell tennünk az illesztés (interface) és a TCP/IP protokoll között, mivel a szabvány nem specifikálja exakt módon a TCP/IP és a felhasználói program közötti kapcsolatot

  • tehát az illesztési architektúra nincs szabványosítva, mivel ez már túlnyúlik a protokoll hatáskörén

  • az illesztés megvalósításának részlet-kérdései inkább a TCP/IP-t futtató operációs rendszertől függnek

Számítógép hálózatok


1 4 3 a protokoll szoftver s az alkalmaz si program k z tti illeszt s

Alkalmazás közötti illesztés

(a felhasználói programozó írta)

Illesztés

(a konkrét operációs rendszertől függ)

TCP/IP

1.4.3. A protokoll szoftver és az alkalmazási program közötti illesztés

Illesztés a TCP/IP és az alkalmazási program között

Számítógép hálózatok


1 4 4 a socket fel let kontra tli

Socket közötti illesztés

a University of Berkeley dolgozta ki a BSD Unix számára a 80-as évek elején

de facto szabvánnyá vált: a Unix operációs rendszeren túl alkalmazzák Windows-ban, a Xerox és az Apple gépek operációs rendszereinél

Transport Layer Interface (TLI)

az AT&T dolgozta ki a Unix System V számára

1.4.4. A socket felület kontra TLI

Mivel a socket pedig több operációsrendszer alatt fut alatt, ezért az utóbbival foglalkozunk részletesebben

Számítógép hálózatok


1 4 5 a socket fel let
1.4.5. A socket felület közötti illesztés

1.4.5.1. A socket és az open-read-write-close paradigma

1.4.5.2. A TCP használatának előfeltételei

  • az alkalmazási program létrehozza a socket-et

  • hozzárendeli a socket-hez a címeket

  • fogadja a beérkező kapcsolatot

  • végrehajtja a kommunikációt a read-write primitívek felhasználásával

  • végül, amikor a programnak nincs többé szüksége a socket-re, akkor le kell zárnia azt.

Számítógép hálózatok


1 5 c nyelvi eszk z k a kliens szerver kommunik ci s modellek kialakit s hoz
1.5. C nyelvi eszközök a kliens/szerver kommunikációs modellek kialakitásához

Számítógép hálózatok


1 5 1 socket library h v sok a bsd unix eset n
1.5.1. Socket library hívások a BSD Unix esetén modellek kialakitásához

  • 1.5.1.1. A különbség az alkalmazási program rendszer-hívásai (system calls) és a socket könyvtári rutin hívásai (socket library routines calls) között

  • 1.5.1.2. Példák a socket könyvtári rutinokra (socket library routines)

Számítógép hálózatok


1 5 1 1 alkalmaz si program rendszer h v s ok kontra socket k nyvt ri rutin h v s ok
1.5.1.1. Alkalmazási program rendszer-hívás modellek kialakitásáhozok kontra socket könyvtári rutin hívások

Számítógép hálózatok


1 5 1 2 p ld k a socket k nyvt ri rutinokra socket library routines
1.5.1.2. Példák a socket könyvtári rutinokra (socket library routines)

  • hálózati bájt-sorrend konverziós rutin

  • IP cím manipuláló rutin

  • Domain Name System (DNS) elérő rutin

  • információ-szerző rutin a hosztokról

  • információ-szerző rutin a hálózatról

  • információ-szerző rutin a protokollokról

  • információ-szerző rutin a hálózati szolgáltatásokról

Számítógép hálózatok


1 5 2 p lda egy whois kliens s szerver megval s t s ra
1.5.2. Példa egy whois kliens és szerver megvalósítására

Az RFC 954 definíciója szerint a whois szolgáltatás lehetővé teszi egy kliens számára, hogy a távoli rendszer felhasználójáról információt szerezzen. Az adott esetben a kliens egy olyan alkalmazói program, amelyet a felhasználó két paraméter megadásával hívhat meg:  

  • a távoli szerver neve

  • a távoli szerver azon felhasználójának neve, akiről információt kívánunk szerezni

Számítógép hálózatok


1 5 2 1 a kliens oldal
1.5.2.1. A kliens oldal megvalósítására

  • a kijelölt hoszt nevének megkeresése (gethostbyname)

  • hoszt címének és cím-típusának a socket struktúrába helyezése

  • a whois szolgáltatás socket számának megkeresése (getservbyname)

  • a whois socket számának a socket struktúrába helyezése

  • egy open socket allokálása

  • csatlakozás a távoli szerverhez

  • a kérés elküldése

  • a válasz fogadása

Számítógép hálózatok


1 5 2 2 a szerver oldal
1.5.2.2. A szerver oldal megvalósítására

  • a whois szolgáltatás bemenetének megkeresése(getservbyname)

  • a saját host-információink elérése (gethostbyname)

  • a whois socket szám és a saját címünk behelyezése a socket struktúrába

  • a bejövő csatlakozások számára egy open socket kialakítása

  • a socket hozzákapcsolása a szolgáltatási porthoz, hogy érzékeljük a bejövő csatlakozásokat

  • a csatlakozások maximális számának kialakítása

  • az új csatlakozások várakoztatására egy végtelen ciklus kialakítása

  • a távoli hoszttól fogadjuk a whois kérést

  • a kért felhasználó megkeresése és a válasz kialakítása

  • a válasz visszaküldése az igénylő hosztnak

Számítógép hálózatok