Download
1 / 20
200 likes | 272 Views
Fórum a regionális tudomány jövőjéről a Kárpát-medencében. A válság, mint lehetőség. A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is. A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak.
E N D
Fórum a regionális tudomány jövőjéről a Kárpát-medencében
A válság, mint lehetőség • A globális pénzügyi és gazdasági válság változást fog hozni – térségeinkben is. • A centrum/periféria viszony átrendeződhet, a depressziós térségek revitalizálódhatnak. • Új típusú együttműködések alakíthatók ki, valós szükségletek kielégítésére. • Innováció, fejlesztés az adott közösségekben és érdekében; a saját erőforrások hatékonyságának menedzselése az egyoldalú függőségi viszonyok elkerülésére. • Új, közös vidékfejlesztési politika: a vidék önálló problémamegoldó képességének növelésére.
A válság, mint lehetőség Várhatóan • felértékelődik az élelmiszer előállítása; • felértékelődik a szállítási költségek növekedése miatt a minőségi élelem helyben előállítása, regionális piacokra való szállítása; • a pénzhiány felértékeli a gazdasági együttműködést, az alternatív gazdasági modellek lehetőségét.
A válság, mint lehetőség Következmények: • szolgáltató munkahelyek vidéki telepítése; • decentralizált alternatív energiaforrások felértékelődése. Feltétel: • a hagyományos gazdálkodás helyett tudásalapú, korszerű, ökológiai szemléletű, komplex gazdálkodás kialakítása.
A válság, mint lehetőség • A nemzetállami reakciók, a protekcionizmus láthatóan nem megoldás. • Az elmúlt időben az EU-ban felerősödtek a harmonizációs törekvések. • Következményeként új lehetőség a közösségi alapokból az energiabiztonság, az információs technológiák támogatása.
Kihívások és válaszok Az időben előrehaladva különböző kihívásokkal szembesültünk a térségi együttműködésben: Kihívás Megoldás/válasz • Forráshiány Uniós források és lehetőségek megjelenése • Információhiány Információs napok elindítása 2007-ben (+ nemzeti tájékoztatás) • Bizalomhiány ez ma a legnagyobb kihívás, amelyre a válasz az együttműködések erősítése és új formák megtalálása (pl. EGTC), a mai helyzet igényli az érdekek egyeztetését
Kisebbségi közösségek és térségfejlesztés A kérdés specifikuma: • a fejlesztéspolitika, a területi együttműködés nem etnikai alapú, de a fejlesztések valamennyi ott élő közösség életlehetőségeit javíthatják; • vagyis nem a régiókat kell etnicizálni, hanem az etnikumokat regionalizálni; • a térségfejlesztés sikere érdekében elő kell mozdítani a régiók és az etnikumok közötti együttműködést, erősíteni kell a kommunikációt és a koordinációt.
Paradigmaváltás a nemzetpolitikában A nemzetpolitika új eleme 2006-tól a fejlesztéspolitika. Körülmények: • Új történelmi helyzet az EU térségbeli kibővülésével: a magyarság 90%-a azonos politikai, gazdasági, jogi közegben. • Az új helyzetben felértékelődik a lokalitás, a „helyi érték”. Előzmények: • Új koncepció: 2005-től szakmai megalapozás, majd 2006-ban politikai döntés a nemzetpolitika megújításáról. A támogatáspolitika megújítása és a fejlesztéspolitika, mint új elem beemelése a nemzetpolitikába. Cél: • A kisebbségi létből eredő hátrányok oldása. • Az egymás felé forduló régiók gazdasági kohéziójának erősítése, térségi szemlélet kialakítása. Intézkedések: • Új elemek: • Megújult támogatáspolitika • Fejlesztéspolitika • Szoros együttműködés a két terület között • Új intézményrendszer
Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika Az új koncepció megvalósításának első lépései: a közösségi szereplők bevonása 1. lépés Az információhiány leküzdése 2007-től: • Információ és tudásátadás a szomszédos országok magyar lakta területein az EU-s források felhasználására közösen létrehozandó intézményekről, ezek működéséről, a részvétel lehetőségeiről. Képzések Magyarországon. • Információs napok sorozata az érintett régiókban, városban, szellemitőke-transzfer. • A forráslehetőségek feltárása és bemutatása.
Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika Az új koncepció megvalósításának első lépései: a térségi tervezés kormányzati szintű erősítése 2. lépés • A fejlesztési koncepciók összehangolása a szomszédos országokkal a források minél eredményesebb hasznosulása érdekében. Ezek színterei az együttes kormányülések és a fejlesztéspolitikai kérdésekért felelős állami szervek szakmai konzultációi.
Kisebbségi közösségek és fejlesztéspolitika Az új koncepció megvalósításának első lépései: az európai területi együttműködés generálása, az EGTC-k 3. lépés 2008/2009-től A területi együttműködés minden formája megvalósítható az EGTC keretében: • Határokon átnyúló • Transznacionális • Régiók közötti együttműködés • Előzmények: • A területi együttműködések nem voltak hatékonyan megvalósíthatóak a szabályozás hiánya, az eltérő tagállami szabályozás miatt • A Régiók Bizottsága kezdeményezte az új eszköz bevezetését • Az új jogintézményt a 1082/2006/EK rendelet hozta létre • Előnyei: • Jogi személyiség • Az első közösségi szintű jogi eszköz • Több tagállamot érint úgy, hogy belső viszonyait nem a nemzetközi jog, hanem az EU jog szabályozza • Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva
A fejlesztéspolitikai téma megjelenése e nemzetközi kisebbségi dokumentumokban Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosának 2008. júniusi ajánlásai a nemzeti kisebbségek államközi kapcsolatokkal összefüggésben felmerülő kérdéseiről (az ún. Bolzanói Ajánlások) Új elem a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó dokumentumokban a térségi együttműködés, a fejlesztéspolitika témájának megjelenése. IV. 16. Az államok közötti, a nemzetközi határokon átnyúló együttműködésnek a baráti, kétoldalú és multilaterális kapcsolatok keretei között, valamint területi alapon, semmint etnikai alapokon kell folynia. A helyi és regionális hatóságok, valamint a kisebbségi önkormányzatok közötti, határokon átnyúló együttműködés elősegíti a toleranciát és a fellendülést, erősíti az államközi kapcsolatokat, és ösztönzi a kisebbségi kérdésekről folyó párbeszédet.
Az EGTC, mint új lehetőség Az EGTC előnyei: • Lehetséges tagok széles köre több tagállam résztvevőinek autonóm testülete • Saját költségvetéssel, • Saját szervezettel, • Saját szerződő képességgel. • Biztosítja a tagok egyenlő és demokratikus képviseletét. • Tagállamokon átívelő célok megvalósítására (min. 2 TÁ), de lehet 2 tagállam, 1 nem EU-s ország is • Hatékonyabb forráslehívás, szervezettebb együttműködési keret, egyenlő érdekérvényesítés, az EGTC a forrásokra önállóan pályázhat. Nem célja az eddigi eszközök kiváltása, új alternatíva.
Az EGTC, mint új lehetőség Cél: • Szomszédos települések határon belül és a határ két oldalán ua. a lehetőségekkel rendelkezhessenek. Pl. közös buszjárat vagy szennyvíztisztító, vagy közös intézmény létrehozása, párhuzamosságok feloldása Gyakorlati előny: • Lobbi az EU-nál – európai szereplőként lép fel a regionális és kohéziós politikában. • Többfajta szervezeti formában megvalósulhat – céltól függően. • Hosszú távú, közös stratégiai fejlesztések megvalósításához keret. Lehetséges modellek: • Területi együttműködési programok (ETE programok). • Közös finanszírozású projektek (területi együttműködéssel összefüggésben a Strukturális Alap keretében). • Egyéb, EU támogatással megvalósuló együttműködések (a területi együttműködés összefüggésében). • Nem EU-támogatással megvalósuló együttműködések.
