Antidiszkrimináció

1. Antidiszkrimináció Hatékonyság, intézmények, kultúra

2. Robert C. Lieberman, Private Power and American Bureaucracy: The EEOC and Civil Rights Enforcement • 1964: Civil Rights Act • Equal Employement Opportunity Commission: hogyan képes eredményeket elérni egy ellenséges környezetben? Gyenge hatóság, mégis képes hozzájárulni a jogterület fejlődéséhez. • Hiányzott az adminisztratív erő és a legitimáció a színvakság paradigmájának túllépésére. Nincsenek tényleges hatósági eszközei, az érintettre marad a kikényszerítés perléssel. Semmilyen hagyományos hatósági eszközrendszerrel nem rendelkezik.

3. A közszférából a magánszférába áthelyezett hangsúlyok. Bíróságokon érvényesített igények a foglalkoztatási diszkrimináció, környezetvédelmi és jóléti, egészségügyi szolgáltatások körében. • Perlési kultúra, a bíróságok „politizálódása”, adversarial legalism (Robert A. Kagan). • Hogyan lehet államilag befolyásolni a civil perlési aktivitást policy célok érdekében? • EEOC: a perlés előtt álló akadály vagy kapuőr? Ezen a szervezeten át vezet az út a diszkrimináció miatti perléshez. Késlelteti az igényérvényesítést, ami a munkáltatók érdekét szolgálja. (az elhúzódás a Carter és Clinton adminisztráció alatt csökkent – a Demokrata Párt által jelölt EEOC elnök tevékenysége következtében)

4. A működés első évében 9.000 panasz, 2.500 megoldatlan ügy, a 60 napos ügyéntézési határidőn jóval túl. A 70-es évek közepéig megtöbbszöröződik. • Dinamikusan növekvő hátralék: bürokratikus értelemben csökkenő hatékonyság

6. A foglalkoztatási diszkrimináció területén elért eredmények a hivatal bürokratikus gyengesége ellenére jelent meg a jogrendszerben. Nem a jogszabályok által adott eszközökből következett a siker. • Más intézményekkel való partnerség: National Association for the Advancement of Color People (NAACP), bíróságok, jogkeresők civil szervezetei. • “Az állami hatóság és a szervezett magánérdek szövetsége”.

7. A beadványok nagy része nem egyénektől, hanem civil szervezetektől érkezik. • A Hivatal nem csak befogadója, hanem katalizátora a civilek tevékenységének: informálás, együttműködések, segítés. „Szimbiotikus kapcsolat” • Az alulfinanszírozott hatóság számára a civilek megsokszorozták a jogsértések észlelésének lehetőségeit, szolgáltatták a mélyebb helyi tudást az érintettek körülményeiről. • “Szociológiai radar”, amely feltárja a diszkrimináció mintázatait

8. A joggyakorlat összegyűjtése és közzététele: jogi iránymutatások, segítő eszközök publikálása. A munkáltatók gyakorlatának befolyásolása (megelőzés). • Amicus curiae levelek: a joggyakorlat fejlesztése, a bíróságokat is segítő legal guidelines. • A hatóság elemző eszközeivel kilépés a diszkrimináció formális értelmezéséből. • Az állami hatóság, a civilek és a bíróságok közösen voltak képesek elérni, hogy a jogterület fejlődjön és eredményeket érjenek el, mindegyik szereplő szükséges volt ehhez.

9. Perlés melletti kiegészítő tevékenységek: nyilvánosságra hozás, nyilvános meghallgatások, elemzés, szocializációs szerep • A hátrányos megkülönböztetéseket kiegyenlítő program nem csak top-down logikák működtetését kívánja, hanem • bottom-up típusú erőfeszítéseket is, amelyek a szereplőket, intézményeket erősítik • Az egyenlő bánásmód érvényesítésére létrehozott hatóság a formális gyengesége ellenére képes volt a szükséges forrsáok rendezésére, motiválásra, de nem a hagyományos command-and-control eszközökkel.

10. Állam hatalom és magán erőforrások. A demokrácia feltétele az állami hatalom monopolizáló hatása, de a magán intenzív bevonásának jótékony hatása.

11. http://www.naacp.org/content/main • http://www.eeoc.gov/

12. Marc Hertogh, What’s in a Handshake? Legal Equality and Legal Consciousness in the Netherlands • Equal Treatment Commission 2006: egy muszlim tanárnő állásából felfüggesztése sértette az egyenlő bánásmód követelményét (férfiakkal való kézfogás megtagadása) • Az iskola védekezése: - az iskolában a muszlim tanulók vannak többségben, meg kell tanulniuk a többségi társadalom szokásait a sikeres érvényesülés érdekében; - a vallási meggyőződés a közintézményeken kívül kell, hogy maradjon; - a kézfogás megtagadása diszkriminatív. • Kormányzat: „nehezen fogadható el a hatóság döntése” • A közvélemény is megosztott, a döntés vitatott

13. Hogyan értelmezik az érintettek, a közvélemény és a jogászi szakma az egyenlő bánásmód követelményét? • Hogyan működik a jog a mindennapokban? • Jelentések, értelmezések – empirikus jogtudatvizsgálatok: • A közvélemény túlnyomó többsége (85%) nem tudja, hova kell fordulni diszkrimináció esetén, milyen eljárásban döntenek. • A jogászok nagy része nem tud különbséget tenni a közvetlen és közvetett diszkrimináció között

14. “before the law” perspective: a szabályozással való egyetértés, elfogadás, fontosságának elismerése. • “with the law” perspective: saját érdek szerinti használat, manipuláció, az intézmények praktikus használata, instrumentális felfogás azonosulás nélkül. • “against the law” perspective: ellenállás, elkerülés, figyelmen kívül hagyás. (S. Silbey)

15. A Bizottság véleménye az iskola védekezéseire: „According to many people, shaking hands is a precondition for full participation in society and a part of basic Dutch norms and values. However, the law demands room to participate in society while preserving one’s own identity... A local norm to shake hands does not outweigh the constitutional right to give your own content to the freedom of religion. Even if this means that one chooses not to shake hands.”

16. Az egyenlőség két felfogása: a Bizottság szűk értelmezése a tanárnő egyéni jogosultságára koncentrált, az ellenérvek tágabb értelmet adtak az egyenlő bánásmódnak: tanulók nagyobb csoportjának lehetőségeire, jogaira utal. A Bizottság reaktív, legalista az iskola proaktív, kontextualista. • Az igazgató érvelése: „The Commission knows the law very well and interprets it literally. But they don’t have the faintest idea about what’s going on in society. They put themselves outside the societal context.” • Személyes egyenlőség-felfogások szerepe, ezek szerint alakulnak az elvárások és a jog használata. Az egyenlő bánásmód értékének tényleges jelentőségét nem lehet azonosítani az egyenlő bánásmód kikényszerítésére létrehozott intézmények használatával, figyelembe kell venni a társadalmi értelmezéseket. (law from below) Nem hagyományos hatékonyság-értelmezés.

17. „For many people, it is not the law that defines their understanding of equality, but rather their own idea of equality which colours their attitude towards non-discrimination law. Their support for non-discrimination law depends on their personal evaluation: how much will the legal concept of equality contribute to their own idea of legal equality?”