slide1
Download
Skip this Video
Download Presentation
1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 56

1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens - PowerPoint PPT Presentation


  • 52 Views
  • Uploaded on

10.1. ábra. A hőfluxus ( ) valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény-sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint paraméterérték mellett.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' 1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens' - britain


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

10.1. ábra. A hőfluxus () valamint a térfogati ( ) és a lineáris ( ) teljesítmény-sűrűségek összefüggése a különböző üzemanyag- és burkolatátmérők, mint paraméterérték mellett

slide2

10.2. ábra. A megengedhető maximális lineáris teljesítménysűrűség és hosszmenti teljesítménygardiens a kiégési szint függvényében 254, 256

1 - teljesítménysűrűség; 2 - teljesítménygradiens

slide4

10.4. ábra. A Kv térfogati egyenlőtlenségi tényező és az AO axiális kitérés kapcsolata 40000 különböző reaktorállapot alapján [243]

slide5

10.5. ábra. Tipikus összefüggés a megengedhető maximális teljesítmény és az axiális kitérés között

slide6

10.6. ábra. A megengedett maximális teljesítmény és az axiális kitérés kapcsolata két különböző belépési hőmérsékletnél (nyomás: 16,75MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,98m3s1)

COBRA kóddal számolva,

THINC kóddal számolva

slide7

10.7. ábra. A belépő hőmérséklet megengedett maximális értéke és az axiális kitérés közötti kapcsolat két különböző teljesítménynél (nyomás: 16,75 MPa; hűtőközeg-forgalom: 18,40 m3s1)

slide8

10.8. ábra. Az aktív zóna termikus korlátai

Tki = Ttel.

Reaktorteljesítmény, %

slide9

10.9. ábra. Az aktív zóna termikus korlátai TbeP diagramban különböző hűtőközeg-nyomások mellett

slide11

10.11. ábra. A feltételes valószínűségi sűrűségfüggvény két különböző pontosságú mérőrendszer esetében

I - indexbecslés;

IL - index-határérték;

Î - az index méréssel meghatározott várható értéke

(a) pontatlanul mérő rendszer

(b) pontosabban mérő rendszer.

slide12

10.12. ábra. A cellánkénti számítások „geometriája” az ún. szuperkazetta

slide13

Középvonal

10.13. ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítmény- és kiégéseloszlása hagyományos fűtőelem-elrendezés esetében

slide14

10.14. ábra. Egy tipikus PWR kazetta szintű teljesítményeloszlása CECOR, ill. SIMULATE kóddal számolva kis kiszökésű zóna esetében

Maximális egyenlőtlenségi tényezők

Kv = 1,712 1,731

Kazetta = 49 67

Kr = 1,464 1,470

Kazetta = 57 67

Sorszám

CECOR

SIMULATE

Különbség

slide15

10.15. ábra.

Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 3. ciklus elején és végén

a) Teff = 13 nap;

b) Teff = 266 nap

slide16

10.16. ábra. Kazettaszintű teljesítményeloszlás a Loviisa-i atomerőmű 1. blokkjának aktív zónájában a 19. ciklus elején és végén

  • Teff = 19 nap;
  • b) Teff = 266 nap
slide17

10.17. ábra. Kis kiszökésű zónaelrendezés és kazettánkénti kiégéseloszlás a paksi atomerőműben

slide18

10.18. ábra. Kazettánkénti teljesítményeloszlás a paksi atomerőmű kis kiszökésű aktív zónájában

slide19

10.19. ábra. Aalakulása a paksi atomerőmű különböző blokkjainak különböző kiégési ciklusai alatt

Teff,nap

slide20

10.20. ábra. Belépési hőmérsékletek eltérése az egyenletes eloszláshoz képest az Oconee-1 aktív zónájában a kiégési ciklus végén

Meleg ág

Hideg ág (A2)

(+2,3)

Hideg ág (A1)

(+2,3)

Hideg ág (B1)

(3,3)

Hideg ág (B2)

(3,3)

Meleg ág

slide21

10.21. ábra. A kazettateljesítmények relatív értéke az egyenletes belépési hőmérséklet-eloszlású esetben érvényes kazettateljesítményekhez képest (a 10.20. ábra szerinti esetben)

slide23

10.23. ábra. A neutronfluxus alakulása a szabályozókazettában és annak környezetében négy különböző energiacsoportban

a) 4. energiacsoport

b) 2. energiacsoport

d) 4. energiacsoport (term. neutronok)

c) 3. energiacsoport

slide25

10.25. ábra. A radiális termikusneutron-fluxuseloszlás a VVER440 szabályozó kazettájának abszorbens részében

slide26

10.26. ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC)

a) 1. sz. kazetta (BOC)

b) 2. sz. kazetta (BOC)

slide27

10.27. ábra. Gyorsneutron-fluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC)

b) 2. sz. kazetta (EOC)

a) 1. sz. kazetta (EOC)

slide28

10.28. ábra. Termikusneutronfluxus-eloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején (BOC)

b) 2. sz. kazetta (BOC)

a) 1. sz. kazetta (BOC)

slide29

10.29. ábra. Termikusneutronfluxuseloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus végén (EOC)

b) 2. sz. kazetta (EOC)

a) 1. sz. kazetta (EOC)

slide30

10. 30. ábra. Fluxus- és teljesítményeloszlás a középső szabályozókazetta abszorber részében és a szomszédos fűtőelemkötegekben alulról a 16. nódusban a kiégési ciklus elején (BOC) és végén (EOC)

b) Termikusneutron-

fluxus (EOC)

c) Gyorsneutronfluxus

(BOC)

  • Termikusneutron-
  • fluxus (BOC)

d) Gyorsneutronfluxus (EOC)

e) Lineáris teljesítmény-

sűrűség (BOC)

f) Lineáris teljesítmény-

sűrűség (BOC)

slide31

10.31. ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 35. és a 43. helyszámú kazetták keresztmetszetében

a)

b)

slide32

10.32. ábra. Pálcateljesítmény-eloszlás a 33. a 18. és a 19. helyszámú kazetták keresztmetszetében

a. 33. helyszámú kazetta

b. 18. helyszámú kazetta

c. 19. helyszámú kazetta

slide33

10.33. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus elején

b) nlin-boc-2-4

a) nlin-boc-1-4

slide34

10.34. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás az 1. és a 2. helyszámú kazetta 4. nódusában a kiégési ciklus végén

a) nlin-eoc-1-4

b) nlin-eoc-2-4

slide35

10.35. ábra. A keresztmetszeti teljesítményeloszlás a 2. helyszámú kazetta 16. nódusában a kiégési ciklus elején és végén

b) nlin-eoc-2-16

a) nlin-boc-2-16

slide36

10.36. ábra. A fűtőelem-profilírozás különböző lehetőségei és azok hatása a keresztmetszeti egyenlőtlenségi tényezőre

a) kk,max = 1,154; b) kk,max =1,143; c) kk,max =1,124

a)

b)

c)

d)

alacsony dúsítású fűtőelem (3,05%); magas dúsítású fűtőelem (3,70-3,90%);

Gd tartalmú fűtőelem ; vezető cső

slide37

10.37.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 125 cm-es pozíciója esetében

slide38

10.38.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 néhány fűtőelemkötegében a szabályozókazetták 175 cm-es pozíciója esetében

slide39

10.39. ábra. Axiális teljesítményeloszlás a 2. számú kazetta négy különböző fűtőelemében

slide40

10.40.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 1. és 2. számú fűtőelem-kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában

a) 1. kazetta

b) 2. kazetta)

slide41

10.41.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 4. és 21. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában

a) 4. kazetta

b) 21. kazetta

slide42

10.42.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 50. és 41. számú fűtőelem-kötegében a kiégési ciklus három különböző időpontjában

50. kazetta

41. kazetta

slide43

10.43.ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER440 1. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszában

1. kazetta (2B)

slide44

10.44.ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER440 2. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpntjában

slide45

10.45.ábra. A lineáris teljesítménysűrűség (q’) a termikusneutron-fluxus (th) és a kiégési szint (Q) relatív axiális eloszlása a VVER440 21. számú fűtőelemkötegében a kiégési ciklus utolsó szakaszának két különböző időpontjában

slide46

10.46. ábra. Az axiális teljesítményeloszlás az aktív zónában különböző feltételek mellett

slide47

10.47.ábra. Axiális teljesítményeloszlás a VVER440 2. számú fűtőelemkötegének két különböző fűtőelemében a kiégési ciklus három különböző időpontjában

a) 25-ös pozíció

b) 102-es pozíció

slide48

10.48. ábra. A hőfluxusok és a DNBR változása a fűtőelem hossza mentén két különböző axiális eloszlás esetében

slide49

10.49. ábra. A térfogati egyenlőtlenségi tényező a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában az üzemi szabályozókazetták állandósult helyzetéből (H = 175 cm) történő elmozdítás függvényében a kiégési ciklus három különböző időpontjában

20 eff.nap

120 eff.nap

280 eff.nap

20 eff.nap

120 eff.nap

280 eff.nap

20 eff.nap

120 eff.nap

280 eff.nap

H, cm

slide50

10.50. ábra. A térfogati egyenlőtlenség alakulása a kiégési ciklus előrehaladtával a paksi atomerőmű 3. blokkjának első három kiégési ciklusában

slide52

10.52. ábra. A maximális lineáris teljesítménysűrűség ( ) és az axiális egyenlőtlenségi tényező (Kz) alakulása a kiégési ciklus előrehaladtával

Effektív üzemidõ, Teff, nap

Effektív üzemidõ, Teff, nap

a) Paks 3. blokk 3. kampány

Effektív üzemidõ, Teff, nap

Effektív üzemidõ, Teff, nap

b) Paks 4. blokk 1. kampány

slide53

10.53. ábra. A térfogati teljesítménysűrűség fűtőelemen

belüli radiális eloszlása szimmetrikus eloszlás esetében.

friss fűtőelemben

részben kiégett fűtőelemben

átlagos érték

slide54

10.54. ábra. A térfogati teljesítménysűrűség fűtőelemen

belüli radiális eloszlása aszimmetrikus eloszlás esetében

.

friss fűtőelemben

részben kiégett fűtőelemben

átlagos érték

ad