Territrium s szabadsg sszefggse Svjcban
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 23

Territórium és szabadság összefüggése Svájcban PowerPoint PPT Presentation


  • 51 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Territórium és szabadság összefüggése Svájcban.

Download Presentation

Territórium és szabadság összefüggése Svájcban

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

Territrium s szabadsg sszefggse Svjcban


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

Meglehetsen keveset tudunk az osztrk, a svjci s a francia Alpok teleplstrtnetrl, hiszen e terletek beteleptse a trtnelem eltti idkbe nylik vissza. Azonban mgiscsak rdemes eltprengnnk azon, miknt trtnhetett, hogy olyan emberek, akik fldmvelssel s llattenysztssel foglalkoztak, az Alpok legkietlenebb s legjrhatatlanabb vlgyeibe hzdtak, ahol eleinte a legjobb esetben is csupn kemny, nsges s veszlyekkel terhes letvitel volt lehetsges. A legvalsznbb, hogy ezek az emberek azrt vonultak a hegyekbe, mert a vadonban elviselt ltet elnyben rszestettk az ersebb szomszdnpek fenyeget zsarnoksgval szemben. A szabadsgot vlasztottk - a bizonytalansg, a veszly ellenre. Megtanultk, hogy a szabadsgot ki kell harcolni, s hogy akkor is ki kell llni rte, ha a siker eslye elenyszen cseklynek tnik. Svjcban csak a harc eltklt hagyomnya volt az - akr egy ktsgkvl tlerben lv ellenfllel szemben, ilyenek voltak elbb a Habsburgok, ilyen volt ksbb a Harmadik Birodalom -, ami a msodik vilghborban szabadsguk megrzsre sztnzte a svjciakat.

Popper, Karl R: Szabadsg s demokrcia. (ford: Bthori Csaba) in: Nagyvilg XLIII. 9-10, 1998, (eredetileg: Die Philoshophie und die Wissenschaften. Simon Moser zum 65. Geburstag. Meisenheim am Glan (Anton Hain) 1967.)


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

Prhuzamos vidkek: Hollandia s Svjc

1. termszeti adottsgok

nehz, zord termszeti adottsgok, a terletek vdhetsge, megrzse

nyitottsg < > elzrtsg

2. kulturlis kontextus

sszetett politikai, kulturlis thatsok

integrci < > rezisztencia

3. trtnelem

mitikus mozzanat: szabadsg kivvsa

polgri, demokratikus fejlds a kezdetektl

Habsburg uralom, idbeli prhuzam, 1648 Vesztfliai bke: fggetlensg

egyni gazdlkods < > kzssgi gazdlkods

4. trsadalmi berendezkeds

demokratikus berendezkeds a kezdetektl

individualits < > kollektivits, kommuna

az egsztl a rsz fel < > additv (szvetsgi) rendszer

alkotmnyos monarchia, parlamentris demokrcia < > kzvetlen demokrcia


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

Prhuzamos vidkek: Hollandia s Svjc

5. a tj kultivlsa

a tjkultra az identits szerves rsze

mlyfld: mestersges geometrikus rendszer < > hegyvidk: trtnelmi hatrrendszer

alapegysg: egyni fldterlet (szabad gazdlkods) < > kommunlis terlet (kzssgi nfenntarts)

6. kulturlis identits

polgri ntudat, demokratikus berendezkeds, reformci

multikulturlis < > interkulturlis

kulturlis transzfer, integrci, fejlds, nvekeds orientlt < > vlsg kultra: nfenntarts, hossz tv gondolkods, tartssg, rtkllsg

7. urbanizci

modernizcira fogkony kultra

srsg (Hollandia > Svjc)

szuburbanizci: sszefgg teleplsfolyamok kialakulsa

alkalmazkods, elretervezs < > identits vlsg


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

felletek: sztszabdalt orszg

llam az llamban: lptkvlts alulrl felfel

kommuna / kanton / szvetsg

nyelvi hatrok

francia, nmet, olasz, rtoromn

vros-vidk

protestns katolikus

ipari-mezgazdasgi

mittelland-hegyvidk

kommuna, kzssg, hatrok:

mini univerzum


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

konglomertum, kohzi

egyedi identits cellk kohzija, konglomertuma

fderalizmus politikja: a fldrajzi klnbsgek kiegyenslyozsa


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

hatrok s cellk

tranzit zna

kereskedelmi s hadi tvonalak znja


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

hatrok s cellk

tranzit zna

kereskedelmi s hadi tvonalak znja

tkz zna

hrom nagy kulturlis trsg hatrain fekszik,

mikzben fontos kereskedelmi tranzit zna.

trs pontok, lemez tektonika

(Gallo Francia / Teutonic-Germn / Latin-Itliai)

Ez a terlet sosem volt egysges.

A trtnelem sorn a kulturlis hatrok s

a kereskedelmi utak mentn konszolidldott a formja.


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

lenyomatok a rmai hatrrendszer

rmai rendszer: kapcsolat kls s bels valamint az eltr lptk terletegysgek kztt. Ez a geometria megrzdtt mind a fizikai mind a szellemi tr lenyomataknt.

A rmaiak ltal megszervezett vidk egy urbnus tjforma volt. Civitas: tbbrteg gazdasgi rendszer, kiegyenslyozott politikai s katonai kapcsolat a vros s a vidk kztt.


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

a germn hats

asszimilci s talakuls: burgundiaiak, lombardok, alemannok (germn trzsek)

drasztikus npessg cskkens, a rmai rendszer pusztulsa

farmok, telepek, falvak: a germn kultra agrr alapon szervezdtt, a neolitikus ptszet szintjn; a tjhasznlatban az szak eurpai agrr teleplsmodell s a rmai territriumok elvei keverednek.


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

a rmai territrium s a kzpkori tr

a rmai birodalom: terleti egysgek, formk s hatrok

a kzpkori tr: az emberek, helyek, dolgok tere, hlzata volt

izomorfikus trkpi brzols


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

kzssgek alakulsa

territorializci: a falvak transzformcija kommunkk

a falu jraszervezse a ks kzpkorban

j politikai rendszer + az agrr kultra modernizcija

trsulsok, kzssgek, jogok

indul =March, hatrok kijellse

hromnyomsos gazdlkods


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

kzssgek alakulsa

territorializci: a falvak transzformcija kommunkk

a vltozs trbeli kvetkezmnye:

t melletti pletsor

kszerkezetek

tbbszintes

kombinlt, vegyes hasznlat.

a falu ptett trr vlt.


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

koncentrci, falusiasods, fggetlen kzssgek szletse

Dreizegeln: hromnyomsos fldmvels

Dreizelgen falvak: a tjhasznlat rendszere a mai znk sformja. Az els idkben a kooperatv terlethasznlat a jellemz, kzsen kialaktott szablyrendszer mentn.

Zelgen trkp alapjn a mezgazdasgot kzs, sszehangolt termelsi folyamatt alaktottk t. A tj hasznlatt a kollektv rdekek s az egyni jogok mentn szerveztk meg.

A mini univerzum 3 znja: farmok s zldsgesek / erdk / kzs fldek


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

a szabadsg kivvsa

1291. A hrom svjci skanton (Schwyz, Uri, Unterwalden) rk szvetsget ktnek a Habsburg-uralom ellen.

1315. A morgarteni csata. A szvetsg gyzelmet arat a Habsburgok felett, s ezzel megvdi a Nmetrmai csszrsgon belli fggetlensgt. (A szabadsgharcot rkti meg Tell Vilmos trtnete.)

133253. Luzern, Zrich, Glarus, Zug s Bern kantonok is belpnek a szvetsgbe.

1460. A Habsburgok elvesztik utols svjci birtokaikat is.

14811513. Fribourg, Solothurn, Basel, Schaffhausen s Appenzell is csatlakozik a svjci szvetsghez. (Ebben a formban 1798-ig vltozatlan marad a szvetsg.)

1516. szzad Svjc vrosai a humanizmus s a reformci jelents kzpontjai lesznek (Zwingli Zrichben, Klvin Genfben tevkenykedik).

1648. A vesztfliai bke. Elismerik Svjc Nmetrmai csszrsgtl val fggetlensgt nemzetkzi szinten.


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

a semlegessg politikja

1789. tavasza Francia megszlls. Ltrehozzk a Franciaorszgtl fgg Helvt Kztrsasgot.

1815. A bcsi kongresszus kinyilvntja Svjc fggetlensgt s rk semlegessgt. A Svjci alkotmnyoz gyls j szvetsgi szerzdst dolgoz ki, amely a 22 kantonnak szles autonmit ad.

1832. A liberlis kantonok szvetsgre lpnek egymssal alkotmnyuk vdelmben (Siebener concordat). Szabad vallsgyakorlst, laikus llamot, llami iskolztatst kvetelnek.

1847. A katolikus kantonok Sonderbund nev szvetsgt a liberlis kantonok rvid polgrhborval felszmoljk. A jezsuitkat kiutastjk az orszgbl, megerstik a kzponti kormnyzatot.

1848. A demokratikus alkotmny megalkotsa. Svjc kzpontostott kormnyzattal rendelkez szvetsgi llamm vlik, melyben nagy szerep jut a helyi nkormnyzatoknak.

191418. Az els vilghborban megrzi semlegessgt.

1919. Versailles-ben a nagyhatalmak elismerik lland semlegessgt. Genfet vlasztjk a Npszvetsg szkhelyl.

1920. mrcius Svjc npszavazs utn csatlakozik a Npszvetsghez. R nem ktelezek a kzgyls ltal megszavazott katonai szankcik.


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

a semlegessg politikja


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

a forma konszolidcija

a territrium kristlyosodsa 1536-1798

terleti klnbsgek, httrznk:

vros vidk

katolikus protestns

midland hegysg

agrr medernizld rgik

terleti konfliktusok:

katolikus, protestns

vros, vidk

terleti politika Bernben

paraszthbor 1653


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

a forma konszolidcija


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

a forma konszolidcija


Territ rium s szabads g sszef gg se sv jcban

autonmia s differencia

hrmas rendszer: fldrajzi konfliktus vonalak - politikai demarkcis vonalak


  • Login