Dr. Benárd Ágost Drasche-Lázár Alfréd (1880-1968) (1875-1949)

1. Tények és tévhitek: a nemzeti traumát okozó trianoni diktátum aláírása és aláíróinak személye körülDr. Vizi László Tamásfőiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes Kolozsvár, 2014. augusztus 19.Sapientia EMTE, Bocskai Ház, Óváry terem Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonságVersenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

2. „Apponyi, Teleki, Bethlen, Horthy elzárkóztak az aláírás elől, hiszen a háború utáni Magyarországon jelentős politikai posztokat kívántak vállalni.”„a magyar politika két kevésbé jelentős, mondhatni súlytalan szereplője látta el kézjegyével a dokumentumot.”A békeszerződést „két jelentéktelen (és a közéletből csakhamar eltűnő) magyar politikus” írta alá.

3. „…. bizonyos Drasche-Lázár Alfréd, valamint Benárd Ágoston nevezetű urak valami jóvátehetetlent követtek el hazánk ellen.” „…jellemző, hogy mindig mindenre akad jelentkező. E kettőt még ki sem közösítették, mindketten tagjai maradhattak az úri kaszinóknak…” „…nem a hivatalos kormány, nem a miniszterelnök, csupán egy rendkívüli követ és egy népjóléti miniszter – akiknek az égvilágon semmi közük sincs a külpolitikához, béketárgyaláshoz, határmódosításhoz” írták alá. „Nem voltak kompetensek.”

4. Apponyi nem vállalta a szerződés aláírását. Nem akarta, hogy az ő neve a szégyenletes okiraton megörökíttessék, s úgy vélte, magatartása tiltakozás lesz a békecsinálók felé, kiáltás erejű. A főmegbízottak, Bethlen és Teleki csatlakoztak Apponyi magatartásához. A kormány két hivatalnokot rendelt ki aláíróként. Egyiknek Drasche-Lázár Alfréd követet, s hogy a kormányból is legyen valaki, Bénard Ágoston egészségügyi minisztert küldték, akinek ez volt egyetlen lehetősége, hogy neve a magyar történelembe bekerüljön. (Állítólag véletlenül lett miniszter, mert Horthy előszobájából a kíváncsiak besodorták a terembe, ahol az esküt tartották, s a miniszterek mellett ő is elrebegte az eskü szövegét. Simonyi-Semadam, a miniszterelnök, csak későn vette észre a dolgot, s formai kényszerből vállalta a botcsinálta minisztert, akit végül is Trianonnal büntettek.) [Cseres Tibor (1988): Vízaknai csaták. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest.] Cseres Tibor (1915. Gyergyóremete – 1993 Budapest) 1987-89 között a Magyar Írószövetség elnöke volt.

5. „Magyarnak rettenetesebb feladat nem jutott még, mint amit Drasche-Lázár Alfréd követ és Benárd Ágoston népjóléti miniszter kaptak osztályrészül. A magyar királyi kormány felhatalmazása alapján nekik kellett aláírniuk a trianoni békeszerződést.” „A két aláíró, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd, akiket az aláírásra kineveztek, derék emberek, de mondhatni, áldozatok voltak. Az előbbi munkaügyi és népjóléti miniszter volt… Másikuk a Külügyminisztérium adminisztratív vezetője, mai fogalommal élve államtitkára volt, aki egyébként sikeres regényíróként tevékenykedett. Ezzel ők, bár nevüket amúgy senki sem jegyezte volna meg, beírták magukat a magyar történelembe.”

6. „Az okmány aláírására… olyan személyeket kellett találni, akik készek voltak politikai pályájuktól búcsút venni, illetve hosszabb időre háttérbe vonulni. Erre az önfeláldozó szerepre Benárd Ágoston keresztényszocialista politikus, népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd diplomata vállalkozott.”

7. Dr. Benárd Ágost Drasche-Lázár Alfréd (1880-1968) (1875-1949)

8. Ki legyen az aláíró? Drasche-Lázár neve először az 1920. május 27-i minisztertanácson hangzott el a miniszterelnök részéről. Másnap Teleki Pál is őt javasolta. Benárd Ágost neve többször felmerült, de ő az aláírást egészen 1920. május 31-ig elutasította.

9. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek • 1920. május 7. előterjesztő: Teleki Pál. A kérdés az aláírás, vagy annak megtagadása; • 1920. május 13. előterjesztő: Teleki Pál. „Apponyi a legnagyobb alázatra is képes!” (Teleki helyteleníti) • 1920. május 17. előterjesztő: Teleki Pál. A legfontosabb kérdés eldőlt: a békeszerződést alá kell írni. Mi a vita tárgya? Apponyi aláírná e a békeszerződést? A határozat tartalma.

10. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek • 1920. május 20. Teleki lemondásának ügye • 1920. május 25. Előterjesztő a miniszterelnök Téma: a május 26-i nemzetgyűlési ülésnap napirendje. Teleki és Apponyi is fel fog szólalni az aláírás mellett. Teleki bejelentése: az aláírás június 4-én lesz. Ki legyen az aláíró? • 1920. május 27. Ki legyen az aláíró? Hányan utazzanak Párizsba? Benárd nevét először sokorópátkai Szabó István veti fel. Drasche-Lázár Alfréd nevét először a miniszterelnök veti fel.

11. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek • Benárd álláspontja – semmi esetre sem írja alá! • Soós Károly vezérőrnagy, honvédelmi miniszter hajlandó Telekit elkísérni az aláírásra. • Határozat (8:4) egy miniszter legyen az aláíró, a külügyminiszter. • 1920. május 28. Egyetlen napirend, az aláírás Vissza kell vonni az előző napi határozatot. Okok! Ki legyen az aláíró? A vita a kormány lemondásának veszélyével fenyeget! Benárd javaslata: Soós előző nap vállalta, legyen ő! Teleki újfent Drasche-Lázár Alfrédot javasolja.

12. A minisztertanácsi jegyzőkönyvek • Simonyi összegzi a vitát: Soós, Pekár, Drasche-Lázár legyenek az aláírók. • Egyeztetés személyesen a kormányzóval és telefonon a honvédelmi miniszterrel. • Mindketten elfogadták a javaslatot! Mi történhetett a május 28-i minisztertanácsot követően? Hogyan történt meg a Soós Benárd csere? A lehetséges válaszok és magyarázatok……

13. A megalázó ceremónia

14. Grand Trianon vagy Márvány Trianon • A magyar küldöttség megérkezése Párizsba (1920. jún. 3. 8.50) Dr. Benárd Ágost, Drasche-Lázár Alfréd, Praznovszky Iván rend. követ és megh. miniszter, Wettstein János követségi tanácsos, Bobrik Arno követségi titkár, gróf Csáky István követségi attasé (Szállás: Versailles, Hotel du Réservoir) Folyamatos ellenőrzés! • Érkezés a trianoni kastélyba: du. 4 óra 15 perc. • Helyszín: 52 méter hosszú és hét méter széles folyosó, az un. Galérie des Cotelle, a Cotelle-terem. • Középen nagy patkó alakú asztal, körülötte a résztvevő nemzetek képviselői. Elnök: Millerand.

16. „Állva, oda se nézve, félvállról írtam alá…” Millerand rövid bevezetőjével kezdődött. Felszólította a magyar küldötteket az aláírásra. Először Benárd Ágost lépett az asztalhoz – a rozsdás, puhafa szárú toll mítosza. Drasche-Lázár Alfréd ülve írta alá. Majd az öt főhatalom delegátusai következtek, azután a többiek a francia ÁBC sorrendjében. Millerand röviden bezárta az ülést. Az egész nem tartott tovább 15 percnél.

18. „Az okiratot tarkítani fogja dr. Benárd neve, egy név, mely csak nemrég bontakozott ki az ismeretlenség homályából, hogy örök életét megkezdje a magyar történelemben.”Est, politikai napilap, 1920. június 5.

19. A magyar békedelegáció Párizsban A lehetséges „nulladik” megoldás. Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció elnökének javaslata

20. A Történeti Magyarország területe Horvát-Szlavónországot nem számítva 282 870 km2-ről 92 963 km2-re, lakossága 18 264 533 főről 7 615 117 főre csökkent. Az utódállamok közülCsehszlovákiához 61 633 km2-nyi területés 3 517 568 fő; Romániához 103 093 km2-nyi terület és 5 257 467 fő;SHS Királysághoz 20 551 km2-nyi területés 1 509 295 fő; Ausztriához 4 020 km2-nyi területés 291 618 fő;Olaszországhoz 21 km2-nyi területés 49 806 fő; Lengyelországhoz 589 km2-nyi terület és 23 662 fő került.

21. Az összes területi és népességben elszenvedett veszteség 189 907 km2-t és 10 649 416 főt tett ki. Azaz a Történeti Magyarország elveszítette területének 67, lakosságának 58,3 %-át. • a Csehszlovákiához került 3 517 568 fő 30,3 %-a, • a Romániához került 5 257 467 fő 31,6 %-a, • az SHS Királysághoz került 1 509 295 fő 30,3 %-a, • az Ausztriához került 291 618 fő 8,9 %-a, • az Olaszországhoz került 49 806 fő 13,0 %-a, • a Lengyelországhoz került 23 662 fő 1,0 %-a vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Vagyis abból a 10 649 416 főből, akik Trianon következtében idegen uralom alá kerültek, 3 216 124 fő vallotta magát 1910-ben magyarnak.

22. Közülük Csehszlovákiához 1 066 000 Romániához 1 661 000 SHS Királysághoz 458 000 Ausztriához 26 000 Olaszországhoz 6 500 Lengyelországhoz 240 fő magyar került. Ez pedig azt jelentette, hogy az utódállamokhoz került népesség 30,2 %-a magyar volt.

23. Trianon, a sorsfordító nemzeti tragédia

24. A Benárd család eredete A lehetséges alternatívák: 1. 1717. bánsági telepítés (Lotharingia, Vallónia) 2. Elzász, Dijon, Lyon 3. Jean-Louis Benard francia alhadnagy, mint lehetséges ős. [104. gyalogezred (1. B. de la Charente)] Charente département (Dél- Nyugat-Franciaország) [Internálásának (1793-1797) helyszínei: Nagyvárad, Kiscell, Újépület, Gyulafehérvár]

25. Benárd Lajos felesége: Noseda Franciska (1798 -1887) Gyermekük: Benárd Lajos (szül. 1827. Halálozása: 1884-1887 között) Első házassága: báró Testa Auguszta (szül. 1822. Pétervárad) August, Lajos Második házassága: Greschke Mária Jenő, Artúr, Mária, Klára Harmadik házassága: Gáspár Emília (szül. 1839. v. 1840.) Emil, Aurél (?)

27. A Drasche-Lázár család eredete • A Drasche família flamand eredetű. • 1650 körül érkeznek Csehországba, ahol kendő- és vászonmanufaktúrát működtettek. • Kereskedők, üzletemberek, gyárosok. • Érdekeltségeik vannak Morvaországban is. • Drasche Henrik 1811-ben Brünnben születik. Nagybátyja (Miesbach Alajos) révén kerül Bécsbe, majd Dorogra. Az Esztergom körüli szénbányák megnyitása. • 1857-ben ő lesz a hatalmas Miesbach vagyon örököse. • A Lázár család erdélyi eredetű família.

28. A nagyszülők és a szülők Benárd Lajos (1827- 1885k.) báró Testa Auguszta (1822- ?) Benárd Ágost Adolf (1853-?) pákai Kölber Ilona (1850-?) Ágost (1880. január 3. Bp.) Aladár (1881) Géza (1883) Anyai nagyapa: Lázár Jakab Szülők: Drasche Arthur Lázár Ilona Alfredus [Arthur Béla] (1875. június 15. Dorog) Keresztapa: Dr. Drasche Henrik (1811-1880)

32. A nemesi cím 1877. július 22. Schönbrunn „szilvágyi” előnévvel 1883. A Drasche-Lázár család felvétele a nemesi névjegyzékbe, s engedélyezve számukra a névegyesítés „Drasche-Lázár Arthúr nobilis de Thorda” (az anyakönyvben átjavítva)

33. Iskolai tanulmányok 1898. érettségi a budapesti piarista gimnáziumban 1905. orvosi diploma a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem

34. Iskolai tanulmányok Középiskolai tanulmányok: Bécs, Theresianum 1894-től huszártiszti pálya: Tart. hadnagy a II. Vilmos nevét viselő cs. és kir. 7. huszárezredben. Hadi akadémia elvégzése (német, angol nyelvismeret, kiváló tornász, vívó, úszó, kerékpározó, festő, rajzoló) 1897. baleset, „nyugdíjazás” Jogi tanulmányok Budapesten és Bécsben. 1901-től minisztériumi szolgálat. (miniszterelnökség, külügymin., pénzügymin.) Diplomata vizsga letétele. (francia, olasz nyelvismeret)

35. Benárd Ágost az első világháborúban Benárd 1914-ben vonul be és századosként 50 havi frontszolgálatot teljesít, mint ezred törzsorvos. A M. Kir. 31.veszprémi honvéd gyalogezred oroszországi harcaiban vesz részt. Kitűntetései: • Ferenc József Rend lovagkeresztje, a Katonai Érdemkereszt szalagján • Katonai érdemérem (valószínűleg Ezüst) a Katonai Érdemkereszt szalagján a kardokkal. • Vöröskereszt II. osztályú Díszjelvénye, hadidíszítménnyel. • Károly csapatkereszt. • Katonai Jubileumi kereszt (1908) • Német Lovagrend: Mária Kereszt. („Mariánus Kereszt”) Ez más hasonló elismeréseknek mintájára megvásárolható volt a Rend anyagi támogatására. Nem fűződött hozzá direkt érdem, rendi tagság stb.

36. A Benárd nevéhez fűződő haditettek • 1914. október 10. – Urzejowice (Galícia) önkéntes felderítés. 17 fős huszár harccsoportjával behatolt az oroszok által megszállt faluba. 300 ellenséges katonát ejtett foglyul. • 1914. november 5. – a második galíciai visszavonulás során az aláaknázott przeworski vasúti hídon ( a Mleczka folyó vasúti hídjáról van szó) átlovagolva elkerülte a hadifogságba kerülést. • 1914. december 8. – a Krakkó környéki Bodsanov községnél a legnagyobb ellenséges tűzben, saját életének kockáztatásával mentette meg a súlyosan sebesült Tóthvárady- Asbóth Ödönt, a szabadkai 4. ho. huszárezred századosát azzal, hogy elvérzését megakadályozta. • 1915. február-március – Benárd a Zebrak nyeregben (Kárpátokbeli lopkówi-hágónál) működő ezred segélyhely parancsnokaként a 20. nagykanizsai és a 32. dési ho. gye-dek számos katonáját mentette meg.

37. Drasche-Lázár Alfréd az I. világháború idején Hivatali karrierjének csúcsa: A Miniszterelnökség I. Elnöki osztályát vezette. 1915 és 1917 között a miniszterelnöki sajtóosztályt is irányította. A Hadi Felügyelő Bizottságban képviselte a Miniszterelnökséget. Annak Sajtóalbizottságát is ő vezette. Drasche-Lázár mint országos „főcenzor” működött. Feladata: Az országos sajtóirányítás és a nyomdai kiadványok feletti kormányzati ellenőrzés! 1917. május 8-ig ő vezette a minisztertanács jegyzőkönyveit.

39. Benárd és a forradalmak Benárd az 1918-as változásokat kezdettől elutasította. Bekapcsolódás a keresztényszocialista mozgalomba. Erős szociális érzékenység! 1919-ben többször halálra ítélték, számos esetben próbálták elfogni – sikertelenül. Ausztriába, a kelet-stájerországi Hartbergbe emigrált, ahol aktív ellenforradalmi tevékenységet folytatott.

40. Drasche-Lázár Alfréd 1918-1919-ben A Károlyi-kormány külügyminisztériumában az igazgatási főosztály megszervezésével és irányításával bízta meg a tárca adminisztratív vezetését ellátó Harrer Ferenc. Harrer Ferenc (1874-1969) 1919. március 21. Drasche-Lázár távozott a Külügyminisztériumból és belső emigrációba vonult. A Kommün hónapjait Balatonfüreden vészelte át.

41. A politikai karrier folytatódik (?) Benárd Ágost A Bp.-i Ker.-i Munkásbiztosító Pénztár igazgatója lett. 1919. nov. politikai és adminisztratív államtitkár 1920. január 25-26. nemzetgyűlési képviselő (a KNEP programjával, de a Keresztényszocialista Párt jelöltjeként) 1920. március 15. Népjóléti és munkaügyi miniszter Drasche-Lázár Alfréd 1919.őszén már újra a Külügyminisztériumban dolgozott, mint a Küm. vezetésével megbízott államtitkár. 1919. szept. 5-i fegyelmi bizottsági rendelete. 1920-ban a külügyminiszter elsőszámú helyettesének számított. (rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter)

43. Az aláírók sorsa az 1920-as években Benárd Ágost Az aktív politizálás folytatása. 1921. április 14-ig miniszter 1926-ig nemzetgyűlési képviselő és 1925-ig a budapesti törvényhatósági bizottság tagja. 1926-tól az orvosi praxis folytatása OTI főorvosként Drasche-Lázár Alfréd 1922. Távozás a Küm-ből. Visszavonulás az irodalmi életbe. (regények, novellák, film) Bekapcsolódás az üzleti világba: A Polonia Naphta Rt. Igazgatósági tagja lett 1921-ben. 1930. Az IBUSZ elnöke. 1932. Budapesti napilapok szindikátusának Igazgatója.

45. Benárd Ágost visszatérése az aktív politikai életbe Valójában soha sem szakadt el a politikától, s 1926 után is aktív közéleti szereplő maradt. Készült a visszatérésre. Ez 1935-ben sikerült is. NEP programmal lett Veszprém országgyűlési képviselője. (A Benárd-Griger affér)

46. Benárd Ágost Szálasi ellenes akciója Benárd Ágost kezdeményezése Dr. Kluge Andrásnál A Kluge-féle pszichiátriai szakvélemény Szálasi Ferenc elmeállapotáról. A szakvélemény bevezető sorai

47. A Kluge-féle pszichiátriai szakvélemény összegző megállapításai 1939. január 28.

48. A Benárd-Szálasi affér következményei 1944. október 15-e után Lakását, állandóan figyelték, látogatóit igazoltatták. Élete nem volt biztonságban. Célja: Kivonni magát a magyar joghatóság alól. 1944. nov. Bécs Orvosként, őrnagyi rendfokozattal 64 évesen, belép az SS kötelékébe Drasche-Lázár Alfréd is elhagyja Magyarországot. Ő már 1944. augusztusában. Ausztriában, Meyerhofenben várja ki a háború végét.

49. Sorsuk 1945 után Dr. Benárd Ágostot az amerikai hatóságok mint háborús bűnöst kiadják Magyarországnak. (1945. szept. 29.) • 1945. nov. 9-től volt előzetes letartóztatásban • 1945. dec. 10. a Budapesti Népügyészség vádiratot nyújt be ellene • 1946. március 7. Első ítélet (Budapesti Népbíróság) 10 év fegyház, vagyonelkobzás, állásvesztés, 10 évre politikai jogainak felfüggesztése • 1946. május 4. Második ítélet (NOT) 6 év börtön, a többi büntetés fenntartása • 1948. április 24. Harmadik ítélet (Budapesti Népbíróság) (újrafelvétel) 4 év hat hónap börtön, a többi büntetés marad • 1948. október 7. Negyedik ítélet (NOT) Az újrafelvételi ítélet megsemmisítése. Az alapperben hozott ítélet fenntartása.

50. Illegalitás és emigráció Dr. Benárd Ágost 1949. január 26-án 6 hónapra büntetés félbeszakítást kapott. Annak leteltét követően azonban nem tért vissza a váci büntetőintézetbe. Ezért ellene 1950. május 19-én nyomozó levelet bocsátottak ki. Élete végéig, 1968. június 26-ig élt illegalitásban Balatonkenesén. Csak közeli hozzátartozói, leginkább Miklós fia és családja látogatta. Ezt is a legnagyobb titokban. A család gyermek tagjai mit sem tudtak minderről. Drasche-Lázár Alfréd nem tért haza Ausztriából. 1948. október 29-én a belügyminiszter (Kádár János) előterjesztésére a minisztertanács felszólította az ekkor Bécsben lévő egykori diplomatát és feleségét, hogy térjenek haza, de ők erre nem reagáltak. Drasche-Lázár Alfréd 1949. aug. 28-án Meyerhofenben halt meg, 74 éves korában. Az ottani temetőben alussza örök álmát.