H rom hetet meghalad projekt 2011
Download
1 / 54

Három hetet meghaladó projekt 2011 - PowerPoint PPT Presentation


  • 91 Views
  • Uploaded on

Három hetet meghaladó projekt 2011. Ráhangolódás a házi olvasmány feldolgozására. Tinódi Lantos Sebestyén élete, munkássága. Készítette: Nagy Katalin Petri Anita Szabó Roberta.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Három hetet meghaladó projekt 2011' - bono


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
H rom hetet meghalad projekt 2011

Három hetet meghaladó projekt2011

Ráhangolódás a házi olvasmány

feldolgozására


Tin di lantos sebesty n lete munk ss ga

Tinódi Lantos Sebestyénélete, munkássága

Készítette: Nagy Katalin

Petri Anita

Szabó Roberta


Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1515.-Sárvár, 1556. január 30.) Születésének helye pontosan nem ismert, vagy a Fejér vármegyei, vagy a Baranya vármegyei Tinód. Egy ütközetben megsebesült és a további hadiszolgálatra alkalmatlanná vált, így lett belőle író.


Let tja
Életútja január 30.) Születésének helye pontosan nem ismert, vagy a Fejér vármegyei, vagy a Baranya vármegyei Tinód.

  • Polgári szülőktől származott.

  • Énekszerző, lantos a 16. századi magyar epikus költészet jelentős képviselője. Iskoláit Pécsen végezte, tudott latinul és értett a kottákhoz is. Valószínű, hogy kezdetben vitézi pályán volt, Török Bálint szolgálatában. Néhány évig még ezen a vidéken élt, majd mikor a törökök egyre nagyobb területet foglaltak el a Dunántúlon, Kassán telepedett le. Itt családot alapított és innen járta az országgyűléseket és az ütközetek helyszíneit.


M vei
Művei január 30.) Születésének helye pontosan nem ismert, vagy a Fejér vármegyei, vagy a Baranya vármegyei Tinód.

  • Első fennmaradt műve, a János históriája 1535 és 1539 között keletkezett Dombóváron.

  • Egyéb művei többek között: Krónika, Budai Ali basa históriája, Erdéli história, Szegedi veszedelem, Ördög Mátyás veszödelme…


Tin di lantos sebesty n kr nika

Ez jelönvaló könyvecskét szörzeni nem egyébért gondolám, hanem hogy az hadakozó, bajvívó, várak-várasok rontó és várban szorult magyar vitézöknek lenne tanúság üdvességes, tisztösségös megmaradásokra, az pogán ellenségnek mi módon ellene állhassanak és hadakozjanak… Készöríttetém enmagamat ez szegín esszömmel ezöknek gondviselésére foglalnom, és ez egynéhány istóriát megírnom, öszveszednöm, és az kösségnek kiadnom, ki lenne az több krónikák között végemléközet, kinek munkájába sokat fárattam, futostam, tudakosztam, sokat es költöttem. Igazmondó jámbor vitézöktűl, kik ez dolgokba jelön voltanak, értekösztem. Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamissat bé nem írtam, az mi keveset írtam, igazat írtam.. Ha valahol penig vétök volna benne, aszt ne én vétkömnek, hanem az kiktől értekösztem, tulajdoníccsátok: és kérlek titöket, énnéköm megbocsássatok.”Erdélben Kolozsvárból, böjtmás hónakXIIII. napján: Krisztus születéseután 1554. esztendőben.(Részlet Tinódi „Cronica”-jának előszavából)

Tinódi Lantos Sebestyén:Krónika


Tin di lantos sebesty n budai ali basa his ri ja r szlet
Tinódi Lantos Sebestyén: gondolám, hanem hogy az hadakozó, bajvívó, várak-várasok rontó és várban szorult magyar vitézöknek lenne tanúság üdvességes, tisztösségös megmaradásokra, az pogán ellenségnek mi módon ellene állhassanak és hadakozjanak… Készöríttetém enmagamat ez szegín esszömmel ezöknek gondviselésére foglalnom, és ez egynéhány istóriát megírnom, öszveszednöm, és az kösségnek kiadnom, ki lenne az több krónikák között végemléközet, kinek munkájába sokat fárattam, futostam, tudakosztam, sokat es költöttem. Igazmondó jámbor vitézöktűl, kik ez dolgokba jelön voltanak, értekösztem. Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamissat bé nem írtam, az mi keveset írtam, igazat írtam.. Ha valahol penig vétök volna benne, aszt ne én vétkömnek, hanem az kiktől értekösztem, tulajdoníccsátok: és kérlek titöket, énnéköm megbocsássatok.”Budai Ali basa hisóriája (részlet)

Vitéz Ali basa dolgában bölcs vala,       Drégel vára alatt táborával szálla,       Az vár törésére álgyúkat állata,       Négy álgyúja, hat taraszkja néki csak vala.       Jó vitéz Szondi György benn porkoláb vala,       Békefalusi Gergely ő társa vala,       De akkort házához kikéredzett vala,       Az megszálláskoron el-kirekedött vala.       Töretni az basa kezdé Drégel várát,       Ott ám lerontatá egy szép magas tornyát,       Szondi ott elveszté egy vitéz szolgáját,       Jó Zoltai Jánost, meghala torony alatt.       Első ostromot basa nagyot tétete,       Ott sok terek vesze, ő nem sokat nyere;       Ezt tevé Szondi Györgynek jó vitézsége,       Ott meg akar halni; azt ő már elvégezte.       Sőt az várnak falát, tornyát igen törte,       Basa oroszfalvi pappal kérette:       Az várat megadná, magát ne vesztené,

  „Már késén költ ahhoz”, – Szondi csak

ezt izené.

Sok foglya őnéki, kettőt ő hivata,        Két énökös apródját előállatá,        Azok előtt ily testamentumot szólla:        Az Ali basának két apródját ajánlá.

Ezen igen kéri basát, ő nagyságát,       Vitézségre tanítsa ő két apródját,   És eltemettesse Szondi Györgynek tagját,       Mert majd itt meglátják az ő szörnyű halálát.       Gyorsan mind az négyet skarláttal ruházá, Pínzzelkápájokatmegtölté, megraká,       Az Ali basának szépen kibocsátá,       Ő minden morháját az közöbrehordatá. Égeté, elveszté: istállóba méne,       Jó lovait hegyes tőrrel általveré,       Lelkét az istennek ajánlá, ígyéré,       Nagy derék ostromát Ali basa kezdeté.       Nagy szép dárda Szondinak kezében vala, Sebesőlve, térdön állván ő vív vala,       Romlott toron alatt által lőtték vala,       Az fejét az hegyiről alá vetöttékvala.       Jó Drégelnek vára lőn basa kezében.       Szondinak az testét vivék eleibe,       Fejét keresteté, az testhözviteté,       Mint oly vitéz embört nagy szépen temetteté.       Jó dicséretben lőn Szondi vitézsége,       Feje felé írott kopját feltétete.


G rdonyi g za egri csillagok r szlet
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részlet) gondolám, hanem hogy az hadakozó, bajvívó, várak-várasok rontó és várban szorult magyar vitézöknek lenne tanúság üdvességes, tisztösségös megmaradásokra, az pogán ellenségnek mi módon ellene állhassanak és hadakozjanak… Készöríttetém enmagamat ez szegín esszömmel ezöknek gondviselésére foglalnom, és ez egynéhány istóriát megírnom, öszveszednöm, és az kösségnek kiadnom, ki lenne az több krónikák között végemléközet, kinek munkájába sokat fárattam, futostam, tudakosztam, sokat es költöttem. Igazmondó jámbor vitézöktűl, kik ez dolgokba jelön voltanak, értekösztem. Sem adományért, sem barátságért, sem félelemért hamissat bé nem írtam, az mi keveset írtam, igazat írtam.. Ha valahol penig vétök volna benne, aszt ne én vétkömnek, hanem az kiktől értekösztem, tulajdoníccsátok: és kérlek titöket, énnéköm megbocsássatok.”

„Valami különös volt éneklése. Inkább elbeszélés volt az éneke, mint dalolás. Néha végigénekelt egy sort, a másikat csak szóval mondta el, a kobozra hagyva a dallamot. Néha csak az utolsó sor végét fogta fennhangra.”


Eml kt bl ja kass n egykori h za fal n l that a kov cs utc ban felavatva 1900 ban
Emléktáblája Kassán, egykori háza falán látható a Kovács utcában (felavatva 1900-ban)


A t r k k magyarorsz gon

A törökök Magyarországon Kovács utcában (felavatva 1900-ban)

Készítette : Kapusi Kristóf Tóth Ádám

Vadász Roland


Hogyan jutottak el a t r k k magyarorsz gra

Európa határain megjelentek a törökök. Az iszlám vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudnipontosan mikor és hogyan történt . Feltehetően Nikápoly alatt került  sor az első összecsapásra, amelyet ma is Európa és az Oszmán Birodalom találkozásának tekintenek. A csata végkimenetele viszont kétséges. A török krónikák szerint az oszmánok győztek, míg az európai források magyar győzelemről beszélnek. Egyesek ebben látják, hogy Lajos Mariazellben templomot emelt a győzelem emlékére. A Liptai Ervin szerkesztette Magyarország hadtörténete c. kötet szerint a magyar győzelmet igazolja.

Hogyan jutottak el a törökök Magyarországra?


Buda a 16 sz zadban
Buda a 16. században vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudni


T r k f rd budapesten
Török fürdő Budapesten vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudni


T r k s magyar fegyverek a xvi sz zadban

Török és magyar vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudnifegyverekaXVI. században

Készítette:

Varga Alex

Szilágyi Szabolcs


T r k s magyar fegyverzet a xvi sz zadban
Török és magyar fegyverzet a vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudniXVI. században


T r k fegyver
Török fegyver vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudni


Magyar fegyverek
Magyar fegyverek vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudni


A xvi sz zadi puska 1599 b l sz rmazik
A XVI. századi puska 1599 vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudni-ből származik


T r k n y lpuska a xvi xvii sz zadb l
Török n vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudniyílpuska a XVI-XVII. századból


B rd ok
B vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudniárdok


Szab ly k
Szab vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudnilyák

  • Ilyet már honfoglaló őseink is használtak. Az évszázadok során mint sok ősi fegyverünket, ezt is kiszorították a nyugati területről származó kardok. Persze ennek oka volt, a könnyű szablya nem volt megfelelő fegyver a nehéz páncélzatot viselő ellenféllel szemben. Viszont a törökökkel szemben sokkal jobb fegyver, mint a nehéz egy-másfél- ill. kétkezes kard. A szablya 1440-ig főleg díszkardként szerepelt urak, főurak körében. Ez  a fegyver tökéletes ellenszere lett a spahiknak, és hosszú évszázadokra a magyar könnyűlovasság főfegyverévé vált.


S z r szigonyok a xvi sz zad el ttr l
S vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudnizúrószigonyok a XVI. század előttről


Tkez si s lt zk d si szok sok a 16 sz zadban

Étkezési és öltözködési szokások a 16. században vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudni

Készítette:

Tóth Zsófia

Vincze Viktória


16 sz zadi telk sz t s
16. századi ételkészítés vallású nomád törökök a 13. században vándoroltak be Kis-Ázsiába. Az egyik kis állam vezető szerepet szerzett a többi fejedelemség fölött. Ennek uralkodója, Oszmán jelentős területeket hódított el Bizánctól. Mivel a török rohamosan terjeszkedett, hamar elértek Magyarország szomszédjába, Szerbiába. Szerbia elfoglalása után, már csak    Magyarországot kellett leigázni, és nyitott volt az út Bécsbe .Az első Magyar - Oszmán összecsapásról adatok hiányában nem tudni

  • Az 1500-as években mások voltak az ételkészítési szokások. Leginkább olajjal, vajjal főztek, a zsír alig kerül említésre. Gyakori volt viszont a tej, tejföl, ecet, és a méz használata. Gyakran főztek borral, rántást nem használtak, inkább a kenyérbéllel sűrítették az ételeket. Megjelent a főtt tészta, pogácsa, s főleg török hatásra a rizs, mazsola, füge, gesztenye, körte, alma is gyakori adalék lett. Ugyanakkor az ételek között megtaláljuk a hurkát, kolbászt, salátákat, babot, fánkot, pástétomot, kocsonyát, felfújtat, rétest, palacsintát, tortákat, borhabot…stb.


  • A parasztháztartások mindennapi étlapjait a középkorban, kora újkorban nem jegyezték fel. Szerkezetükre úri háztartások, birtokok peremén, értékelhető rendtartások szerint élelmezett közrendű cselédek, katonák, valamint szegény parasztdiákok kollégiumi ellátásból következtethetünk.

Főúri lakoma


16 sz zadi lt zk d s
16. századi öltözködés középkorban, kora újkorban nem jegyezték fel. Szerkezetükre úri háztartások, birtokok peremén, értékelhető rendtartások szerint élelmezett közrendű cselédek, katonák, valamint szegény parasztdiákok kollégiumi ellátásból következtethetünk.

  • A 16- 17. századi Európában a női öltözködés egy elég merev, szabályozott irányzata került előtérbe.

  • A spanyol divat hatására elterjed a merevített szoknya.

  • A férfiak ruházata egészen keleties jellegű: mente, dolmány az általános viselet részei.

  • A nőknél két dolgot figyelhetünk meg: egyrészt a főúri ősgalériák képein jól látszik, hogy ismerik a spanyol divatot, használnak teljes öltözetet vagy bizonyos ruhadarabokat, kiegészítőket.


Farmer ruha m r a xvi sz zadban is divat volt
Farmer-ruha már a XVI. században is divat volt. középkorban, kora újkorban nem jegyezték fel. Szerkezetükre úri háztartások, birtokok peremén, értékelhető rendtartások szerint élelmezett közrendű cselédek, katonák, valamint szegény parasztdiákok kollégiumi ellátásból következtethetünk.


G rdonyi g za lete

Gárdonyi Géza élete középkorban, kora újkorban nem jegyezték fel. Szerkezetükre úri háztartások, birtokok peremén, értékelhető rendtartások szerint élelmezett közrendű cselédek, katonák, valamint szegény parasztdiákok kollégiumi ellátásból következtethetünk.

Készítette:Elek TímeaCsenkei SándorVad Judit


Gárdonyi Géza 1863. augusztus 3-án született Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. ZieglerGéza néven látta meg a napvilágot. 1881. május 5-én az egri Füllentőben megjelent humoreszkjét írta alá Gárdonyi Z. Géza néven. Írói nevét születési anyakönyvezési helyszíne, Gárdonyi után választotta, s 1881 után – a Z. elhagyásával – egyre gyakrabban, az 1890-es évektől pedig kizárólagosan ezt tüntette fel művei fejlécén. Feleségét Csányi Máriának hívták, akitől született négy gyermeke: Sándor, Gizella, József és Géza. Szüleit Ziegler Sándor Mihálynak, míg az anyját Nagy Teréziának hívták. Leghíresebb műve az Egri csillagok.

Gárdonyi Géza

édesapja

édesanyja

Nagy Terézia

Ziegler Sándor Mihály


A leghíresebb műve az Egri csillagok Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. ZieglerKeletkezéseA mű születése Gárdonyi egri alkotó éveihez kötődik, 1901-ben jelent meg könyvalakban. Ez volt egyúttal az író első nagyregénye is. Előzménye Gárdonyi munkásságában nem lelhető fel, hiszen az író csupán a millennium után kezdett érdeklődni a magyar történelem eseményei után. MűfajaRomantikus történelmi regény: A múlt felé forduló műveit a romantikus, fordulatos cselekményszövés jellemzi. A hősi és dicső győzelem kerül a történet középpontjába. A főhőse a sok kalandot átélő Gergely diák. A hősi, romantikus regényműfajban Jókai Mór és Rákosi Viktor A korhadt fakeresztek című írása mellett a harmadik legjelentősebbnek tartott alkotás. Ifjúsági regény is: történelmi olvasmányként tanító-nevelő célzatú alkotás, mely az ifjabb korosztály számára is betekintést nyújt egy izgalmas történelmi korszakba.TémájaA tárgya történelmi eseményekhez kötődik, Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratában kiemelkedő fontosságú események, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.


Mi rt rta g rdonyi g za az egri csillagokat
Miért írta Gárdonyi Géza az Egri csillagokat? Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

Gárdonyi életének és életművének fontos korszakhatára volt az Egerbe való költözés (1897). Ez az az időszak, amikor nemcsak új alkotói közeget keresett a vidéki magányban, hanem új utakat, megoldásokat is kutatott. Bővült témavilága, új műfajokat próbált ki. Gárdonyi folyamatosan vizsgálta környezetét, nyitott maradt a társadalomra, annak változásaira, a modernség megérintette, és igazodni is próbált annak körülményeihez. Ez a nyitottság azonban pusztán csak szemlélődést jelentett, a megújulás alapos-csendes önújítási folyamat volt. Munkavégzése sokszor volt kísérletezés, olykor önmagával is ellentmondásba került.


Kutatások a regény megírásához Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. ZieglerMűve megírása előtt hosszas kutatómunkát folytatott. Elsősorban irodalmi forrásokhoz fordult. Tinódi Sebestyén Cronicájából a regényébe építette az Egervár viadaljáról szóló ének eseményeit. A bécsi levéltárban olvasta a XVI. századból való történelmi följegyzéseket. Érdeklődéssel tanulmányozta a tárgyi emlékeket is. Felkereste a Nemzeti Múzeum régiségtárát, majd a konstantinápolyi szultán-múzeumot. Az öltözködés korhű megjelenítéséhez a török kosztümkönyveket forgatta, és vizsgálta a fegyverzeteket, a hadviselés különböző módjait. Még Konstantinápolyba is elutazott, hogy saját maga is lássa a nevezetes héttornyú börtönt, a Jedikulát.A lelkiismeretes kutatómunka eredménye testet ölt a környezet részletes ábrázolásában és a szokások, a viselkedés, az öltözködés hiteles rajzában.


Az egri csillagok kiad sai

Az Egri csillagok kiadásai Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

Készítette:- Poroszlai Ramóna és

- Homoki Vivien


Az els kiad sa
Az első kiadása Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

  • Az Egri csillagokGárdonyi Géza 1899-től folytatásokban megjelenő, majd 1901-ben könyvben is kiadott regénye, az egyik legismertebb magyar történelmi regény. Az író maga e művét legjobb alkotásának tartotta.


Petepite Kiadó Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

2008

M-érték Kiadó

2004

Írásművek Kiadó

2010


Holnap Kiadó Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

2010

Holló és Társa Könyvkiadó

2008


Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

2007

Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó

1953


Új Platinus Könyvesház Kft Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

2005


Ut sz

UTÓSZÓ Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

Ezek voltak az Egri csillagok könyvborítói.


K sz tette fegyver ol via t th d lia 6 b oszt lyos tanul k

Korabeli újság készítése Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

Készítette: Fegyver Olívia

Tóth Délia

6.b osztályos tanulók


EGRI HÍRVIVŐ Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

Vigyázz, jönnek a törökök!


Vigy zat t r k veszedelem
Vigyázat, Török veszedelem!! Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

A Törökök Birodalom katonái Eger várának megtámadására készülnek! Ha nem szeretnének török kézre kerülni, akkor meneküljenek az Egri várba a gyerekek, az idősek és az asszonyok! A férfiak harcoljanak Dobó István oldalán, a török had ellen! 50-70 ezer fős török seregre lehet számítani,de Dobónak csak 2000 fős védőserege van! SEGÍTSENEK!!!


Jabb elt n s
Újabb eltűnés! Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

Újabb eltűnés történt!

Cecey Vicuskát és Bornemissza Gergőt el-

rabolták. A Mecsek egyik erdejében vesztek

el. Utoljára egy félszemű török, Jumurdzsák

szekerén látták őket. Aki megtalálja a két

gyermeket, Cecey Péternél jelentkezhet, 20

arany a jutalom. Kérjük, segítsenek!!


T r k s k zmond sok
Török Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Zieglerös közmondások

Törökökről szóló közmondások

  • Rossz szomszédság török átok. Megverte a törökök átka.

  • Eldicséri, mint török lova farkát.

  • Meglesz a törökök húsvétja.

  • Nem kerget a török.

  • Úgy bánik vele, mint török a rabjával.

  • Kialudná a törököt a várából.

  • Törököt fogott. Törököt fogtam, de nem ereszt.

  • Török, torok sok kárt tett az országban.

  • Úgy él, mint a török basa.

  • Úgy pöfékel mint a török basa.

  • Legyen rossz szomszédod.

  • Nyelvednek féke- fejednek mentsége.

  • Éhes tyúk álmában búzát lát.

  • Aki haraggal kél,kárral fekszik.

Török közmondások


Most j n a fekete leves
„Most jön a fekete leves.” Gárdony-Agárdpusztán. 1922. október 30-án halt meg Egerben. Ziegler

  • Most jön a fekete leves.

  • Magyarázat:

  • Érdekes, hogy a sziléziai idős németek még ismerik a mondást, hogy „most jön a fekete leves”, de nem tudják honnan jön. Nos , Szilézia sokáig az osztrák – magyar monarchiához tartozott. A török hódoltság idején a városok követeinek meg kellett jelenni az illetékes pasa előtt az évi adókivetés tudomásulvételére. Igen jól megvendégelték őket étellel-itallal. Végül is hozták a Magyarországon még akkor ismeretlen „fekete levest” (kávét). Akkor a pasa kijelentette, hogy ettünk-ittunk, de adót ennyit és ennyit kell fizetni!! Szóval most jön a rossz. Tőlünk került a messzi Sziléziába.


Humor

Két háromszéki székely Budán egy kocsmában iszogat. Már javában folyik a dolog, kezdenek dalolgatni, kezdnek hangosabbak is lenni... Egyszer megelégeli ezt a korcsmáros, és odaszól: - Kifelé innen, ha nem akarják,hogy megverjük magukat! A székely kérdezi: - Tük münköt, vagy münk tüktököt??? Erre odaszól a korcsmáros üzlettársa: - Hagyjad ezeket, biztos valami török vendégmunkások.

Jön az ellenség! Támadnak! - mondja a katona.- Hányan vannak?- 1001-en, parancsnok úr!- És honnan veszi, hogy pont 1001-en?- Hát jön egy ott legelöl, meg vagy ezren mögötte.

-Juszuf! Hol a feleségem?- Meghalt, uram!- Hogyhogy? Egy órával ezelőtt beszéltem vele!- Igen uram, de pár perce rászállt egy darázs és azt mondta, hogy üssem agyon!

- Juszuf, fejje meg a disznót!- Minek, uram?- Hogy disznósajtot csinálhassunk.

Fiatal katona levele:"Kedves édesanyám! Nagyon jól érzem magam itt, nincs semmire szükségem. De ha mégis csomagot akarna küldeni, akkor abban jól kösse meg a csirke lábát, nehogy felrúgja az üveg bort és elázzon az ötezres!"

Humor


Eger r gen s ma

EGER RÉGEN és MA iszogat. Már javában folyik a dolog, kezdenek dalolgatni, kezdnek hangosabbak is lenni...

Készítette: Nagy Ramóna

Petri Fanni


A v r
A VÁR iszogat. Már javában folyik a dolog, kezdenek dalolgatni, kezdnek hangosabbak is lenni...


A minaret
A MINARET iszogat. Már javában folyik a dolog, kezdenek dalolgatni, kezdnek hangosabbak is lenni...


A sz kesegyh z
A SZÉKESEGYHÁZ iszogat. Már javában folyik a dolog, kezdenek dalolgatni, kezdnek hangosabbak is lenni...


A dob t r
A DOBÓ TÉR iszogat. Már javában folyik a dolog, kezdenek dalolgatni, kezdnek hangosabbak is lenni...


A minorita templom
A MINORITA TEMPLOM iszogat. Már javában folyik a dolog, kezdenek dalolgatni, kezdnek hangosabbak is lenni...


K sz tette a 6 vfolyam c csoportja
Készítette a 6. évfolyam C csoportja iszogat. Már javában folyik a dolog, kezdenek dalolgatni, kezdnek hangosabbak is lenni...

Csenkei Sándor Fegyver Olívia

Elek Tímea Nagy Ramóna

Homoki Vivien Petri Fanni

Kapusi Kristóf Szilágyi Szabolcs

Nagy Katalin Tóth Délia

Petri Anita Tóth Zsófia

Poroszlai Ramóna Vadász Roland

Szabó Roberta Varga Alex

Tóth Ádám Vincze Viktória

Vad Judit

Csoportvezető pedagógus: Sáriné Péli Márta

Segítő pedagógus: Makráné Borbíró Eszter


ad