1 / 22

A juh viselkedése

A juh viselkedése. Tóthné Maros Katalin SZIE Alkalmazott Etológia Tanszék. Származás. Vad fajok : muflon (Ovis orientalis) argali (O. ammon) kanadai vadjuh (O. canadensis) 2n=54 2n=56 2n=54. urial (Ovis vignei) 2n=58. házi juh (Ovis aries) 2n=54 Domesztikáció :

bracha
Download Presentation

A juh viselkedése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A juh viselkedése Tóthné Maros Katalin SZIE Alkalmazott Etológia Tanszék

  2. Származás • Vad fajok: muflon (Ovis orientalis) argali (O. ammon) kanadai vadjuh (O. canadensis) 2n=54 2n=56 2n=54 urial (Ovis vignei) 2n=58 • házi juh (Ovis aries) 2n=54 • Domesztikáció: • - 11-12 000 éve Ny-Ázsiában (Irak, Irán, Török o.) • - urial v. muflon lehetett az első domesztikált faj • - európai muflon – visszavadult domesztikált forma?

  3. Domesztikációs hatások • Morfológiai: -a szarvak méretének csökkenése, szarvtalanság -finomabb, sűrűbb szőrzet (gyapjú), a vedlés megszűnése -fehér és egyéb színváltozatok megjelenése -a láb hosszának csökkenése -a farok hosszának, méretének (zsír) változása -lógó fülű változatok megjelenése -az agy rel. méretének 20%-os csökkenése • Viselkedési: - nincs alapvető változás a vad fajokhoz képest - fajták közötti apróbb „mennyiségi” eltérések (pl. anyai viselkedés, „nyájszellem”, agonisztikus viselkedésformák)

  4. Fajták • Fajták feltételezett száma: - 2000 körül – 311 fő fajta - 4 alaptípus: gyapjas, vékonyfarkú, zsírfarkú, zsírfarú

  5. Az állati viselkedés vizsgálatának 4 fő szempontja (Tinbergen) • Mechanizmus: genetikai háttér, neurális rendszer, hormonális hatások, HOGYAN? • Egyedfejlődés: Az egyedi élet során bekövetkező változások: játék, érés, tanulás • Funkció: Miként befolyásolja az adott viselkedés az egyed szaporodási sikerét? MIÉRT? • Evolúció: Hogyan alakulhatott ki az adott viselkedésforma? összehasonlító vizsgálatok, rokon fajok

  6. Érzékszervek I. • Látás: - kb. 270-290°-os szögben lát (25-50°-os binokuláris látás) - jó mozgásérzékelés - jó mélységérzékelés - van színlátásuk (emberénél gyengébb) - speciális „szarv”, „juh-fej” és „ragadozó” felismerő neuronok a halántéklebenyben (Kendrick, 1994)

  7. Érzékszervek II. • Szaglás: - táplálék-választásban fontos szerepe van - ragadozó ürülék (prérifarkas, róka, puma) elkerülése - anya-utód felismerés, ellés után a szagérzékenység nő Vomeronazális szerv: másodlagos kemoreceptor (flehmen) - szájpadlás • Hallás: - 125 Hz – 42 000 Hz között (ember: 30 Hz – 17-20 000 Hz) - anya-bárány felismerésben jelentős szerep • Ízérzékelés: - 5 alapíz érzékelése (sós, édes, keserű, savanyú, glutamát) - édes és savanyú ízeket kedvelik, - keserű íz tolerancia

  8. Kommunikáció Fő kommunikációs csatornák: • Látás: - figyelmi póz, menekülő fajtársak látványa ragadozó elkerülő viselkedést indukál a többiekben - udvarlási és fenyegető pózok • Szaglás: - pre-orbitális mirigyek, domináns kos „nyájszag” - anyai bevésődés, bárány beazonosítás szoptatáskor - ivarzó anyák beazonosítása (flehmen - kosok) • Hallás: - kosok fenyegető és udvarlási hangjai - anya-bárány egymásra találása - szeparációs stressz (nyájtól)

  9. Táplálkozási viselkedés • Legelés: - napi 8-9 órát legelnek átlag 20-90 perces legelési szakaszok - nyáron 2 fő legelési időszak (napkelte és napnyugta körül) - szociális tanulás szerepe – anya ! - szociális erősítés: csoportban jobban esznek - táplálék neofóbia: új takarmánnyal szemben - zárt térben: 40-50 cm vályú/egyed • Kérődzés: - 45-90 perces szakaszok átlag napi 8 óra, fekve • Ivás: - napi 1-2 alkalommal (friss növényzet – 3 naponta) kontroll anya nélkül anyával Felvett takarmány g/egyed/nap Kor(hónap) (Lynch et al., 1992)

  10. Területhasználat • Lakóterület (home range): - mérete évszakonként és fajtánként változik (néhány 10 – több ezer hektár) - speciális (magasan fekvő) éjszakázó helyek - anyák és kosok külön területeket használnak a szaporodási időszakon kívül (vadjuhok évente 5x is válthatnak lakóterületet) • Legelőhasználat (fajtajelleg!): - hegyi fajták – nagyobb távolságot tartanak (skót feketefejű) (foltszerűen elhelyezkedő növényzet) - alföldiek – közelebb legelnek (merinó) (egyenletesen elhelyezkedő növényzet) • Legelés közbeni orientáció: - 110 °-os szögben látja a többieket (Crofton, 1958)

  11. Csoportszerkezet és rangsor I. • Tipikus nyájállat: - relatíve kicsi szociális távolság - veszély esetén összetömörülnek (terelhetőség!) kivétel: soay juh (ősi skót fajta) - felismerik a saját csoportjukba tartozó egyedeket (főként szag alapján) - legalább 4-5 egyed kell egy stabil csoporthoz - vonzódnak a saját fajtájukhoz (akikkel nevelkedtek) - viselkedési szinkronizáció (egyszerre legelnek, kérődznek stb)

  12. Csoportszerkezet II. • Kosok: - a természetben külön csoportokban élnek (4-13 fő, kanadai vadjuh) - rangsor a testméret és szarvméret alapján (lineáris) - domináns kos: alárendelt egyed ritualizált meghágása - kötődés erősítése: dörgölődzés a kosok között (szaganyag átvitel) • Anyák: - anyacsoportok (8-60 egyed) - kevésbé kifejezett rangsor (hálózatos) - „vezető-követő” viselkedés (idős, tapasztalt anya vezeti a vonuló nyájat) a szabadban, de pl. fejőgépre vonuláskor is - legelőtársak – erősebb kötődés 2-3 csoporttag között

  13. Szexuális magatartásformák • Kosok: - 6-9 hónaposan ivarérettek, természetben 2-3 évesen csatlakoznak a koscsoportokhoz - látvány, szaglás és ízérzékelés útján választják ki az ivarzó anyákat (flehmen – vomeronazális szerv: ösztrogének érzékelése) - promiszkuitás, de! domináns kosok több anyajuhval párzanak, mint a többiek (gond: ha az erősebb kos terméketlen – sok anya üresen maradhat!) - csak ”kos csoportban” nevelve: csökkent szexuális aktivitás felnőttkorban (homoszexualitás), anyák látványa, hangja, illata – normális szex. viselk. • Anyajuhok: - szezonálisan poliösztruszosak - az ivarzás 16-17 naponta, 18-24 órán át tart - növekvő nyugtalanság, bégetés - kos illata ivarzást indukál

  14. Ellés és utódgondozás I. • Ellés előtt: - 145- 155 napos vemhesség (vadjuh: 170 nap) - ellés előtt 3 h – nyugtalanság (körben jár, kapar, fekszik – áll) - kiválás a nyájból (anya-bárány kötődést és felismerést segíti) - növekvő ösztrogén szint: idegen bárányt is elfogad („báránylopás”) - emberi zavarás lassíthatja az ellést

  15. Ellés és utódgondozás II. • Ellést követően: - első fél nap: szenzitív időszak (lezárulása után már nem érdeklődik a bárány után) - 1 órán belül szelektív kötődés a bárány iránt (szag alapján történő azonosítás – olfaktórikus imprinting) - kecske: „anyai jelölés” - progeszteron és ösztrogén indukálja az anyai viselkedést (nem vemhes anyákban is) - méhnyak + hüvely tágulása: anyai viselkedést indukál (vaginális stimuláció – (oxitocin szint emelkedés) elfogadja az idegen bárányt is) - nem vemhes állatnak oxitocin: 30 sec múlva elfogadja az idegen bárányt - elpusztult saját bárány bőre idegen bárányra húzva - dajkásítás

  16. Anya – bárány kapcsolat I. • Első héten: - az anya bármikor engedi szopni a bárányát - folyamatosan egymás közelében vannak • Első hónap: - az anya aktívan keresi a bárányt - hang, látvány (fej!), és szag alapján azonosítja be • Második hónaptól: - a bárányé a főszerep a kapcsolat fenntartásában (Alexander et al. 1977)

  17. Anya-bárány kapcsolat II. • Anyai viselkedés: -a bárány aktivitása (mozgás, tőgy bökdösés) indukálja az anyai viselkedést (halott bárányt hamar elhagyja és csatlakozik a nyájhoz) - fajtajelleg – vannak jobb és rosszabb nevelőképességű fajták (szelekció lehetősége! – nagyobb súlyú bárány : jó anya) - egyedi jellegzetesség: tapasztalt anyák gondosabbak - abnormális viselkedés: elhagyja a bárányt, agresszió (öklel), nem áll meg szoptatáskor

  18. Egyedfejlődés I.(a bárányok nem hallgatnak) • Születés után: - normál esetben: 1órán belül feláll és keresi az anya tőgyét „fészekhagyó” (precocial), fejlett látás, hallás, mozgáskoordináció - az anya nyalogatása és mozgása stimulálja a bárányt (felállás és tőgykeresés) - az első tőgykereséskor „meleg és sima felszínű” dolgot keres - nyomásinger a szeme, orra környékén: fejét felemeli + száját kinyitja (hidegben, a lehűlt testű bárány inaktív) - első hét: óránként többször (1-3 perc), első hét után: óránként egyszer szopik (20 mp) - ikreket: az anyjuk egyszerre eteti (erős kötődés az ikrek között) - szopás közben „csóválják” a farkukat funkció: kulcsinger, ami az anya szaglászását (és ezáltal a beazonosítást) indukálja - követő viselkedés: miután lábra áll, folyamatosan az anyja mellett tartózkodik (kecske: rejtőző 4-7 napig)

  19. Egyedfejlődés II. • Tanulás: - egy napos koruk után már felismerik az anyjukat (hang, látvány) - felismerik a testvérüket, anyjuk fajtatársait - az anyjuktól tanulják meg, mit egyenek • Játék: - funkciója: fizikai kondíció növelés – mozgáskoordináció javítás; tanulás - tapasztalatszerzés; szociális készségek fejlesztése - 9-11 hetes korukban játszanak legtöbbet - kb. 1 éves korig - kosbárányok többet játszanak (fejelés, váll-lökés, hágás)

  20. Miért pont a juh? A juh kiválóan megfelel a domesztikációs követelményeknek Előnyös viselkedésbeli tulajdonságok (Hale, 1969): 1. Csoportszerkezet: - nagy csoportméret, hierarchikus szerkezet hímek csatlakoznak a nőstényekhez 2. Szexuális viselkedés - promiszkuitás, hímek dominánsak a nőstények felett vizuális típusú szexuális jelzések 3. Szülő-ivadék kapcsolat - érzékeny periódus, bevésődés - „fészekhagyó” ivadék (fejletten jön a világra) 4. Emberhez való viszony - kis menekülési távolság, kis reaktivitás 5. Táplálkozás - növényevő, polifág 6. Növekedési ütem - gyorsan növekszik

  21. Ember-juh kapcsolat • A juhok számára az ember egy potenciális ragadozó - kutya és ember képére ugyanazok az idegsejtek reagálnak - ember is kiválthatja ugyanazokat a menekülési reakciókat, amit a ragadozó (pl. kutya) vált ki • A juhok számára az emberrel való kontaktus általában averzív - az averzió a korábbi negatív tapasztalatokból ered (terelés, nyírás, fürdetés, patakezelés, oltások stb.) - jutalmazással (táplálék) az averzió csökkenthető (asszociációs tanulás) - a kezelések többszöri ismétlése is javíthatja a kezelhetőséget (habituáció) • A bárányok születés utáni (1-3 nap) kezelése szelídüléshez vezet - kötődik az emberhez (még hónapok múlva is!) - odamegy az emberhez, csökken a félénksége

  22. Állatvédelmi kérdések • Karámban tartott juhok - dominancia rendből adódó szociális stressz (nem tud elmenekülni) - túl rövid etetővályú-hossz: kevés takarmány – gyengébbek éheznek - gyapjúrágás (abnormális viselkedésforma – legelőn soha!), férgesség? - elkülönítés a fajtársaktól – szeparációs stressz • Legelőn tartott juhok - időjárási viszontagságok (főként a bárányokat érinti) - kevés takarmány (nagy állomány sűrűség, szárazság) - betegségek kezeletlenül maradhatnak • Kezelések - farokvágás - herélés

More Related