GKI-EKI Egészségügykutató Intézet

1. GKI-EKI Egészségügykutató Intézet A cselekvés igénye és (talán) lehetősége politikai konszenzus helyett Világgazdaság konferencia 2009. október 29. Skultéty László ügyvezető igazgató GKI-EKI Egészségügykutató Int. www.gki-eki.hu

2. Tematika • A cselekvés igénye • A cselekvés szükségessége • Tennivalók • A cselekvés lehetősége

3. 1) A cselekvés igénye • Beteg • meggyógyítsák - ma várakozik, ami az eredmény rovására megy • elfogadható körülmények között – egyre rosszabb körülmények • ne kelljen fizetni – a paraszolvencia nem tűnt el • Akifizet • kevesebbet kelljen fizetni – minimális a csökkentés • cserébe ua.-t várja, mint a beteg – lásd fent • Személyzet • eleget keressen – már 13. havi sincs, alapbér sem nő • kiszámíthatóan – 50% emelés, bérstop, 13. havi vége • elfogadható körülmények között – sok értelmetlenség közepette • Fenntartó • szavazatot hozzon vagy ne vigyen – lerohadás, borotvaél • ne kerüljön pénzbe – hiányok az intézmények költségvetésében • Kormány • szavazatot hozzon, vagy ne vigyen – vizitdíj népszavazás • lehető legkevesebbe kerüljön – egyre harcosabb ágazati lobbi

4. Mindenki változást akar, de a célok divergensek, sőt némelyek között trade-off van!

5. 2) A cselekvés szükségessége • Kiüresedő kórházak: • A forráscsökkenés és a teljesítményérdektelenség következtében a változó költségeket visszafogva korlátozzák a betegellátást, csökken a teljesítmény. • Kiüresedő ellátások • A változó költségek csökkentése a gyógyszer és egyéb ráfordítás visszafogásában is testet ölt, ami az ellátás színvonalát rontja. Előbb korlátozzák a gyógyszerkeretet, mint teszik hatékonyabbá a beszerzést! • Romló HR megtartó képesség • 13. havi eltörlésével és bérstoppal csökkent a nominális kereset, a 2010. évi járulék és adóváltozással sem nő a reálkereset. Egyre nagyobb az orvos és szakdolgozói hiány a jelenlegi struktúrában. • Egyre kevesebben tartják fenn a rendszert a forrásoldalon • A válság miatt csökkenő foglalkoztatás következtében egyre kevesebben fizetnek járulékot. A korábbi 80/20 arány is megbillenhet. • Egyre kevesebb pénzből • Az E-Alapra terhelték a GYED-et (inkoherens), a járulékcsökkentés és a válság miatt csökken a bevétel. Ad hoc költségvetési forrásátadás. • Változatlan biztosítási csomag és struktúra • Felborult az egyensúly a források és a feladatok között

6. A belső tartalékok zsugorodása következtében egyre nagyobb a szakmai és a politikai kockázat.

7. 3) Tennivalók • A biztosítási csomag és a források egyensúlyának helyreállítása • Az ellátórendszer hatékony struktúrájának kialakítása • A HR krízis kezelése

8. 3.1 Az egyensúly helyreállítása Rövid távon Középtávon Hosszú távon • Finanszírozás konszolidálása • ‘Százalékos, de minimum x’ típusú járulék • Nem munkához kapcsolódó adók bevonása • GYED kivétele az E-Alapból • Valódi primer prevenció • Betegségcsoportonként támogatási mértékek meghatározása • Költséghatékonysági szempont és elemzések a legnagyobb költséget okozó terápiákról • co-payment bevezetése • co-payment biztosítás • Fejkvóta típusú forrás- allokáció ellátási régiókra • Hatékony ellátásszerve- ző szerep rendszerbe illesztése Bevételek növelése, kiadások csökkentése,a forrásfelhasználás ésszerűsítése.

9. 3.2 A hatékony struktúra kialakítása Rövid távon Középtávon Hosszú távon • Extrém kis kórházak bezárása • Kórházintegrációk (ösztönzése) • Háziorvosképzés fejlesztése • Háziorvosok kompetenciájá- nak bővítése (nem teljeskörűen) • További kórházak bezárás • Az ellátórendszer különböző szintjeinek kompetenciái újragondolása • Rehabilitációs ágazatok szűkítése, kulcsterületek fejlesztése • Háziorvosok érdekeltté tétele a definitív ellátásban (nem teljeskörűen) • Központi közbeszerzés elektronikus árlejtéssel Szélesebb alapellátás, szűkebb kórházi ellátás,hatékony együttműködések.

10. 3.3 A HR krízis mérséklése Rövid távon Középtávon Hosszú távon • Szakdolgozó-képzés bővítése • Az összes intézkedéssel elért megtakarítás az ágazatban marad • Orvosválasztás ‘piacosításának’ végiggondolása • Szakdolgozói kompetencia szint jelentős emelése • A megtakarítás jelentős része bérfejlesztést finanszíroz • Orvosok ‘röghözkötése’ pozitív és negatív ösztönzőkkel • Paraszolvencia elleni kemény fellépés • Közalkalmazotti státusz megszüntetése Szabadabb munkaerőgazdálkodás, nagyobb vonzerő, az emberi erőforrás jobb kihasználása.

11. 4) A cselekvés lehetősége • Szakmai konszenzus • A fő kérdésekben nincsenek messze az álláspontok. • Politikai konszenzus • Magyarországon szinte már felsorolni sem érdemes. • Politikai erő • Lehetőség egy 2/3-os parlamenti többségre és a kormánnyal azonos ‘színű’ önkormányzatiságra. • Politikai szándék • Az előző kormányok kudarcaiból okulni kell, de a tanulság nem a ‘nemcselekvés’ időleges biztonsága.

12. Köszönöm a figyelmet! GKI-EKI Egészségügykutató Intézet