az ndestrukt v magatart sform k s a l lektani kr zishelyzet
Download
Skip this Video
Download Presentation
Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 50

Az ndestrukt v magatart sform k s a l lektani kr zishelyzet - PowerPoint PPT Presentation


  • 235 Views
  • Uploaded on

Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet. Dr. Vörös Viktor PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika. „A filozófia egyetlen komoly kérdése az öngyilkosság”. Camus: Sziszüphosz mítosza. Camus: Sziszüphosz mítosza. Magvető, 2001. Vörös V: PhD tézisek, 2010.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Az ndestrukt v magatart sform k s a l lektani kr zishelyzet' - bryony


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
az ndestrukt v magatart sform k s a l lektani kr zishelyzet

Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet

Dr. Vörös Viktor

PTE ÁOK Pszichiátriai

és Pszichoterápiás Klinika

a filoz fia egyetlen komoly k rd se az ngyilkoss g

„A filozófia egyetlen komoly kérdése az öngyilkosság”

Camus: Sziszüphosz mítosza

Camus: Sziszüphosz mítosza. Magvető, 2001

Vörös V: PhD tézisek, 2010

ttekint s
Áttekintés
  • Bevezetés
  • Az öndestruktív magatartásformák
  • Az öngyilkosság
  • A lélektani krízishelyzet
  • A segítségnyújtás lehetőségei
  • Összefoglalás
ndestrukt v magatart sform k
Öndestruktív magatartásformák
  • Káros szerhasználat
    • Nikotin
    • Alkohol
    • Drog
  • Önkárosító magatartásminták
  • Öngyilkosság
    • Szuicid kísérlet
    • Befejezett szuicidium
epidemiol giai adatok i
Epidemiológiai adatok I.
  • Befejezett szuicidium gyakorisága
    • Világon: 1 millió/év
    • Európában: 150000/év
    • Magyarországon: 2300/év
  • Szuicid kísérletek
    • Legalább tízszeres (8-20x)
    • Élettartam prevalencia: 3%
  • Nemi különbségek („gender paradox”)
    • Befejezett: 3/4 férfi
    • Megkísérelt: 2/3 nő

Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009

Vörös V: PhD tézisek, 2010

epidemiol giai adatok ii
Epidemiológiai adatok II.

Wikipedia:List of countries by suicide rate, Eurostat, 2010

Vörös V: PhD tézisek, 2010

epidemiol giai adatok iii
Epidemiológiai adatok III.

A befejezett öngyilkosságok gyakorisága hazánkban a KSH országos adatai szerint (1988-2008)

Vörös V: PhD tézisek, 2010

KSH: Statisztikai Tükör, 2008

etiol giai megk zel t sek
Etiológiai megközelítések
  • Komplex, multifaktoriális, interdiszciplinárisan értelmezhető emberi jelenség
  • Tudomány
    • Természet
    • Bölcsészet
    • Társadalom
  • Medicinális modellek
    • Bio-pszicho-szociális (Engel-től Ghaemi-ig)
    • Stressz-diatézis (Mann, Wasserman)
  • „Final common pathway”
  • Nincsen „királyi út”
  • Integratív megközelítés jelentősége

Vörös V: PhD tézisek, 2010

a bio pszicho szoci lis modell
A bio-pszicho-szociális modell
  • Biológiai (genetika, neurobiológia, neuroendokrin, neuroimaging)
    • Prefrontális kortex - hippokampusz - centrális amygdala - HPA tengely
    • Szerotonin
  • Pszichológiai (analitikus, kognitív, krizeológiai)
    • Negatív életesemények (abúzus, trauma, stressz)
    • Mentális zavarok/temperamentum
    • Krízis koncepció
  • Szociális/szociológiai
    • Társadalom, kultúra, nyelv, művészet, média, diszkurzív szuicidológia, transzgenerációs hatások, modell-effektus, stigma

Vörös V: PhD tézisek, 2010

mann stressz diat zis modellje
Mann stressz-diatézis modellje

Mentális zavarok (depresszió, pszichózis) Negatív életesemények

OBJEKTÍV

ÁLLAPOT

Reménytelenség, Szubjektív depresszió, Öngyilkossági gondolatok

SZUBJEKTÍV

ÁLLAPOT Szuicid késztetés

Alacsony Szerotonerg aktivitás Impulzivitás Agresszivitás

Szerhasználat Szuicidium

(alkohol, drog, nikotin)

Mann: AJP 1999;156:181-9

Vörös V: PhD tézisek, 2010

a kr zis jelent se jelens ge
A krízis jelentése, jelensége
  • Krízis = válság
    • fordulat, „változás” (krinein)
  • Típusai
    • Környezeti, energia, politikai, gazdasági, pénzügyi, társadalmi, szociális, lélektani
  • 4 alapjellemzője
    • Felbukkanás: váratlan, hirtelen
    • Jelleg: fenyegető, ijesztő
    • Kimenetel: bizonytalan, kiszámíthatatlan
    • Kényszerítőerő: változás kényszere
a kr zis defin ci ja
A krízis definíciója
  • Valamilyen váratlan, veszélyes külső tényező hatására kialakuló bizonytalan, instabil sürgősségi állapot, mely fenyegetettséget jelent az egyén számára
  • A krízis nem maga a kiváltó szituáció, hanem az egyén erre adott válasza
  • Átmeneti létállapot („tranzitív diagnózis”), melyben a korábbi rendszer már nem tartható fent, ezért mindenképpen változ(tat)ás szükséges
a kr zisek t pusai i
A krízisek típusai I.
  • Akcidentális (Caplan, 1964)
    • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek
  • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965)
    • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok
    • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben)
  • Krízismátrix (Jacobson, 1969)
    • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése
    • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)
a caplani kr ziskoncepci
A caplani kríziskoncepció
  • Kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni
  • Ezek vagy ezeknek fenyegető közelsége mindennél fontosabb pszichológiai problémává válik
  • Ezeket sem megoldani, sem elkerülni nem képes
  • Főként nem az adott személyt jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel és a mobilizálható potenciális pszichológiai energiával
a kr zisek t pusai ii
A krízisek típusai II.
  • Akcidentális (Caplan, 1964)
    • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek
  • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965)
    • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok
    • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben)
  • Krízismátrix (Jacobson, 1969)
    • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése
    • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)
az eriksoni pszicho szoci lis fejl d s st diumai
Az eriksoni pszicho-szociális fejlődés stádiumai
  • 1. Bizalom vs. Bizalmatlanság (0-1)
  • 2. Autonómia vs. Szégyen (1-3)
  • 3. Kezdeményezés vs. Bűntudat (3-5)
  • 4. Teljesítmény vs. Kisebbrendűség (6-11)
  • 5. Identitás vs. Szerepdiffúzió (11-20) – adoleszcens
  • 6. Intimitás vs. Izoláció (21-40)
  • 7. Alkotóképesség vs. Stagnálás (40-65) –életközép
  • 8. Integritás vs. Kétségbeesés (65-) – időskori krízis

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Erikson E: Identity - youth and crisis. New York, WW Norton, 1968

a kr zisek t pusai iii
A krízisek típusai III.
  • Akcidentális (Caplan, 1964)
    • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek
  • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965)
    • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok
    • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben)
  • Krízismátrix (Jacobson, 1969)
    • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése
    • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)
a kr zism trix koncepci ja
A krízismátrix koncepciója

Fejlődési

Akcidentális

Krízis mátrix

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009

a kr zis id dimenzi ja

Stressz

Krízis

MÚLT

JÖVŐ

Trauma

JELEN

A krízis idődimenziója
  • Trauma – stressz – krízis
    • Poszttraumás stressz zavarban a múlt, a lélektani krízisben a jövő felé fordulva éli át az egyén a válságot
  • Múlt – jelen – jövő
    • Poszttraumás stressz zavarban a múltban megélt traumatikus esemény tapasztalata, lélektani krízisben az aktuális stressz hatására a jövő negatív anticipációja szövődik össze a jelennel

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009

a kr zis kommunik ci s saj toss gai
A krízis kommunikációs sajátosságai
  • Beszéd-aktus elmélet (Austin, 1955)
  • Cry for help (Shneidman és Farberow, 1961)
  • Cry of pain, psychache (Shneidman, 1973)
  • Preszuicidális szindróma (Ringel, 1949)
    • Dinamikus beszűkülés
    • Gátolt és befelé forduló agresszió
    • Öngyilkossági fantáziák
  • Negatív kód (Kézdi, 1995)
a kr zis pszichopatol gi ja
A krízis pszichopatológiája
  • Krízisregresszió
    • Személyiség alacsonyabb szintű szabályozása, éretlen megküzdése, disszociáció
  • Beszűkültség
    • Figyelem, gondolkodás, érzelem, viselkedésrepertoár
  • Gondolkodás
    • Ambivalencia, tagadás, bűntudat, önvádlás, negatív kognitív sémák, szuicid fantáziák és tervek
  • Hangulat
    • Deprimáltság, emocionális labilitás, érzelmi inkontinencia, síráskényszer
  • Anxietás
    • Szorongás, feszültség, nyugtalanság, agitáltság, impulzivitás
  • Ösztönkésztetések
    • Csökkent étvágy és libidó, alvászavar
  • Pszichomotorium
    • Ambitendencia, anergia, amotiváció, gátoltság, meglassultság
  • Testi tünetek
    • Szívdobogásérzés, nehézlégzés, torokszorítás, zsibbadás, fejfájás, hasi panaszok, pánikszerű tünetek
a kr zis dinamik ja
A krízis dinamikája
  • Látens, lappangó időszak
  • Kiváltó esemény („utolsó csepp”)
  • A krízisállapot kialakulása, észlelése
  • Mobilizálás (énerő, coping)
  • Próba-hiba működésmód
  • Lesüllyedés, örvény
  • Destabilizáció, dezintegráció
a szuicid kr zis lefoly sa
A szuicid krízis lefolyása

Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009

Vörös V: PhD tézisek, 2010

a kr zis kimenetele
A krízis kimenetele
  • Megoldás
    • Személyiség magasabb szinten történő integrációja
    • Poszttraumás növekedés
  • Kompromisszum
    • Túlélés, de
    • Nincs a személyiségben, illetve a körülményekben jelentősebb változás sem negatív, sem pozitív irányban
  • Ineffektív megoldás
    • Maladaptív mechanizmusok
    • Kronicizálódó krízis
    • Rekurrens krízisek
    • Pszichológiai, pszichiátriai zavarok kialakulása
  • Összeomlás
    • Dezintegráció
    • Pszichózis
    • Szuicidium
rizik faktorok
Rizikófaktorok
  • A befejezett öngyilkosság valószínűségét növelő tényezők
    • Öngyilkossági gondolatok/cselekmények
    • Pszichiátriai betegségek (MDD, BPD, pszichózisok)
    • Testi betegségek (krónikus, malignus)
    • Pszicho-szociális tényezők
    • Gyermekkori traumák (fizikai, szexuális abúzus)
    • Családi halmozódás (genetikai és környezeti hatások)
    • Pszichológiai tényezők
    • Kognitív tényezők (krízis, depresszió)
    • Demográfiai tényezők (férfi, idős, egyedül élő)
    • Egyéb tényezők (módszer elérhetőség)

Vörös V: PhD tézisek, 2010

protekt v faktorok
Protektív faktorok
  • A befejezett öngyilkosság lehetőségét csökkentő tényezők
    • A személlyel együtt élő gyermek
    • Család (iránti felelősségérzés)
    • Terhesség
    • Gyakorló vallásosság
    • Elégedettség az élettel
    • Ép valóság-tesztelési képesség
    • Adekvát megküzdő stratégiák
    • Adekvát problémamegoldó készség
    • Szociális támogatottság
    • Terápiás kapcsolat

Vörös V: PhD tézisek, 2010

a seg ts gny jt s
A segítségnyújtás
  • Lehetőségei
    • Medicinális
      • Gyógyszer
      • Pszichoterápia
      • Krízisintervenció
    • Nem-medicinális
      • Telefonos segélyszolgálatok
      • Segítő csoportok
      • Egyéb szakmák: lelkész, tanár, rendőr, szociális munkás
  • Szintjei
    • Egyéni
    • Társadalmi
      • Család, közösségek
      • Vallás, egészségpolitika, oktatás, média

Vörös V: PhD tézisek, 2010

a kr zisintervenci i
A krízisintervenció I.
  • Lelki elsősegélynyújtás (sürgősségi, életmentő beavatkozás)
  • A fejlődésközpontú krízisparadigmán alapuló krízisintervenció definíciója
    • Krízishelyzetben történő
    • A krízisállapot oldására irányuló
    • Olyan segítő
    • Pszichoterápiás jellegű és szemléletű
    • Időben behatárolt
    • Sürgősségi pszichológiai beavatkozás
    • Mely a pszichoterápia elemeit korlátozott módon és mértékben
    • Ehhez a speciális helyzethez adaptált módon alkalmazza
a kr zisintervenci ii
A krízisintervenció II.
  • Cél
    • Krízisoldás
    • Személyiségfejlődés (poszttraumás növekedés)
    • Prevenció
  • Fókusz
    • Aktuális élethelyzet (tranzitív létállapot)
    • Itt és most (ott és majd)
  • Dinamika
    • Megőrzés–változás dichotómiája
  • Kapcsolat
    • Segítő–kliens (nem orvos–beteg, nem terapeuta–páciens)
a szuicid prevenci modellje
A szuicid prevenció modellje
  • Célkitűzés
    • Regionális szuicid intervenciós-prevenciós modell elméleti kidolgozása és gyakorlati megvalósítása
  • Módszer
    • Irodalmi áttekintés, vizsgálati eredményeink, modell kidolgozás, gyakorlati alkalmazás
  • Eredmény
    • Figyelmeztető jelek felismerése (kommunikáció, viselkedés)
    • Mentális zavarok, pszichopatológiai tünetek, krízisjegyek
    • Rizikó- és protektív tényezők feltérképezése
    • Aktuális szuicid rizikó és veszély megbecsülése
    • Intervenció-prevenció megtervezése
    • Páciens menedzselése az intervenció különböző szintjein
  • Következtetés
    • Kombinált intervenció, terápia és prevenció (gyógyszer, krízisintervenció, pszichoterápia, szociális segítség)
    • „A prevenció hatékonyabb, mint a terápia”

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Voros V, Osvath P, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2009;13(4):307-311

sszefoglal s
Összefoglalás
  • A szuicid viselkedés kor- kultúra- és társadalomfüggő
  • Az öndestruktív viselkedés komplex, interdiszciplináris megközelítése
  • A bio-pszicho-szociális, a stressz-diatézis és a cirkuláris (gén-környezet interakció) modell integrációja
  • A kríziskoncepció alkalmazása
  • A prevenció hatékonyabb, mint a terápia
  • A segítségnyújtás lehetőségei
    • Medicinális - nem-medicinális modellek
    • Egyéni - társadalmi szinteken

Vörös V: PhD tézisek, 2010

egy letet megmenteni olyan mintha a vil got menten nk meg

„Egy életet megmenteni olyan, mintha a világot mentenénk meg”

Talmud

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Talmud

k sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!

Vörös V: PhD tézisek, 2010

k sz netnyilv n t s
Köszönetnyilvánítás
  • Elődök
    • Kézdi Balázs, Kóczán György, Trixler Mátyás, Ozsváth Károly, Buda Béla
  • Szuicidium kutató munkacsoport (PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)
    • Fekete Sándor, Osváth Péter, Vörös Viktor
  • Krízis munkacsoport
    • Csürke József, Árkovits Amaryl, Osváth Péter, Vörös Viktor
  • S.O.S. Élet Telefonszolgálat (06-80-505-390)

Vörös V: PhD tézisek, 2010

m toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban i
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban I.
  • Beszélnek róla?
    • „Azok az emberek, akik beszélnek az öngyilkosságról, sohasem teszik meg.”
    • Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél az intencióiról.
  • Jelzik a szándékukat?
    • „Akik igazán meg akarják ölni magukat, nem beszélnek róla, hanem megteszik.”
    • A legtöbb öngyilkos valamilyen módon jelzi a szándékát a környezete felé.
  • Kérnek segítséget?
    • „Ha valaki eldöntötte, hogy öngyilkos akar lenni, az úgyis megteszi, ez ellen semmit nem lehet tenni.”
    • A legtöbb öngyilkos tele van ambivalenciával tettét illetően és ingadozik a két kívánság között: élni vagy meghalni, ami gyakran abban nyilvánul meg, hogy valamilyen módon - akár rejtetten - segítséget kér a környezetétől.
  • Tényleg meg akarnak halni?
    • „Aki öngyilkos akar lenni, az mindenképpen meg is akar halni.”
    • Az öngyilkosok általában nem meghalni akarnak, hanem másképpen élni.

Vörös V: PhD tézisek, 2010

m toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban ii
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban II.
  • Van előjele?
    • „Az öngyilkosság hirtelen, váratlanul történik, nincsenek előjelei.”
    • Az öngyilkosság egy folyamat eredménye, amely során számos jelzést adnak a halálra készülők, melyeket, ha felfog, és megért a környezet, az öngyilkosság megelőzhető.
  • Csak figyelemfelkeltés?
    • „Az öngyilkossági kísérlet egy gesztus, a kísérletező csak mások figyelmét és szimpátiáját akarja felkelteni.”
    • Az öngyilkossági kísérletnek lehetnek kommunikatív aspektusai, azonban az legtöbbször egy folyamat eredménye és jelzés a környezet felé arról, hogy az egyénnek valamilyen problémája van és segítségre van szüksége.
  • Lehet-e segíteni?
    • „Akik öngyilkosok lesznek, nem akarják, hogy megmentsék őket.”
    • Az öngyilkosságra készülő ember „játszik a halál gondolatával”, és gyakran „átengedi magát a többieknek, hogy megmentsék”.
  • Szabad-e rákérdezni, beszélni róla?
    • „Ha beszélünk az öngyilkosságról, vagy rákérdezünk arra, ötletet adhatunk valakinek, hogy megtegye.”
    • Krízisben, bajban lévő embernél mindig rá kell kérdeznünk az esetleges öngyilkossági gondolatokra, ez sokkal inkább enyhíti a lelki fájdalmat, feszültséget és csökkenti a szuicid rizikót.

Vörös V: PhD tézisek, 2010

m toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban iii
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban III.
  • Elmebetegség?
    • „Mindenki, aki öngyilkosságot követ el, az elmebeteg.”
    • Az öngyilkosok gyakran boldogtalan, elkeseredett emberek, de nem elmebetegek.
  • Halálos betegség?
    • „Gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem követnek el öngyilkosságot.”
    • Gyógyíthatatlan betegségekben a szenvedés, a fájdalom enyhítése, „megváltás” céljából előfordulhat öngyilkosság.
  • Mi történik a kísérlet előtt?
    • „Ha egy krízishelyzetben javulás következik be, akkor öngyilkossági rizikóval már nem kell számolnunk.”
    • A „vihar előtti csend” jelezheti az élet-halál ambivalencia kérdésének végső eldöntését, mely átmeneti megnyugvásnak tűnhet az öngyilkosság előtt.
  • Mi történik a kísérlet után?
    • „Aki túlélte az öngyilkossági kísérletet, az nincs veszélyben és kicsi az esélye, hogy újra megpróbálja.”
    • Az öngyilkossági kísérletet elkövetők között nagyobb gyakorisággal szerepel az újabb öngyilkossági kísérlet, illetve a befejezett öngyilkosság, mint az átlagpopulációban.

Vörös V: PhD tézisek, 2010

m toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban iv
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban IV.
  • Mi hajlamosít?
    • „Aki egyszer hajlik az öngyilkosságra, az bármikor megteheti.”
    • Aki életunt és elkeseredett, az is életének csak bizonyos, meghatározott szakaszában akarja magát megölni.
  • Bármikor megteheti?
    • „Az öngyilkosság végigkíséri az egész életet és az egyén soha nem tud ettől a gondolattól szabadulni.”
    • A vulnerabilitásnak periódusai vannak, amelyek krízisekben jelentkeznek, és melyekben a hatékony intervenció csökkenti a szuicid rizikót.
  • Öröklődik?
    • „Az öngyilkosság öröklődik.”
    • Az öngyilkosság családon belül halmozódhat, melynek számos szocio-kulturális, pszichológiai és transzgenerációs tényezője lehet, ugyanakkor feltételezhető bizonyos önpusztításra való hajlamosító biológiai konstelláció.

Vörös V: PhD tézisek, 2010

a who euro kutat s s a monsue projekt ii
Az öngyilkossági halálozás korcsoportok és nemek szerint Magyarországon 100 000 lakosra (KSH, 2001)

Az öngyilkossági kísérletek korcsoportok és nemek szerinti megoszlása 100 000 lakosra (pécsi régió, 2001)

A WHO/EURO kutatás és a MONSUE projekt II.

Fekete S, Osváth P: Az öngyilkosság - Az örökléstől a kultúráig. Pro Pannónia Kiadó, 2004

Vörös V: PhD tézisek, 2010

a gender vizsg lat ii
A „Gender” vizsgálat II.

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Vörös V, Osváth P, Fekete S: Neuropsychopharmacologia Hungarica 2004;6(2):65-71

a case vizsg lat
A CASE vizsgálat
  • Célkitűzés
    • Adoleszcens szuicid viselkedés
  • Módszer
    • Child and Adolescent Self harm in Europe (CASE)
    • Önkitöltő kérdőív (4408)
  • Eredmény
    • DSH 7.8% (11.6 vs. 4.6%, ismétlők: 3.6 vs. 1.6%)
    • DSH: súlyosabb pszichopatológia (szorongás, depresszió, impulzivitás), önértékelési zavarok, ineffektív problémamegoldás, addiktív viselkedés (ismétlők)
    • Pécs: alacsonyabb szám, de súlyosabb pszichopatológia, gyengébb coping, keményebb módszerek, több hospitalizáció
  • Következtetés
    • Addikciók
    • Segélykérés lehetőségei
    • Iskolai prevenciós programok

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Fekete S, Hewitt A, Vörös V, Osváth P:Psychiatria Hungarica 2004;4(19):337-345

az elderly vizsg lat
Az „Elderly” vizsgálat
  • Célkitűzés
    • Időskori szuicid viselkedés
  • Módszer
    • Eset-kontrollos vizsgálat hospitalizált idős szuicid páciensekkel
  • Eredmény
    • Enyhe mentális funkcióromlás, interperszonális konfliktusok, szomatikus betegségek
    • Logisztikus regresszió: stressz (OR=8), korábbi kísérlet (OR=7), depresszió (OR=6)
    • A kognitív hanyatlás mértékének növekedésével csökkent a szuicid kísérlet valószínűsége
  • Következtetés
    • Affektív zavar és enyhe kognitív zavar együttes fennállása
    • Szomatikus állapotromlás, pszicho-szociális stresszorok (relatív izoláció)

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Osvath P, Kovacs A, Voros V, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2005;9(3):221-225

a mini plusz vizsg lat
A MINI-Plusz vizsgálat
  • Célkitűzés
    • Mentális zavarok felmérése
  • Módszer
    • MINI-Plusz strukturált diagnosztikus interjú felvétele 100 szuicid kísérletezővel
  • Eredmény
    • 89% (élettartam: 92%)
    • Affektív (42%), szorongás (26%), addikció (24%), alkalmazkodási zavar (7%)
    • Komorbiditás: személyiségzavar, addikció (duáldiagnózis)
    • Klinikai és MINI diagnózisok eltérései
  • Következtetés
    • Gyakoriak a mentális zavarok (koncepció- és módszerfüggő)
    • MINI-Plusz: magas szenzitivitással és alacsony specificitással diagnosztizálhatók a mentális zavarok
    • A mentális zavarok adekvát kezelése nagymértékben hozzájárulhat a szuicidiumok számának csökkenéséhez

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Vörös V, Osváth P, Fekete S: Psychiatria Hungarica 2002;(17)4:398-408

a prime md vizsg lat
A Prime-MD vizsgálat
  • Célkitűzés
    • Mentális zavarok és szuicid viselkedés a háziorvosi gyakorlatban
  • Módszer
    • Prime-MD szűrőeszköz alkalmazása egy háziorvosi körzetben (277 páciens)
  • Eredmény
    • 2.9% szuicid kísérlet (9% aktuális gondolatok)
    • Szuicid csoport: mentális zavarok (68%), rosszabb egészségi állapot, pszichés tünetek, pszichotrop gyógyszerek, pszichiátriai kezelések, ritkábban háziorvos
    • Logisztikus regresszió: hangulatjavító (27.6), hangulatzavar (18.3), korábbi szuicid kísérlet (18.2), pszichiátriai kezelés (7.3)
  • Következtetés
    • Prime-MD jól szűri az alapellátásban a fő mentális zavarokat
    • A szuicid tételekkel való kiegészítése jelentősen növeli hasznosíthatóságát
    • Az alapellátásban dolgozók (háziorvosok) képzése a szuicidium prevenció egyik bizonyított eszköze

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Voros V, Osvath P, Kovacs L, Varga J, Fekete S, Kovacs A: Primary Care and Community Psychiatry 2006;11(4):193-196

a bio pszicho szoci lis s a stressz diat zis modell integr ci ja
A bio-pszicho-szociális és a stressz-diatézis modell integrációja

Vörös V: PhD tézisek, 2010

hov fordulhatunk
Hová fordulhatunk?
  • A másik felé és önmagunkba
  • Támogató környezet (család, barát, közösségek)
  • Szaksegítség
    • Pszichiáter, pszichológus
    • Gondozó, szakrendelő, ambulancia, kórház
    • Ügyelet, mentő
    • Krízisambulancia (Pécs, Nyár u. 8.)
    • Lelkisegély telefonszolgálat (06-80-505-390)

Vörös V: PhD tézisek, 2010

sszefoglal s ii
Összefoglalás II.
  • Gyakorlati szuicid intervenciós-prevenciós modell kidolgozása

Vörös V: PhD tézisek, 2010

a kr zisintervenci iii
A krízisintervenció III.
  • Setting
    • Időhatáros (1-6 ülés, naponta-hetente, 50-90 perc)
    • Rugalmas keretek (bárhol, bárhogy)
    • Potenciális tér
  • Attitűd
    • Segítő – kliens (nem orvos – beteg, nem terapeuta – páciens)
    • Aktív, direktív, célorientált, cselekvésorientált
  • Technikai elemek
    • Elfogadás, szupporció, tünet redukció, holding, containing, mobilizáció, szuggeszció, én-transzfúzió, klarifikáció, tanácsadás, stabilizáció, újrakeretezés, adaptáció, prevenció, promóció