az rdek s rdekelts g szerepe s jelent s ge a kist rs gi fejleszt sek megval s t s ban
Download
Skip this Video
Download Presentation
AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 26

AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN - PowerPoint PPT Presentation


  • 87 Views
  • Uploaded on

AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN. Dr. Juhász Gábor. ELŐADÁS VÁZLAT. A közös érdekeltség kialakításának lehetséges módozatai Az érdekháló felvázolása és elemzése Konfliktusfeltárás és konfliktuskezelés

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN' - bond


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
az rdek s rdekelts g szerepe s jelent s ge a kist rs gi fejleszt sek megval s t s ban

AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Dr. Juhász Gábor

el ad s v zlat
ELŐADÁS VÁZLAT
  • A közös érdekeltség kialakításának lehetséges módozatai
  • Az érdekháló felvázolása és elemzése
  • Konfliktusfeltárás és konfliktuskezelés
  • A közösségfejlesztés szemlélete és gyakorlata
  • Az érdek aggregáció várható eredményei, pozitív hatásai
  • Összefoglalás
bevezet s
BEVEZETÉS
  • A kollektív javak létrehozására irányuló, a vidéki térségek népességmegtartó erejét fokozó különböző fejlesztések nélkülözhetetlen kiindulópontja a közös érdek alapján történő összehangolt cselekvés.
  • A kistérségi fejlesztési projektek a társadalmi és gazdasági szereplők célorientált, közös érdekeltséget megjelenítő együttműködési keretei között kerülnek kivitelezésre.
az rdek s rdekelts g kontextus ban megjelen strat giai c lok
AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG KONTEXTUSÁBAN MEGJELENŐ STRATÉGIAI CÉLOK
  • Igények, szükségletek, motivációk, érdekek és konfliktus-források feltárása (érdekstruktúra);
  • beavatkozási pontok, célok, módszerek és eszközök meghatározása;
  • érdekaggregáció elősegítése közös értékek, normák, igények, érdekek és célok, valamint az együttműködési lehetőségek felmutatásával, konfliktuskezelés;
az rdek s rdekelts g kontextus ban megjelen strat giai c lok1
AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG KONTEXTUSÁBAN MEGJELENŐ STRATÉGIAI CÉLOK
  • erőtér-, ill. erőforrás analízis és allokáció, valamint motivációs rendszer kialakítása a közös érdekeltség jegyében;
  • közösségfejlesztés;
  • kompetencia-analízis (feladatok, hatáskörök és felelősségi körök szintézise);
  • az együttműködést motiváló feltételek hosszú távon való fenntarthatóságának biztosítása.
az rdekh l felv zol sa s elemz se
AZ ÉRDEKHÁLÓ FELVÁZOLÁSA ÉS ELEMZÉSE
  • A környezeti feltételrendszerben megelevenedő érdekstruktúra sajátságos mintázatát adja a kistérségi keretek között létező társadalmi szövedéknek.
  • Az egyes érdekcsoportok definiálása, ezek bevonása már az előkészítési szakaszban fontos, hiszen e nélkül nem képzelhető el közös érdekeltség kialakulása.
a potenci lis rdekeltek elemz s nek c ljai s feladatai
A POTENCIÁLIS ÉRDEKELTEK ELEMZÉSÉNEK CÉLJAI ÉS FELADATAI
  • A társadalmi / gazdasági forrásbázis feltérképezése a szereplőkre figyelemmel;
  • információgyűjtés az egyes szereplők esetében felmerülő igények, szükségletek, elvárások és célok tekintetében;

- Koivunen és Langén (2003) alapján -

a potenci lis rdekeltek elemz s nek c ljai s feladatai1
A POTENCIÁLIS ÉRDEKELTEK ELEMZÉSÉNEK CÉLJAI ÉS FELADATAI
  • a potenciális résztvevők csoportosítása, kategorizálása sajátságos céljaik, érdekeik és erőforrásaik alapján részvételük lehetőségeit és korlátait nézve;
  • az érdekeltek között fennálló jelenlegi és további lehetséges konfliktusok-, valamint az együttműködést jelentő kapcsolódási pontok, lehetőségek azonosítása.

- Koivunen és Langén (2003) alapján -

konfliktusfelt r s s konfliktuskezel s
KONFLIKTUSFELTÁRÁS ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS
  • A közös érdekeltség kialakítása érdekében alkalmazott konfliktuskezelési akciók célja:

a kistérség gazdasági és társadalmi értelemben vett versenyképességének, hatékonyságának fokozása a különböző szereplők fejlesztési folyamatokba való bevonása, érdekeltté tétele révén.

konfliktusfelt r s s konfliktuskezel s1
KONFLIKTUSFELTÁRÁS ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS
  • A konfliktuskezelés alanyai:

Az egyes kistérségekben az

- önkormányzatok,

- a vállalkozások,

- a civil szervezetek és

- a magánszemélyek által létrehozott egyéb szerveződések alkotta hálózatok szereplői.

a medi ci l nyege
A MEDIÁCIÓ LÉNYEGE

Megállapodás elérése a felek között, amelyben szerepet játszik

  • a szereplők vitakultúrája,
  • kommunikációs készsége,
  • beállítódásaik milyensége,
  • a felvetett kérdésekhez, problémákhoz, a vitához, mint helyzethez való hozzáállásuk jellege,
  • konfliktustűrő-és kezelő képességük,
  • megegyezésre való törekvésük,
  • kompromisszumkészségük intenzitása.
a medi ci szakaszai
A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI
  • Akezdeti fázisban

az említett tényezőket veszi figyelembe a mediátor, amikor próbálkozásai a bizalmi légkör megteremtésére irányulnak elsősorban.

a medi ci szakaszai1
A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI
  • A második szakasz:

- a valós problémák feltárására, megfogal- mazására, valamint

- a különböző, ellentétes hozzáállásokat motiváló tényezők kézzelfoghatóvá tételére irányul.

- Ebben a fázisban a mediátor különös figyelmet szentel

    • a felek szükségleteinek, érdekeinek,
    • az azokat meghatározó értékeknek és normáknak, valamint
    • a problémák azonosításának, azok felekről történő „leválasztásának”.
a medi ci szakaszai2
A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI
  • Harmadik problémakezelési fázis:

- célja a közös megoldás(ok) keresése kölcsönös alkuk révén.

- Az alkudozás a közösnek ítélt igények, szükségletek és érdekek mentén indul meg, azaz:

a felek már nem a korábbi, az oppozíciót feltételező állásponton helyezkednek el egymáshoz képest, hanem egyfajta köztes, egymáshoz közelítő pozícióban.

a medi ci szakaszai3
A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI
  • Megoldás:

- amikor a felek számára egyformán hasznot hozó,

- a valós igényeket, szükségleteket és érdekeket egyaránt kielégítő megegyezésre kerül sor.

a medi ci szakaszai4
A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI
  • Érdekközösség, érdekaggregáció:

- a minden közreműködő számára elfogadható feltételeket visszatükröző megállapodás létrejötte,

- amelynek felmondása, megszegése már egyik félnek sem érdeke.

- A megállapodás betartásának biztosítékává, a hosszú távon való fenntarthatóság zálogává a kölcsönös érdekeltség válik.

a k z ss gfejleszt s szeml lete s gyakorlata
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZEMLÉLETE ÉS GYAKORLATA
  • Lényege:

- egy-egy település, kistérség lakói képessé váljanak arra, hogy

- a helyi erőforrások célorientált, optimális allokációja és

- külső források bevonása és felhasználása révén,

- közös érdekeltségi alapon javítsanak saját gazdasági és szociális feltételeiken.

a k z ss gfejleszt s szeml lete s gyakorlata1
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZEMLÉLETE ÉS GYAKORLATA
  • Kollektív tanulási folyamat:

- az alárendelt, a javaktól való megfosztottságot visszatükröző tudatot felváltja a lokális érdekekből táplálkozó tenni akarást megjelenítő állampolgári tudat;

- csökken a szereplők hatalomtól való függése, autonómiájuk, önálló érdekérvényesítési törekvéseik kereteit jelentős mértékben kibővíthetik;

a k z ss gfejleszt s szeml lete s gyakorlata2
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZEMLÉLETE ÉS GYAKORLATA
  • Kollektív tanulási folyamat:

- növekedik a résztvevők együttműködésben, partneri viszonylatokban való jártassága;

- fokozódik szolidaritás- és felelősség-érzetük;

- nő a problémamegoldó jártasságuk.

az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai
AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI
  • A kiindulási alapok, feltételek részletes vizsgálata révén
    • javul az együttműködők információkkal való ellátottsága, ami
    • mérsékli a kockázatokat,
    • biztonságosabb tervezést és kivitelezést (projekt megvalósítást) tesz lehetővé.
az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai1
AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI
  • Az igények, szükségletek, célok és érdekek, valamint

konfliktus-források pontos meghatározása hozzájárul:

    • a potenciális partnerek felismertetéséhez,
    • a köztük kialakításra kerülő,
    • közös érdekeltséget megjelenítő együttműködés, partnerség alapjainak megteremtéséhez.
az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai2
AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI
  • Lehetővé válik az erőforrások tervezése, optimális együttállásuk kialakítása.
  • Ezáltal a teljes kapacitáskihasználtság felé mozdul el a projekt.
az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai3
AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI
  • Konkréttá válnak a tevékenységek és a projektfázisok közti tartalmi-logikai összefüggések
    • a feladatok,
    • hatáskörök,
    • felelősségek,
    • kompetenciák

rendszerbe történő szervezésével.

az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai4
AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI
  • Ugyancsak lehetővé válik
    • a projekt megvalósítását befolyásoló kritikus tényezők beazonosítása,
    • kezelésük preventív jellegű megoldása.
az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai5
AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI
  • Követhetővé válnak az egymással párhuzamos folyó feladatok, projektek, ami a szinergia és a forráselosztás szempontjából válik fontossá.
  • Zökkenőmentessé válik a projektek megvalósításában közreműködő szereplők közti információáramlás, a belső és külső kommunikáció hatékonysága fokozódik.
  • Konzisztens keret jön létre a projekt nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez.
sszegz s
ÖSSZEGZÉS
  • Speciális intervenciókra van szükség, amelyek az önszerveződésre építve feltárják a lokális igényeket, szükségleteket, motivációkat és érdekeket, képesek mozgósítani, integrálni a rendelkezésre álló erőforrásokat, kapacitásokat;
  • A szereplők differenciált együttműködése a mediátor, valamint a közösségfejlesztő professzionalitása révén, minőségi többlet jelentkezik.
ad