10.1. ábra. A hőfluxus (
Download
1 / 56

1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens - PowerPoint PPT Presentation


  • 48 Views
  • Uploaded on

10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény-sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint paraméterérték mellett.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' 1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens' - britain


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

10.1. ábra. A hőfluxus () valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény-sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint paraméterérték mellett


10.2. ábra. A megengedhető maximális lineáris teljesítménysűrűség és hosszmenti teljesítménygardiens a kiégési szint függvényében 254, 256

1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens



10.4. ábra. A K fűtőelem hossza menténv térfogati egyenlőtlenségi tényező és az AO axiális kitérés kapcsolata 40000 különböző reaktorállapot alapján [243]


10.5. ábra. Tipikus összefüggés a megengedhető maximális teljesítmény és az axiális kitérés között


10.6. ábra. A megengedett maximális teljesítmény és az axiális kitérés kapcsolata két különböző belépési hőmérsékletnél (nyomás: 16,75MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,98m3s1)

COBRA kóddal számolva,

THINC kóddal számolva


10.7. ábra. A belépő hőmérséklet megengedett maximális értéke és az axiális kitérés közötti kapcsolat két különböző teljesítménynél (nyomás: 16,75 MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,40 m3s1)


10.8. ábra. Az aktív zóna termikus korlátai maximális értéke és az axiális kitérés közötti kapcsolat két különböző teljesítménynél (nyomás: 16,75 MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,40 m3s

Tki = Ttel.

Reaktorteljesítmény, %


10.9. ábra. Az aktív zóna termikus korlátai T maximális értéke és az axiális kitérés közötti kapcsolat két különböző teljesítménynél (nyomás: 16,75 MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,40 m3sbeP diagramban különböző hűtőközeg-nyomások mellett


10.10. ábra. A termikus tervezési fogalmak kapcsolata maximális értéke és az axiális kitérés közötti kapcsolat két különböző teljesítménynél (nyomás: 16,75 MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,40 m3s


10.11. ábra. A feltételes valószínűségi sűrűségfüggvény két különböző pontosságú mérőrendszer esetében

I - indexbecslés;

IL - index-határérték;

Î - az index méréssel meghatározott várható értéke

(a) pontatlanul mérő rendszer

(b) pontosabban mérő rendszer.


10.12. ábra. A cellánkénti számítások „geometriája” az ún. szuperkazetta


Középvonal „geometriája” az ún. szuperkazetta

10.13. ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítmény- és kiégéseloszlása hagyományos fűtőelem-elrendezés esetében


10.14. ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítményeloszlása CECOR, ill. SIMULATE kóddal számolva kis kiszökésű zóna esetében

Maximális egyenlőtlenségi tényezők

Kv = 1,712 1,731

Kazetta = 49 67

Kr = 1,464 1,470

Kazetta = 57 67

Sorszám

CECOR

SIMULATE

Különbség


10.15. ábra. teljesítményeloszlása CECOR, ill. SIMULATE kóddal számolva kis kiszökésű zóna esetében

Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 3. ciklus elején és végén

a) Teff = 13 nap;

b) Teff = 266 nap


10.16. ábra. Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 19. ciklus elején és végén

  • Teff = 19 nap;

  • b) Teff = 266 nap


10.17. ábra. Kis kiszökésű zónaelrendezés és kazettánkénti kiégéseloszlás a paksi atomerőműben


10.18. ábra. Kazettánkénti teljesítményeloszlás a paksi atomerőmű kis kiszökésű aktív zónájában


10.19. ábra. A paksi atomerőmű kis kiszökésű aktív zónájábanalakulása a paksi atomerőmű különböző blokkjainak különböző kiégési ciklusai alatt

Teff,nap


10.20. ábra. Belépési hőmérsékletek eltérése az egyenletes eloszláshoz képest az Oconee-1 aktív zónájában a kiégési ciklus végén

Meleg ág

Hideg ág (A2)

(+2,3)

Hideg ág (A1)

(+2,3)

Hideg ág (B1)

(3,3)

Hideg ág (B2)

(3,3)

Meleg ág


10.21. ábra. A kazettateljesítmények relatív értéke az egyenletes belépési hőmérséklet-eloszlású esetben érvényes kazettateljesítményekhez képest (a 10.20. ábra szerinti esetben)



10.23. ábra. A neutronfluxus alakulása a szabályozókazettában és annak környezetében négy különböző energiacsoportban

a) 4. energiacsoport

b) 2. energiacsoport

d) 4. energiacsoport (term. neutronok)

c) 3. energiacsoport


10.24. ábra. A VVER szabályozókazettában és annak környezetében négy különböző energiacsoportban440 szabályozókazetta abszorber részének méretei


10.25. ábra. A radiális termikusneutron-fluxuseloszlás a VVER440 szabályozó kazettájának abszorbens részében


10.26. ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC)

a) 1. sz. kazetta (BOC)

b) 2. sz. kazetta (BOC)


10.27. ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC)

b) 2. sz. kazetta (EOC)

a) 1. sz. kazetta (EOC)


10.28. ábra. Termikusneutronfluxus-eloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC)

b) 2. sz. kazetta (BOC)

a) 1. sz. kazetta (BOC)


10.29. ábra. Termikusneutronfluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC)

b) 2. sz. kazetta (EOC)

a) 1. sz. kazetta (EOC)


10. 30. ábra. Fluxus- és teljesítményeloszlás a középső szabályozókazetta abszorber részében és a szomszédos fűtőelemkötegekben alulról a 16. nódusban a kiégési ciklus elején (BOC) és végén (EOC)

b) Termikusneutron-

fluxus (EOC)

c) Gyorsneutronfluxus

(BOC)

  • Termikusneutron-

  • fluxus (BOC)

d) Gyorsneutronfluxus (EOC)

e) Lineáris teljesítmény-

sűrűség (BOC)

f) Lineáris teljesítmény-

sűrűség (BOC)


10.31. ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 35. és a 43. helyszámú kazetták keresztmetszetében

a)

b)


10.32. ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 33. a 18. és a 19. helyszámú kazetták keresztmetszetében

a. 33. helyszámú kazetta

b. 18. helyszámú kazetta

c. 19. helyszámú kazetta


10.33. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus elején

b) nlin-boc-2-4

a) nlin-boc-1-4


10.34. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus végén

a) nlin-eoc-1-4

b) nlin-eoc-2-4


10.35. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején és végén

b) nlin-eoc-2-16

a) nlin-boc-2-16


10.36. ábra. A fűtőelem-profilírozás különböző lehetőségei és azok hatása a keresztmetszeti egyenlőtlenségi tényezőre

a) kk,max = 1,154; b) kk,max =1,143; c) kk,max =1,124

a)

b)

c)

d)

alacsony dúsítású fűtőelem (3,05%); magas dúsítású fűtőelem (3,70-3,90%);

Gd tartalmú fűtőelem ; vezető cső


10.37. lehetőségei és azok hatása a keresztmetszeti egyenlőtlenségi tényezőreábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 125 cm-es pozíciója esetében


10.38. lehetőségei és azok hatása a keresztmetszeti egyenlőtlenségi tényezőreábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 175 cm-es pozíciója esetében


10.39. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a 2. számú kazetta négy különböző fűtőelemében


10.40. kazetta négy különböző fűtőelemébenábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 1. és 2. számú fűtőelem-kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában

a) 1. kazetta

b) 2. kazetta)


10.41. kazetta négy különböző fűtőelemébenábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 4. és 21. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában

a) 4. kazetta

b) 21. kazetta


10.42. kazetta négy különböző fűtőelemébenábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 50. és 41. számú fűtőelem-kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában

50. kazetta

41. kazetta


10.43. kazetta négy különböző fűtőelemébenábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER440 1. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszában

1. kazetta (2B)


10.44. kazetta négy különböző fűtőelemébenábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER440 2. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpntjában


10.45. kazetta négy különböző fűtőelemébenábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER440 21. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpontjában


10.46. ábra. Az axiális teljesítményeloszlás az aktív zónában különböző feltételek mellett


10.47. zónában különböző feltételek mellettábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 2. számú fűtőelemkötegének két különböző fűtőelemében a kiégési ciklus három különböző időpontjában

a) 25-ös pozíció

b) 102-es pozíció


10.48. ábra. A hőfluxusok és a DNBR változása a fűtőelem hossza mentén két különböző axiális eloszlás esetében


10.49. ábra. A térfogati egyenlőtlenségi tényező a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában az üzemi szabályozókazetták állandósult helyzetéből (H = 175 cm) történő elmozdítás függvényében a kiégési ciklus három különböző időpontjában

20 eff.nap

120 eff.nap

280 eff.nap

20 eff.nap

120 eff.nap

280 eff.nap

20 eff.nap

120 eff.nap

280 eff.nap

H, cm


10.50. ábra. A térfogati egyenlőtlenség alakulása a kiégési ciklus előrehaladtával a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában



10.52. ábra. A maximális lineáris teljesítménysűrűség ( ) és az axiális egyenlőtlenségi tényező (Kz) alakulása a kiégési ciklus előrehaladtával

Effektív üzemidõ, Teff, nap

Effektív üzemidõ, Teff, nap

a) Paks 3. blokk 3. kampány

Effektív üzemidõ, Teff, nap

Effektív üzemidõ, Teff, nap

b) Paks 4. blokk 1. kampány


10.53. ábra. A térfogati teljesítménysűrűség fűtőelemen

belüli radiális eloszlása szimmetrikus eloszlás esetében.

friss fűtőelemben

részben kiégett fűtőelemben

átlagos érték


10.54. ábra. A térfogati teljesítménysűrűség fűtőelemen

belüli radiális eloszlása aszimmetrikus eloszlás esetében

.

friss fűtőelemben

részben kiégett fűtőelemben

átlagos érték


10.55. ábra. Az UO2 és az (U,Pu)O2 fajhője a hőmérséklet függvényében


ad