Szakértői állásfoglalás a hatásterület és háttérterhelés meghatározásáról

1. Szakértőiállásfoglalása hatásterületés háttérterhelésmeghatározásáról MÁRKUS MIKLÓS zaj- és rezgésvédelmi szakértő

2. MI A HATÁSTERÜLET CÉLJA? • Nem derül ki a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletből… • Szakértői célok: • a vizsgálatra kijelölt terület meghatározása (pl. zajtérkép készítésénél) • annak körülhatárolása, ahol a zaj hatása kimutatható • 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a hatásvizsgálatokról • Hatósági célok: • 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a hatásvizsgálatokról • 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megáll… • zajkibocsátási határérték meghatározásának szükségessége (?) • KN érték meghatározása • Közigazgatási célok: • az érintett ügyfelek (automatikus) meghatározása (KET 15.§)

3. A HATÁSTERÜLET 5. § (1) Amennyiben jogszabály hatásterület bemutatását írja elő, a hatásterületet az alábbiakban meghatározott szabályok szerint kell megállapítani. (2)A környezeti zajforrás hatásterületét a 6. § szerinti méréssel, számítással kell meghatározni a) – e) különböző eljárásokban, f)ha a környezetvédelmi hatóság előírja. (3) A (2) bekezdésben fel nem sorolt esetekben a környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 méteres távolságon belüli terület.

4. A HATÁSTERÜLET (4)A környezetvédelmi hatóság abban az esetben írja elő a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésére álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a (3) bekezdésben meghatározott, vélelmezett hatásterület. (5)Ha a (2) bekezdés c) pontjában foglalt eljárást a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás előzi meg, akkor a korábbi eljárásban megállapított hatásterületet kell figyelembe venni. (6)A környezetvédelmi hatóságnak - a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül - a 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja.

5. MEGJEGYZÉSEK • nincs definiálva a mérési, számítási eljárás módszere • így utólag néha azt mondjuk „hál’ Istennek nincs definiálva” • a hatóság előírhatja a hatásterület meghatározását • de ha egyszer előírta már azt kell alkalmaznia, hiába derül ki, hogy jóval kisebb, mint a vélelmezett 100 méteres hatásterület • a vélelmezett 100 méter egyébként maradvány az MSZ 13-111:1985 szabványból • a környezetvédelmi felügyelőséggel kapcsolatos tapasztalat: • olyan esetben is kérik a hatásterület meghatározását, amikor a rendelet szerint nem kellene (nem lesz nagyobb, mint a vélelmezett 100 méter) • ha azonban kiderül, hogy ennek eredményeként a hatásterületen nincs védendő létesítmény, inkább elfelejtenék a meghatározottakat • nagyon erős motivációs tényező a felügyelőség részéről a zajkibocsátási határérték megállapításával kapcsolatos eljárás díja

6. A HATÁSTERÜLET MEGHATÁROZÁSA 6. § (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 dB-lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 dB-lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 dB, c)egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték,

7. A HATÁSTERÜLET MEGHATÁROZÁSA d) zajtól nem védendő környezetben - gazdasági területek kivételével - egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00-22:00) 55 dB, éjjel (6:00-22:00) 45 dB.

8. A MEGHATÁROZÁS MÓDSZERE • Mérés • zajforrás környezeti zajterhelésének mérése • mérési bizonytalanság becslése • környezeti alapzaj vizsgálata • azonos „típusú” (azonos megítélés alá tartozó) zajforrások vizsgálata • háttérterhelés mérése • a hatásterület meghatározása méréssel a helyszínen • Számítás • vizsgált létesítmény forráselemezése • egyedi zajforrások hangteljesítményszintjének meghatározása • geodéziai alapmodell és háromdimenziós digitális alaptérkép készítése • terjedési modell készítése és zajtérkép készítése • háttérterhelés meghatározása a fenti folyamattal a többi zajforrásra is • isophon görbék alapján a hatásterület meghatározása

9. ALAPZAJ „Olyan, a mérést zavaró zaj, melyet a mérés helyén, a mérési idő alatt nem a vizsgált zajforrás okoz, és zavaró hatása mérés-technikailag nem kiküszöbölhető.„ (MSZ 18150-1:1998 szabvány ) • alapvetően méréstechnikai fogalom • alkalmazásának célja, hogy a mérési idő alatt a vizsgálatot zavaró körülmények ne befolyásolják a vizsgálati eredményt • vagyis akkor „érdemes” a zajforrás terhelését mérni, amikor az alapzaj alacsony • a mérési időtartamban van értelmezve • meghatározása az MSZ 18150-1:1998 szabvány 4.1.8. pontja szerint

10. HÁTTÉRTERHELÉS „A környezeti zajforrás hatásterületén a vizsgált forrás működése nélkül, de a forrás típusának megfelelő zajterhelés” (284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet) • és ha nincs a forrás „típusának” megfelelő zajterhelés? • a tyúk, vagy a tojás esete: • a hatásterületen értelmezzük, de előbb meg kell határozni a háttérterhelést a hatásterület meghatározásához • melyikkel kezdjük, a hatásterület meghatározásával, vagy a háttérterhelés meghatározásával? • ez egy logikai paradoxon • meghatározására vonatkozóan nem ír elő semmit a rendelet…

11. HÁTTÉRTERHELÉS „A környezeti zajforrás terhelési területén, a forrás működése nélkül, de a terhelési követelmény tekintetében vele azonos megítélés alá tartozó forrásoktól származó zajterhelés.” ( MSZ 18150-1:1998 szabvány ) • nem méréstechnikai fogalom • a környezetben jelen levő összes zajterhelés része • zajterhelés, vagyis környezetterhelési tényező • azt mondja meg, hogy a vizsgált zajforrástól származó zajon kívüli összes többi zaj a vonatkoztatási időben mekkora zajterhelést okoz • meghatározása az MSZ 18150-1:1998 szabvány 6. pontja szerint

12. MEGJEGYZÉSEK • a mérési és számítási eljárással kapcsolatos kérdések: • a számítási eljárásnál az alapzajt hogy lehet figyelembe venni? • a mérési eljárás milyen raszterpontossággal történjen? • összeköthetők-e a mérési eljárás során felvett pontok isophon görbékkel? • a mérési eljárás egyáltalán nem kivitelezhető • ha magas a háttérterhelés • ha nem leállítható a vizsgált vagy a többi (azonos típusú) zajforrás • stb. • a háttérterhelés meghatározása bizonytalan • a háttérterhelés bármikor megváltozhat: • a környezeti/meteorológiai körülmények hatására • a meglevő zajforrások üzemállapotának megváltozása következtében • a zajforrások számának megváltozása eredményeként

13. A KÖLTSÉGTÉNYEZŐ • egyszerű vállalkozó (asztalos, lakatos, kisiparos, stb.) számára egy apró változás miatt is akár közel félmillió forintos költségek jelenhetnek meg • a zajtérkép készítés a geodéziai felmérések és a zajforrás elemzés költségei miatt igen drága mulatság, a költségek az egymillió forintot is meghaladhatják • több üzemi zajforrás együttes hatása esetén több hatásterület meghatározás szükséges, gyakorlatilag minden zajforrásra külön-külön, ennek költségei a csillagos égig érhetnek... • egy vonalas közlekedési létesítmény hatásterület meghatározásánál foglalkozni kell a többi közlekedési létesítmény hatásával is (mérés, forgalomszámlálás, modellezés), így a határ ugyancsak a csillagos ég...

14. PROBLÉMÁK/KÉRDÉSEK • zajkibocsátási kérelem: kinek a feladata a „többi” zajforrás hatásterületének meghatározása? • egy ipari park esetén ezek száma igen magas lehet • a zajkibocsátási határérték megállapításának a költségei tetemesek • (alapvetően a szakértő feladata ezek meghatározása) • változik a hatásterület: kinek a feladata a megváltozott hatásterület felmérése? • bővül az azonos „típusú” zajforrások száma • megváltozik az üzem üzemállapota • megváltozik a környező zajforrások üzemállapota • változik az övezeti besorolás, szabályozási terv, településszerkezeti terv

15. PROBLÉMÁK/KÉRDÉSEK • zajkibocsátási kérelem: a zajforrás hatásterületén elhelyezkedő épületek és területek adatai (hrsz, cím, besorolás, stb.)? • egy nagyobb létesítmény (pl. versenypálya) esetén a hatásterület akár több négyzetkilométer is lehet • a védendő létesítmények száma a több ezret is elérheti, mivel ilyen esetekben a rendelet szerinti hatásterület egész falvakat foglal magába • hatásterület zajtól nem védendő környezetben: üdülőterületre megállapított zajterhelési határérték? • zajtól nem védendő környezetben mi a célja a hatásterületnek? • miért szigorúbb az előírás, mint a zajtól védendő környezetben? • amint változik a területi besorolás, változik a hatásterület is?

21. KONKLÚZIÓ • a zajkibocsátási határérték megállapítását nem lehet a hatásterületek megállapítására alapozni • a hatásterület nem határozható meg olyan biztonsággal, hogy az alapján szabályozható legyen egy létesítmény zajkibocsátása • a hatásterület több tényező függvényében folyamatosan változhat (akár naponta is, vagy időszakosan) • több kibocsátó esetén: • a hatásterületek átfedéséből nem következik a zajterhelési határérték túllépése együttes működéskor • azonban átfedésben nem lévő hatásterületek esetén is előállhat az előírt zajkibocsátási (!) határérték túllépése együttes működéskor • háromnál több kibocsátó esetén a zajkibocsátási határérték teljesülése nem biztosítja a zajterhelési határérték betartását • valamely kibocsátó hatásterületének megváltozása befolyásolja az átfedést, és ezzel a másik kibocsátó határértékét is módosítani kell

22. JAVASLATOK/FELVETÉSEK • az előadás elején felsorolt szakértői, hatósági, közigazgatási célok más-más megközelítést igényelnek • a szakértői szemlélet alapvetően a zajterhelés vizsgálatán alapul • a megítélési pontokon történő vizsgálat nem igényel területi szemléletet • a költségtényező jóval kisebb egy ilyen eljárás esetén • a hatásterület határát esetleg a zajterhelési határértékhez (és nem a háttérterheléshez) viszonyítva lehet rögzíteni • a zajterhelési határérték kevésbé változik (területi besorolás függvénye) • a hatóság számára a hatásterület meghatározás egyszerűbb feladat • a költségtényező jóval kisebb egy ilyen eljárás esetén

23. JAVASLATOK/FELVETÉSEK • a kérelmek elbírálása olyan bürokratikus teherrel jár, mely nagy energiát von el a valós problémáktól • korlátozni lehetne a zajkibocsátási határérték előírását • több zajkibocsátó együttesen zajterhelési határérték túllépést okoz • a védendő terület nagy távolsága miatt a megítélés bizonytalan • indokolt a kibocsátóhoz közelebbi ponton a zajkibocsátási határérték • szórakozóhelyek és építkezések zaja nem ítélhető meg a jelenlegi szabályozás szerint • a zajforrás jellege eltérő az általános üzemi zajforrásoktól • a mérés nem reprodukálható • az igazságérzet jobban tolerálja az értékteremtő tevékenység zajhatását • a kapcsolódó környezetszennyezés nem elkülöníthető pszichikai hatás • mire intézkedés történne, az eljárás okafogyottá válik

24. JAVASLATOK/FELVETÉSEK • a Környezetvédelmi Törvény szemlélete nem került át teljes mértékben a Korm. rendeletbe, miszerint: • a környezetvédelem legfontosabb célja „a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása” • a Kvt. értelmezésében a környezetkárosodás: „a környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve bekövetkező, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás…” • e kedvezőtlen változás megítélése független a környezetterhelésre vonatkozó határértékektől, az irányadó minden esetben a környezet eredeti állapota, melynek értelmezése: „a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be”

25. Köszönöm a figyelmet! Márkus Miklós markusmiklos@fonor.hu