Az ndestrukt v magatart sform k s a l lektani kr zishelyzet
Download
1 / 50

Az ndestrukt v magatart sform k s a l lektani kr zishelyzet - PowerPoint PPT Presentation


  • 227 Views
  • Uploaded on

Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet. Dr. Vörös Viktor PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika. „A filozófia egyetlen komoly kérdése az öngyilkosság”. Camus: Sziszüphosz mítosza. Camus: Sziszüphosz mítosza. Magvető, 2001. Vörös V: PhD tézisek, 2010.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about 'Az ndestrukt v magatart sform k s a l lektani kr zishelyzet' - bryony


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
Az ndestrukt v magatart sform k s a l lektani kr zishelyzet

Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet

Dr. Vörös Viktor

PTE ÁOK Pszichiátriai

és Pszichoterápiás Klinika


A filoz fia egyetlen komoly k rd se az ngyilkoss g

„A filozófia egyetlen komoly kérdése az öngyilkosság”

Camus: Sziszüphosz mítosza

Camus: Sziszüphosz mítosza. Magvető, 2001

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Ttekint s
Áttekintés öngyilkosság”

  • Bevezetés

  • Az öndestruktív magatartásformák

  • Az öngyilkosság

  • A lélektani krízishelyzet

  • A segítségnyújtás lehetőségei

  • Összefoglalás


Ndestrukt v magatart sform k
Öndestruktív magatartásformák öngyilkosság”

  • Káros szerhasználat

    • Nikotin

    • Alkohol

    • Drog

  • Önkárosító magatartásminták

  • Öngyilkosság

    • Szuicid kísérlet

    • Befejezett szuicidium


Epidemiol giai adatok i
Epidemiológiai adatok I. öngyilkosság”

  • Befejezett szuicidium gyakorisága

    • Világon: 1 millió/év

    • Európában: 150000/év

    • Magyarországon: 2300/év

  • Szuicid kísérletek

    • Legalább tízszeres (8-20x)

    • Élettartam prevalencia: 3%

  • Nemi különbségek („gender paradox”)

    • Befejezett: 3/4 férfi

    • Megkísérelt: 2/3 nő

Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Epidemiol giai adatok ii
Epidemiológiai adatok II. öngyilkosság”

Wikipedia:List of countries by suicide rate, Eurostat, 2010

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Epidemiol giai adatok iii
Epidemiológiai adatok III. öngyilkosság”

A befejezett öngyilkosságok gyakorisága hazánkban a KSH országos adatai szerint (1988-2008)

Vörös V: PhD tézisek, 2010

KSH: Statisztikai Tükör, 2008


Etiol giai megk zel t sek
Etiológiai megközelítések öngyilkosság”

  • Komplex, multifaktoriális, interdiszciplinárisan értelmezhető emberi jelenség

  • Tudomány

    • Természet

    • Bölcsészet

    • Társadalom

  • Medicinális modellek

    • Bio-pszicho-szociális (Engel-től Ghaemi-ig)

    • Stressz-diatézis (Mann, Wasserman)

  • „Final common pathway”

  • Nincsen „királyi út”

  • Integratív megközelítés jelentősége

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A bio pszicho szoci lis modell
A bio-pszicho-szociális modell öngyilkosság”

  • Biológiai (genetika, neurobiológia, neuroendokrin, neuroimaging)

    • Prefrontális kortex - hippokampusz - centrális amygdala - HPA tengely

    • Szerotonin

  • Pszichológiai (analitikus, kognitív, krizeológiai)

    • Negatív életesemények (abúzus, trauma, stressz)

    • Mentális zavarok/temperamentum

    • Krízis koncepció

  • Szociális/szociológiai

    • Társadalom, kultúra, nyelv, művészet, média, diszkurzív szuicidológia, transzgenerációs hatások, modell-effektus, stigma

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Mann stressz diat zis modellje
Mann stressz-diatézis modellje öngyilkosság”

Mentális zavarok (depresszió, pszichózis) Negatív életesemények

OBJEKTÍV

ÁLLAPOT

Reménytelenség, Szubjektív depresszió, Öngyilkossági gondolatok

SZUBJEKTÍV

ÁLLAPOT Szuicid késztetés

Alacsony Szerotonerg aktivitás Impulzivitás Agresszivitás

Szerhasználat Szuicidium

(alkohol, drog, nikotin)

Mann: AJP 1999;156:181-9

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A l lektani kr zis elm leti h ttere a kr zis s az ngyilkoss g viszonya
A lélektani krízis elméleti háttere öngyilkosság”-A krízis és az öngyilkosság viszonya-


A kr zis jelent se jelens ge
A krízis jelentése, jelensége öngyilkosság”

  • Krízis = válság

    • fordulat, „változás” (krinein)

  • Típusai

    • Környezeti, energia, politikai, gazdasági, pénzügyi, társadalmi, szociális, lélektani

  • 4 alapjellemzője

    • Felbukkanás: váratlan, hirtelen

    • Jelleg: fenyegető, ijesztő

    • Kimenetel: bizonytalan, kiszámíthatatlan

    • Kényszerítőerő: változás kényszere


A kr zis defin ci ja
A krízis definíciója öngyilkosság”

  • Valamilyen váratlan, veszélyes külső tényező hatására kialakuló bizonytalan, instabil sürgősségi állapot, mely fenyegetettséget jelent az egyén számára

  • A krízis nem maga a kiváltó szituáció, hanem az egyén erre adott válasza

  • Átmeneti létállapot („tranzitív diagnózis”), melyben a korábbi rendszer már nem tartható fent, ezért mindenképpen változ(tat)ás szükséges


A kr zisek t pusai i
A krízisek típusai I. öngyilkosság”

  • Akcidentális (Caplan, 1964)

    • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek

  • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965)

    • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok

    • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben)

  • Krízismátrix (Jacobson, 1969)

    • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése

    • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)


A caplani kr ziskoncepci
A caplani kríziskoncepció öngyilkosság”

  • Kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni

  • Ezek vagy ezeknek fenyegető közelsége mindennél fontosabb pszichológiai problémává válik

  • Ezeket sem megoldani, sem elkerülni nem képes

  • Főként nem az adott személyt jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel és a mobilizálható potenciális pszichológiai energiával


A kr zisek t pusai ii
A krízisek típusai II. öngyilkosság”

  • Akcidentális (Caplan, 1964)

    • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek

  • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965)

    • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok

    • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben)

  • Krízismátrix (Jacobson, 1969)

    • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése

    • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)


Az eriksoni pszicho szoci lis fejl d s st diumai
Az eriksoni pszicho-szociális fejlődés stádiumai öngyilkosság”

  • 1. Bizalom vs. Bizalmatlanság (0-1)

  • 2. Autonómia vs. Szégyen (1-3)

  • 3. Kezdeményezés vs. Bűntudat (3-5)

  • 4. Teljesítmény vs. Kisebbrendűség (6-11)

  • 5. Identitás vs. Szerepdiffúzió (11-20) – adoleszcens

  • 6. Intimitás vs. Izoláció (21-40)

  • 7. Alkotóképesség vs. Stagnálás (40-65) –életközép

  • 8. Integritás vs. Kétségbeesés (65-) – időskori krízis

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Erikson E: Identity - youth and crisis. New York, WW Norton, 1968


A kr zisek t pusai iii
A krízisek típusai III. öngyilkosság”

  • Akcidentális (Caplan, 1964)

    • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek

  • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965)

    • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok

    • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben)

  • Krízismátrix (Jacobson, 1969)

    • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése

    • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)


A kr zism trix koncepci ja
A krízismátrix koncepciója öngyilkosság”

Fejlődési

Akcidentális

Krízis mátrix

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009


A kr zis id dimenzi ja

Stressz öngyilkosság”

Krízis

MÚLT

JÖVŐ

Trauma

JELEN

A krízis idődimenziója

  • Trauma – stressz – krízis

    • Poszttraumás stressz zavarban a múlt, a lélektani krízisben a jövő felé fordulva éli át az egyén a válságot

  • Múlt – jelen – jövő

    • Poszttraumás stressz zavarban a múltban megélt traumatikus esemény tapasztalata, lélektani krízisben az aktuális stressz hatására a jövő negatív anticipációja szövődik össze a jelennel

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009


A kr zis kommunik ci s saj toss gai
A krízis kommunikációs sajátosságai öngyilkosság”

  • Beszéd-aktus elmélet (Austin, 1955)

  • Cry for help (Shneidman és Farberow, 1961)

  • Cry of pain, psychache (Shneidman, 1973)

  • Preszuicidális szindróma (Ringel, 1949)

    • Dinamikus beszűkülés

    • Gátolt és befelé forduló agresszió

    • Öngyilkossági fantáziák

  • Negatív kód (Kézdi, 1995)


A kr zis pszichopatol gi ja
A krízis pszichopatológiája öngyilkosság”

  • Krízisregresszió

    • Személyiség alacsonyabb szintű szabályozása, éretlen megküzdése, disszociáció

  • Beszűkültség

    • Figyelem, gondolkodás, érzelem, viselkedésrepertoár

  • Gondolkodás

    • Ambivalencia, tagadás, bűntudat, önvádlás, negatív kognitív sémák, szuicid fantáziák és tervek

  • Hangulat

    • Deprimáltság, emocionális labilitás, érzelmi inkontinencia, síráskényszer

  • Anxietás

    • Szorongás, feszültség, nyugtalanság, agitáltság, impulzivitás

  • Ösztönkésztetések

    • Csökkent étvágy és libidó, alvászavar

  • Pszichomotorium

    • Ambitendencia, anergia, amotiváció, gátoltság, meglassultság

  • Testi tünetek

    • Szívdobogásérzés, nehézlégzés, torokszorítás, zsibbadás, fejfájás, hasi panaszok, pánikszerű tünetek


A kr zis dinamik ja
A krízis dinamikája öngyilkosság”

  • Látens, lappangó időszak

  • Kiváltó esemény („utolsó csepp”)

  • A krízisállapot kialakulása, észlelése

  • Mobilizálás (énerő, coping)

  • Próba-hiba működésmód

  • Lesüllyedés, örvény

  • Destabilizáció, dezintegráció


A szuicid kr zis lefoly sa
A szuicid krízis lefolyása öngyilkosság”

Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A kr zis kimenetele
A krízis kimenetele öngyilkosság”

  • Megoldás

    • Személyiség magasabb szinten történő integrációja

    • Poszttraumás növekedés

  • Kompromisszum

    • Túlélés, de

    • Nincs a személyiségben, illetve a körülményekben jelentősebb változás sem negatív, sem pozitív irányban

  • Ineffektív megoldás

    • Maladaptív mechanizmusok

    • Kronicizálódó krízis

    • Rekurrens krízisek

    • Pszichológiai, pszichiátriai zavarok kialakulása

  • Összeomlás

    • Dezintegráció

    • Pszichózis

    • Szuicidium


Rizik faktorok
Rizikófaktorok öngyilkosság”

  • A befejezett öngyilkosság valószínűségét növelő tényezők

    • Öngyilkossági gondolatok/cselekmények

    • Pszichiátriai betegségek (MDD, BPD, pszichózisok)

    • Testi betegségek (krónikus, malignus)

    • Pszicho-szociális tényezők

    • Gyermekkori traumák (fizikai, szexuális abúzus)

    • Családi halmozódás (genetikai és környezeti hatások)

    • Pszichológiai tényezők

    • Kognitív tényezők (krízis, depresszió)

    • Demográfiai tényezők (férfi, idős, egyedül élő)

    • Egyéb tényezők (módszer elérhetőség)

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Protekt v faktorok
Protektív faktorok öngyilkosság”

  • A befejezett öngyilkosság lehetőségét csökkentő tényezők

    • A személlyel együtt élő gyermek

    • Család (iránti felelősségérzés)

    • Terhesség

    • Gyakorló vallásosság

    • Elégedettség az élettel

    • Ép valóság-tesztelési képesség

    • Adekvát megküzdő stratégiák

    • Adekvát problémamegoldó készség

    • Szociális támogatottság

    • Terápiás kapcsolat

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A seg ts gny jt s
A segítségnyújtás öngyilkosság”

  • Lehetőségei

    • Medicinális

      • Gyógyszer

      • Pszichoterápia

      • Krízisintervenció

    • Nem-medicinális

      • Telefonos segélyszolgálatok

      • Segítő csoportok

      • Egyéb szakmák: lelkész, tanár, rendőr, szociális munkás

  • Szintjei

    • Egyéni

    • Társadalmi

      • Család, közösségek

      • Vallás, egészségpolitika, oktatás, média

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A kr zisintervenci i
A krízisintervenció I. öngyilkosság”

  • Lelki elsősegélynyújtás (sürgősségi, életmentő beavatkozás)

  • A fejlődésközpontú krízisparadigmán alapuló krízisintervenció definíciója

    • Krízishelyzetben történő

    • A krízisállapot oldására irányuló

    • Olyan segítő

    • Pszichoterápiás jellegű és szemléletű

    • Időben behatárolt

    • Sürgősségi pszichológiai beavatkozás

    • Mely a pszichoterápia elemeit korlátozott módon és mértékben

    • Ehhez a speciális helyzethez adaptált módon alkalmazza


A kr zisintervenci ii
A krízisintervenció II. öngyilkosság”

  • Cél

    • Krízisoldás

    • Személyiségfejlődés (poszttraumás növekedés)

    • Prevenció

  • Fókusz

    • Aktuális élethelyzet (tranzitív létállapot)

    • Itt és most (ott és majd)

  • Dinamika

    • Megőrzés–változás dichotómiája

  • Kapcsolat

    • Segítő–kliens (nem orvos–beteg, nem terapeuta–páciens)


A szuicid prevenci modellje
A szuicid prevenció modellje öngyilkosság”

  • Célkitűzés

    • Regionális szuicid intervenciós-prevenciós modell elméleti kidolgozása és gyakorlati megvalósítása

  • Módszer

    • Irodalmi áttekintés, vizsgálati eredményeink, modell kidolgozás, gyakorlati alkalmazás

  • Eredmény

    • Figyelmeztető jelek felismerése (kommunikáció, viselkedés)

    • Mentális zavarok, pszichopatológiai tünetek, krízisjegyek

    • Rizikó- és protektív tényezők feltérképezése

    • Aktuális szuicid rizikó és veszély megbecsülése

    • Intervenció-prevenció megtervezése

    • Páciens menedzselése az intervenció különböző szintjein

  • Következtetés

    • Kombinált intervenció, terápia és prevenció (gyógyszer, krízisintervenció, pszichoterápia, szociális segítség)

    • „A prevenció hatékonyabb, mint a terápia”

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Voros V, Osvath P, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2009;13(4):307-311



Sszefoglal s
Összefoglalás öngyilkosság”

  • A szuicid viselkedés kor- kultúra- és társadalomfüggő

  • Az öndestruktív viselkedés komplex, interdiszciplináris megközelítése

  • A bio-pszicho-szociális, a stressz-diatézis és a cirkuláris (gén-környezet interakció) modell integrációja

  • A kríziskoncepció alkalmazása

  • A prevenció hatékonyabb, mint a terápia

  • A segítségnyújtás lehetőségei

    • Medicinális - nem-medicinális modellek

    • Egyéni - társadalmi szinteken

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Egy letet megmenteni olyan mintha a vil got menten nk meg

„Egy életet megmenteni olyan, mintha a világot mentenénk meg”

Talmud

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Talmud


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet! mentenénk meg”

Vörös V: PhD tézisek, 2010


K sz netnyilv n t s
Köszönetnyilvánítás mentenénk meg”

  • Elődök

    • Kézdi Balázs, Kóczán György, Trixler Mátyás, Ozsváth Károly, Buda Béla

  • Szuicidium kutató munkacsoport (PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)

    • Fekete Sándor, Osváth Péter, Vörös Viktor

  • Krízis munkacsoport

    • Csürke József, Árkovits Amaryl, Osváth Péter, Vörös Viktor

  • S.O.S. Élet Telefonszolgálat (06-80-505-390)

Vörös V: PhD tézisek, 2010


M toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban i
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban I.

  • Beszélnek róla?

    • „Azok az emberek, akik beszélnek az öngyilkosságról, sohasem teszik meg.”

    • Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél az intencióiról.

  • Jelzik a szándékukat?

    • „Akik igazán meg akarják ölni magukat, nem beszélnek róla, hanem megteszik.”

    • A legtöbb öngyilkos valamilyen módon jelzi a szándékát a környezete felé.

  • Kérnek segítséget?

    • „Ha valaki eldöntötte, hogy öngyilkos akar lenni, az úgyis megteszi, ez ellen semmit nem lehet tenni.”

    • A legtöbb öngyilkos tele van ambivalenciával tettét illetően és ingadozik a két kívánság között: élni vagy meghalni, ami gyakran abban nyilvánul meg, hogy valamilyen módon - akár rejtetten - segítséget kér a környezetétől.

  • Tényleg meg akarnak halni?

    • „Aki öngyilkos akar lenni, az mindenképpen meg is akar halni.”

    • Az öngyilkosok általában nem meghalni akarnak, hanem másképpen élni.

Vörös V: PhD tézisek, 2010


M toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban ii
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban II.

  • Van előjele?

    • „Az öngyilkosság hirtelen, váratlanul történik, nincsenek előjelei.”

    • Az öngyilkosság egy folyamat eredménye, amely során számos jelzést adnak a halálra készülők, melyeket, ha felfog, és megért a környezet, az öngyilkosság megelőzhető.

  • Csak figyelemfelkeltés?

    • „Az öngyilkossági kísérlet egy gesztus, a kísérletező csak mások figyelmét és szimpátiáját akarja felkelteni.”

    • Az öngyilkossági kísérletnek lehetnek kommunikatív aspektusai, azonban az legtöbbször egy folyamat eredménye és jelzés a környezet felé arról, hogy az egyénnek valamilyen problémája van és segítségre van szüksége.

  • Lehet-e segíteni?

    • „Akik öngyilkosok lesznek, nem akarják, hogy megmentsék őket.”

    • Az öngyilkosságra készülő ember „játszik a halál gondolatával”, és gyakran „átengedi magát a többieknek, hogy megmentsék”.

  • Szabad-e rákérdezni, beszélni róla?

    • „Ha beszélünk az öngyilkosságról, vagy rákérdezünk arra, ötletet adhatunk valakinek, hogy megtegye.”

    • Krízisben, bajban lévő embernél mindig rá kell kérdeznünk az esetleges öngyilkossági gondolatokra, ez sokkal inkább enyhíti a lelki fájdalmat, feszültséget és csökkenti a szuicid rizikót.

Vörös V: PhD tézisek, 2010


M toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban iii
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban III.

  • Elmebetegség?

    • „Mindenki, aki öngyilkosságot követ el, az elmebeteg.”

    • Az öngyilkosok gyakran boldogtalan, elkeseredett emberek, de nem elmebetegek.

  • Halálos betegség?

    • „Gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem követnek el öngyilkosságot.”

    • Gyógyíthatatlan betegségekben a szenvedés, a fájdalom enyhítése, „megváltás” céljából előfordulhat öngyilkosság.

  • Mi történik a kísérlet előtt?

    • „Ha egy krízishelyzetben javulás következik be, akkor öngyilkossági rizikóval már nem kell számolnunk.”

    • A „vihar előtti csend” jelezheti az élet-halál ambivalencia kérdésének végső eldöntését, mely átmeneti megnyugvásnak tűnhet az öngyilkosság előtt.

  • Mi történik a kísérlet után?

    • „Aki túlélte az öngyilkossági kísérletet, az nincs veszélyben és kicsi az esélye, hogy újra megpróbálja.”

    • Az öngyilkossági kísérletet elkövetők között nagyobb gyakorisággal szerepel az újabb öngyilkossági kísérlet, illetve a befejezett öngyilkosság, mint az átlagpopulációban.

Vörös V: PhD tézisek, 2010


M toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban iv
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban IV.

  • Mi hajlamosít?

    • „Aki egyszer hajlik az öngyilkosságra, az bármikor megteheti.”

    • Aki életunt és elkeseredett, az is életének csak bizonyos, meghatározott szakaszában akarja magát megölni.

  • Bármikor megteheti?

    • „Az öngyilkosság végigkíséri az egész életet és az egyén soha nem tud ettől a gondolattól szabadulni.”

    • A vulnerabilitásnak periódusai vannak, amelyek krízisekben jelentkeznek, és melyekben a hatékony intervenció csökkenti a szuicid rizikót.

  • Öröklődik?

    • „Az öngyilkosság öröklődik.”

    • Az öngyilkosság családon belül halmozódhat, melynek számos szocio-kulturális, pszichológiai és transzgenerációs tényezője lehet, ugyanakkor feltételezhető bizonyos önpusztításra való hajlamosító biológiai konstelláció.

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A who euro kutat s s a monsue projekt ii

Az kapcsolatban IV.öngyilkossági halálozás korcsoportok és nemek szerint Magyarországon 100 000 lakosra (KSH, 2001)

Az öngyilkossági kísérletek korcsoportok és nemek szerinti megoszlása 100 000 lakosra (pécsi régió, 2001)

A WHO/EURO kutatás és a MONSUE projekt II.

Fekete S, Osváth P: Az öngyilkosság - Az örökléstől a kultúráig. Pro Pannónia Kiadó, 2004

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A gender vizsg lat ii
A „Gender” vizsgálat II. kapcsolatban IV.

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Vörös V, Osváth P, Fekete S: Neuropsychopharmacologia Hungarica 2004;6(2):65-71


A case vizsg lat
A CASE vizsgálat kapcsolatban IV.

  • Célkitűzés

    • Adoleszcens szuicid viselkedés

  • Módszer

    • Child and Adolescent Self harm in Europe (CASE)

    • Önkitöltő kérdőív (4408)

  • Eredmény

    • DSH 7.8% (11.6 vs. 4.6%, ismétlők: 3.6 vs. 1.6%)

    • DSH: súlyosabb pszichopatológia (szorongás, depresszió, impulzivitás), önértékelési zavarok, ineffektív problémamegoldás, addiktív viselkedés (ismétlők)

    • Pécs: alacsonyabb szám, de súlyosabb pszichopatológia, gyengébb coping, keményebb módszerek, több hospitalizáció

  • Következtetés

    • Addikciók

    • Segélykérés lehetőségei

    • Iskolai prevenciós programok

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Fekete S, Hewitt A, Vörös V, Osváth P:Psychiatria Hungarica 2004;4(19):337-345


Az elderly vizsg lat
Az „Elderly” vizsgálat kapcsolatban IV.

  • Célkitűzés

    • Időskori szuicid viselkedés

  • Módszer

    • Eset-kontrollos vizsgálat hospitalizált idős szuicid páciensekkel

  • Eredmény

    • Enyhe mentális funkcióromlás, interperszonális konfliktusok, szomatikus betegségek

    • Logisztikus regresszió: stressz (OR=8), korábbi kísérlet (OR=7), depresszió (OR=6)

    • A kognitív hanyatlás mértékének növekedésével csökkent a szuicid kísérlet valószínűsége

  • Következtetés

    • Affektív zavar és enyhe kognitív zavar együttes fennállása

    • Szomatikus állapotromlás, pszicho-szociális stresszorok (relatív izoláció)

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Osvath P, Kovacs A, Voros V, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2005;9(3):221-225


A mini plusz vizsg lat
A MINI-Plusz vizsgálat kapcsolatban IV.

  • Célkitűzés

    • Mentális zavarok felmérése

  • Módszer

    • MINI-Plusz strukturált diagnosztikus interjú felvétele 100 szuicid kísérletezővel

  • Eredmény

    • 89% (élettartam: 92%)

    • Affektív (42%), szorongás (26%), addikció (24%), alkalmazkodási zavar (7%)

    • Komorbiditás: személyiségzavar, addikció (duáldiagnózis)

    • Klinikai és MINI diagnózisok eltérései

  • Következtetés

    • Gyakoriak a mentális zavarok (koncepció- és módszerfüggő)

    • MINI-Plusz: magas szenzitivitással és alacsony specificitással diagnosztizálhatók a mentális zavarok

    • A mentális zavarok adekvát kezelése nagymértékben hozzájárulhat a szuicidiumok számának csökkenéséhez

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Vörös V, Osváth P, Fekete S: Psychiatria Hungarica 2002;(17)4:398-408


A prime md vizsg lat
A Prime-MD vizsgálat kapcsolatban IV.

  • Célkitűzés

    • Mentális zavarok és szuicid viselkedés a háziorvosi gyakorlatban

  • Módszer

    • Prime-MD szűrőeszköz alkalmazása egy háziorvosi körzetben (277 páciens)

  • Eredmény

    • 2.9% szuicid kísérlet (9% aktuális gondolatok)

    • Szuicid csoport: mentális zavarok (68%), rosszabb egészségi állapot, pszichés tünetek, pszichotrop gyógyszerek, pszichiátriai kezelések, ritkábban háziorvos

    • Logisztikus regresszió: hangulatjavító (27.6), hangulatzavar (18.3), korábbi szuicid kísérlet (18.2), pszichiátriai kezelés (7.3)

  • Következtetés

    • Prime-MD jól szűri az alapellátásban a fő mentális zavarokat

    • A szuicid tételekkel való kiegészítése jelentősen növeli hasznosíthatóságát

    • Az alapellátásban dolgozók (háziorvosok) képzése a szuicidium prevenció egyik bizonyított eszköze

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Voros V, Osvath P, Kovacs L, Varga J, Fekete S, Kovacs A: Primary Care and Community Psychiatry 2006;11(4):193-196


A bio pszicho szoci lis s a stressz diat zis modell integr ci ja
A bio-pszicho-szociális és a stressz-diatézis modell integrációja

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Hov fordulhatunk
Hová fordulhatunk? integrációja

  • A másik felé és önmagunkba

  • Támogató környezet (család, barát, közösségek)

  • Szaksegítség

    • Pszichiáter, pszichológus

    • Gondozó, szakrendelő, ambulancia, kórház

    • Ügyelet, mentő

    • Krízisambulancia (Pécs, Nyár u. 8.)

    • Lelkisegély telefonszolgálat (06-80-505-390)

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Sszefoglal s ii
Összefoglalás II. integrációja

  • Gyakorlati szuicid intervenciós-prevenciós modell kidolgozása

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A kr zisintervenci iii
A krízisintervenció III. integrációja

  • Setting

    • Időhatáros (1-6 ülés, naponta-hetente, 50-90 perc)

    • Rugalmas keretek (bárhol, bárhogy)

    • Potenciális tér

  • Attitűd

    • Segítő – kliens (nem orvos – beteg, nem terapeuta – páciens)

    • Aktív, direktív, célorientált, cselekvésorientált

  • Technikai elemek

    • Elfogadás, szupporció, tünet redukció, holding, containing, mobilizáció, szuggeszció, én-transzfúzió, klarifikáció, tanácsadás, stabilizáció, újrakeretezés, adaptáció, prevenció, promóció