1 / 36

1. Szállítási (transzport) réteg

1. Szállítási (transzport) réteg. Összeállította: Broczkó Péter (BMF). 1.1. Az ISO OSI szállítási réteg és protokoll-osztályai. 1.1.1. Az ISO OSI szállítási réteg feladatai 1.1.2. Az ISO OSI szállítási réteg protokoll-osztályai. 1.1.1. Az ISO OSI szállítási réteg feladatai.

carl-koch
Download Presentation

1. Szállítási (transzport) réteg

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. 1. Szállítási (transzport) réteg Összeállította: Broczkó Péter (BMF)

  2. 1.1. Az ISO OSI szállítási réteg és protokoll-osztályai 1.1.1. Az ISO OSI szállítási réteg feladatai 1.1.2. Az ISO OSI szállítási réteg protokoll-osztályai Számítógép hálózatok

  3. 1.1.1. Az ISO OSI szállítási réteg feladatai • a magasabb rétegű alkalmazások szegmentálása • a végpontok közötti összeköttetés kialakítása • vezérli az adatáramlást • szegmensek küldése az egyik végpontból a másikba • adatátviteli hibák felismerése/javítása (opcionális) Számítógép hálózatok

  4. 1.1.2. Az ISO OSI szállítási réteg protokoll-osztályai Számítógép hálózatok

  5. 1.2. A TCP/IP architektúra szállítási rétege Alkalmazási réteg Transmission Control Protocol (TCP) User Datagram Protocol(UDP) Szállítási Hálózati Adatkapcsolatiés fizikai Számítógép hálózatok

  6. TCP összeköttetés-orientált protokoll megbízhatóbb, mivel visszajelzést ad a szegmensek megérkezéséről lassúbb az összeköttetés létrehozása, de maga az adatátvitel utána gyors az adatfolyamot szegmensekbe tördeli UDP összeköttetés nélküli protokoll nem megbízható, mivel nincs benne visszajelzés a szegmensek megérkezéséről igen gyors és hatékony az alkalmazások adatai elférnek egy szegmensben, így nem szükséges egyenlő szakaszokra tördelnie 1.2.1. TCP kontra UDP Számítógép hálózatok

  7. 1.2.2. A TCP A TCP szegmens formátuma # Bits Számítógép hálózatok

  8. 1.2.2.1. Az TCP-t alkalmazó adatátviteli protokollok • World Wide Web • File Transfer Protocol (FTP) • Telnet • SMTP (e-mail) Számítógép hálózatok

  9. B állomás A állomás 1.2.2.2. A háromfázisú kézfogás SYN(seq=x) küldése SYN (seq=x) fogadása SYN (seq=y,ack=x+1) küldése SYN(seq=y,ack=x+1) fogadása ACK(ack=y+1) küldése ACK (ack=y+1) fogadása SYN – szinkronjel, ACK – Nyugtázás Az x az A, az y pedig a B állomás sorszáma Számítógép hálózatok

  10. 1.2.3. Az UDP Az UDP szegmens formátuma Számítógép hálózatok

  11. 1.2.3.1. Az UDP-t alkalmazó adatátviteli protokollok • Trivial File Transfer Protocol (TFTP) • Simple Network Management Protocol (SNMP) • Network File System (NFS) • Domain Name System (DNS) (alkalmazhatja a TCP-t is) Számítógép hálózatok

  12. 1.3. A kliens/szerver kommunikáció hibátlan byte folyamat és üzenet alapú modelljei és szemléltetése példákon keresztül Számítógép hálózatok

  13. Forgalomszabályozás Átvitel Forrás Cél Not Ready A puffer megtelt Folytatódik a felgyülemlettszegmensek feldolgozása A puffer kiürült Az átvitel folytatása Stop Ready Go 1.3.1. A kliens/szerver kommunikáció hibátlan byte folyamat alapú modellje (TCP) Számítógép hálózatok

  14. Send1 Receive ACK 2Send2 Receive ACK 3Send3 Receive ACK 4 CÉL Receive 1Send ACK 2 Receive 2Send ACK 3 Receive 3Send ACK 4 FORRÁS 1.3.1.1. TCP egyszerű nyugtázás és ablak-technikaI. TCP egyszerű nyugtázás Az ablak mérete = 1 Számítógép hálózatok

  15. CÉL FORRÁS 1.3.1.2. TCP egyszerű nyugtázás és ablak-technikaII. Send1Send2Send3 Receive ACK 4Send4Send5Send6 Receive ACK 7 Receive 1Receive 2Receive 3Send ACK 4 Receive 4Receive 5 Receive 6Send ACK3 Számítógép hálózatok

  16. Most küldtem el a 10.-et! Kérem a 11.-et! Source Dest. Seq. Ack. 1028 23 10 1 …. Source Dest. Seq. Ack. Source Dest. Seq. Ack. 23 1028 1 11 …. 1028 23 11 2 …. 1.3.1.3. TCP sorrend és nyugtaszámok TCP sorrend és nyugtaszámok Számítógép hálózatok

  17. 1.3.2. A kliens/szerver kommunikáció hibátlan üzenet alapú modelljei (összeköttetés-mentes protokoll- UDP) 1.3.2.1. Az UDP ellenőrző összeg-számítása és gyakorlati alkalmazása 1.3.2.2. Megbízhatóság biztosítási példa az UDP alkalmazása esetén Számítógép hálózatok

  18. 1.3.2.1. Megbízhatóság biztosítási példa (UDP – TFTP) • a küldő állomás ellenőrző összeget számít és azt beírja a szegmensbe • elküldi a szegmenst • a fogadó állomás újra kiszámítja az ellenőrző összeget • amennyiben nem egyezik a szegmensben lévővel, értesíti a küldő állomást, hogy az küldje újra • Az eredmény: megbízható átvitel Számítógép hálózatok

  19. 1.4. A TCP/IP transzport felületének protokolljai: a socket felület és a tli (transport layer interface) felület Számítógép hálózatok

  20. 1.4.1. Port-számozás 1.4.1.1. A port-számozás célja Mind a TCP, mind pedig az UDP port-számokat alkalmaz annak érdekében, hogy információt adjon át a magasabb rétegeknek A port-számok segítségével követhetők nyomon az ugyanazon az állomáson egyidejűleg futó különféle alkalmazások üzenetei 1.4.1.2. Port-szám tartományok Számítógép hálózatok

  21. Vevő Port Vevő Port Vevő Port Adat Adat Adat 1.4.1.1. Az alkalmazások közötti multiplexelés Alkalmazás 1 Alkalmazás 2 Számítógép hálózatok

  22. 1.4.1.2. Port-szám tartományok • 256 alatt nyilvános alkalmazások • 256 - 1023 cégek kereskedelmi célú alkalmazásai • 1024 - 65536 (16 bites címtartomány!) dinamikusan rendelik hozzá a hoszt alkalmazásaihoz Számítógép hálózatok

  23. Port-számok FTP TELNET SMTP DNS TFTP SNMP Port-számok 21 23 25 53 69 161 Szállítási réteg TCP UDP 1.4.1.3. Port-számozási példa Alkalmazási réteg Számítógép hálózatok

  24. 1.4.1.4. TCP port-számok Számítógép hálózatok

  25. 1.4.1.5. UDP port-számok Számítógép hálózatok

  26. 1.4.2. A protokoll szoftver és az alkalmazási program közötti illesztés • különbséget kell tennünk az illesztés (interface) és a TCP/IP protokoll között, mivel a szabvány nem specifikálja exakt módon a TCP/IP és a felhasználói program közötti kapcsolatot • tehát az illesztési architektúra nincs szabványosítva, mivel ez már túlnyúlik a protokoll hatáskörén • az illesztés megvalósításának részlet-kérdései inkább a TCP/IP-t futtató operációs rendszertől függnek Számítógép hálózatok

  27. Alkalmazás (a felhasználói programozó írta) Illesztés (a konkrét operációs rendszertől függ) TCP/IP 1.4.3. A protokoll szoftver és az alkalmazási program közötti illesztés Illesztés a TCP/IP és az alkalmazási program között Számítógép hálózatok

  28. Socket a University of Berkeley dolgozta ki a BSD Unix számára a 80-as évek elején de facto szabvánnyá vált: a Unix operációs rendszeren túl alkalmazzák Windows-ban, a Xerox és az Apple gépek operációs rendszereinél Transport Layer Interface (TLI) az AT&T dolgozta ki a Unix System V számára 1.4.4. A socket felület kontra TLI Mivel a socket pedig több operációsrendszer alatt fut alatt, ezért az utóbbival foglalkozunk részletesebben Számítógép hálózatok

  29. 1.4.5. A socket felület 1.4.5.1. A socket és az open-read-write-close paradigma 1.4.5.2. A TCP használatának előfeltételei • az alkalmazási program létrehozza a socket-et • hozzárendeli a socket-hez a címeket • fogadja a beérkező kapcsolatot • végrehajtja a kommunikációt a read-write primitívek felhasználásával • végül, amikor a programnak nincs többé szüksége a socket-re, akkor le kell zárnia azt. Számítógép hálózatok

  30. 1.5. C nyelvi eszközök a kliens/szerver kommunikációs modellek kialakitásához Számítógép hálózatok

  31. 1.5.1. Socket library hívások a BSD Unix esetén • 1.5.1.1. A különbség az alkalmazási program rendszer-hívásai (system calls) és a socket könyvtári rutin hívásai (socket library routines calls) között • 1.5.1.2. Példák a socket könyvtári rutinokra (socket library routines) Számítógép hálózatok

  32. 1.5.1.1. Alkalmazási program rendszer-hívások kontra socket könyvtári rutin hívások Számítógép hálózatok

  33. 1.5.1.2. Példák a socket könyvtári rutinokra (socket library routines) • hálózati bájt-sorrend konverziós rutin • IP cím manipuláló rutin • Domain Name System (DNS) elérő rutin • információ-szerző rutin a hosztokról • információ-szerző rutin a hálózatról • információ-szerző rutin a protokollokról • információ-szerző rutin a hálózati szolgáltatásokról Számítógép hálózatok

  34. 1.5.2. Példa egy whois kliens és szerver megvalósítására Az RFC 954 definíciója szerint a whois szolgáltatás lehetővé teszi egy kliens számára, hogy a távoli rendszer felhasználójáról információt szerezzen. Az adott esetben a kliens egy olyan alkalmazói program, amelyet a felhasználó két paraméter megadásával hívhat meg:   • a távoli szerver neve • a távoli szerver azon felhasználójának neve, akiről információt kívánunk szerezni Számítógép hálózatok

  35. 1.5.2.1. A kliens oldal • a kijelölt hoszt nevének megkeresése (gethostbyname) • hoszt címének és cím-típusának a socket struktúrába helyezése • a whois szolgáltatás socket számának megkeresése (getservbyname) • a whois socket számának a socket struktúrába helyezése • egy open socket allokálása • csatlakozás a távoli szerverhez • a kérés elküldése • a válasz fogadása Számítógép hálózatok

  36. 1.5.2.2. A szerver oldal • a whois szolgáltatás bemenetének megkeresése(getservbyname) • a saját host-információink elérése (gethostbyname) • a whois socket szám és a saját címünk behelyezése a socket struktúrába • a bejövő csatlakozások számára egy open socket kialakítása • a socket hozzákapcsolása a szolgáltatási porthoz, hogy érzékeljük a bejövő csatlakozásokat • a csatlakozások maximális számának kialakítása • az új csatlakozások várakoztatására egy végtelen ciklus kialakítása • a távoli hoszttól fogadjuk a whois kérést • a kért felhasználó megkeresése és a válasz kialakítása • a válasz visszaküldése az igénylő hosztnak Számítógép hálózatok

More Related