ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI POZÍCIÓK
Download
1 / 43

ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI POZÍCIÓK - PowerPoint PPT Presentation


  • 66 Views
  • Uploaded on

ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI POZÍCIÓK A KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMATOK FELTÉTELRENDSZERE KILÁTÁSAINK - 2012 ŐSZ - XXIV. Vezérigazgató Találkozó Frauenkirchen , AUSZTRIA 2012 . október 2-3. VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK Prof. Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI POZÍCIÓK' - brady-baird


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

  • ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI POZÍCIÓK

    A KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMATOK FELTÉTELRENDSZERE KILÁTÁSAINK

    - 2012 ŐSZ -

  • XXIV. Vezérigazgató Találkozó

  • Frauenkirchen, AUSZTRIA

  • 2012. október 2-3.

  • VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK

    Prof. Dr. Kovács ÁrpádElnökKöltségvetési Tanács


AZ ELŐADÁS ÁLTAL ÉRINTETT KÉRDÉSEK

MEGHATÁROZOTTSÁGOK: AZ EU ORSZÁGOK KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓI A VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN ÉS A VÁLSÁGBAN

AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAINAK VÁLSÁGKEZELÉSI MEGOLDÁSAI, A MAGYAR GYAKORLAT

A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS POZÍCIÓI, GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEK2012 - 2013

TANULSÁGOK


Meghat rozotts gok a k lts gvet si poz ci k a v ls got megel z en s a v ls gban
MEGHATÁROZOTTSÁGOK: A KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓK A VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN ÉS A VÁLSÁGBAN








Az llamh ztart si hi ny s az llamad ss g a gdp sz zal k ban az eu ban 2012
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG A GDP SZÁZALÉKÁBAN AZ EU-BAN, 2012

Forrás: EUROSTAT, GKI


Az eur pai uni orsz gainak v ls gkezel si megold sai a magyar gyakorlat
AZ SZÁZALÉKÁBAN AZ EU-BAN, 2012EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAINAK VÁLSÁGKEZELÉSI MEGOLDÁSAI, A MAGYAR GYAKORLAT





A gazdas g vesz lyeztetetts gi faktorai k z p kelet eur p ban 2012 sz 2012 sz
A GAZDASÁG VESZÉLYEZTETETTSÉGI FAKTORAI GAZDASÁGPOLITIKAKÖZÉP-KELET EURÓPÁBAN 2012 ŐSZ2012 ŐSZ


K vetkeztet sek 1
KÖVETKEZTETÉSEK (1) GAZDASÁGPOLITIKA

  • A válságkezelésben több volt az azonosság, mint a különbség. Eltérések a beavatkozások mértékében, a beavatkozási területek számában, „aktivista”, egyedi megoldásokkal operáló, vagy inkább normativitásra ügyelő, óvatosabb jellegében voltak és vannak.

  • Magyarország ebben a tekintetben a szélső pont. A gazdaságpolitika 2011-ben nemcsak normatív, az egész reálgazdaságra és az államháztartásra irányított szerkezeti intézkedésekkel (a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentése, szelektív forrásallokáció a költségvetési szférában) operált, hanem tucatnyi külön- és válságadóval, egyes célterületeknek, illetve társadalmi tevékenységek támogatásával összefüggésben nyújtott jelentős adókedvezménnyel, a devizahiteles lakáskonstrukciók törlesztési terheinek bankokra hárításával, a magán-nyugdíjpénztári rendszer forrásainak felhasználásával avatkozott be a gazdaság, az államháztartás működésébe.


K vetkezt sek 2
KÖVETKEZTÉSEK (2) GAZDASÁGPOLITIKA

  • Az első időszakban „klasszikus” válaszlépések. Kiinduló feltételezés volt, hogy a növekedés megindulásához nélkülözhetetlen a vállalkozókat terhelő adók szelektív csökkentése, s így több jut fejlesztésekre, innovációs támogatásokra.

  • A reálgazdasági terhek csökkentésére, a fejlődés motorjai védelmére, beindítására helyeződött a kormányzati cselekvés. Általában mérsékeltebb lett a jövedelem-koncentráció.

  • A teljesítmény visszaesése miatt is változás az adók összetételében: a hangsúly a társadalombiztosítási járulék felé tolódott el a közvetett adóktól, a társadalombiztosítási járulékbevételek növekedésével párhuzamosan pedig csökkentek a személyi jövedelemadó bevételek.

  • Ezek a hatások automatikusan magukkal hozták a legtöbb országban az állami kiadások visszafogását, illetve a gazdaságélénkítő ösztönzés (stimulus) bevetését (beleértve az adórendszeren keresztül nyújtott kedvezményeket és célzott állami kiadásnövelő intézkedéseket). Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek mértéke és hatása szerény maradt.


K vetkeztet sek 3
KÖVETKEZTETÉSEK (3) GAZDASÁGPOLITIKA

  • Válság idején az állam pénzügyi, finanszírozási biztonsága kerül előtérbe, a sérülékenysége csökkentése nélkül nincs esélye a fenntartható fejlődésnek, e pályára visszakerülésnek – stabilitás és/vagy dinamizálás, növekedési áldozatok kényszerű vállalása.

  • A legnagyobb aktivitást a válságkezelésben az EU-15 tagállamainak meghatározó stabil gazdasági hatalmai (Egyesült Királyság, Franciaország és elsősorban Németország) tanúsították, illetve azok, amelyeket a válság a legsúlyosabban érintett (Görögország, Írország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) a pénzügypolitika ismertetett, többé kevésbé tipizálható területén.

  • A pénzügyi közvetítő szektorban míg az első reakciók a bankok állami, költségvetési eszközökből történő mentésére, feltőkésítésére irányultak, a második szakaszban ennek ellenkezőjét tapasztaljuk, például rájuk hárítják a görög válság oldása terhének egy részét.

  • A munkavállalás ösztönzése, a különféle munkaerő-piaci programok. Ugyanakkor A válságkezelés során alkalmazott egyik lényeges lépés volt az olyan „kedvezmények” jelentős leépítése, megszüntetése is, amelyek jóléti jellegük miatt korlátozták az egyének munkaerő-piaci aktivitását.


Következtetések (4) GAZDASÁGPOLITIKA

  • 2009-2010-ben azután kezdtek „kimerülni” a munkaerőpiaci ösztönző programok a fiskális mozgástér beszűkülése miatt.

  • A megszokott gazdaság-ösztönző eszközök a világpiac egyensúlyhiánya terhei alatt, érdemi növekedést nem tudnak indukálni. A gazdaság élénkítésének államháztartási forrásokból történő segítése előidézte azt is, hogy a piaci kockázatok is a közszférába kerültek, így az újabb és újabb megszorításokkal egyensúlyban tartott államháztartás, reálszféra tehercsökkentése várakozásokkal szemben már nem tud kedvező folyamatokat beindítani a gazdaságban. 0,1-0,5% közötti deficitnövekedéssel járt a gazdaság élénkítésével történő kísérletezés, ami ezért 2011-re szinte teljesen eltűnt a válságkezelés eszközpalettájáról.

  • A válságból kikeveredni nem képes mediterrán államok (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) valamint Románia és elsősorban Magyarország kivételével, ahol az államháztartásra irányítottan széles, közvetlen beavatkozásokkal operáló intézkedéssor tapasztalható, 2010-2011 között többnyire visszafogottabb kormányzati aktivitást mutató válságkezelést láthatunk.

  • Az Európai Unió más államai is képesek voltak helyzetük konszolidálására, amit az is mutat, hogy esetükben a korábbival szemben többnyire 2-3 válságkezeléssel összefüggésben tett lépést látunk, jellemzően megmaradtak az adóterhek, ezek általában az energiához, illetve általánosságban a fogyasztáshoz kapcsolódtak, változatlanul érvényesült a költségvetési szigor, illetve a munkaerőpiac védelme.



A magyar és a román kockázati felárak közötti különbség (bázispont) alakulása és a hazai gazdaságpolitikai intézkedések hatása

Vita az EU-val

Szektoradók, nyugdíjrendszer

Végtörlesztés

Erre vezethető vissza, hogy a nem szokványos gazdaságpolitikai eszközök jellemzően növelték a hazai kockázati felárakat

Román kiigazítási kényszer

Magyar

kormányválság

Válság kitörése

IMF 1.

Széll Kálmán Terv

Bankadó

2008.01

2008.03

2008.05

2008.07

2008.09

2008.11

2009.01

2009.03

2009.05

2009.07

2009.09

2009.11

2010.01

2010.03

2010.05

2010.07

2010.09

2011.01

2011.05

2011.07

2011.09

2012.01

2012.03

2010.11

2011.11

Forrás: Bloomberg


GDP - növekedési várakozások 2012-re és 2013-ra az egymást követő hónapokban (év/év, %)

MÁR A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE VONATKOZÓ JÚNIUSI KORMÁNYZATI PROGNÓZISOK IS OPTIMISTÁBBAK VOLTAK, MINT AZ ELEMZŐI KONSZENZUS, AZÓTA PEDIG A PIAC SZERINT TOVÁBB ROMLOTTAK A KILÁTÁSOK

Forrás: NGM (2013-as költségvetési törvényjavaslat), *: Consensus Economics piaci elemzői felmérés (2012. augusztus)


A költségvetési egyenleg egymást követő hónapokban (a GDP százalékában)

AZ AUGUSZTUSI ELEMZŐI VÁRAKOZÁS SZERINT JELENTŐSEBB KÖLTSÉGVETÉSI ÁTRENDEZÉSEK NÉLKÜL ALIGHA ELÉRHETŐ A KORMÁNY 2,2%-OS DEFICITCÉLJA 2013-BAN

Forrás: NGM - 2012. áprilisi Konvergencia Program, *: Consensus Economics piaci elemzői felmérés (2012. szeptember)


A 10 éves államkötvény hozama egymást követő hónapokban (a GDP százalékában)

A BEFEKTETŐK KOCKÁZATÉHSÉGE AZONBAN KERESLETET TÁMASZT A MAGYAR ÁLLAMPAPÍROK IRÁNT, A HOZAMOK EZÉRT LÉNYEGESEN CSÖKKENNI TUDTAK A NYÁRI HÓNAPOKBAN

Forrás: ÁKK


A forint rfolyama is er s dni tudott j nius elej t l v rakoz s

Az EURHUF árfolyam egymást követő hónapokban

A FORINT ÁRFOLYAMA IS ERŐSÖDNI TUDOTT JÚNIUS ELEJÉTŐL VÁRAKOZÁS

Forrás: MNB


A egymást követő hónapokban CDS-felár(bázispont)

A KOCKÁZATI FELÁRAK PEDIG CSÖKKENTEK, UGYANAKKOR EZ A MÉRSÉKLŐDÉS MÁS RÉGIÓS ORSZÁGOKRA UGYANÚGY JELLEMZŐ, MINT HAZÁNKRA

Forrás: Reuters


Nem rt az vatoss g a pozit v befektet i rt k t let k nnyen tmenetinek bizonyulhat

Az EURHUF árfolyam 2010 januárja óta egymást követő hónapokban

NEM ÁRT AZ ÓVATOSSÁG, A POZITÍV BEFEKTETŐI ÉRTÉKÍTÉLET KÖNNYEN ÁTMENETINEK BIZONYULHAT

Forrás: MNB


2012. első félévének végén a költségvetés likvid eszközállománya több, mint 2000 milliárd forint volt

690 milliárd forint a KESZ-en

970 milliárd forint a devizaszámlán (amiből 400-500 milliárd forint az IMF swapok-hoz köthető betét-egyenleg )

650 milliárd forint a Nyugdíjvédelmi és Államadósság-csökkentő alapban

Finanszírozandó tételek 2013 végéig*: a hiány és az adósságlejáratok

2013-ban összesen 780 milliárd forintnyi nettó finanszírozási igény**, amelynek 100%-a jelent-kezhet az első félévben (ebből 680 a pénzforgalmi hiány és mintegy 100 milliárd EU-s előfinanszírozás)

2400 milliárd forintnyi devizalejárat

1562 milliárd forintnyi HUF kötvény-lejárat

Mintegy 1844 milliárd forintnyi kincstárjegy-lejárat

Mivel a hiány és a devizalejáratok meghaladják a teljes likvid eszközállományt, ezért a költségvetés akkor finanszírozható megegyezés nélkül, ha:

A költségvetés tartja a hiánycélt és

Sikeresek a tervezett forintkibocsátások

  • Sikeres a tervezett 4 milliárd eurós piaci deviza-kibocsátás

  • Ez nem reális feltételezés, bóvli minősítés mellett

Forrás: NGM, MNB, ÁKK; * : 2012. szeptember, csak a már kibocsátott állampapírok lejárata; ** 2,2%-os hiánycéllal számolva


AZ IMF-HITEL KAMATA ÉS AZ EURÓBAN KIBOCSÁTOTT MAGYAR KÖTVÉNYEK PIACI HOZAMA (%)

AZ IMF-HITELFELVÉTEL ÉRDEMBEN HOZZÁJÁRULHATNA A KAMATKIADÁSOK MÉRSÉKLŐDÉSÉHEZ, AZ IMF-HITEL KAMATA UGYANIS LÉNYEGESEN ALACSONYABB, MINT A DEVIZAKÖTVÉNYEK HOZAMA

Forrás: IMF, Reuters; *: az ÁKK a nem euróban folyósított IMF-hitelrészletet euróra swap-olja, emiatt kissé különbözhet a költségvetés által fizetett kamat a hivatalos IMF-kamattól


IRE KÖTVÉNYEK PIACI HOZAMA

FR

LTH

DEN

HUN

UK

GRE

NOR

PL

SLO

POR

BGL

BE

Magyarországon a külföldi nagyvállalatok által dominált feldolgozóipar rendkívül versenyképes, a technológiai tovagyűrűzés azonban alacsony mértékű

NL

GER

LV

ITA

SP

POR

BE

SWE

AUS

100 euró hozzáadott érték előállításához szükséges bérköltség a feldolgozóiparban (Eur)

A kis és nagy cégek közötti termelékenység különbség a feldolgozóiparban (%)*

IT

FIN

RO

AUS

CZK

NL

SWE

EST

UK

SP

CRO

CZK

GER

NOR

PL

CH

GRE

EST

LTV

FIN

HUN

DEN

SVK

SLO

IRE

SVK

Forrás: Eurostat *: kis cégek: 20 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek, nagy cégek: 250 főnél többet foglalkoztató cégek


A beruh z si r ta magyarorsz gon a legalacsonyabb a r gi ban

A BERUHÁZÁSOK A GDP ARÁNYÁBAN (%) KÖTVÉNYEK PIACI HOZAMA

Lemaradás okai

Bizonytalan makrogazdasági környezet:

  • EMU adósságválság

  • Magyarországon lassan 5 éves költségvetés restrikció

    Bizonytalan szabá-lyozási környezet - szektoradók

    Bankadó

    Végtörlesztés miatt szűkös, a felárak miatt pedig drága finanszírozás

ÁTLAG KÖRÜLI

ÁTLAG ALATTI

A beruházási ráta Magyarországon a legalacsonyabb a régióban

CEE max

(w/o HU)

CEE w/o HU

HU

CEE min (w/o HU)

Forrás: Eurostat, CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária


R gi s sszevet sben itt a leggyeng bb a hitelez si aktivit s is ami visszah zza a n veked st

A BANKSZEKTOR NETTÓ HITELKIHELYEZÉSE A MAGÁNSZEKTOR FELÉ

(SA, A GDP ARÁNYÁBAN, %)

ÁTLAG KÖRÜLI

ÁTLAG ALATTI

Régiós összevetésben itt a leggyengébb a hitelezési aktivitás is, ami visszahúzza a növekedést

CEE max

(w/o HU)

CEE w/o HU

CEE min (w/o HU)

HU

Forrás: Nemzeti Bankok CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária


15 v eltelt vel ism t b vli kateg ri ba ker lt magyarorsz g

AZ EGYES RÉGIÓS ORSZÁGOK HITELMINŐSÍTÉSE (FITCH RATINGS)

15 ÉV ELTELTÉVEL ISMÉT BÓVLI KATEGÓRIÁBA KERÜLT MAGYARORSZÁG

Befektetésre nem ajánlott

*

Forrás: FitchRatings *1995 Magyarország S&P alapján


  • Egyenleghatás*

  • Stratégiai célok

  • Kis, hatékony állam kialakítása

  • Adócsökkentés

  • Alacsony hiány és csökkenő adósság

  • Foglalkoztatás és versenyképesség javítása

  • Devizahitelesek problémáinak megoldása

  • Bevetett eszközök

  • Széll Kálmán Terv és Konvergenciaprogram

  • Flattax, adókedvezmény

  • KKV-Tánya

  • Szektorális adók

  • Nyugdíjpénztárak**

  • Adójóváírás kivezetése

  • Áfaemelés

  • Végtörlesztés

  • Árfolyamgát

ü

1,7%

ü

A KORMÁNYZATI GAZDASÁGPOLITIKA STRATÉGIAI CÉLJAI ALIGHA VITATHATÓK. A CÉLOKAT AZONBAN A KORMÁNYZAT SOKSZOR NEM SZOKVÁNYOS ESZKÖZÖK SZÉLES SKÁLÁJÁT ALKALMAZVA PRÓBÁLJA ELÉRNI, AMELYNEK HOSSZÚ TÁVÚ NÖVEKEDÉSI HATÁSA ESETENKÉNT TÖBB MINT VITATHATÓ

-2,7%

ü

-0,4%

û

1,3%

û

1,4%

û

1,8%

ü

1,5%

û

-0,2%

*: a kormányváltás előtti pályához képest **: az egykori magán-nyugdíjpénztári járulékok


K vetkeztet sek 11

A HAZAI FUNDAMENTUMOK TÖBB SZEMPONTBÓL KOMOLY EREDMÉNYEKET TÜKRÖZNEK:

  • Az elmúlt években a szociális támogatási rendszer átalakítása jelentősen javította a munkaerőpiacon a munkakínálati ösztönzőket az aktívak száma emelkedett

  • A feldolgozóipari munkaerő költségéhez képest kifejezetten képzett és termelékeny

  • A jövedelmei folyamatok esetében jelentős korrekcióra került sor:

    • a. Az államháztartás 2002 óta tartó permanensen magas hiánya előretekintve alacsony szinten stabilizálódhat. Az ehhez szükséges korrekció csak kismértékű (a GDP 1,5%-a), ami eltörpül például a 2011-ről 2012-re végrehajtott, a GDP 5,4%-át elérő kiigazításhoz képest. A korrekció tervét a kormány bemutatta a konvergencia programban.

    • b. A külső egyensúly jelentős többletet mutat, ami 2012-ben várhatóan tovább emelkedik majd, és elérheti a GDP 3%-át.

KÖVETKEZTETÉSEK (1):

Forrás: KSH


K vetkeztet sek 2

  • Rövidtávú feladatok: EREDMÉNYEKET TÜKRÖZNEK

  • A bizalom helyreállítása, ami lehetővé teszi, hogy olyan külső források azonnali bevonására kerüljön sor, amelyek terhe nem növeli az államháztartási finanszírozás meglévő, igen mély gondjait és nem emelik a csőd kockázatát,

  • A gazdaságban erősödjön a nemzetközi vállalatok hátterében működő honi beszállítók tábora, a gazdaságban ne emelkedjen tovább a kényszer-, vagy csak állami segítséggel talpon maradni képes kis és közepes vállaltok száma,

  • A társadalom különböző rétegei között ne bővüljön a jövedelmi egyenlőtlenség és a szociális feszültség.

  • Hosszabb távú kihívások:

  • A bizalom fenntartása: a kockázati felárak jelentős csökkentése szükséges. A jelenlegi magyar forint- és devizahozamok mellett az államadósság átárazódása vetíthető előre, ami miatt a GDP- arányos kamatterhek bővülése évről-évre újabb növekedést lassító költségvetési korrekciókat tenne szükségessé,

  • A gazdaság potenciális növekedési ütemének erősítése az egyensúly megőrzése mellett,

  • Olyan közteherviselési rendszer, amelyben az államháztartás és az államháztartási modernizáció finanszírozása külső források bevonása nélkül is hosszabb távon megoldható,

  • A társadalmi-gazdasági versenyképességben a különbségek csökkentése,

  • Erősödő szociális kohézió.

KÖVETKEZTETÉSEK (2):


Tanuls gok
TANULSÁGOK EREDMÉNYEKET TÜKRÖZNEK


T anuls g 1
T EREDMÉNYEKET TÜKRÖZNEKANULSÁG (1)

Hamis dilemma: stabilitás vagy növekedés, de…

A gazdasági stabilitás megőrzése érdekében vállalt intézkedések egy része gyengíti a gazdaság dinamizálásának lehetőségeit, rontja a 2013-as évre vonatkozó makrogazdasági kilátásokat.

Nem sikerült (még) megtalálni a harmóniát a stabilitási és a dinamizálási érdekek között, de remélhető, hogy a költségvetés készítésének folyamatában végül ebben is előbbre jutunk.

A válságban is kettős a követelmény: az állam (kormány) akkor tölti be megfelelően szerepét, ha a

tervező, döntés-előkészítő, vezénylő, igazgató-menedzselő apparátusainak, továbbá ellenőrző, előrejelző és figyelmeztető rendszereinek működése egyidejűleg képes szolgálni a társadalmi és a gazdasági stabilitást;

cselekvéseiben egyidejűleg képes rövid és hosszabb távú értékek és érdekek érvényesítésére: lépéseiben nem csak a reálszféra rövidtávú adottságait és a pillanatnyi konjunkturális és társadalmi (hatalmi) feltételeket, kormányzási adottságokat képes figyelembe venni, hanem a hosszabb távlatokban érvényesülő, csak igen lassan változó determinációit is.


TANULSÁG (2) EREDMÉNYEKET TÜKRÖZNEKA bizalomhiány miatt a reálgazdasági eredmények mellett is az adósság „újratermelődik”: a súlyos áldozatokkal járó alkalmazkodás elhúzódik

Simor András 2012.02.16-i

előadásának ábrája alapján

Adósság tovább emelkedik


Tanuls g 3
TANULSÁG (3) EREDMÉNYEKET TÜKRÖZNEK

  • A fejlődés fenntarthatósága az alapvető gazdaságpolitikai cél és követelmény, hiszen a fenntarthatóság magában foglalja a pénzügyi stabilitás követelményét, mind az infláció kordában tartását, mind a költségvetési és fizetési mérleg egyensúlya feltételét.

  • Az állami beavatkozás és piac konfliktusának narratívája az uralkodó, piaci szabályozó erők a válság megelőzősére bizonyultak alkalmatlannak. A pénzpiac feltételezett fegyelmező ereje is csak a bajok kialakulása után lépett működésbe, de akkor már későnek bizonyult. Mire a válság nyilvánvalóvá vált, az európai gazdaságok már egy lefelé gyorsuló spirálba kerültek.

  • Általánossá vált a (kölcsönös, külső és belső) bizalomhiányaz állam, a gazdaság, a lakosság között, s ez a felemelkedést nehezíti, ami részben azzal is összefügg, hogy az EU tagországok többségében a nemzeti gazdaságpolitika kudarcot vallott abban, hogy a monetáris integrációval konform, új cselekvési „mixet” – optimális forgatókönyvet - megtalálja.

  • A fejlődés fenntarthatósága a legkevésbé sem csak a megszorító és „lazító” intézkedések adózási és más (elvonási vagy éppen támogatási) számaival jellemezhető gazdasági-racionalizálási lépésektől függ, hanem a kevésbé számszerűsíthető külső és belső társadalmi alkalmazkodási képességeket is magában foglalja. Nagy önfegyelemre, visszafogottságra, türelemre és konszenzus-készségre van szükség ahhoz, hogy a változásokhoz való alkalmazkodás törekvése, az azonnali korrekció reflexe ne vigye a választott megoldásokat az improvizáció irányába.


TANULSÁG (4) EREDMÉNYEKET TÜKRÖZNEK

A tartalom és a forma, a célok és az eszközök harmóniája nélkül a váláságban sem lehetséges„a jó kormányzás”.

Az államnak ekkor is képesnek kell lennie

  • időtávlatot átfogó, gazdaságpolitikai elveken nyugvó, társadalmi stabilitást célzó tervezésre építve, olyan szabályozó és vezénylési keretet alkotni és érvényesíteni, amely megfelelő feltételeket és ösztönzést teremt a társadalom és a gazdaság fenntartható fejlődése számára;

  • tulajdonosként és a magánvállalkozások üzleti partnereként – gazdasági szereplőként – hozzájárulni a reálgazdaság fejlődéséhez;

  • az aktivista kormányzás magával hozza, hogy a piaci kockázatok költségvetési kockázatokká válnak

  • megfelelő minőségű, kiterjedésű társadalmi, gazdasági szolgáltatások szervezésére és hatékony működtetésére, arra hogy közszféra szervezeteinek teljesítménye hozzáadott értéket adjon.


K sz n m a figyelmet
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! EREDMÉNYEKET TÜKRÖZNEK


ad