Gondolatok a 2014-2020 közötti Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó bizottsági javaslatról

1. Gondolatok a 2014-2020 közötti Többéves Pénzügyi Keretre vonatkozó bizottsági javaslatról ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS, JEAN MONNET PROFESSZOR BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VILÁGGAZDASÁGI TANSZÉK BUDAPEST, 2011. NOVEMBER 28.

2. TARTALOM • Általános kiinduló állítások a javaslatról • A közös költségvetés fő feladatai • Költségvetési funkciók és az uniós szint • Megjegyzések a bevételi oldal finanszírozásáról • Megjegyzések a kiadási oldalra vonatkozó javaslatokról • Záró megjegyzések

3. ÁLTALÁNOS KIINDULÓ ÁLLÍTÁSOK A JAVASLATRÓL Kiinduló állításaim: • A bizottság javaslata óvatos, nincsenek radikális változtatási elképzelések • A javasolt keretek a tagállami hozzáállás tükrében reálisak, alapvetően konfliktuskerülőek • A javaslat a jelenleg kialakított keretekre épít, az EMU-hoz kapcsolódó válsággal nem foglalkozik Miért? • Elfogadja azt, hogy 1%-os GNI-arányos tényleges kifizetésekben kell gondolkodni (tagállami hajlandóság, válság költségvetési hatásai) • Nem javasol radikális tartalmi és forrásbeli átrendeződést sem a bevételi, sem a kiadási oldalon (az igazi saját források felé óvatos elmozdulást javasol, a kiadási oldalon az új fejezetcímek a jelenlegi tartalmat követik) • Mindebből az következik, hogy a vita most is a nettó egyenlegről fog szólni

4. A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS FŐ FELADATAI • A legfontosabb, reális feladat: a közös politikák, stratégiai célok támogatása (probléma forrása: automatizmus – fair részesedés kérdése) 2. Kohézió erősítésének igénye: csökkenjenek a fejlettségi különbségek (meghatározó integrációs cél, kritérium a relatív fejlettségi szint) 3. Elvárás lehet, de nem reális cél: az integrációból származó nyereségek és veszteségek kiegyensúlyozása (téves szemlélet: csak a nettó pénzáramlás számít, a nem költségvetési jellegű előnyöket figyelmen kívül hagyja; ugyanakkor reális elvárás, hogy a teherviselő képességgel /fejlettségi szinttel/ arányos egyensúly legyen a befizetések és a transzferek között)

5. KÖLTSÉGVETÉSI FUNKCIÓK ÉS AZ UNIÓS SZINT • Allokáció (a piac kudarca miatt) • Disztribúció (az elért jólét elosztására) • Stabilizáció (fiskális és monetáris politikai eszközök az egyensúlytalanságok kijavítására) • Szabályozó szerep (csekély költségvetési vonzat) Az EU-költségvetés funkciója: - elsősorban allokáció + disztribúció (az agrárkiadások és a regionális politika túlsúlya miatt) - az újraelosztási politika legtöbb területe érintetlen marad (pl.: jóléti transzferek, munkanélküli segélyek, egészségügyi biztosítás, védelem) - gazdasági stabilizáló szerep a monetáris politika kivételével a tagállamok kezében (de Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz külön 1000 mrd eurós kerettel! Az eurózóna válsága miatt a fiskális politika terén valamit tenni kellene, a szuverén adósságválság megoldására a jelenlegi keretek nem megfelelőek - szabályozás: egységes belső piac (kicsi költségvetési igény)

6. MEGJEGYZÉSEK A BEVÉTELI OLDAL FINANSZÍROZÁSÁRÓL Problémák: • a hagyományos saját forrásokon kívül nincsenek igazi, saját bevételi források – ez aláássa az unió költségvetési gazdálkodásának autonómiáját • a GNI-alapú befizetés dominanciája miatt a nettó egyenleg vált meghatározóvá • egyre kisebb hajlandóság a források növelésére Elvileg olyan valódi saját források kellenének, amelyek: • nem függenek közvetlenül a tagállami költségvetésektől • kapcsolódnak az uniós politikákhoz és közös célokhoz • igazságosan (teljesítőképességükkel arányosan) érintik a tagországokat

7. MEGJEGYZÉSEK A BEVÉTELI OLDAL FINANSZÍROZÁSÁRÓL Reálisan javasolt változások: • Új számítási módszeren alapuló ÁFA-forrás • Pénzügyi tranzakciókra kivetett adó Korábbi egyéb javaslatok nem reálisak (pl. szén-dioxid kibocsátásához kapcsolódóan a kvótakereskedelemre kivetett járulék; repülőgép-közlekedésre kivetett járulék; vállalati nyereségadó, energiaadó) Saját meglátás: amíg a GNI 1%-a körüli uniós költségvetésről van szó, gyakorlatilag mindegy, hogy ezt hogyan finanszírozzuk – legigazságosabb a fejlettségi szinttel arányos hozzájárulás (GNI-alapú befizetés) – még ha ez az integráció erősödése szempontjából egyáltalán nem az ideális megoldás

8. MEGJEGYZÉSEK A KIADÁSI OLDALRA VONATKOZÓ JAVASLATOKRÓL 2014-től új elnevezések és szerkezet • pozitív üzenet (Európa 2020 stratégiára felfűzve), mögötte alapvetően a korábban kialakult tartalom, de helyes irányú arány-eltolódásokkal • az egyes politikáknál az új terminológia sokszor zavaró (pl. K+F keretprogram helyett Horizont 2020, közösségi stratégiai iránymutatások helyett közös stratégiai keret, NSRK helyett partnerségi szerződés, LLP helyett Education Europe stb.) Kiadások kb. 2/3-a a 2 hagyományosan meghatározó politikára (az agrár- és a kohéziós politikára) Az egyes kiadási tételek tartalma változatlan: 1. kiadási tétel: Jelenlegi elnevezés: Fenntartható növekedés (1.a. Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért /K+F, TEN, oktatás, szociálpolitika/, 1.b. Kohézió a növekedésért és foglalkoztatásért) Új elnevezés: Intelligens és inkluzív növekedés

9. MEGJEGYZÉSEK A KIADÁSI OLDALRA VONATKOZÓ JAVASLATOKRÓL 3 területet érdemes kiemelni: • K+F (nagyon pozitív elmozdulás) • 2007-2013: 48 mrd euró • 2014-2020: 80 mrd euró • Évi K+F kiadás kb. 240 mrd euró (GDP 2%-a) • Ha a cél 3% és 1/3 legyen a közpénz, akkor évi kb. 120 mrd euró közpénz szükséges – 11,5 mrd euró (kb. 10%-os szerepvállalás) • TEN (pozitív elmozdulás, de a kohéziós politikához való viszonya zavaros) • 2007-2013: 7,2 milliárd • 2014-2020: Európai Összekapcsolódási Eszköz 40 mrd euró (+ Kohéziós Alapból 10 mrd) • Energiahálózatokra 200 mrd euró kellene (fele közpénz) – 9,1 mrd euró (kb. 9%-os szerepvállalás) • Közlekedési hálózatokra minimum 250 mrd euró kellene (500 mrd a teljes hálózat) – 21,7 mrd + 10 mrd euró (kb. 13%-os szerepvállalás) • Digitális hálózatokra kb. 200 mrd euró kellene – 9,2 mrd euró

10. MEGJEGYZÉSEK A KIADÁSI OLDALRA VONATKOZÓ JAVASLATOKRÓL • Kohéziós politika • 2007-2013: 308 mrd euró • 2014-2020: 336 mrd euró • A 3 régiótípus meghatározása kérdéseket vet fel – továbbra is mindenkit támogatnak, a határ menti együttműködés marginális • A sávos plafon helyett a támogatások felső határát egységesen a tagországok GDP-jének 2,5%-ában húznák meg (2007-2013 között a GDP 3,24-3,79%-a az EU átlagos fejlettségi szintjéhez képest 75 és 40 százalék között álló országok esetében) • A források felhasználását szigorúbb feltételekhez kívánják kötni: • a tematikus területen nemzeti stratégiai tervek és a vonatkozó uniós szabályozási kereteknek megfelelő hazai jogi háttér • az európai gazdasági kormányzással összefüggésben előírt követelmények betartása (nem megfelelő költségvetési politikák esetében a támogatások felfüggeszthetők lennének) – kérdés, hogy indokolt lenne-e az egyes projektek kedvezményezettjeit így büntetni

11. MEGJEGYZÉSEK A KIADÁSI OLDALRA VONATKOZÓ JAVASLATOKRÓL 2. kiadási tétel: Jelenlegi elnevezés: Természeti erőforrásokkal való gazdálkodás (KAP – piaci támogatások, közvetlen kifizetések és vidékfejlesztés; halászati politika; környezetvédelem) Új elnevezés: Fenntartható növekedés - természeti erőforrások • Agrárpolitikát érintő dilemmák • A KAP I. pillérében a társfinanszírozás továbbra is tabu • Differenciált jogosultságra lenne szükség jól meghatározott kritériumok alapján • Minőségi változások (feltételesség, „zöldebbé tenni” a támogatásokat) – pozitív • Kérdéseket vethet fel a világ élelmiszerpiacán zajló áremelkedés 3. kiadási tétel: Jelenlegi elnevezés: Európai állampolgárság, szabadság, biztonság és jog érvényesülése (Bel-és igazságügyi együttműködést érintő politikák, fogyasztóvédelem, kultúra)

12. MEGJEGYZÉSEK A KIADÁSI OLDALRA VONATKOZÓ JAVASLATOKRÓL Új elnevezés: Biztonság és uniós polgárság • Változatlan tartalom, a források megfelelő koncentrációja 4. kiadási tétel: Jelenlegi elnevezés: Az EU mint globális partner (Szomszédságpolitika, fejlesztési és gazdasági együttműködés, humanitárius segélyezés és válságkezelés) Új elnevezés: Globális Európa • Jól strukturált eszközrendszer • Európai Fejlesztési Alap továbbra is kívül marad a költségvetésen – speciális tagállami érdekek • Új javaslat a Partnerségi Eszköz – ami láthatóan rugalmasan alkalmazható 1 mrd eurós keret 5. kiadási tétel: Adminisztráció • Változatlanul nem nagy súly, ugyanakkor kérdés a feladatok externalizációja, ügynökségek elszaporodása

13. ZÁRÓ MEGJEGYZÉSEK • A többéves pénzügyi keretre tett javaslatok alapvetően a napjainkra kialakult költségvetésből indulnak ki, ezért a várható viták a szokásos módokon fognak rendeződni • Félő, hogy az eurózóna válságához kapcsolódó problémák elterelik a figyelmet a többéves pénzügyi keret érdemi vitájáról • Az államadósságok kezelésének problémája ugyanakkor radikális változásokat tett volna (tenne) szükségessé az uniós szintű költségvetés működésében: a fiskális föderalizmus felé történő elmozdulásra lenne szükség

14. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!