Az rdek s rdekelts g szerepe s jelent s ge a kist rs gi fejleszt sek megval s t s ban
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 26

AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN PowerPoint PPT Presentation


  • 67 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN. Dr. Juhász Gábor. ELŐADÁS VÁZLAT. A közös érdekeltség kialakításának lehetséges módozatai Az érdekháló felvázolása és elemzése Konfliktusfeltárás és konfliktuskezelés

Download Presentation

AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Az rdek s rdekelts g szerepe s jelent s ge a kist rs gi fejleszt sek megval s t s ban

AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

Dr. Juhász Gábor


El ad s v zlat

ELŐADÁS VÁZLAT

  • A közös érdekeltség kialakításának lehetséges módozatai

  • Az érdekháló felvázolása és elemzése

  • Konfliktusfeltárás és konfliktuskezelés

  • A közösségfejlesztés szemlélete és gyakorlata

  • Az érdek aggregáció várható eredményei, pozitív hatásai

  • Összefoglalás


Bevezet s

BEVEZETÉS

  • A kollektív javak létrehozására irányuló, a vidéki térségek népességmegtartó erejét fokozó különböző fejlesztések nélkülözhetetlen kiindulópontja a közös érdek alapján történő összehangolt cselekvés.

  • A kistérségi fejlesztési projektek a társadalmi és gazdasági szereplők célorientált, közös érdekeltséget megjelenítő együttműködési keretei között kerülnek kivitelezésre.


Az rdek s rdekelts g kontextus ban megjelen strat giai c lok

AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG KONTEXTUSÁBAN MEGJELENŐ STRATÉGIAI CÉLOK

  • Igények, szükségletek, motivációk, érdekek és konfliktus-források feltárása (érdekstruktúra);

  • beavatkozási pontok, célok, módszerek és eszközök meghatározása;

  • érdekaggregáció elősegítése közös értékek, normák, igények, érdekek és célok, valamint az együttműködési lehetőségek felmutatásával, konfliktuskezelés;


Az rdek s rdekelts g kontextus ban megjelen strat giai c lok1

AZ ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG KONTEXTUSÁBAN MEGJELENŐ STRATÉGIAI CÉLOK

  • erőtér-, ill. erőforrás analízis és allokáció, valamint motivációs rendszer kialakítása a közös érdekeltség jegyében;

  • közösségfejlesztés;

  • kompetencia-analízis (feladatok, hatáskörök és felelősségi körök szintézise);

  • az együttműködést motiváló feltételek hosszú távon való fenntarthatóságának biztosítása.


Az rdekh l felv zol sa s elemz se

AZ ÉRDEKHÁLÓ FELVÁZOLÁSA ÉS ELEMZÉSE

  • A környezeti feltételrendszerben megelevenedő érdekstruktúra sajátságos mintázatát adja a kistérségi keretek között létező társadalmi szövedéknek.

  • Az egyes érdekcsoportok definiálása, ezek bevonása már az előkészítési szakaszban fontos, hiszen e nélkül nem képzelhető el közös érdekeltség kialakulása.


A potenci lis rdekeltek elemz s nek c ljai s feladatai

A POTENCIÁLIS ÉRDEKELTEK ELEMZÉSÉNEK CÉLJAI ÉS FELADATAI

  • A társadalmi / gazdasági forrásbázis feltérképezése a szereplőkre figyelemmel;

  • információgyűjtés az egyes szereplők esetében felmerülő igények, szükségletek, elvárások és célok tekintetében;

    - Koivunen és Langén (2003) alapján -


A potenci lis rdekeltek elemz s nek c ljai s feladatai1

A POTENCIÁLIS ÉRDEKELTEK ELEMZÉSÉNEK CÉLJAI ÉS FELADATAI

  • a potenciális résztvevők csoportosítása, kategorizálása sajátságos céljaik, érdekeik és erőforrásaik alapján részvételük lehetőségeit és korlátait nézve;

  • az érdekeltek között fennálló jelenlegi és további lehetséges konfliktusok-, valamint az együttműködést jelentő kapcsolódási pontok, lehetőségek azonosítása.

    - Koivunen és Langén (2003) alapján -


Konfliktusfelt r s s konfliktuskezel s

KONFLIKTUSFELTÁRÁS ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS

  • A közös érdekeltség kialakítása érdekében alkalmazott konfliktuskezelési akciók célja:

    a kistérség gazdasági és társadalmi értelemben vett versenyképességének, hatékonyságának fokozása a különböző szereplők fejlesztési folyamatokba való bevonása, érdekeltté tétele révén.


Konfliktusfelt r s s konfliktuskezel s1

KONFLIKTUSFELTÁRÁS ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS

  • A konfliktuskezelés alanyai:

    Az egyes kistérségekben az

    - önkormányzatok,

    - a vállalkozások,

    - a civil szervezetek és

    - a magánszemélyek által létrehozott egyéb szerveződések alkotta hálózatok szereplői.


A medi ci l nyege

A MEDIÁCIÓ LÉNYEGE

Megállapodás elérése a felek között, amelyben szerepet játszik

  • a szereplők vitakultúrája,

  • kommunikációs készsége,

  • beállítódásaik milyensége,

  • a felvetett kérdésekhez, problémákhoz, a vitához, mint helyzethez való hozzáállásuk jellege,

  • konfliktustűrő-és kezelő képességük,

  • megegyezésre való törekvésük,

  • kompromisszumkészségük intenzitása.


A medi ci szakaszai

A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI

  • Akezdeti fázisban

    az említett tényezőket veszi figyelembe a mediátor, amikor próbálkozásai a bizalmi légkör megteremtésére irányulnak elsősorban.


A medi ci szakaszai1

A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI

  • A második szakasz:

    - a valós problémák feltárására, megfogal- mazására, valamint

    - a különböző, ellentétes hozzáállásokat motiváló tényezők kézzelfoghatóvá tételére irányul.

    - Ebben a fázisban a mediátor különös figyelmet szentel

    • a felek szükségleteinek, érdekeinek,

    • az azokat meghatározó értékeknek és normáknak, valamint

    • a problémák azonosításának, azok felekről történő „leválasztásának”.


A medi ci szakaszai2

A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI

  • Harmadik problémakezelési fázis:

    - célja a közös megoldás(ok) keresése kölcsönös alkuk révén.

    - Az alkudozás a közösnek ítélt igények, szükségletek és érdekek mentén indul meg, azaz:

    a felek már nem a korábbi, az oppozíciót feltételező állásponton helyezkednek el egymáshoz képest, hanem egyfajta köztes, egymáshoz közelítő pozícióban.


A medi ci szakaszai3

A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI

  • Megoldás:

    - amikor a felek számára egyformán hasznot hozó,

    - a valós igényeket, szükségleteket és érdekeket egyaránt kielégítő megegyezésre kerül sor.


A medi ci szakaszai4

A MEDIÁCIÓ SZAKASZAI

  • Érdekközösség, érdekaggregáció:

    - a minden közreműködő számára elfogadható feltételeket visszatükröző megállapodás létrejötte,

    - amelynek felmondása, megszegése már egyik félnek sem érdeke.

    - A megállapodás betartásának biztosítékává, a hosszú távon való fenntarthatóság zálogává a kölcsönös érdekeltség válik.


A k z ss gfejleszt s szeml lete s gyakorlata

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZEMLÉLETE ÉS GYAKORLATA

  • Lényege:

    - egy-egy település, kistérség lakói képessé váljanak arra, hogy

    - a helyi erőforrások célorientált, optimális allokációja és

    - külső források bevonása és felhasználása révén,

    - közös érdekeltségi alapon javítsanak saját gazdasági és szociális feltételeiken.


A k z ss gfejleszt s szeml lete s gyakorlata1

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZEMLÉLETE ÉS GYAKORLATA

  • Kollektív tanulási folyamat:

    - az alárendelt, a javaktól való megfosztottságot visszatükröző tudatot felváltja a lokális érdekekből táplálkozó tenni akarást megjelenítő állampolgári tudat;

    - csökken a szereplők hatalomtól való függése, autonómiájuk, önálló érdekérvényesítési törekvéseik kereteit jelentős mértékben kibővíthetik;


A k z ss gfejleszt s szeml lete s gyakorlata2

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS SZEMLÉLETE ÉS GYAKORLATA

  • Kollektív tanulási folyamat:

    - növekedik a résztvevők együttműködésben, partneri viszonylatokban való jártassága;

    - fokozódik szolidaritás- és felelősség-érzetük;

    - nő a problémamegoldó jártasságuk.


Az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai

AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI

  • A kiindulási alapok, feltételek részletes vizsgálata révén

    • javul az együttműködők információkkal való ellátottsága, ami

    • mérsékli a kockázatokat,

    • biztonságosabb tervezést és kivitelezést (projekt megvalósítást) tesz lehetővé.


Az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai1

AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI

  • Az igények, szükségletek, célok és érdekek, valamint

    konfliktus-források pontos meghatározása hozzájárul:

    • a potenciális partnerek felismertetéséhez,

    • a köztük kialakításra kerülő,

    • közös érdekeltséget megjelenítő együttműködés, partnerség alapjainak megteremtéséhez.


Az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai2

AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI

  • Lehetővé válik az erőforrások tervezése, optimális együttállásuk kialakítása.

  • Ezáltal a teljes kapacitáskihasználtság felé mozdul el a projekt.


Az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai3

AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI

  • Konkréttá válnak a tevékenységek és a projektfázisok közti tartalmi-logikai összefüggések

    • a feladatok,

    • hatáskörök,

    • felelősségek,

    • kompetenciák

      rendszerbe történő szervezésével.


Az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai4

AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI

  • Ugyancsak lehetővé válik

    • a projekt megvalósítását befolyásoló kritikus tényezők beazonosítása,

    • kezelésük preventív jellegű megoldása.


Az rdekaggreg ci v rhat eredm nyei pozit v hat sai5

AZ ÉRDEKAGGREGÁCIÓ VÁRHATÓ EREDMÉNYEI, POZITÍV HATÁSAI

  • Követhetővé válnak az egymással párhuzamos folyó feladatok, projektek, ami a szinergia és a forráselosztás szempontjából válik fontossá.

  • Zökkenőmentessé válik a projektek megvalósításában közreműködő szereplők közti információáramlás, a belső és külső kommunikáció hatékonysága fokozódik.

  • Konzisztens keret jön létre a projekt nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez.


Sszegz s

ÖSSZEGZÉS

  • Speciális intervenciókra van szükség, amelyek az önszerveződésre építve feltárják a lokális igényeket, szükségleteket, motivációkat és érdekeket, képesek mozgósítani, integrálni a rendelkezésre álló erőforrásokat, kapacitásokat;

  • A szereplők differenciált együttműködése a mediátor, valamint a közösségfejlesztő professzionalitása révén, minőségi többlet jelentkezik.


  • Login