„Az EU, Oroszország és a közös szomszédság - eltérő tagállami súlypontok”

1. „Az EU, Oroszország és a közös szomszédság - eltérő tagállami súlypontok” Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet, projektvezető MeH-MTA stratégiai FÁK-kutatás, kormányzati fórum 2009. jún. 25.

2. A téma aktualitásai • EU-orosz kapcsolatok tartósan mélyponton • EU-orosz új megállapodás napirenden • EU-ukrán új megállapodás napirenden • Többi posztszovjet „PCA” lejárta • Keleti Partnerség program elindítása - 2009. május 8. • Közelmúlt posztszovjet konfliktusai • Magyar EU-elnökségi előkészületek

3. Téma komplexitása: EU- tagállamok - Oroszország-”Keleti Partnerség” • EU-orosz kapcsolatok egyik Achilles-sarka: köztes szomszédság ügye • Nem várható kiegyezés e kérdéskör megoldása nélkül • Nem várható előrelépés a tagállami álláspontok közeledése, kompromisszum találása nélkül sem (orosz megközelítés: bilateralista) (Peter Mandelson: ”nincs még egy ország, amely oly jól megvilágítaná különbözőségeinket, mint Oroszország”)

4. Az EU-orosz kapcsolatok története

5. EU-orosz kapcsolatok lejtmenetben – 2003-tól Okok: EU-oldaláról: • 2003 bővülés hatásai 1. – új tagállami hozadékok • Bővülés hatásai 2. – európai szomszédságpolitika (ENP) létrehozása a posztszovjet térséget is bevonva • Az orosz demokráciadeficitek tudatosodása Orosz oldalról: • Erősödő orosz gazdaság – növekvő orosz öntudat és nagyhatalmi ambíciók • Belső rendteremtés antidemokratikus elemekkel • Kezdeti putyini „europaizáció” vége • Idegenkedés az ENP-vel szemben

6. EU-tagállamok csoportjai • 2. Stratégiai partnerek – nagy tagállamok • 3. Barátságos pragmatisták – kisebb régi és új tagállamok • 4. Barátságtalan/ellenséges – régi és új tagállam-partnerek, nagyok és kicsik vegyesen (Leonard-Popescu: 1.”trójai falovak” ; 5.”hidegháborús harcosok” ; - 3-4. között átjárás belpolitika függően, különösen a KKE-i országokban!) Választóvonalak: érdekek versus európai értékek megértő-bevonó magatartás versus elítélő-távoltartó magatartás 2004:„Red lines” – keresése

7. Vizsgált országok • 1. Nagy tagállamok – meghatározó véleménnyel (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Románia) • 2. Közép-kelet-európai országok –új hozadékkal: Szlovákia, Csehország, Baltikum, Bulgária • „kakukktojások”: Ausztria, Finnország

8. Oroszországba irányuló uniós export tagállami megoszlásban, 2008-ban

9. Uniós import Oroszországból tagállami megoszlásban, 2008-ban

10. Az EU25-ök (EU*27-ek) és Oroszország közötti közvetlen tőkebefektetések

11. Legnagyobb külföldi tőkebefektetők Oroszországban 2009 márciusában, állományadatok alapján

12. Legnagyobb külföldi tőkebefektetők Oroszországban 2009 márciusában, FDI-állományadatok alapján

13. A szénhidrogénfüggőség mértéke tagállamonként, 2006

14. Stratégiai partnerek • Németország – „pragmatizmus az ÜZLETÉRT” („Oroszország modernizátora”) • Franciaország – érzelmi-kulturális töltetű, „megértő pragmatizmus” • Olaszország – „személyes kapcsolatokon keresztül erősödő pragmatizmus” (önkéntes hídszerep?) Közös: „Russia-first” policy, hidegháborús időkig visszanyúló jó kapcsolatok, történelmi terhek lezárására való képesség, intenzív és erősödő gazdasági szálak, energetikai kapcsolatok szorosabbra fűzése

15. Barátságos pragmatisták • Spanyolország – „megértő-udvarias pragmatista” • Ausztria – pragmatizmus energialábakon • Finnország – a felelősségteljes pragmatista (bevonó magatartás, tudás szerepe, környezeti szempontok) • Bulgária – „a szláv-ortodox közép-kelet-európai szövetséges” • ? Szlovákia – „speciális kapcsolatok”, 2009 gázkrízis részben felülírta a korábbi hozzáállást • ? Magyarország – „hullámzó kapcsolatrendszer” – gyakran Brüsszel-Moszkva párbeszéddel ellentétes amplitúdóval • Közös: jelentős mértékű orosz energiafüggőség, orosz piac vonzereje, hídszerepek?

16. (Barátságos-)barátságtalan partnerek • Nagy-Britannia – „az európai értékek védője” (korábban orosz oldalról stratégiai partner) • Csehország – „pragmatizmus, de nem minden áron” • Románia – „gyanakvó távoltartó” (Moldova ügye, fekete-tengeri együttműködés) • Lettország, Észtország … (Litvánia) – „a birodalom öleléséből menekülők”, szolidaritás a többi posztszovjet állammal • Lengyelország (- Litvánia) – „történelmileg terhelt, elszánt értékvédő” (fókuszban: európai posztszovjet ENP-országok) • Közös: távolságtartásra törő politikák, a többi posztszovjet ország ügyének előtérbe helyezése (kivétel: Cseho.) – „rivalizálás ügyvivői”, de szoros kereskedelmi kapcsolatok, gyakran erőteljes energetikai függőség, orosz tőkével szemben feltartóztató politika

17. A kétoldalú kapcsolatok hatása 1. a közös energiapolitikára • A stratégiai partnerek a közös európai energiapolitika megfúrói? –különalkuk, szoros vállalati összefonódások, a kölcsönös függőség orosz értelmezéséhez való alkalmazkodás, „unbundling” ellenzői (spanyol érdekesség: orosz szállításokkal lehetne diverzifikálni!) • A barátságtalan partnerek a közös energiapolitika legfőbb szorgalmazói, középpontban a diverzifikációs kérdéskör, függőség csökkentésének igénye, unbundlingra IGEN • Barátságos partnerek – gyakran ambivalens magatartás a közös energiapolitika kérdéskörében (versengő projektekben való párhuzamos részvétel) • MEGOLDÁS irányai?: • intézményes keretek fejlesztése, a „rule of law” érvényesülésére törekvés, de nem egyoldalúan, a feltételeket diktálva, hanem az orosz igényekkel, érdekekkel is számolva. • Oroszország tartós energiapartner marad! • Unión belüli regionális összeköttetések kialakítása, szolidaritás erősítése, Válság segíti-e a kompromisszumok meghozatalát? Rivalizálás helyett együttműködés!

18. 2009: Az EU új kezdeményezése - a Keleti Partnerség • Közös szomszédság valamennyi állama (Belorusszia is!) • Ukrán csomaghoz hasonló felajánlása (FT+, vízumkérdések stb.) • Energetika kiemelt terület • Multiplikátor hatás: grúz-orosz háború

19. A kétoldalú kapcsolatok hatása 2. a szomszédságpolitikára • Stratégiai partnerek: visszafogott célkitűzések az ENP-t illetően (Ukrajna ne kapjon tagsági ígéretet, Oroszországot nem kell ingerelni a közös szomszédságban, de „egyéb” módokon támogatják a közelebb vonás és hasonulás stratégiáját) • Barátságtalan partnerek: az ENP és a Keleti Partnerség legfőbb motorjai (lásd pl. cseh elnökség!), Ukrajna legjelentősebb támogatói, a közös szomszédság megszerzésért folyó küzdelem – kivétel: Nagy-Britannia: orosz érzékenységekre, érdekeltségekre tekintettel kell lenni! • Barátságos pragmatisták: ENP-hez való viszonyulást a földrajzi (etnikai) helyzet is befolyásolja (pl. Magyarország, Szlovákia), de inkább visszafogott célkitűzések MEGOLDÁS irányai: rivalizálás helyett együttműködési lehetőségek keresése a közös szomszédság ügyében, posztszovjet energiaügyekben is közös gondolkodás, Keleti Partnerséghez hasonló menetrendek kialakítása Oroszországgal, a két keretrendszer közelítése (szabadkereskedelem, jogharmonizáció?, vízumtárgyalások, határmenti együttműködések, multilaterális együttműködések szorgalmazása)

20. Konklúziók • Új KKE-tagállamok belépése jelentősen megterhelte a Brüsszel-Moszkva párbeszédet • Régiek gyakran nagyobb realitásérzékkel rendelkeznek (orosz érzékenységeket jobban érzékelik, követik) • De választóvonalak EU-n belül nemcsak földrajziak, újak és régiek közöttiek (értékek és érdekek harca – erősödőben 2003-tól) • EU-orosz kapcsolatok korábbi története: hullámzó kapcsolatrendszer, távolodó és együttműködú magatartás váltakozása • Várható egy újabb együttműködő szakasz – az „új megállapodás” időszaka? • szorgalmazói az EU-n belül • hozzájárulhat az USA-orosz kapcsolatok megújulása • Orosz hozzáállás is változhat – Oroszország „iránykövető” • EU-n belüli feltétele: • „red line”-ok megtalálása vagy egy új paradigmára való áttérés: „rule-of law” (feladni a „megváltoztatni” politikát, helyette tanulás-megismerés politikájára áttérni!) • Oroszország egyenrangú partnerként való elfogadása • megegyezés keresése a közös szomszédságról, amely az orosz érdekrendszeren belül felértékelődött

21. Köszönöm a figyelmet! zsludvig@vki.hu www.fakprojekt.hu