a l gz s lettana
Download
Skip this Video
Download Presentation
A LÉGZÉS ÉLETTANA

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 37

A LÉGZÉS ÉLETTANA - PowerPoint PPT Presentation


  • 369 Views
  • Uploaded on

A LÉGZÉS ÉLETTANA. Légzés. Légzés : az égést tápláló oxigén szállítása a szövetekbe és az égéstermék széndioxid eltávolítása a szövetekből. Külső légzés: légzőkészülékünk biztosítja, amely a légutakból és a tüdőből áll. A külső légzés két összetevője: a levegőcsere és a gázcsere.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A LÉGZÉS ÉLETTANA' - blake


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide2

Légzés

Légzés:az égést tápláló oxigén szállítása a szövetekbe és az égéstermék széndioxid eltávolítása a szövetekből

Külső légzés:légzőkészülékünk biztosítja, amely a légutakból és a tüdőből áll. A külső légzés két összetevője: a levegőcsere és a gázcsere.

Levegőcserepulmonális ventilláció BELÉGZÉS és KILÉGZÉS folyamata:

a levegő mozgása a környezetből a légutakon át a tüdőbe és a levegő mozgása a tüdőből a légutakon át a környezetbe

Gázcserepulmonális diffúzió

Az oxigén felvétele és széndioxid leadása a tüdő léghólyag (alveolus) falán át a levegő és a vér között.

Belső légzés

– gázcsere a szövetekben(szöveti légzés)

– gázcsere a vér és szövetek között

(oxigén távozik a vérből a szövetekbe és

széndioxid kerül a szövetekből a vérbe)

slide3

a levegő útja testünkben – LÉGZŐRENDSZER

ventillációLEVEGŐCSERE:

ORRnasus

GARATpharynx

GÉGElarynx

LÉGCSŐtrachea

HÖRGŐbronchus

1.jobb és bal főhörgő

2. jobb oldalon három lebenyhörgő, bal oldalon kettő

3. utána ismételten elágaznak

4. és így tovább sokszor

HÖRGŐCSKE

bronchiolus

LÉGHÓLYAG

alveolus

a t d s a mellkas mechanik ja
A TÜDŐ ÉS A MELLKAS MECHANIKÁJA
  • Vezető zóna (az első 16 oszlás)
  • Kicserélődési zóna – gázcsere
  • A gázkeverék mozgásának hajtóereje a nyomásgradiens
  • A légzésmechanikát befolyásoló tényezők
    • a tüdők összeesési (kollapszus) tendenciája
    • a mellkasfal tágulási tendenciája
slide5
Kollapszus tendencia
  • A légutak hámját vékony folyadékréteg borítja
  • A folyadék-gáz határon jelentős felületi feszültség keletkezik.
    • hörgőkben, hörgőcskékben (vastagabb fal) kollapszus tendencia nem érvényesül
    • alveolusokban az összeesési tendencia nagy (fal vékony)
  • A kollapszus tendenciát két tényező ellensúlyozza:
    • alveolusok interdependenciája
    • feszültséget csökkentő anyag - surfactant.
slide6

A mellkas tágulási tendenciája

  • A bordák helyzete és a mellkasfal szerkezete révén a mellkasnak nyugalmi állapotban tágulási tendenciája van.
  • Ha a mellkasfalat vagy a tüdőt sérülés éri, és levegő áramlik a virtuális térségbe, a két mellhártya lemeze elválik, a tüdő a sérült oldalon összeesik, a mellkas pedig kitágul. Ez az állapot a légmell(pneumothorax).
slide7

tüdő kollapszustendenciája

kiegyensúlyozza

a mellkasfal

tágulási tendenciáját

mell ri nyom s
MELLŰRI NYOMÁS

A mellhártyák közötti rés a mellhártyaűr, („pleuraűr”) - nyugodt kilégzés után az itt mért nyomás (Ppl) a légköri nyomásnál 2-4 Hgmm-rel kisebb

slide9

Szegycsont

Bordák

Rekesz-izom

Belégzés

Kilégzés

Nyugalom

Belégzés és kilégzés

Nyugalmi helyzetnek (légzési középhelyzet) a nyugodt kilégzés utáni állapot felel meg. Belégzéskor nő a mellkas és a tüdő térfogata, ezért a tüdőben a nyomás a külső légköri nyomás alá csökken, lehetővé téve a belégzést. Kilégzéskor csökken a mellkas és a tüdő térfogata, a növekvő nyomás hatására kiáramlik a levegő a tüdőből.

  • A mellkas térfogatváltozásának az okai:
  • Rekeszizom: Nyugalomban bedomborodik a mellkasba. Belégzéskor összehúzódik és laposabbá válik, ezáltal nő a mellkas térfogata. Kontrakciója a belégzés alatti térfogatnövekedés jelentős részéért (75%) felelős. Kilégzéskor passzív, elernyed és újra bedomborodik a bordák mögé.
slide10

A mellkas térfogatváltozásának az okai:

Belégzés alatt a külső bordaközi izmok kontrahálnak, a bordák megemelkednek, ezáltal nő a mellkas keresztmetszete (a szegycsont és a gerincoszlop távolsága) és a térfogata. Ez a tüdőben levő levegő nyomásának csökkenését okozza. Ezért a külső, nagyobb nyomású levegő a tüdőbe áramlik.

Kilégzéskor a külső bordaközi izmok passzívak, ellazulnak. Ezért a bordák lesüllyednek, a mellkasfal –rugalmassága folytán- eredeti helyzetébe tér vissza. Csökken a mellkas térfogata és a benne lévő levegő nyomása pedig nő. Kiáramlik a levegő a tüdőből.

slide11

Erőltetett kilégzés

A nyugodt kilégzés passzív folyamat. A belégzőizmok elernyedését követi.

Az erőltetett kilégzés izommunkát igényel, aktív folyamat. A belső bordaközi izmok, a hasizmok süllyesztik a bordákat.

Tudtad…?A mellüreg növelésében a rekeszizom és a bordaközi izmok különböző arányban vehetnek részt. Ennek alapján hasi (abdominális), vagy mellkasi (kosztális) légzést különböztetünk meg. A férfiak inkább az előbbi, a nők és a gyerekek inkább az utóbbi típusba sorolhatók. A különbség oka az izomzat tömegének és eloszlásának eltérése.

slide12

Légzési levegőtérfogatok 1.

Respirációs levegő (VT):nyugodt, normál légvétel esetén be- és kilélegzett levegő mennyisége 0,5 l.

Belégzési rezerv levegő (IRV):erőltetett belégzéskor (a VT-n túl) további 2,5 l levegő kerülhet a tüdőbe. Belégzési tartalék levegőnek is nevezik.

Kilégzési rezerv levegő (ERV):erőltetett kilégzéssel kb. 1 l levegő távozik a tüdőből. Kilégzési tartalék levegőnek is nevezik.

Vitál kapacitás (VC):átlagosan 4l. Értékét a légzési tartalékok és a respirációs levegő mennyisége együttesen adja meg.

Reziduális levegő (RV):erőltetett, fokozott kilégzés után a tüdő nem válik légtelenné, a benne maradó ún. maradék levegő térfogata kb. 1,5 l.

Funkcionális reziduális kapacitás (FRC):a respirációs levegő kilégzése után a tüdőben visszamarad kb. 2,5 l levegő.

Teljes tüdőkapacitás: az emberi tüdők átlagosan 5,5 l levegőt fogadhatnak be. (VC+RV)

slide13

Térfogat (l)

Belégzés

Idő

VT: normál légvétel= 0,5 l

IRV: belégzési tartalék= 2,5 l

ERV: kilégzési tartalék= 1,0 l

RV: maradék levegő= 1,5 l

FRC: funkcionális reziduális kapacitás= RV+ERV =2,5 l

VC: vitálkapacitás= VT+IRV+ERV= 4 l

Légzési levegőtérfogatok 2.

Tudtad…?A mellkas légzés alatti kitéréseit pletizmográfiásan, a légzőmozgásokat röntgenátvilágítással, a be- és kilélegzett levegőtérfogatokat spirometriával vizsgálják.

slide15

A légzési perctérfogat (VE) egy légvétel nagyságának (VT) és a légzésszámnak a szorzata (f):VE = VT´ f

A pihenő, nyugodt felnőtt ember légzése szabályos ritmusú,

automatizált, általában nem tudatosul. Neve: eupnoe.

Ekkor a respirációs levegőt lélegezzük be és ki.

A légzés frekvenciája 12-16 légvétel percenként.

A légzési perctérfogat 7-8 l.

A tüdő ventillációja (légzési perctérfogat)

slide16

Gázcsere (diffúzió) levegő és vér között

A gázcsere újratölti a vért oxigénnel és eltávolítja a vénás vérből a széndioxidot.

A folyamat a respirációs membránon keresztül történik, amely a léghólyag és a kapilláris falából áll.

.

slide17

GÁZTÖRVÉNYEKa gázcsere fizikai alapjai

Dalton törvény:

Egy gázkeverék nyomása megegyezik a keveréket alkotó egyes gázok (levegő=O2+N2+CO2) nyomásainak összességével, azaz parciális nyomásaival.

A parciális nyomást P-vel jelöljük az adott gáz előtt, pl. az oxigén parciális nyomását PO2-nek rövidítjük.

Henry törvény:

A gázok a parciális nyomásuk arányában oldódnak folyadékban. Az oldódás mértéke függ a hőmérséklettől és a folyadék minőségétől.

slide18

A levegőt alkotó gázok parciális nyomásai

wAtmoszférás nyomás a tengerszinten = 760 mmHg

wA levegő 79.04%-a nitrogén (N2); parciális nyomása (PN2) = 600.7 Hgmm (760 Hgmm´ 0.7904)

wA levegő 20.93%-a oxigén (O2); PO2 = 159.1 Hgmm

wA levegő 0.03%-a széndioxid; PCO2 = 0.2 Hgmm

slide19

Hogyan megy végbe a gázcsere?

Az alveolusban lévő levegő és a vérben oldott gázok parciális nyomása NYOMÁSGRÁDIENST hoz létre. Az egyes gázok közti nyomáskülönbségek passzív módon mozgatják a gázokat a respirációs membránon át. A gázok a nagyobb nyomású hely felől a kisebb nyomású hely felé áramlanak. Ezt nevezzük diffúziónak.

Milyen parciális nyomáskülönbségek vannak a levegő és vér gázok között?

levegő = PO2 + PCO2

159.1 + 000.2 Hgmm

vér = PO2 + PCO2

100.0 + 40.00 Hgmm

slide20

Parciális nyomás (Hgmm)

Gáz % LevegőAlveolus Artériás Vénás Diffúziósvérvér grádiens

Total 100.00 760.0 760 760 760 0

H2O 0.00 0.0 47 47 47 0

O2 20.93 159.1 105 100 40 60

CO2 0.03 0.2 40 40 46 6

N2 79.04 600.7 568 573 573 0

Gázok parciális nyomása tengerszinten

g zcsere a t d ben
Gázcsere a tüdőben
  • Külső légzés= oxigén felvétele és a széndioxid leadása a légköri levegő és a vér között= tüdőlégzés
slide23

Oxigén

  • vörösvértestek hemoglobinjához kötötten – 98%
  • a plazmában, oldott állapotban – 2%
hemoglobin szerkezete
Hemoglobin szerkezete
  • 4 alegységből áll
  • Alegység – polipeptidlánc + hem (vastartalmú porfrinszármazék)
  • Tetramért 2-2 azonos polipeptidlánc alkotja 2α, 2β
  • Vas két vegyértékű →reverzíbilisen köti az oxigént→Oxihemoglobin
  • Deoxigenált hemoglobin→Dezoxihemoglobin
hemoglobin oxig n tel tetts ge
Hemoglobin oxigén telítettsége
  • 0 és 20 Hgmm közötti a hemoglobin telítetlen
  • Emberi vérben 26 Hgmm-es oxigénnyomáson a hemoglobin fele telített
  • 40 Hgmm-es oxigénnyomás mellett (ez a jobb kamrai kevert vér nyomása) a telítettség kb. 75%-os.
  • Az alveoláris terekben 100 Hgmm-es nyomáson a saturáció 97-98%.
hemoglobin szatur ci j t befoly sol t nyez k
Hemoglobin szaturációját befolyásoló tényezők
  • CO2 - Bohr effektus.
    • Ez azzal magyarázható, hogy a CO2 a plazmában oldódik, és szénsav keletkezik. A szénsav labilis vegyület mely alkotóelemeire bomlik: H+ és HCO3-.
    • A H+ megjelenése fokozza a vér savasságát→a hemoglobinhoz kapcsolódó protonok csökkentik a Hb oxigénaffinitását
  • A hőmérséklet emelkedése (37-40 oC) jelentős desaturációt eredményez.
slide28
A negatív töltést tartalmazó 2,3 BPG-anion (2,3-bisz-foszfoglicerát-anion, glikolízis során képződik) a redukált hemoglobin β-alegységeihez kapcsolódik és csökkenti a Hb O2-affinitását.
  • Ha a 2,3 BPG-anion koncentráció 5 mmol/l alá csökken, hemoglobin oxigénaffinitása növekedik
  • Magzatban hiányzik
slide29

CO2

  • karbaminohemoglobin – 5%
  • a plazmában, oldott állapotban – 5%
  • bikarbonát – 90%
rendellenes hemoglobinok
Rendellenes hemoglobinok
  • Karbohemoglobin
    • Elégtelen égés
  • Methemoglobin
    • Reduktáz genetikai hibája
    • Hibás hemoglobinok
    • Ivóvíz nitráttal való szennyeződése
bels l gz s
Belső légzés
  • oxigén leadása és a széndioxid felvétele a vér és a szövetek között= sejt- vagy szövetlégzés
slide33

Összegzés

Külső és belső légzés

Az oxigén a vérben hemoglobinhoz kötődve szállítódik.

A hemoglobin oxigénszaturációja (telítettsége) csökken, ha csökken a PO2vagycsökken a pH (savasodás),vagy ha nő a hőmérséklet. Ezek a tényezők elősegítik az oxigénnek a szövetekbe történő leadását.

Az artériás vérben a hemoglobin oxigéntelítettsége általában 98%, amely magasabb, mint amire a szervezetnek szüksége van, így a oxigénszállító-kapacitás ritkán korlátozza a fizikai teljesítményt.

A széndioxid a vérben fizikailag oldott állapotban, vagy bikarbonát formájában, vagy hemoglobinhoz kötve szállítódik.

a l gz mozg sok eredete s szab lyoz sa
A LÉGZŐMOZGÁSOK EREDETE ÉS SZABÁLYOZÁSA
  • Idegi szabályozás
      • Nem tudatos, automatikus
  • Az automatikus légzőmozgásokat a nyúltagyi központok szabályozzák: belégző és kilégző központok
  • Gerincvelő nyaki szakaszában a rekeszizom működését, a háti-ágyéki szakaszban pedig a bordaközti izmok és a hasizmok működését szabályozó központok találhatók
  • A légvételek alapritmusát a nyúltagyi központok adják
  • A ki- és belégzés váltakozását a hídban levő pneumotaxikus és apneusztikus központ határozza meg, ebben szerepet játszanak az alveolusok falában levő mechanoreceptorok
    • légutak gyorsan adaptálódó receptorai, juxtakapilláris receptorok – tüdő extrém inflációja, hisztamin, prosztaglandin →hörgők szűkülése, nyáktermelés, gyors felületes légzés, köhögés

b. Tudatos – agykéreg - légzésfrekvencia, amplitúdó

slide36
II. Kémiai szabályozás

-Centrális kemoreceptorok – agytörzsben

-P CO2 növekedésére érzékenyek → agy-gerincvelői folyadékba diffundáló CO2 hidratálódik → H+ koncentráció növekedése → ventiláció fokozódása (artériás vér H+ koncentráció növekedésére nem érzékeny, vér/agygát miatt)

- adaptálódnak a magas P CO2

slide37

- Perifériás kemoreceptorok (fejosztóértörzs glomuszában, aorta) - artériás vér O2 és CO2 tenzió változását érzékelik, nem adaptálódnak a magas CO2 tenzióhoz

  • izommunkához és kóros viszonyokhoz való alkalmazkodásért felelősek
    • Krónikus ventilációs elégtelenség, a centrális receptorok adaptálódnak a magas CO2 tenzióhoz – ventilációt a periferikus receptorok váltják ki
    • Nem légzési acidózis – periferikus receptorok érzékelik a H+ növekedését, fokozódik a ventiláció, csökken a CO2 parciális nyomása, csökken a ventilációs inger →konfliktust a centrális receptorok adaptációja oldja, ritmikus légzés fenntartását biztosítja