A l gz s lettana
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 37

A LÉGZÉS ÉLETTANA PowerPoint PPT Presentation


  • 253 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A LÉGZÉS ÉLETTANA. Légzés. Légzés : az égést tápláló oxigén szállítása a szövetekbe és az égéstermék széndioxid eltávolítása a szövetekből. Külső légzés: légzőkészülékünk biztosítja, amely a légutakból és a tüdőből áll. A külső légzés két összetevője: a levegőcsere és a gázcsere.

Download Presentation

A LÉGZÉS ÉLETTANA

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A l gz s lettana

A LÉGZÉS ÉLETTANA


A l gz s lettana

Légzés

Légzés:az égést tápláló oxigén szállítása a szövetekbe és az égéstermék széndioxid eltávolítása a szövetekből

Külső légzés:légzőkészülékünk biztosítja, amely a légutakból és a tüdőből áll. A külső légzés két összetevője: a levegőcsere és a gázcsere.

Levegőcserepulmonális ventilláció BELÉGZÉS és KILÉGZÉS folyamata:

a levegő mozgása a környezetből a légutakon át a tüdőbe és a levegő mozgása a tüdőből a légutakon át a környezetbe

Gázcserepulmonális diffúzió

Az oxigén felvétele és széndioxid leadása a tüdő léghólyag (alveolus) falán át a levegő és a vér között.

Belső légzés

– gázcsere a szövetekben(szöveti légzés)

– gázcsere a vér és szövetek között

(oxigén távozik a vérből a szövetekbe és

széndioxid kerül a szövetekből a vérbe)


A l gz s lettana

a levegő útja testünkben – LÉGZŐRENDSZER

ventillációLEVEGŐCSERE:

ORRnasus

GARATpharynx

GÉGElarynx

LÉGCSŐtrachea

HÖRGŐbronchus

1.jobb és bal főhörgő

2. jobb oldalon három lebenyhörgő, bal oldalon kettő

3. utána ismételten elágaznak

4. és így tovább sokszor

HÖRGŐCSKE

bronchiolus

LÉGHÓLYAG

alveolus


A t d s a mellkas mechanik ja

A TÜDŐ ÉS A MELLKAS MECHANIKÁJA

  • Vezető zóna (az első 16 oszlás)

  • Kicserélődési zóna – gázcsere

  • A gázkeverék mozgásának hajtóereje a nyomásgradiens

  • A légzésmechanikát befolyásoló tényezők

    • a tüdők összeesési (kollapszus) tendenciája

    • a mellkasfal tágulási tendenciája


A l gz s lettana

Kollapszus tendencia

  • A légutak hámját vékony folyadékréteg borítja

  • A folyadék-gáz határon jelentős felületi feszültség keletkezik.

    • hörgőkben, hörgőcskékben (vastagabb fal) kollapszus tendencia nem érvényesül

    • alveolusokban az összeesési tendencia nagy (fal vékony)

  • A kollapszus tendenciát két tényező ellensúlyozza:

    • alveolusok interdependenciája

    • feszültséget csökkentő anyag - surfactant.


A l gz s lettana

A mellkas tágulási tendenciája

  • A bordák helyzete és a mellkasfal szerkezete révén a mellkasnak nyugalmi állapotban tágulási tendenciája van.

  • Ha a mellkasfalat vagy a tüdőt sérülés éri, és levegő áramlik a virtuális térségbe, a két mellhártya lemeze elválik, a tüdő a sérült oldalon összeesik, a mellkas pedig kitágul. Ez az állapot a légmell(pneumothorax).


A l gz s lettana

tüdő kollapszustendenciája

kiegyensúlyozza

a mellkasfal

tágulási tendenciáját


Mell ri nyom s

MELLŰRI NYOMÁS

A mellhártyák közötti rés a mellhártyaűr, („pleuraűr”) - nyugodt kilégzés után az itt mért nyomás (Ppl) a légköri nyomásnál 2-4 Hgmm-rel kisebb


A l gz s lettana

Szegycsont

Bordák

Rekesz-izom

Belégzés

Kilégzés

Nyugalom

Belégzés és kilégzés

Nyugalmi helyzetnek (légzési középhelyzet) a nyugodt kilégzés utáni állapot felel meg. Belégzéskor nő a mellkas és a tüdő térfogata, ezért a tüdőben a nyomás a külső légköri nyomás alá csökken, lehetővé téve a belégzést. Kilégzéskor csökken a mellkas és a tüdő térfogata, a növekvő nyomás hatására kiáramlik a levegő a tüdőből.

  • A mellkas térfogatváltozásának az okai:

  • Rekeszizom: Nyugalomban bedomborodik a mellkasba. Belégzéskor összehúzódik és laposabbá válik, ezáltal nő a mellkas térfogata. Kontrakciója a belégzés alatti térfogatnövekedés jelentős részéért (75%) felelős. Kilégzéskor passzív, elernyed és újra bedomborodik a bordák mögé.


A l gz s lettana

A mellkas térfogatváltozásának az okai:

Belégzés alatt a külső bordaközi izmok kontrahálnak, a bordák megemelkednek, ezáltal nő a mellkas keresztmetszete (a szegycsont és a gerincoszlop távolsága) és a térfogata. Ez a tüdőben levő levegő nyomásának csökkenését okozza. Ezért a külső, nagyobb nyomású levegő a tüdőbe áramlik.

Kilégzéskor a külső bordaközi izmok passzívak, ellazulnak. Ezért a bordák lesüllyednek, a mellkasfal –rugalmassága folytán- eredeti helyzetébe tér vissza. Csökken a mellkas térfogata és a benne lévő levegő nyomása pedig nő. Kiáramlik a levegő a tüdőből.


A l gz s lettana

Erőltetett kilégzés

A nyugodt kilégzés passzív folyamat. A belégzőizmok elernyedését követi.

Az erőltetett kilégzés izommunkát igényel, aktív folyamat. A belső bordaközi izmok, a hasizmok süllyesztik a bordákat.

Tudtad…?A mellüreg növelésében a rekeszizom és a bordaközi izmok különböző arányban vehetnek részt. Ennek alapján hasi (abdominális), vagy mellkasi (kosztális) légzést különböztetünk meg. A férfiak inkább az előbbi, a nők és a gyerekek inkább az utóbbi típusba sorolhatók. A különbség oka az izomzat tömegének és eloszlásának eltérése.


A l gz s lettana

Légzési levegőtérfogatok 1.

Respirációs levegő (VT):nyugodt, normál légvétel esetén be- és kilélegzett levegő mennyisége 0,5 l.

Belégzési rezerv levegő (IRV):erőltetett belégzéskor (a VT-n túl) további 2,5 l levegő kerülhet a tüdőbe. Belégzési tartalék levegőnek is nevezik.

Kilégzési rezerv levegő (ERV):erőltetett kilégzéssel kb. 1 l levegő távozik a tüdőből. Kilégzési tartalék levegőnek is nevezik.

Vitál kapacitás (VC):átlagosan 4l. Értékét a légzési tartalékok és a respirációs levegő mennyisége együttesen adja meg.

Reziduális levegő (RV):erőltetett, fokozott kilégzés után a tüdő nem válik légtelenné, a benne maradó ún. maradék levegő térfogata kb. 1,5 l.

Funkcionális reziduális kapacitás (FRC):a respirációs levegő kilégzése után a tüdőben visszamarad kb. 2,5 l levegő.

Teljes tüdőkapacitás: az emberi tüdők átlagosan 5,5 l levegőt fogadhatnak be. (VC+RV)


A l gz s lettana

Térfogat (l)

Belégzés

Idő

VT: normál légvétel= 0,5 l

IRV: belégzési tartalék= 2,5 l

ERV: kilégzési tartalék= 1,0 l

RV: maradék levegő= 1,5 l

FRC: funkcionális reziduális kapacitás= RV+ERV =2,5 l

VC: vitálkapacitás= VT+IRV+ERV= 4 l

Légzési levegőtérfogatok 2.

Tudtad…?A mellkas légzés alatti kitéréseit pletizmográfiásan, a légzőmozgásokat röntgenátvilágítással, a be- és kilélegzett levegőtérfogatokat spirometriával vizsgálják.


Spirometer

SPIROMETER


A l gz s lettana

A légzési perctérfogat (VE) egy légvétel nagyságának (VT) és a légzésszámnak a szorzata (f):VE = VT´ f

A pihenő, nyugodt felnőtt ember légzése szabályos ritmusú,

automatizált, általában nem tudatosul. Neve: eupnoe.

Ekkor a respirációs levegőt lélegezzük be és ki.

A légzés frekvenciája 12-16 légvétel percenként.

A légzési perctérfogat 7-8 l.

A tüdő ventillációja (légzési perctérfogat)


A l gz s lettana

Gázcsere (diffúzió) levegő és vér között

A gázcsere újratölti a vért oxigénnel és eltávolítja a vénás vérből a széndioxidot.

A folyamat a respirációs membránon keresztül történik, amely a léghólyag és a kapilláris falából áll.

.


A l gz s lettana

GÁZTÖRVÉNYEKa gázcsere fizikai alapjai

Dalton törvény:

Egy gázkeverék nyomása megegyezik a keveréket alkotó egyes gázok (levegő=O2+N2+CO2) nyomásainak összességével, azaz parciális nyomásaival.

A parciális nyomást P-vel jelöljük az adott gáz előtt, pl. az oxigén parciális nyomását PO2-nek rövidítjük.

Henry törvény:

A gázok a parciális nyomásuk arányában oldódnak folyadékban. Az oldódás mértéke függ a hőmérséklettől és a folyadék minőségétől.


A l gz s lettana

A levegőt alkotó gázok parciális nyomásai

wAtmoszférás nyomás a tengerszinten = 760 mmHg

wA levegő 79.04%-a nitrogén (N2); parciális nyomása (PN2) = 600.7 Hgmm (760 Hgmm´ 0.7904)

wA levegő 20.93%-a oxigén (O2); PO2 = 159.1 Hgmm

wA levegő 0.03%-a széndioxid; PCO2 = 0.2 Hgmm


A l gz s lettana

Hogyan megy végbe a gázcsere?

Az alveolusban lévő levegő és a vérben oldott gázok parciális nyomása NYOMÁSGRÁDIENST hoz létre. Az egyes gázok közti nyomáskülönbségek passzív módon mozgatják a gázokat a respirációs membránon át. A gázok a nagyobb nyomású hely felől a kisebb nyomású hely felé áramlanak. Ezt nevezzük diffúziónak.

Milyen parciális nyomáskülönbségek vannak a levegő és vér gázok között?

levegő= PO2+ PCO2

159.1+ 000.2 Hgmm

vér= PO2+ PCO2

100.0+ 40.00 Hgmm


A l gz s lettana

Parciális nyomás (Hgmm)

Gáz% LevegőAlveolusArtériásVénásDiffúziósvérvérgrádiens

Total100.00760.07607607600

H2O0.000.04747470

O220.93159.11051004060

CO20.030.24040466

N279.04600.75685735730

Gázok parciális nyomása tengerszinten


G zcsere a t d ben

Gázcsere a tüdőben

  • Külső légzés= oxigén felvétele és a széndioxid leadása a légköri levegő és a vér között= tüdőlégzés


L gz si g zok sz ll t sa

Légzési gázok szállítása


A l gz s lettana

Oxigén

  • vörösvértestek hemoglobinjához kötötten – 98%

  • a plazmában, oldott állapotban – 2%


Hemoglobin szerkezete

Hemoglobin szerkezete

  • 4 alegységből áll

  • Alegység – polipeptidlánc + hem (vastartalmú porfrinszármazék)

  • Tetramért 2-2 azonos polipeptidlánc alkotja 2α, 2β

  • Vas két vegyértékű →reverzíbilisen köti az oxigént→Oxihemoglobin

  • Deoxigenált hemoglobin→Dezoxihemoglobin


Hemoglobin oxig n tel tetts ge

Hemoglobin oxigén telítettsége

  • 0 és 20 Hgmm közötti a hemoglobin telítetlen

  • Emberi vérben 26 Hgmm-es oxigénnyomáson a hemoglobin fele telített

  • 40 Hgmm-es oxigénnyomás mellett (ez a jobb kamrai kevert vér nyomása) a telítettség kb. 75%-os.

  • Az alveoláris terekben 100 Hgmm-es nyomáson a saturáció 97-98%.


Hemoglobin szatur ci j t befoly sol t nyez k

Hemoglobin szaturációját befolyásoló tényezők

  • CO2 - Bohr effektus.

    • Ez azzal magyarázható, hogy a CO2 a plazmában oldódik, és szénsav keletkezik. A szénsav labilis vegyület mely alkotóelemeire bomlik: H+ és HCO3-.

    • A H+ megjelenése fokozza a vér savasságát→a hemoglobinhoz kapcsolódó protonok csökkentik a Hb oxigénaffinitását

  • A hőmérséklet emelkedése (37-40 oC) jelentős desaturációt eredményez.


A h m rs klet emelked se jelent s desatur ci t eredm nyez

A hőmérséklet emelkedése jelentős desaturációt eredményez.


A l gz s lettana

  • A negatív töltést tartalmazó 2,3 BPG-anion (2,3-bisz-foszfoglicerát-anion, glikolízis során képződik) a redukált hemoglobin β-alegységeihez kapcsolódik és csökkenti a Hb O2-affinitását.

  • Ha a 2,3 BPG-anion koncentráció 5 mmol/l alá csökken, hemoglobin oxigénaffinitása növekedik

  • Magzatban hiányzik


A l gz s lettana

CO2

  • karbaminohemoglobin – 5%

  • a plazmában, oldott állapotban – 5%

  • bikarbonát – 90%


Rendellenes hemoglobinok

Rendellenes hemoglobinok

  • Karbohemoglobin

    • Elégtelen égés

  • Methemoglobin

    • Reduktáz genetikai hibája

    • Hibás hemoglobinok

    • Ivóvíz nitráttal való szennyeződése


Bels l gz s

Belső légzés

  • oxigén leadása és a széndioxid felvétele a vér és a szövetek között= sejt- vagy szövetlégzés


A l gz s lettana

Összegzés

Külső és belső légzés

Az oxigén a vérben hemoglobinhoz kötődve szállítódik.

A hemoglobin oxigénszaturációja (telítettsége) csökken, ha csökken a PO2vagycsökken a pH (savasodás),vagy ha nő a hőmérséklet. Ezek a tényezők elősegítik az oxigénnek a szövetekbe történő leadását.

Az artériás vérben a hemoglobin oxigéntelítettsége általában 98%, amely magasabb, mint amire a szervezetnek szüksége van, így a oxigénszállító-kapacitás ritkán korlátozza a fizikai teljesítményt.

A széndioxid a vérben fizikailag oldott állapotban, vagy bikarbonát formájában, vagy hemoglobinhoz kötve szállítódik.


A l gz mozg sok eredete s szab lyoz sa

A LÉGZŐMOZGÁSOK EREDETE ÉS SZABÁLYOZÁSA

  • Idegi szabályozás

    • Nem tudatos, automatikus

  • Az automatikus légzőmozgásokat a nyúltagyi központok szabályozzák: belégző és kilégző központok

  • Gerincvelő nyaki szakaszában a rekeszizom működését, a háti-ágyéki szakaszban pedig a bordaközti izmok és a hasizmok működését szabályozó központok találhatók

  • A légvételek alapritmusát a nyúltagyi központok adják

  • A ki- és belégzés váltakozását a hídban levő pneumotaxikus és apneusztikus központ határozza meg, ebben szerepet játszanak az alveolusok falában levő mechanoreceptorok

    • légutak gyorsan adaptálódó receptorai, juxtakapilláris receptorok – tüdő extrém inflációja, hisztamin, prosztaglandin →hörgők szűkülése, nyáktermelés, gyors felületes légzés, köhögés

      b. Tudatos – agykéreg - légzésfrekvencia, amplitúdó


  • Agyt rzsi l gz k zpontok

    AGYTÖRZSI LÉGZŐKÖZPONTOK


    A l gz s lettana

    II. Kémiai szabályozás

    -Centrális kemoreceptorok – agytörzsben

    -P CO2 növekedésére érzékenyek → agy-gerincvelői folyadékba diffundáló CO2 hidratálódik → H+ koncentráció növekedése → ventiláció fokozódása (artériás vér H+ koncentráció növekedésére nem érzékeny, vér/agygát miatt)

    - adaptálódnak a magas P CO2


    A l gz s lettana

    • - Perifériás kemoreceptorok (fejosztóértörzs glomuszában, aorta) - artériás vér O2 és CO2 tenzióváltozását érzékelik, nem adaptálódnak a magas CO2 tenzióhoz

    • izommunkához és kóros viszonyokhoz való alkalmazkodásért felelősek

      • Krónikus ventilációs elégtelenség, a centrális receptorok adaptálódnak a magas CO2 tenzióhoz – ventilációt a periferikus receptorok váltják ki

      • Nem légzési acidózis – periferikus receptorok érzékelik a H+ növekedését, fokozódik a ventiláció, csökken a CO2 parciális nyomása, csökken a ventilációs inger →konfliktust a centrális receptorok adaptációja oldja, ritmikus légzés fenntartását biztosítja


  • Login