Az ndestrukt v magatart sform k s a l lektani kr zishelyzet
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 50

Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet PowerPoint PPT Presentation


  • 159 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet. Dr. Vörös Viktor PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika. „A filozófia egyetlen komoly kérdése az öngyilkosság”. Camus: Sziszüphosz mítosza. Camus: Sziszüphosz mítosza. Magvető, 2001. Vörös V: PhD tézisek, 2010.

Download Presentation

Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az ndestrukt v magatart sform k s a l lektani kr zishelyzet

Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet

Dr. Vörös Viktor

PTE ÁOK Pszichiátriai

és Pszichoterápiás Klinika


A filoz fia egyetlen komoly k rd se az ngyilkoss g

„A filozófia egyetlen komoly kérdése az öngyilkosság”

Camus: Sziszüphosz mítosza

Camus: Sziszüphosz mítosza. Magvető, 2001

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Ttekint s

Áttekintés

  • Bevezetés

  • Az öndestruktív magatartásformák

  • Az öngyilkosság

  • A lélektani krízishelyzet

  • A segítségnyújtás lehetőségei

  • Összefoglalás


Ndestrukt v magatart sform k

Öndestruktív magatartásformák

  • Káros szerhasználat

    • Nikotin

    • Alkohol

    • Drog

  • Önkárosító magatartásminták

  • Öngyilkosság

    • Szuicid kísérlet

    • Befejezett szuicidium


Epidemiol giai adatok i

Epidemiológiai adatok I.

  • Befejezett szuicidium gyakorisága

    • Világon: 1 millió/év

    • Európában: 150000/év

    • Magyarországon: 2300/év

  • Szuicid kísérletek

    • Legalább tízszeres (8-20x)

    • Élettartam prevalencia: 3%

  • Nemi különbségek („gender paradox”)

    • Befejezett: 3/4 férfi

    • Megkísérelt: 2/3 nő

Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Epidemiol giai adatok ii

Epidemiológiai adatok II.

Wikipedia:List of countries by suicide rate, Eurostat, 2010

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Epidemiol giai adatok iii

Epidemiológiai adatok III.

A befejezett öngyilkosságok gyakorisága hazánkban a KSH országos adatai szerint (1988-2008)

Vörös V: PhD tézisek, 2010

KSH: Statisztikai Tükör, 2008


Etiol giai megk zel t sek

Etiológiai megközelítések

  • Komplex, multifaktoriális, interdiszciplinárisan értelmezhető emberi jelenség

  • Tudomány

    • Természet

    • Bölcsészet

    • Társadalom

  • Medicinális modellek

    • Bio-pszicho-szociális (Engel-től Ghaemi-ig)

    • Stressz-diatézis (Mann, Wasserman)

  • „Final common pathway”

  • Nincsen „királyi út”

  • Integratív megközelítés jelentősége

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A bio pszicho szoci lis modell

A bio-pszicho-szociális modell

  • Biológiai (genetika, neurobiológia, neuroendokrin, neuroimaging)

    • Prefrontális kortex - hippokampusz - centrális amygdala - HPA tengely

    • Szerotonin

  • Pszichológiai (analitikus, kognitív, krizeológiai)

    • Negatív életesemények (abúzus, trauma, stressz)

    • Mentális zavarok/temperamentum

    • Krízis koncepció

  • Szociális/szociológiai

    • Társadalom, kultúra, nyelv, művészet, média, diszkurzív szuicidológia, transzgenerációs hatások, modell-effektus, stigma

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Mann stressz diat zis modellje

Mann stressz-diatézis modellje

Mentális zavarok (depresszió, pszichózis) Negatív életesemények

OBJEKTÍV

ÁLLAPOT

Reménytelenség, Szubjektív depresszió, Öngyilkossági gondolatok

SZUBJEKTÍV

ÁLLAPOT Szuicid késztetés

Alacsony Szerotonerg aktivitásImpulzivitásAgresszivitás

SzerhasználatSzuicidium

(alkohol, drog, nikotin)

Mann: AJP 1999;156:181-9

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A l lektani kr zis elm leti h ttere a kr zis s az ngyilkoss g viszonya

A lélektani krízis elméleti háttere-A krízis és az öngyilkosság viszonya-


A kr zis jelent se jelens ge

A krízis jelentése, jelensége

  • Krízis = válság

    • fordulat, „változás” (krinein)

  • Típusai

    • Környezeti, energia, politikai, gazdasági, pénzügyi, társadalmi, szociális, lélektani

  • 4 alapjellemzője

    • Felbukkanás: váratlan, hirtelen

    • Jelleg: fenyegető, ijesztő

    • Kimenetel: bizonytalan, kiszámíthatatlan

    • Kényszerítőerő: változás kényszere


A kr zis defin ci ja

A krízis definíciója

  • Valamilyen váratlan, veszélyes külső tényező hatására kialakuló bizonytalan, instabil sürgősségi állapot, mely fenyegetettséget jelent az egyén számára

  • A krízis nem maga a kiváltó szituáció, hanem az egyén erre adott válasza

  • Átmeneti létállapot („tranzitív diagnózis”), melyben a korábbi rendszer már nem tartható fent, ezért mindenképpen változ(tat)ás szükséges


A kr zisek t pusai i

A krízisek típusai I.

  • Akcidentális (Caplan, 1964)

    • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek

  • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965)

    • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok

    • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben)

  • Krízismátrix (Jacobson, 1969)

    • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése

    • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)


A caplani kr ziskoncepci

A caplani kríziskoncepció

  • Kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni

  • Ezek vagy ezeknek fenyegető közelsége mindennél fontosabb pszichológiai problémává válik

  • Ezeket sem megoldani, sem elkerülni nem képes

  • Főként nem az adott személyt jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel és a mobilizálható potenciális pszichológiai energiával


A kr zisek t pusai ii

A krízisek típusai II.

  • Akcidentális (Caplan, 1964)

    • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek

  • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965)

    • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok

    • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben)

  • Krízismátrix (Jacobson, 1969)

    • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése

    • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)


Az eriksoni pszicho szoci lis fejl d s st diumai

Az eriksoni pszicho-szociális fejlődés stádiumai

  • 1. Bizalom vs. Bizalmatlanság (0-1)

  • 2. Autonómia vs. Szégyen (1-3)

  • 3. Kezdeményezés vs. Bűntudat (3-5)

  • 4. Teljesítmény vs. Kisebbrendűség (6-11)

  • 5. Identitás vs. Szerepdiffúzió (11-20) – adoleszcens

  • 6. Intimitás vs. Izoláció (21-40)

  • 7. Alkotóképesség vs. Stagnálás (40-65) –életközép

  • 8. Integritás vs. Kétségbeesés (65-) – időskori krízis

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Erikson E: Identity - youth and crisis. New York, WW Norton, 1968


A kr zisek t pusai iii

A krízisek típusai III.

  • Akcidentális (Caplan, 1964)

    • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek

  • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965)

    • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok

    • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben)

  • Krízismátrix (Jacobson, 1969)

    • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése

    • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)


A kr zism trix koncepci ja

A krízismátrix koncepciója

Fejlődési

Akcidentális

Krízis mátrix

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009


A kr zis id dimenzi ja

Stressz

Krízis

MÚLT

JÖVŐ

Trauma

JELEN

A krízis idődimenziója

  • Trauma – stressz – krízis

    • Poszttraumás stressz zavarban a múlt, a lélektani krízisben a jövő felé fordulva éli át az egyén a válságot

  • Múlt – jelen – jövő

    • Poszttraumás stressz zavarban a múltban megélt traumatikus esemény tapasztalata, lélektani krízisben az aktuális stressz hatására a jövő negatív anticipációja szövődik össze a jelennel

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009


A kr zis kommunik ci s saj toss gai

A krízis kommunikációs sajátosságai

  • Beszéd-aktus elmélet (Austin, 1955)

  • Cry for help (Shneidman és Farberow, 1961)

  • Cry of pain, psychache (Shneidman, 1973)

  • Preszuicidális szindróma (Ringel, 1949)

    • Dinamikus beszűkülés

    • Gátolt és befelé forduló agresszió

    • Öngyilkossági fantáziák

  • Negatív kód (Kézdi, 1995)


A kr zis pszichopatol gi ja

A krízis pszichopatológiája

  • Krízisregresszió

    • Személyiség alacsonyabb szintű szabályozása, éretlen megküzdése, disszociáció

  • Beszűkültség

    • Figyelem, gondolkodás, érzelem, viselkedésrepertoár

  • Gondolkodás

    • Ambivalencia, tagadás, bűntudat, önvádlás, negatív kognitív sémák, szuicid fantáziák és tervek

  • Hangulat

    • Deprimáltság, emocionális labilitás, érzelmi inkontinencia, síráskényszer

  • Anxietás

    • Szorongás, feszültség, nyugtalanság, agitáltság, impulzivitás

  • Ösztönkésztetések

    • Csökkent étvágy és libidó, alvászavar

  • Pszichomotorium

    • Ambitendencia, anergia, amotiváció, gátoltság, meglassultság

  • Testi tünetek

    • Szívdobogásérzés, nehézlégzés, torokszorítás, zsibbadás, fejfájás, hasi panaszok, pánikszerű tünetek


A kr zis dinamik ja

A krízis dinamikája

  • Látens, lappangó időszak

  • Kiváltó esemény („utolsó csepp”)

  • A krízisállapot kialakulása, észlelése

  • Mobilizálás (énerő, coping)

  • Próba-hiba működésmód

  • Lesüllyedés, örvény

  • Destabilizáció, dezintegráció


A szuicid kr zis lefoly sa

A szuicid krízis lefolyása

Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A kr zis kimenetele

A krízis kimenetele

  • Megoldás

    • Személyiség magasabb szinten történő integrációja

    • Poszttraumás növekedés

  • Kompromisszum

    • Túlélés, de

    • Nincs a személyiségben, illetve a körülményekben jelentősebb változás sem negatív, sem pozitív irányban

  • Ineffektív megoldás

    • Maladaptív mechanizmusok

    • Kronicizálódó krízis

    • Rekurrens krízisek

    • Pszichológiai, pszichiátriai zavarok kialakulása

  • Összeomlás

    • Dezintegráció

    • Pszichózis

    • Szuicidium


Rizik faktorok

Rizikófaktorok

  • A befejezett öngyilkosság valószínűségét növelő tényezők

    • Öngyilkossági gondolatok/cselekmények

    • Pszichiátriai betegségek (MDD, BPD, pszichózisok)

    • Testi betegségek (krónikus, malignus)

    • Pszicho-szociális tényezők

    • Gyermekkori traumák (fizikai, szexuális abúzus)

    • Családi halmozódás (genetikai és környezeti hatások)

    • Pszichológiai tényezők

    • Kognitív tényezők (krízis, depresszió)

    • Demográfiai tényezők (férfi, idős, egyedül élő)

    • Egyéb tényezők (módszer elérhetőség)

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Protekt v faktorok

Protektív faktorok

  • A befejezett öngyilkosság lehetőségét csökkentő tényezők

    • A személlyel együtt élő gyermek

    • Család (iránti felelősségérzés)

    • Terhesség

    • Gyakorló vallásosság

    • Elégedettség az élettel

    • Ép valóság-tesztelési képesség

    • Adekvát megküzdő stratégiák

    • Adekvát problémamegoldó készség

    • Szociális támogatottság

    • Terápiás kapcsolat

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A seg ts gny jt s

A segítségnyújtás

  • Lehetőségei

    • Medicinális

      • Gyógyszer

      • Pszichoterápia

      • Krízisintervenció

    • Nem-medicinális

      • Telefonos segélyszolgálatok

      • Segítő csoportok

      • Egyéb szakmák: lelkész, tanár, rendőr, szociális munkás

  • Szintjei

    • Egyéni

    • Társadalmi

      • Család, közösségek

      • Vallás, egészségpolitika, oktatás, média

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A kr zisintervenci i

A krízisintervenció I.

  • Lelki elsősegélynyújtás (sürgősségi, életmentő beavatkozás)

  • A fejlődésközpontú krízisparadigmán alapuló krízisintervenció definíciója

    • Krízishelyzetben történő

    • A krízisállapot oldására irányuló

    • Olyan segítő

    • Pszichoterápiás jellegű és szemléletű

    • Időben behatárolt

    • Sürgősségi pszichológiai beavatkozás

    • Mely a pszichoterápia elemeit korlátozott módon és mértékben

    • Ehhez a speciális helyzethez adaptált módon alkalmazza


A kr zisintervenci ii

A krízisintervenció II.

  • Cél

    • Krízisoldás

    • Személyiségfejlődés (poszttraumás növekedés)

    • Prevenció

  • Fókusz

    • Aktuális élethelyzet (tranzitív létállapot)

    • Itt és most (ott és majd)

  • Dinamika

    • Megőrzés–változás dichotómiája

  • Kapcsolat

    • Segítő–kliens (nem orvos–beteg, nem terapeuta–páciens)


A szuicid prevenci modellje

A szuicid prevenció modellje

  • Célkitűzés

    • Regionális szuicid intervenciós-prevenciós modell elméleti kidolgozása és gyakorlati megvalósítása

  • Módszer

    • Irodalmi áttekintés, vizsgálati eredményeink, modell kidolgozás, gyakorlati alkalmazás

  • Eredmény

    • Figyelmeztető jelek felismerése (kommunikáció, viselkedés)

    • Mentális zavarok, pszichopatológiai tünetek, krízisjegyek

    • Rizikó- és protektív tényezők feltérképezése

    • Aktuális szuicid rizikó és veszély megbecsülése

    • Intervenció-prevenció megtervezése

    • Páciens menedzselése az intervenció különböző szintjein

  • Következtetés

    • Kombinált intervenció, terápia és prevenció (gyógyszer, krízisintervenció, pszichoterápia, szociális segítség)

    • „A prevenció hatékonyabb, mint a terápia”

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Voros V, Osvath P, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2009;13(4):307-311


Az ndestrukt v magatart sform k s a l lektani kr zishelyzet

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Sszefoglal s

Összefoglalás

  • A szuicid viselkedés kor- kultúra- és társadalomfüggő

  • Az öndestruktív viselkedés komplex, interdiszciplináris megközelítése

  • A bio-pszicho-szociális, a stressz-diatézis és a cirkuláris (gén-környezet interakció) modell integrációja

  • A kríziskoncepció alkalmazása

  • A prevenció hatékonyabb, mint a terápia

  • A segítségnyújtás lehetőségei

    • Medicinális - nem-medicinális modellek

    • Egyéni - társadalmi szinteken

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Egy letet megmenteni olyan mintha a vil got menten nk meg

„Egy életet megmenteni olyan, mintha a világot mentenénk meg”

Talmud

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Talmud


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!

Vörös V: PhD tézisek, 2010


K sz netnyilv n t s

Köszönetnyilvánítás

  • Elődök

    • Kézdi Balázs, Kóczán György, Trixler Mátyás, Ozsváth Károly, Buda Béla

  • Szuicidium kutató munkacsoport (PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika)

    • Fekete Sándor, Osváth Péter, Vörös Viktor

  • Krízis munkacsoport

    • Csürke József, Árkovits Amaryl, Osváth Péter, Vörös Viktor

  • S.O.S. Élet Telefonszolgálat (06-80-505-390)

Vörös V: PhD tézisek, 2010


M toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban i

Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban I.

  • Beszélnek róla?

    • „Azok az emberek, akik beszélnek az öngyilkosságról, sohasem teszik meg.”

    • Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél az intencióiról.

  • Jelzik a szándékukat?

    • „Akik igazán meg akarják ölni magukat, nem beszélnek róla, hanem megteszik.”

    • A legtöbb öngyilkos valamilyen módon jelzi a szándékát a környezete felé.

  • Kérnek segítséget?

    • „Ha valaki eldöntötte, hogy öngyilkos akar lenni, az úgyis megteszi, ez ellen semmit nem lehet tenni.”

    • A legtöbb öngyilkos tele van ambivalenciával tettét illetően és ingadozik a két kívánság között: élni vagy meghalni, ami gyakran abban nyilvánul meg, hogy valamilyen módon - akár rejtetten - segítséget kér a környezetétől.

  • Tényleg meg akarnak halni?

    • „Aki öngyilkos akar lenni, az mindenképpen meg is akar halni.”

    • Az öngyilkosok általában nem meghalni akarnak, hanem másképpen élni.

Vörös V: PhD tézisek, 2010


M toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban ii

Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban II.

  • Van előjele?

    • „Az öngyilkosság hirtelen, váratlanul történik, nincsenek előjelei.”

    • Az öngyilkosság egy folyamat eredménye, amely során számos jelzést adnak a halálra készülők, melyeket, ha felfog, és megért a környezet, az öngyilkosság megelőzhető.

  • Csak figyelemfelkeltés?

    • „Az öngyilkossági kísérlet egy gesztus, a kísérletező csak mások figyelmét és szimpátiáját akarja felkelteni.”

    • Az öngyilkossági kísérletnek lehetnek kommunikatív aspektusai, azonban az legtöbbször egy folyamat eredménye és jelzés a környezet felé arról, hogy az egyénnek valamilyen problémája van és segítségre van szüksége.

  • Lehet-e segíteni?

    • „Akik öngyilkosok lesznek, nem akarják, hogy megmentsék őket.”

    • Az öngyilkosságra készülő ember „játszik a halál gondolatával”, és gyakran „átengedi magát a többieknek, hogy megmentsék”.

  • Szabad-e rákérdezni, beszélni róla?

    • „Ha beszélünk az öngyilkosságról, vagy rákérdezünk arra, ötletet adhatunk valakinek, hogy megtegye.”

    • Krízisben, bajban lévő embernél mindig rá kell kérdeznünk az esetleges öngyilkossági gondolatokra, ez sokkal inkább enyhíti a lelki fájdalmat, feszültséget és csökkenti a szuicid rizikót.

Vörös V: PhD tézisek, 2010


M toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban iii

Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban III.

  • Elmebetegség?

    • „Mindenki, aki öngyilkosságot követ el, az elmebeteg.”

    • Az öngyilkosok gyakran boldogtalan, elkeseredett emberek, de nem elmebetegek.

  • Halálos betegség?

    • „Gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem követnek el öngyilkosságot.”

    • Gyógyíthatatlan betegségekben a szenvedés, a fájdalom enyhítése, „megváltás” céljából előfordulhat öngyilkosság.

  • Mi történik a kísérlet előtt?

    • „Ha egy krízishelyzetben javulás következik be, akkor öngyilkossági rizikóval már nem kell számolnunk.”

    • A „vihar előtti csend” jelezheti az élet-halál ambivalencia kérdésének végső eldöntését, mely átmeneti megnyugvásnak tűnhet az öngyilkosság előtt.

  • Mi történik a kísérlet után?

    • „Aki túlélte az öngyilkossági kísérletet, az nincs veszélyben és kicsi az esélye, hogy újra megpróbálja.”

    • Az öngyilkossági kísérletet elkövetők között nagyobb gyakorisággal szerepel az újabb öngyilkossági kísérlet, illetve a befejezett öngyilkosság, mint az átlagpopulációban.

Vörös V: PhD tézisek, 2010


M toszok t vhitek tabuk az ngyilkoss ggal kapcsolatban iv

Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban IV.

  • Mi hajlamosít?

    • „Aki egyszer hajlik az öngyilkosságra, az bármikor megteheti.”

    • Aki életunt és elkeseredett, az is életének csak bizonyos, meghatározott szakaszában akarja magát megölni.

  • Bármikor megteheti?

    • „Az öngyilkosság végigkíséri az egész életet és az egyén soha nem tud ettől a gondolattól szabadulni.”

    • A vulnerabilitásnak periódusai vannak, amelyek krízisekben jelentkeznek, ésmelyekben a hatékony intervenció csökkenti a szuicid rizikót.

  • Öröklődik?

    • „Az öngyilkosság öröklődik.”

    • Az öngyilkosság családon belül halmozódhat, melynek számos szocio-kulturális, pszichológiai és transzgenerációs tényezője lehet, ugyanakkor feltételezhető bizonyos önpusztításra való hajlamosító biológiai konstelláció.

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A who euro kutat s s a monsue projekt ii

Az öngyilkossági halálozás korcsoportok és nemek szerint Magyarországon 100 000 lakosra (KSH, 2001)

Az öngyilkossági kísérletek korcsoportok és nemek szerinti megoszlása 100 000 lakosra (pécsi régió, 2001)

A WHO/EURO kutatás és a MONSUE projekt II.

Fekete S, Osváth P: Az öngyilkosság - Az örökléstől a kultúráig. Pro Pannónia Kiadó, 2004

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A gender vizsg lat ii

A „Gender” vizsgálat II.

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Vörös V, Osváth P, Fekete S: Neuropsychopharmacologia Hungarica 2004;6(2):65-71


A case vizsg lat

A CASE vizsgálat

  • Célkitűzés

    • Adoleszcens szuicid viselkedés

  • Módszer

    • Child and Adolescent Self harm in Europe (CASE)

    • Önkitöltő kérdőív (4408)

  • Eredmény

    • DSH 7.8% (11.6 vs. 4.6%, ismétlők: 3.6 vs. 1.6%)

    • DSH: súlyosabb pszichopatológia (szorongás, depresszió, impulzivitás), önértékelési zavarok, ineffektív problémamegoldás, addiktív viselkedés (ismétlők)

    • Pécs: alacsonyabb szám, de súlyosabb pszichopatológia, gyengébb coping, keményebb módszerek, több hospitalizáció

  • Következtetés

    • Addikciók

    • Segélykérés lehetőségei

    • Iskolai prevenciós programok

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Fekete S, Hewitt A, Vörös V, Osváth P:Psychiatria Hungarica 2004;4(19):337-345


Az elderly vizsg lat

Az „Elderly” vizsgálat

  • Célkitűzés

    • Időskori szuicid viselkedés

  • Módszer

    • Eset-kontrollos vizsgálat hospitalizált idős szuicid páciensekkel

  • Eredmény

    • Enyhe mentális funkcióromlás, interperszonális konfliktusok, szomatikus betegségek

    • Logisztikus regresszió: stressz (OR=8), korábbi kísérlet (OR=7), depresszió (OR=6)

    • A kognitív hanyatlás mértékének növekedésével csökkent a szuicid kísérlet valószínűsége

  • Következtetés

    • Affektív zavar és enyhe kognitív zavar együttes fennállása

    • Szomatikus állapotromlás, pszicho-szociális stresszorok (relatív izoláció)

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Osvath P, Kovacs A, Voros V, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2005;9(3):221-225


A mini plusz vizsg lat

A MINI-Plusz vizsgálat

  • Célkitűzés

    • Mentális zavarok felmérése

  • Módszer

    • MINI-Plusz strukturált diagnosztikus interjú felvétele 100 szuicid kísérletezővel

  • Eredmény

    • 89% (élettartam: 92%)

    • Affektív (42%), szorongás (26%), addikció (24%), alkalmazkodási zavar (7%)

    • Komorbiditás: személyiségzavar, addikció (duáldiagnózis)

    • Klinikai és MINI diagnózisok eltérései

  • Következtetés

    • Gyakoriak a mentális zavarok (koncepció- és módszerfüggő)

    • MINI-Plusz: magas szenzitivitással és alacsony specificitással diagnosztizálhatók a mentális zavarok

    • A mentális zavarok adekvát kezelése nagymértékben hozzájárulhat a szuicidiumok számának csökkenéséhez

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Vörös V, Osváth P, Fekete S: Psychiatria Hungarica 2002;(17)4:398-408


A prime md vizsg lat

A Prime-MD vizsgálat

  • Célkitűzés

    • Mentális zavarok és szuicid viselkedés a háziorvosi gyakorlatban

  • Módszer

    • Prime-MD szűrőeszköz alkalmazása egy háziorvosi körzetben (277 páciens)

  • Eredmény

    • 2.9% szuicid kísérlet (9% aktuális gondolatok)

    • Szuicid csoport: mentális zavarok (68%), rosszabb egészségi állapot, pszichés tünetek, pszichotrop gyógyszerek, pszichiátriai kezelések, ritkábban háziorvos

    • Logisztikus regresszió: hangulatjavító (27.6), hangulatzavar (18.3), korábbi szuicid kísérlet (18.2), pszichiátriai kezelés (7.3)

  • Következtetés

    • Prime-MD jól szűri az alapellátásban a fő mentális zavarokat

    • A szuicid tételekkel való kiegészítése jelentősen növeli hasznosíthatóságát

    • Az alapellátásban dolgozók (háziorvosok) képzése a szuicidium prevenció egyik bizonyított eszköze

Vörös V: PhD tézisek, 2010

Voros V, Osvath P, Kovacs L, Varga J, Fekete S, Kovacs A: Primary Care and Community Psychiatry 2006;11(4):193-196


A bio pszicho szoci lis s a stressz diat zis modell integr ci ja

A bio-pszicho-szociális és a stressz-diatézis modell integrációja

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Hov fordulhatunk

Hová fordulhatunk?

  • A másik felé és önmagunkba

  • Támogató környezet (család, barát, közösségek)

  • Szaksegítség

    • Pszichiáter, pszichológus

    • Gondozó, szakrendelő, ambulancia, kórház

    • Ügyelet, mentő

    • Krízisambulancia (Pécs, Nyár u. 8.)

    • Lelkisegély telefonszolgálat (06-80-505-390)

Vörös V: PhD tézisek, 2010


Sszefoglal s ii

Összefoglalás II.

  • Gyakorlati szuicid intervenciós-prevenciós modell kidolgozása

Vörös V: PhD tézisek, 2010


A kr zisintervenci iii

A krízisintervenció III.

  • Setting

    • Időhatáros (1-6 ülés, naponta-hetente, 50-90 perc)

    • Rugalmas keretek (bárhol, bárhogy)

    • Potenciális tér

  • Attitűd

    • Segítő – kliens (nem orvos – beteg, nem terapeuta – páciens)

    • Aktív, direktív, célorientált, cselekvésorientált

  • Technikai elemek

    • Elfogadás, szupporció, tünet redukció, holding, containing, mobilizáció, szuggeszció, én-transzfúzió, klarifikáció, tanácsadás, stabilizáció, újrakeretezés, adaptáció, prevenció, promóció


  • Login