A középkori szláv államok kultúrája

1. A középkori szláv államok kultúrája A cseh kultúraa kezdetektől a 17. század közepéig

2. A nyugati szláv államok A középkori, reneszánsz- és (részben) a barokk szláv kultúra „lángvivői“. A csehek horvát származásának mítosza:Čeh és két kisebb testvére, Ljeh és Rus(a lengyelek és az oroszok ősatyái) – 12. századi cseh krónikában (Kosmas, Chronica Boemorum, Kosmova kronika česká) • 10.–11. sz.: Nagy Morvaország öröksége • 11. - 13. sz.: A Pax Romanához és a latin nyelvű műveltséghez való tartozás ésSzt. Václav-kultusz kiegyensúlyozó szerepe • 14. sz.: IV. Károly korszaka és a cseh gótika • 15. sz.: a huszita mozgalom kora • 16.–17. sz. eleje: A rudolfiánus kultúra • 17. sz.: A cseh emigráció kultúrája • 17.–18. sz.: A cseh barokk kora

3. 10. sz.: latin és szláv egyházi- kulturális kör és a kultúra egységes jellege • Svatý Václav (Szt. Václav) kultusza. Uralkodó szerzetesi erényekkel ésmártírhalála – két hagiográfia: latin(bajor szerző, a birodalmi kánon szerint – a helyi szentek kultuszának hagyománya, az uralkodói státuszának hangsúlyozásával),szláv (a keresztény mártírok hagiográfiája, Szt. Ludmilla kultuszával együtt – szellemi-etikai aspektusból).– első nemzeti szent– Csehország és a csehek égi patrónusa és „örökké való” uralkodója (a földi uralkodók megkettőzött szakralitása) – a cseh államiság fogalma – a föld, népe és égi uralkodója / földi helytartójának egysége („A Cseh királyság koronája”)  • etnopatriotizmus és az államiság korán kialakult tudata (14. századi folytatása)

4. a horvát eredet etnomítosza,a földművelő első király legendája (Přemysl Oráč),a kereszténység felvételének Cirill-Metódtól,a népnyelv használata • IV. Károly kora és a cseh gótika (14. sz.) – a cseh kultúra első virágkora: a nemzeti történelmi kulturális hagyomány és az európai állami,jogi és kulturális értékek egyesítése  a cseh messianizmus (Bohemia etimológiája) • a prágai Hrad és Visehrad – a Német-Római birodalom állami-egyházi és kulturális központjai,a Karlovy egyetem megalapítása (1348),Prága mint „új Jeruzsálem” • az udvari kultúra kialakulása és a karneváli kultúra előretörése (szatirikus irodalom) • a „lágy” (nemzetközi) gótika

5. Huszita cseh kultúra – híd a Középkor és a Reformáció kultúrái között (a Reneszánsz kihagyásával) — a cseh nemzeti mítosz alapja: • Jan Hus tanai és a nemzeti kultúra alapjai, • a kulturális minimalizmus (kultúraellenesség), • a huszitizmus sokszínűsége (poharasok és táboriták), • a huszita háborúk Jan Žižka vezetése alatt és utána (1419–1434). • 15. sz. vége – 17. sz. eleje: • huszita és reneszánsz elemek keveredése, • a tolerancia-elv terjedése a cseh humanizmusban (1609, Maestat – a vallási tolerancia chartája), • A „Cseh testvériség” – a pedagógia nemzeti iskolájának megteremtésében (  Jan Amos Komenský, Comenius) • két műveltségre tagolódás: provinciális sajátosság, elvi hagyományosság, nemzeti zártság.

6. 17. sz. eleje • az ellenreformáció támadásai, • Habsburg-ellenes felkelés (1620),a nemzeti állami önállóság megszűnése. • A rudolfiánus kultúra: • Prága – birodalmi főváros, • a manierizmus kultúrája(Ticho Brache, Johann Kepler – II. Rudolf asztrológusai, Gólem legendája), • a barokk előkészítése(G.Arcimboldo allegorikus művészete) • A cseh barokk kialakulása – ellenreformáció és Csehország újra katolicizálása

7. A barokk általános jellemzői(1570–1750) • Ellentétek egymásnak feszülése:sötétség / fény, fent / lent, felszín / mélység, realitás / álom, pillanat / örökkévalóság stb.)≠ harmónia, kiegyensúlyozottság; • Erő, szenvedély (extázisig), dinamika (mozgás); • Vizuális orientáció – díszítettség, reprezentatív pompa; • Embléma és szimbolikusság • Szintetikusság

8. Legjellemzőbb művészeti ágazatai: • festészet, • szobrászat, • építészet, • zene → • színház (irodalom).

9. Reneszánsz és barokka szlávkultúrákban A lengyel kultúraa 10.–18. század végéig

10. A kezdetek: erős morvai, később cseh hatás(Szt. Adalbertus Pragensis, Szt.Vojtěch [cs.], Wojciech[len.] kultusza). A nemzeti szentkultusza helyébe – Matki Boskiej Częstochowskiej(Częstochow-i Istenanya) ikonja és kultuszaaz államiság szentségének a hiánya, az egyházi ésa világi hatalom szembeállítása. • 10.–14. sz. Nem alakul egységes államiság. • Szembenállás a Német-Római Birodalommal, a német lovagrendekkel, Kijevi Russal, tatárokkal. • Területi, nemzetiségi, vallási és társadalmi tagoltság • a kultúra decentralizációja • Gallus Anonymus (1115, „vox populi vox dei”, „a nép szava az Isten szava”-elv) és Wincenty Kadłubek (1202.-ig) krónikái (Chronica Poloniae Maioris): a lengyel nemesi köztársaság gondolatának megszületése.

11. A szlachta ("sljahta", ném.Geschlecht=nemzetség)kiválasztottságának és bástyaszerepének sztereotípiája vs. a szomszéd népek negatív sztereotípiái. • A lengyel nyelv – a latin kiegészítője a 16. századra a lengyel kultúraés irodalom bilingizmusa. • A vallási türelem elve • Német és cseh impulzusoka lengyel gótika művészetében(14.–15. sz.) • A Lengyel-litván királyság (1385-1569)→ Rzeczpospolita eszméje az ortodoxia problémája

12. A lengyel Reneszánsz (15. sz. közepétől) – a lengyel kultúra „aranykora” • királyi udvari és városi nemesi kultúra. • Reneszánsz és Reformáció Lengyelországban. • a reneszánsz antropocentrikusság – a sljahta politikai öntudatának táptalaja (heraldika). • palota- és kúriaépítészet, a szejmi politikai szónoklat, dekoratív pompa. • a halál kultuszának és a szociális reprezentációa síremlék és a koporsófestészetben • a kopernikuszi fordulat • a szarmata-eredet mítoszának kialakulása Jan Długosz Annales seu cronicae incliti Regni Poloniae(1480) Maciej z Miechowa (MaciejMiechowita ) Traktat odwóch SarmacjachÉrtekezés a kétSzarmátaországról, 1517)

13. A barokk paradigmakorai előjelei (16. sz. második felétől) • Az ellenreformáció hatásai Lengyelországban • A lengyel szarmatizmus mint a lengyel nemzeti és felekezeti öneszmélés fenoménje.Társadalmi okai és megnyilvánulásai: • a sljahta „arany függetlenségének“ eszméje – az antik demokrácia örököse • Lengyelország – „Antemurale Christianitais” – lengyel providencializmus és messiás eszme • Ideológiai konfrontáció belülre(sljahta vs. szláv és litván többség)és kívülre (vs. ortodoxia, vs. centralizáció) • politikai konfrontáció a külvilággal –határszituáció (érintkezés / harc a törökökkel, többetnikumú népesség, konfrontáció az ortodox régiókkal) • A lengyel „szarmata” barokk: • keleti és nyugati keveredése a sljahta öltözködésében, viselkedésében, emberideáljában

14. a népi kultúra hatása • mérsékelt jelleg • szarmata portré

15. Az iskoladráma • „élet színháza“

16. Jelentősége: • közvetítő szerepa nyugati barokk kultúraés a keleti szláv kultúrákközött • a keleti szláv kultúrákbanzajló megújulásifolyamat gyorsítása

17. Képek és hátterek forrásai http://www.referatu.ru/pictures_fail/31/828_2.htm Latin és cirill írásokBalra – „Karolingi minuszkulusz” (9. sz.), jobbra – novgorodi kézirat (12. sz.) http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ad/Lech_111.PNGLech s bratry: Čechem a Rusem http://curiavitkov.cz/images/zivot/vaclav-kopi.jpgSvatý Václav s praporem na kopí. Kodex Vyšehradský, 11.sz. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f8/Premysl_orac.jpg http://www.umeni.euweb.cz/obsah/gotika/chrmsvvta.jpgChrám sv. Víta, Praha http://www.vokrugsveta.ru/encyclopedia/images/4/40/Jan_Hus_na_drevorezbe.jpgJan Hus. Kiszínezett fanyomat (1530–1540 között) http://www.masterandmargarita.eu/images/03karakters/rudolf.jpg Hans von Aachen,II. Rudolf császár portréja (1606/1608),Wien, Kunsthistorisches Museum, Gemäldegalerie http://cs.wikipedia.org/wiki/Soubor:Arcimboldovertemnus.jpegGiuseppe Arcimboldo, Vertumnus, portrét Rudolfa II (1590-1591).

18. http://czechstory.ru/cities/kutnaugora http://www.ilovecz.ru/index.php?idofimage=9710 http://www.photosight.ru/photos/1149336Barokk szobor Szt. Ágnes kolostorban, Prága http://www.radio.cz/pictures/t/czech/cesky_krumlov_barokni_zamecke_divadlo.jpgČeskyKrumlov barokk színháza http://archivetextures.net/ Background:

19. http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Czestochowska.jpghttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Czestochowska.jpg http://days.pravoslavie.ru/Images/im2559.htm Csensztohovi Istenanya ikonja http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/portret2.html http://sarmata.livejournal.com/119408.html http://www.enci.ru/%D0%A1%D0%B0%D1%80%D0%BC%D0%B0%D1%82%D0%B8%D0%B7%D0%BC http://kolo-naleczow.w.interia.pl/wydarzenia.htmlKoło śmierci. po 1680. Nieokreślony malarz polski

20. http://www.bursa.krakow.pl/hostel/ru/tours--krakow--old--townhttp://www.bursa.krakow.pl/hostel/ru/tours--krakow--old--town http://www.webmedia.pl/szym0n/barok/taniec_smierci_mniejszy.html„Taniec śmierci”, nieokreślony malarz bernardyński, lata osiemdziesiąte w. XVII(?) http://sarmata.livejournal.com/119408.html (1650) http://www.artprojekt.ru/Gallery/Russian/02.htmlFjodor Alekszejevics cár portréja (1786) http://allday.ru/2007/08/09/albom_ornamentov_i_jelementov_khudozhestvennogo_oformlenija_v_stile_barokko.html Background: