P nz gyi jog
Download
1 / 111

Pénzügyi Jog - PowerPoint PPT Presentation


  • 125 Views
  • Uploaded on

Pénzügyi Jog. Magyar államháztartási jog (2012). Az államháztartás fogalma. Az államháztartáson általában az állam gazdálkodását értjük , amelynek során az állam anyagi javakkal rendelkezik.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Pénzügyi Jog ' - bern


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
P nz gyi jog

Pénzügyi Jog

Magyar államháztartási jog (2012)


Az llamh ztart s fogalma
Az államháztartás fogalma

Az államháztartáson általában az állam gazdálkodását értjük, amelynek során az állam anyagi javakkal rendelkezik.

Az államháztartás a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítás állami feladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere.

Nem tartozik az államháztartás körébe: a monetáris politika, illetve az állam magánjogi jogviszonyai.


Az llamh ztart s alrendszerei 1
Az államháztartás alrendszerei (1)

Az államháztartás alrendszereinek száma és funkciója országonként és időben is eltérő lehet.

Ma a magyar államháztartás két alrendszerre tagolódik:

  • a központi alrendszerre,

  • önkormányzati alrendszerre.

    Az államháztartás központi alrendszerébe tartozik

    a) az állam,

    b) a központi költségvetési szerv,

    c) a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület, és

    d) a c) pont szerinti köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

    Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozik

    a) a helyi önkormányzat,

    b) a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: nemzetiségi önkormányzat),

    c) a jogi személyiségű társulás, a többcélú kistérségi társulás,

    d) a térségi fejlesztési tanács, és

    e) az a)-d) pontban foglaltak által irányított helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati, országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv.


Az llamh ztart s alrendszerei 2
Az államháztartás alrendszerei (2)

Központi alrendszer:

  • központi költségvetés

  • TB alapok

  • elkülönített állami pénzalapok

    Önkormányzati alrendszer



Az llamh ztart s funkci i ltal ban
Az államháztartás funkciói általában

Az államháztartás funkciói három fő szempontból különböztethetőek meg:

  • az állam által ellátott feladatok alapján,

  • az állam gazdasági szerepvállalása alapján,

  • az állami feladatellátás külső megjelenítési módja szerint.


Az llamh ztart s gazdas gpolitikai funkci i
Az államháztartás gazdaságpolitikai funkciói

Az ÁHT gazdaságpolitikai funkciónak három fő dimenzióját különböztetjük meg:

  • allokációs funkció,

  • redisztributív funkció,

  • stabilizácós funkció.

    + fejlesztési funkció

    + társadalompolitikai funkció


A k lts gvet si politika
A költségvetési politika

A költségvetési politikának – mint a gazdaságpolitika többi eszközének is – az a célja, hogy elősegítse a kiegyensúlyozott gazdasági növekedést.

Eszközei:

  • a költségvetési egyenleg (hiány, többlet)

  • a költségvetésbe bevont pénzek nagysága

  • a hiány finanszírozásának módja

  • a befizetések csökkentése vagy növelése

  • a kiadások csökkentése vagy növelése


Az llami feladatok
Az állami feladatok

Állami feladat: azon javak, szolgáltatások tartoznak ide, amelyeket az állam állami feladattá nyilvánít, mivel maga kíván azokról gondoskodni. Ennek köre szűkebb és tágabb is lehet, mint a közjavak objektív kategóriája.

Az állami feladat ellátásának módjai:

  • költségvetési szerv által

  • állami tulajdonú gazdálkodó szerv által

  • célvagyon létrehozatalával

  • a köz javára nyújtott szolgáltatások finanszírozásával

  • jövedelemtranszfert lebonyolító rendszer működtetésével

  • koncesszióba adással


A k lts gvet si hi ny llamad ss g
A költségvetési hiány, államadósság

A költségvetés az állam bevételeiből és kiadásaiból tevődik össze.

Ha a kiadások meghaladják a bevételeket akkor a költségvetésben hiány keletkezik.

A költségvetési hiány finanszírozása történhet:

  • bankoktól, vagy külföldről hitelfelvétellel,

  • értékpapírok (államkötvények) kibocsátásával,

  • a bevételek (adók) megemelésével.

    A költségvetésben meg kell állapítani a költségvetési bevételek és költségvetési kiadások különbözeteként a költségvetési többletet vagy hiányt (a továbbiakban együtt: költségvetési egyenleg).


A k lts gvet s fogalma
A költségvetés fogalma

A költségvetés az állam bevételeit és kiadásait teljes körűen tartalmazó, meghatározott időszakra vonatkozó jóváhagyott pénzügyi terv, illetve a tényleges kiadások és bevételek nyilvántartása.

Bevétel  kötelezettség

Kiadás  felhasználási jogosultság

Az Országgyűlés a költségvetési törvénnyelhatalmazza fel a Kormányt a költségvetésben előírt bevételek beszedésére és a kiadások teljesítésére (appropriáció).

A költségvetés a költségvetési évben teljesülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások előirányzott összegét tartalmazza (bevételi előirányzatok és kiadási előirányzatok). A bevételi előirányzatok azok teljesítésének kötelezettségét, a kiadási előirányzatok azok felhasználásának jogosultságát jelentik.


A k lts gvet s fogalma 2
A költségvetés fogalma 2.

A költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat pénzforgalmi szemléletben kell számba venni. A pénzforgalomban megvalósuló tételek mellett a Kormány rendeletében meghatározott pénzforgalommal nem járó kiegészítő tételeket is el kell számolni költségvetési bevételként vagy költségvetési kiadásként.

Költségvetési bevételek különösen

a) a közhatalmi - adók, illetékek, járulékok, hozzájárulások, bírságok, díjak, és más fizetési kötelezettségek - bevételek,

b) a közfeladatok ellátása során nyújtott közszolgáltatások ellenértékei,

c) az európai uniós forrásokból és az államháztartáson kívülről érkező támogatásokból származó bevételek,

d) e törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti vagyonnal kapcsolatos bevételek, és

e) a kapott kamatok.

Költségvetési kiadások különösen

a) a költségvetési szervek működési és felhalmozási kiadásai,

b) az államháztartáson kívül ellátott közfeladatok finanszírozásával kapcsolatos kiadások,

c) az európai uniós tagságból és más nemzetközi kötelezettségekből származó fizetési kötelezettségek,

d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból finanszírozott ellátások,

e) a nemzeti vagyonnal kapcsolatos kiadások, és

f) az államháztartás alrendszereinek adósságával kapcsolatos kiadások.


K lts gvet si t rv nyek
Költségvetési törvények

A hatályos magyar jogban költségvetési törvénynek tekintjük:

  • az éves költségvetési törvényeket,

  • a pótköltségvetési törvényeket,

  • az átmeneti gazdálkodásról szóló törvényt,

  • az elkülönített állami pénzalapok költségvetéseit

  • a társadalombiztosítási alapok költségvetéseit

  • a zárszámadási törvényeket.


K lts gvet si alapelvek
Költségvetési alapelvek

  • A költségvetési alapelvek azok a szabályok, amelyek betartása szükséges ahhoz, hogy a költségvetés megfelelően hozzájárulhasson az állami pénzügyek hatékony és demokratikus viteléhez.

  • Az alapelvek a költségvetési ciklus egészére kiterjednek, érintik a költségvetés előkészítését, elfogadását, végrehajtását és a végrehajtás ellenőrzését.


K lts gvet si alapelvek az alapt rv nyben s az llamh ztart si t rv nyben
Költségvetési alapelvek az Alaptörvényben és az államháztartási törvényben

  • költségvetés-készítési kötelezettség,

  • valódiság, megalapozottság

  • részletesség,

  • egységesség,

  • bruttó elszámolás,

  • éves költségvetés

  • átláthatóság,


K lts gvet s k sz t si k telezetts g
Költségvetés-készítési kötelezettség államháztartási törvényben

AT 36. cikk (1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.


A val dis g elve
A valódiság elve államháztartási törvényben

Követelményei:

  • az előirányzatokat a ténylegesen szándékolt célra használják fel,

  • az elszámolások a tényleges helyzetről adjanak képet,

  • bevételek  megalapozottság a terv tekintetében

  • kiadások  csak a szükséges, de megfelelően elégséges kiadások kerüljenek bele


A r szletess g elve
A részletesség elve államháztartási törvényben

A költségvetésben részletesen meg kell határozni (tagolás!) a kiadási előirányzatok jellegét és rendeltetését.

A kiadások jellege szerint lehet pl. személyi, dologi, beruházási, felújítási, stb.

A kiadások rendeltetése során konkrét célt kell megjelölni.


Az egys gess g elve
Az egységesség elve államháztartási törvényben

Az egységesség elve az jelenti, hogy az állam valamennyi pénzügyi műveletét egyetlen dokumentumba kell foglalni. Ebben együtt szerepelnek a kiadások, a bevételek és a garanciavállalások, egységes áttekintést biztosítva a részletekről és az egészről egyaránt.


A brutt elsz mol s elve
A bruttó elszámolás elve államháztartási törvényben

Az elvnek két dimenziója is van:

  • az egyik szerint az államháztartás minden bevétele minden kiadás forrásául szolgál,

  • a másik szerint a kiadásokat és a bevételeket teljes összegükben – beszámítás nélkül kell felvenni a költségvetésbe.


Az ves k lts gvet s elve
Az éves költségvetés elve államháztartási törvényben

Az államháztartás alrendszereiben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni.

  • a felhatalmazás mindig egy teljes évre szól,

  • a költségvetési év egybe esik a naptári évvel

  • a költségvetést előzetesen, a költségvetési év kezdete előtt kell jóváhagyni.


Az tl that s g elve
Az átláthatóság elve államháztartási törvényben

AT 36. cikk (2) A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel kell tartalmazniuk az állami kiadásokat és bevételeket.

AT 37. Cikk (1) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.


A felel s k lts gvet si politika
A felelős költségvetési politika államháztartási törvényben

  • A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény (2008. évi LXXV.)

  • Cél a költségvetés stabilizációja

  • Költségvetési tanács (makrogazdasági előrejelzése, módszertani ajánlás, jogalkotás költségvetési hatásainak prognosztizálása)

  • Elsődleges hiányt tiltja (adósságszolgálat nélkül)


A felel s k lts gvet si politika 2
A felelős költségvetési politika 2. államháztartási törvényben

36. Cikk (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.

(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

37. Cikk (3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne.


A felel s k lts gvet si politika 3
A felelős költségvetési politika 3. államháztartási törvényben

AT 37. cikk (4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.


K lts gvet si tan cs
Költségvetési Tanács államháztartási törvényben

AT 44. Cikk (1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.

(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében.

(3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.

(4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.

(5) A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.


K lts gvet si tan cs 2
Költségvetési Tanács 2. államháztartási törvényben

15. § (1) A Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) testületként eljárva vesz részt a központi költségvetésről szóló törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében.

(3) A Tanács tagjai önállóan alakítják ki véleményüket, álláspontjuk képviseletében egymástól függetlenek.

(4) Az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Tanács munkájában végzett tevékenysége nem érinti e szervezetek törvényben meghatározott feladatait. A Tanács és annak tagjaként eljáró személy által képviselt álláspont, meghozott döntés az Állami Számvevőszék elnökét és a Magyar Nemzeti Bank elnökét elnöki feladatainak ellátása során nem köti.


K lts gvet si tan cs 3
Költségvetési Tanács 3. államháztartási törvényben

23. § A Tanács

a) az Alaptörvény 44. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény tervezetéről,

b) dönt az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulásról,

c) véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával, továbbá az államháztartás helyzetével kapcsolatos bármely kérdésről,

d) félévente véleményt nyilvánít a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek felhasználásával kapcsolatos, vagy azzal összefüggő bármely kérdésről,

e) megállapítja a Tanács ügyrendjét.

24. § (1) A Kormány a központi költségvetésről szóló törvény tervezetét - ideértve a központi költségvetés bevételi vagy kiadási főösszegét megváltoztató, vagy a költségvetési hiány mértékét növelő módosítást is - (a továbbiakban: tervezet) részletes számításokkal alátámasztva, és a jogszabályváltozások költségvetési hatását bemutatva véleménynyilvánítás céljából megküldi a Tanácsnak, amely a tervezet kézhezvételét követő tíz napon belül a tervezetre vonatkozó véleményét megküldi a Kormány részére.

(2) A Tanács az (1) bekezdés szerinti véleményében a tervezetre észrevételeket tehet, valamint - ha a tervezettel kapcsolatban annak hitelességére vagy végrehajthatóságára vonatkozóan alapvető ellenvetései vannak - a tervezettel való egyet nem értését jelzi.

(3) A Kormány a tervezetet a Tanács véleményének kézhezvételét vagy - költségvetési tanácsi vélemény hiányában - az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően nyújthatja be az Országgyűlésnek.

(4) Ha a Tanács az (1) bekezdés szerinti határidőig egyet nem értését jelezte, a Kormány a tervezetet ismételten megtárgyalja, és azt követően nyújtja be az Országgyűlésnek.


A k lts gvet s szerkezete
A költségvetés szerkezete államháztartási törvényben

Aközponti költségvetés fejezetekre tagozódik. A fejezet a költségvetési tervezés, végrehajtás és beszámolás szempontjából önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége.

A költségvetési fejezetek költségvetési címekre, alcímekre tagozódnak.

A költségvetési fejezet saját kezelésű, nem a központi költségvetési szervekhez rendelt előirányzatai az ún. fejezeti kezelésű előirányzatok.

A költségvetési törvényben szereplő címek címrendet képeznek.

A költségvetés alapegységei az előirányzatok és a kiemelt előirányzatok.


A fejezetek
A fejezetek államháztartási törvényben

A fejezetrend jellemzői:

  • Viszonylag állandó

  • Szervezeti (miniszteriális) személetmód uralja

  • Az egyes hatalmi ágakat megtestesítő szervezetek önálló fejezetet alkotnak

  • Önálló fejezetet alkotnak a fontosabb államigazgatási szervek is.

  • Speciális esetben más, kisebb szervek is alkothatnak önálló fejezetet

  • Esetenként a funkcionális (tárgyi) szemléletmód is megjelenik.


A k lts gvet s fejezetrendje 2012
A költségvetés fejezetrendje (2012) államháztartási törvényben

I. ORSZÁGGYŰLÉS

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

VI. BÍRÓSÁGOK

VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI ÉS HELYBEN MARADÓ SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓJA

X. KÖZIGAZGATÁSI ÉS IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

XI. MINISZTERELNÖKSÉG

XII. VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM

XIV. BELÜGYMINISZTÉRIUM

XV. NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

XVI. NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL

XVII. NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM

XIX. UNIÓS FEJLESZTÉSEK

XX. NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL

XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

XXXIV. MAGYAR MŰVÉSZETI AKADÉMIA

XLI. ADÓSSÁGSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

XLII. A KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

XLIII. AZ ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

XLIV. A NEMZETI FÖLDALAPPAL KAPCSOLATOS BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK

LXIII. NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP

LXV. BETHLEN GÁBOR ALAP

LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP

LXVII. NEMZETI KULTURÁLIS ALAP

LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP

LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP

LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP

LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP


A k lts gvet si hi ny t bblet
A költségvetési hiány, többlet államháztartási törvényben

A magyar költségvetési jog korlátozottan megengedi a hiány tervezését.

A költségvetési törvény tartalmazza a hiány vagy a többlet összegét, rendelkezik a hiány finanszírozásáról, és a többlet felhasználásáról.

36. cikk

(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.

(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

37. cikk

(3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne.


A k lts gvet si tartal k
A költségvetési tartalék államháztartási törvényben

A költségvetési tartalék konkrét cél meghatározása nélküli kiadási előirányzat.

Nem tervezett kiadásokra lehet fordítani, célja, hogy adott esetben a korány gyorsan tudjon cselekedni.

A tartalékok között megkülönböztethetünk rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot, céltartalékot és fejezeti tartalékot.


Az orsz ggy l s r sz re fenntartott m dos t sok a k lts gvet sben
Az országgyűlés részére fenntartott módosítások a költségvetésben

Külön meg kell jelölni a költségvetési törvényben azokat az egyébként a kormány vagy a fejezet felügyeletéért felelős szerv hatáskörébe tartozó címeket, alcímeket, előirányzatokat, amelyek tekintetében az Országgyűlés fenntartja magának a jogot az előirányzatok év közbeni megváltoztatására.


Elt r s az el ir nyzatt l m dos t s n lk l
Eltérés az előirányzattól módosítás nélkül költségvetésben

A költségvetési törvényben meg kell jelölni azokat az előirányzatokat, amelyektől való eltérés nem igényel formális előirányzat módosítást.

Áht. 32. § A központi költségvetésről szóló törvény csak a következő költségvetési kiadások tekintetében adhat felhatalmazást előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül az eredeti előirányzaton felüli kiadás teljesítésére:

a) az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos költségvetési kiadás,

b) jogszabály által alanyi jogon összegszerűen megállapított, továbbá magánszemélyeket jogszabályban meghatározott feltételek alapján megillető támogatásokkal kapcsolatos költségvetési kiadás,

c) az állammal szemben folyamatban lévő peres ügyekkel és az állam által fizetendő kártérítésekkel, kártalanításokkal kapcsolatos költségvetési kiadás,

d) a Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési kiadás,

e) az állami kezességekkel, állami garanciákkal, állami viszontgaranciákkal, kiállítási garanciákkal és viszontgaranciákkal kapcsolatos költségvetési kiadás,

f) devizában teljesítendő költségvetési kiadás, az árfolyamváltozás hatásának mértékéig, és

g) adósságszolgálattal kapcsolatos kiadás.


K lts gvet si kezess gv llal sok
Költségvetési kezességvállalások költségvetésben

Az állam a közcélokat is szolgáló hitelfelvételek esetén kezességet vállalhat a hitel felvételéért.

Az állami kezességvállalást törvény is előírhatja, és a kormány egyedileg is dönthet a kezességvállalásról.

Látszólag nem kerül pénzbe, mégis előfordulhat, hogy az államnak helyt kell állnia. Ennek fedezetére a költségvetésben előirányzatot kell jóváhagyni.


A k zponti k lts gvet s kapcsolata a t bbi alrendszerrel
A központi költségvetés kapcsolata a többi alrendszerrel

Központi költségvetés: főköltségvetés

Egyazon jogszabályban a TB és az elkülönített alapok költségvetésével.

Központi költségvetés:

  • finanszírozhatja az alapokat,

  • a helyi önkormányzatoknak jelentős bevételeket juttat.

  • fizetési garanciájával működik a TB.

  • helyi önkormányzatok „csődje” esetén az alapszolgáltatásokat finanszírozza.


A k lts gvet si elj r s
A költségvetési eljárás alrendszerrel

A költségvetési eljárás magában foglalja:

  • az előkészítést első kormányzati szakasz

  • az elfogadást parlamenti szakasz

  • a végrehajtást második kormányzati szakasz

  • a végrehajtás ellenőrzését Országgyűlés, Állami Számvevőszék, KEHI


A nemzetgazdas gi miniszter illetve a korm ny tagjainak feladatai
A nemzetgazdasági miniszter, illetve a Kormány tagjainak feladatai

A nemzetgazdasági miniszter a költségvetés tervezésének, előkészítésének tényleges irányítója.

A nemzetgazdasági miniszternek a Kormányon belül a költségvetés előkészítését illetően speciális jogai vannak.

A miniszterek elkészítik az általuk irányított terület költségvetését, megtervezetik a bevételek és kiadások összegeit.


A k lts gvet s elk sz t s nek kulcsmozzanatai
A költségvetés elkészítésének kulcsmozzanatai feladatai

  • A költségvetési irányelvek meghatározása (nemzetgazdasági miniszter)

  • Az egyes területek költségvetési tervezeteinek elkészítése (miniszterek)

  • A nemzetgazdasági miniszter és az egyes miniszterek egyeztetése, alkuja

  • A fennmaradt nézeteltérések eldöntése

  • A költségvetési törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztése

  • A költségvetés elfogadása (Országgyűlés)


A k lts gvet s elk sz t s nek rendje
A költségvetés elkészítésének rendje feladatai

  • A nemzetgazdasági miniszter március 31-iga Kormány eléterjeszti a költségvetési politika fő irányait és a költségvetési tervezés fő kereteit meghatározó költségvetési irányelveket.

  • A Kormány szeptember 30-igbenyújtja az Országgyűlésnek költségvetési törvényjavaslatát, és az államháztartás helyzetét bemutató összefoglaló táblázatokat, mérlegeket, fejezeti részletező táblákat, indokolásokat

  • Az Országgyűlés november 30-ig (december 10-ig) összegszerűen meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási főösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét.

  • Az Országgyűlés – általában – december 31-ig elfogadja a költségvetést.


A parlamenti elj r s szab lyai
A parlamenti eljárás szabályai feladatai

A törvényjavaslat előkészítője és benyújtója a Kormány.

A javaslatot minden bizottság külön véleményezi, majd ezeket a költségvetési bizottság foglalja össze és terjeszti az Országgyűlés elé.

A költségvetés bevételeinek és kiadásainak fejezetenkénti összegére, főösszegére, továbbá a költségvetési hiány, illetve többlet mértékére, valamint a központi költségvetés általános tartalékának összegére kizárólag a Költségvetési bizottság nyújthat be módosító javaslatot.

November 30-ig: általános vita, majd részletes vita, majd döntés a fejezetenkénti főösszegekről.

Második szakasz: a vita már csak a főösszegeket nem érintő javaslatokról szól. Ez zárja le a végszavazás.

Végszavazás:

  • Általában december 31-ig megtörténik;

  • A megválasztott képviselők 50%-a plusz egy fő igen szavazata szükséges.


Az tmeneti gazd lkod sr l sz l t rv ny indemnit s
Az átmeneti gazdálkodásról szóló törvény (indemnitás)

Ha az Országgyűlés a költségvetési év kezdetéig nem fogadta el a költségvetést, akkor a Kormány alkotmányos értelemben nem jogosult a kiadások teljesítésére. E helyzet orvoslására szolgál az indemnitás konstrukciója:

Ha az Országgyűlés a költségvetési törvényt azon év január 1-ig, melyre szól, nem alkotta meg, a Kormány köteles haladéktalanul az átmeneti gazdálkodásról törvényjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszteni.

Hatályos volt 2011. december 31-ig!!


Az ex lex llapot
Az ex lex állapot (indemnitás)

Ha az Országgyűlés nem fogadta el a költségvetési törvényt, és az átmeneti gazdálkodásról sem alkotott törvényt, akkor az Alaptörvény egy általános felhatalmazást ad a Kormánynak:

AT 36. Cikk (7) Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.


A k z pt v tervez s
A középtávú tervezés (indemnitás)

29. § (1) A Kormány egyedi határozatban állapítja meg a központi költségvetés - a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított fejezetek szerinti bontású - bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét, amelyet az államháztartási és makrogazdasági folyamatok alakulása alapján szükség szerint aktualizál.


A k lts gvet s v grehajt s nak ltal nos k rd sei
A költségvetés végrehajtásának általános kérdései (indemnitás)

A költségvetés végrehajtása a kormány joga és felelőssége. Ezt a nemzetgazdasági miniszter koordinálja.

A költségvetési törvény nem keletkeztet pénzkövetelésre szóló jogokat és pénzfizetésre szóló kötelezettségeket, hanem a Kormány számára jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait.


A k lts gvet s elfogad s t k vet feladatok
A költségvetés elfogadását követő feladatok (indemnitás)

28. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályokat - a Kormány rendeletében foglaltak figyelembevételével - a költségvetési év február 15-éig az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében szabályozza, a jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével belső szabályzatban állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító szerv vezetője - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szabályzatot ad ki.


A k lts gvet si el ir nyzatok t pusai
A költségvetési előirányzatok típusai (indemnitás)

Limitatív előirányzatok: a kifizetések felső határát határozzák meg, túllépésük szankcióval jár.

Becsült előirányzat: ezek általában konkrét jogokhoz, vagy kötelezettségekhez kapcsolódnak, befolyásolásukra a Kormánynak nincs igazán lehetősége.


Elt r s az el ir nyzatokt l
Eltérés az előirányzatoktól (indemnitás)

A kiadási előirányzatok nem felhasználási kötelezettséget, hanem jogosultságot jelentenek (limitatív előirányzat).

A bevételi előirányzatok becsült előirányzatok, amelyek teljesítendők.

A bevételi előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül is túlteljesíthetők.

A kiadási előirányzatok általában nem léphetők túl. Egyes kiadási előirányzatok előirányzat-módosítás nélkül mégistúlléphetők.


Az elemi k lts gvet s
Az elemi költségvetés (indemnitás)

A költségvetés végrehajtása a költségvetési szervek működése révén valósul meg.

A költségvetési szervek saját költségvetésük alapján működnek. Ezek részletes költségvetését a költségvetési törvény alapján a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője állapítja meg.


K telezetts gv llal si s kifizet si el ir nyzatok
Kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok (indemnitás)

A kötelezettségvállalás és a kifizetés különbözik egymástól.

Kötelezettségvállalási felhatalmazás: adott összeghatáron belüli kötelezettségvállalásra való költségvetési felhatalmazást jelent.

Kifizetési felhatalmazás: annak az összegnek a meghatározása, amely az adott évben az adott célra kifizethető.


K telezetts gv llal sok
Kötelezettségvállalások (indemnitás)

36. § (1) A 32. §-ban és az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más, a fizetési kötelezettség összegét vagy az összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség minősül.

(3) A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére történő kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi teljesítésnek - a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel - legkésőbb a költségvetési év december 31-éig meg kell történnie.


K telezetts gv llal s utalv nyoz s
Kötelezettségvállalás, utalványozás (indemnitás)

A kifizetési előirányzatok akkor válnak tényleges pénzfizetéssé, amikor egy adott költségvetési szerv feladata teljesítéséhez árut, vagy szolgáltatást vásárol, bért fizet, támogatást nyújt, stb.

Kötelezettségvállalásra a költségvetési szerv nevében csak annak vezetője jogosult (átruházható).

Csak írásban és az illetékes gazdasági vezető ellenjegyzésével.

A szolgáltatás teljesítésének igazolása alapján a kifizetés teljesítését érvényesíteni kell.

Utalványozásra, vagyis a kiadás teljesítésének elrendelésére a költségvetési szerv vezetője jogosult (átruházható).

Végül az utalványt is ellenjegyeztetni kell.


Tcsoportos t s a k lts gvet s m dos t sa
Átcsoportosítás, a költségvetés módosítása (indemnitás)

Átcsoportosítás: egyik előirányzat növelése egy másik előirányzat azonos összegű egyidejű csökkentése mellett történik.

17. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben a bevételi és kiadási előirányzatok központi kezelésű előirányzatként, fejezeti kezelésű előirányzatként, elkülönített állami pénzalapok előirányzataiként, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzataiként vagy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiként jelennek meg.

(2) A központi kezelésű előirányzatok - a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivételekkel - az állam nevében beszedendő költségvetési bevételek és teljesítendő költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezetet irányító szerv sajátos szakmai, ágazati feladatai ellátása, vagy az államnak a fejezethez tartozó költségvetési szervek tevékenységével kapcsolatban felmerülő, illetve szakmailag ahhoz kapcsolódó sajátos kötelezettségei teljesítése során felmerülő költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgálnak.

30. § (1) Az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása lehet csak az adott költségvetési évben érvényesülő (a továbbiakban: egyszeri) vagy a költségvetési éven túl tartósan érvényesülő (a továbbiakban: tartós).

31. § (1) A központi kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatait módosítani kell, ha az adott költségvetési bevételre vonatkozó jogszabályi előírások év közben változnak.

(4) A központi kezelésű előirányzatok előirányzatai módosítására az Országgyűlés jogosult.

33. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosításra, valamint a címrend módosítására, kiegészítésére - a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek kivételével - a Kormány egyedi határozatban jogosult. A Kormány a címrend változásáról a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: zárszámadási törvényjavaslat) indokolásában beszámol.


Tcsoportos t s 2
Átcsoportosítás 2. (indemnitás)

33. § (2) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében foglalt esetekben a költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcím-csoportot, jogcímet hozhat létre.

(3) A fejezetet irányító szerv a fejezeten belül a költségvetési szervek előirányzatai terhére átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban szükséges.

(4) A fejezetet irányító szerv - a 32. § b)-g) pontja szerinti előirányzatok kivételével - a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére - a Kormány irányítása alá tartozó fejezet esetén az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével - a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre, ha a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatain megtakarítás keletkezik, vagy az átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges.

(5) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzatok terhére más fejezethez tartozó címekhez, alcímekhez a fejezetet irányító szerv hatáskörében átcsoportosítást hajthat végre, ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére pályázati úton elnyert költségvetési támogatás biztosításával, vagy az európai uniós források felhasználásával kapcsolatban szükséges.


A tartal k felhaszn l sa
A tartalék felhasználása (indemnitás)

21. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető költségvetési kiadásokra és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó költségvetési bevételek pótlására.

(2) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem lehet több a központi költségvetésről szóló törvény kiadási főösszegének 2%-ánál, és nem lehet kevesebb 0,5%-ánál.

(3) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére - az éves hatást tekintve - annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.

(4) A céltartalék olyan, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzat, amely évközi kormányzati intézkedés fedezetéül szolgál, és amelynek célját és rendeltetését egyidejűleg meghatározták, azonban az előirányzat felhasználásának fejezet, cím, alcím szerinti megoszlása a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásakor még nem ismert.

(5) Ha a központi költségvetésről szóló törvény - ide nem értve a fejezeti általános tartalékot - az (1)-(4) bekezdésben foglaltakon kívül más tartalék létrehozásáról rendelkezik, a központi költségvetésről szóló törvényben meg kell határozni a tartalék célját, felhasználásának módját és feltételeit.

(6) A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában az e § szerinti tartalékok felhasználásáról a Kormány egyedi határozatban rendelkezik.


El ir nyzat cs kkent s z rol s t rl s
Előirányzat csökkentés, zárolás, törlés (indemnitás)

A bevételi előirányzatok elmaradása, illetve más kiadások túlteljesülése, illetve a belső tételek egyenlegének tárgyévet megelőző költségvetési törvényben előírt követelményétől való eltérés esetén a kiadási előirányzatok jogszabályi előírások alapján csökkenthetők, zárolhatók, illetve törölhetők.

A csökkentés az előirányzat összegének mérséklése az adott költségvetési évre vonatkozóan.

A zárolás az előirányzat egy része vagy egésze adott költségvetési évi felhasználásának időleges, feltételhez kötött korlátozása, felfüggesztése.

A törlés az előirányzat felhasználásáról történő végleges lemondás az adott költségvetési évre vonatkozóan.


A vesz lyhelyzet
A veszélyhelyzet (indemnitás)

Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében a Kormány az államháztartás körében átmeneti – az Áht. rendelkezéseitől eltérő - intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia.


A kincst ri rendszer
A kincstári rendszer (indemnitás)

75. § Az államháztartás alrendszerei költségvetése végrehajtásának pénzügyi lebonyolításával és finanszírozásával összefüggő, központi kezelést igénylő feladatait a kincstár és az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) látja el.

(2) A kincstár feladatai ellátása érdekében jogosult

a) törvényben meghatározott körben, mértékben és célra pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására, ideértve a fizetési számla vezetését és a készpénz nélküli fizetési forgalom lebonyolítását is,

b) elektronikus pénz kibocsátására,

c) az állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tekintetében egyes befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére,

d) a kincstári körbe tartozók esetén díjazás ellenében a kárpótlási jegyek őrzésével és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására, és

e) olyan fizetési eszköz alkalmazására, amely birtokosa rendelkezhet a számla-követeléséről, és ezáltal más számára fizetést teljesíthet, amely rendszerint személyazonosító kód, illetve más hasonló azonosító használatához kötött, ilyen különösen a számla-követelésről való rendelkezést a telefon vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz (távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz).


Kincst ri egys ges sz mla
Kincstári egységes számla (indemnitás)

A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál Kincstári Egységes Számla elnevezésű számlával rendelkezik. A kincstár a Magyar Nemzeti Banknál devizaszámlát nyithat, és azon az e törvényben meghatározott tevékenységével kapcsolatban megszerzett devizát tarthatja és használhatja fel.

A Kincstári Egységes Számla a kincstári kör fizetési-számlavezetési tevékenységgel összefüggő pénzforgaloma lebonyolítását szolgálja.


Kincst ri k r sz ml k
Kincstári kör, számlák (indemnitás)

79. § (1) A kincstári elszámolások körébe az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek és előirányzatok pénzforgalma (a továbbiakban együtt: kincstári kör) tartozik. A kincstári kör fizetési számlái - az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv dolgozói lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla, a nemzetbiztonsági szolgálatok alapfeladatai ellátásához szükséges speciális kiadások teljesítéséhez szükséges számla, és a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - kizárólag a kincstárnál vezethetők.

(2) A kincstárban fizetési számlát kötelesek vezetni

a) a térségi fejlesztési tanácsok,

b) a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai,

c) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa,

d) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,

e) az MNV Zrt.,

f) a DiákhitelKözpont Zrt.,

g) a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap,

h) a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.,

i) az Országgyűlés, a Kormány és a megyei önkormányzatok által alapított közalapítványok, és

j) az olyan nonprofit gazdasági társaságok, amelyekben az állam legalább többségi befolyással rendelkezik

[az a)-j) pont a továbbiakban együtt: kincstári körön kívüli számlatulajdonosok].

(3) A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok - a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kivételével - hitelintézetnél forintban vezetett fizetési számlával - az általuk foglalkoztatott személyek lakásépítésének, lakásvásárlásának munkáltatói támogatására szolgáló számla kivételével - nem rendelkezhetnek. A kincstári körön kívüli számlatulajdonosok - a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok önkormányzati hivatalai kivételével - átmenetileg szabad pénzeszközeiket a kincstár által értékesített, értékpapírszámlán, értékpapír-letéti számlán nyilvántartott állampapírok vásárlásával hasznosíthatják.


Sz mlavezet s az llamh ztart s nkorm nyzati alrendszer ben
Számlavezetés az államháztartás önkormányzati alrendszerében

84. § (1) A megyei önkormányzat kivételével a helyi önkormányzat, az országos nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás és a jogi személyiségű társulás fizetési számláját választása alapján egy belföldi hitelintézet vagy a kincstár vezeti.


A k lts gvet si ellen rz s ltal nos k rd sei
A költségvetési ellenőrzés általános kérdései alrendszerében

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése:

  • főszabályként utólagos, az adott költségvetési év utáni tevékenység,

  • egyrészt megnyilvánul az Országgyűlés törvényhozási aktusában zárszámadás

  • másrészt tartalmaz(hat) konkrét ellenőrzési formákat is  pl. Állami Számvevőszék, KEHI, NFM TVI, VM TVI

  • harmadrészt: makroszinten: Költségvetési Tanács


A z rsz mad s fogalma
A zárszámadás fogalma alrendszerében

A költségvetést az Országgyűlés fogadja el  annak végrehajtását is – közvetlenül – ellenőrizheti.

A zárszámadás tartalmazza a költségvetés végrehajtásának tényeit, a tervezett és megvalósult bevételek és kiadások összevetését.


A z rsz mad s elfogad sa
A zárszámadás elfogadása alrendszerében

A zárszámadás elfogadása mindig a költségvetési év lezárása után történik.

A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követően nyolc hónapon belül terjeszti az Országgyűlés elé.

A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés elé történő terjesztést megelőzően két hónappal benyújtja az Állami Számvevőszéknek.

A zárszámadási törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.


Az llami sz mvev sz k
Az Állami Számvevőszék alrendszerében

43. cikk

(1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.

(2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg.

(3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.

(4) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.


A sz mvev sz ki ellen rz s
A számvevőszéki ellenőrzés alrendszerében

A számvevőszéki ellenőrzés keretében az Állami Számvevőszék az államháztartás forrásainak, azok felhasználásának és a vagyonnal való gazdálkodásának az ellenőrzését végzi.

Az ÁSZ általános hatáskörű ellenőrző szerv, amely kizárólag az Országgyűlésnek van alárendelve. A kormány nem utasíthatja, de kérésére eseti ellenőrzést végezhet.


Az sz feladatai
Az ÁSZ feladatai alrendszerében

Az Állami Számvevőszék ellenőrzi

  • az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét.

  • a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok, továbbá ezek társulásai gazdálkodását.

  • központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél.

    Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő átutalását - vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.


Az Állami Számvevőszék ellenőrzi alrendszerében

  • az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását;

  • ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását.

  • a központi költségvetés, TB alapok, elkülönített alapok végrehajtásáról készített zárszámadást.

  • az adóhatóságok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét.

  • ellenőrzi az MNB gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy az MNB a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatának megfelelően működik-e.

  • törvényességi szempontok szerint ellenőrzi

    a) a pártok gazdálkodását,

    b) a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználását,

    c) az egyházak részére, továbbá az általuk fenntartott, illetve működtetett intézmények és szervezetek részére az államháztartásból juttatott normatív és meghatározott célra biztosított támogatás felhasználását, valamint

    d) a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait.


Az sz ellen rz se
Az ÁSZ ellenőrzése alrendszerében

23. § (1) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza.

(2) Az Állami Számvevőszék jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatók, vagy a hozzá érkezett tájékoztatási célú információk, jelzések és egyéb dokumentumok alapján

a) ellenőrzést végezhet,

b) külön jogszabályban foglalt felhatalmazás esetén jogorvoslati eljárást kezdeményezhet,

c) a tudomására jutott adatokról, tényekről a 27. § (7) bekezdésének megfelelően az eljárásra, intézkedésre jogosult illetékes állami szervet értesíti,

d) a tudomására jutott adatokat, tényeket a folyamatban lévő ellenőrzései keretében vagy ellenőrzéseinek tervezése során hasznosítja.

32. § (1) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít. A jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket.

(2) Az Országgyűlésnek benyújtott, valamint a Kormány felkérésére végzett ellenőrzésről szóló jelentést az Állami Számvevőszék elnöke írja alá. Az általa aláírt jelentés adatainak és megállapításainak valódiságáért és helytállóságáért felelősséggel tartozik. A többi jelentés felelősségi rendjét, valamint kiadmányozási jogát az elnök a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg.

(3) Az Állami Számvevőszék jelentése nyilvános.

33. § (1) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait tartalmazó jelentését megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az Állami Számvevőszék részére megküldeni.


Sz mvev sz ki int zked sek
Számvevőszéki intézkedések alrendszerében

30. § (1) Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait köteles az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni. Egyéb jogellenes cselekmény esetén a felelősség tisztázását, érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szervezet az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követően harminc napon belül tájékoztatni köteles az Állami Számvevőszéket.

31. § (1) Amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást tár fel, illetve az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevőszék elnöke az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez (a továbbiakban együtt: hatóság) fordulhat

a) a munkabérek folyósításának kivételével az előirányzat-felhasználási keret zárolása,

b) az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztése,

c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztése,

d) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ellenőrzött szervezet tulajdonában vagy kezelésében lévő, az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelem tekintetében biztosítási intézkedés elrendelése

érdekében.


A korm nyzati ellen rz s
A kormányzati ellenőrzés alrendszerében

A kormányzati költségvetési ellenőrzés esetében mind az ellenőrző, mind az ellenőrzött szerv a Kormány irányítása alá tartozik. A kormányzati ellenőrzés szerve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI).


Mire terjed ki a korm nyzati ellen rz s
Mire terjed ki a kormányzati ellenőrzés? alrendszerében

a) a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,

b) a Kormány irányítása alá tartozó fejezetekbe sorolt központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai felhasználásának, valamint a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,

c) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére,

d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba tartozó és állami tulajdonban álló, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem értve a Magyar Nemzeti Bankot - ellenőrzésére, amelyekben az állam többségi befolyással rendelkezik,

e) azon alapítványok, közalapítványok ellenőrzésére, amelyek felett az alapítói jogokat a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv gyakorolja, vagy az államháztartás központi alrendszeréből támogatásban részesülnek,

f) az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi szerződés feltételei betartásának ellenőrzését,

g) a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése alapján a magánnyugdíjpénztárak által a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak átadott portfóliókkal kapcsolatos gazdálkodás jogszerűségének ellenőrzése céljából az Mpt. hatálya alá tartozó magánnyugdíjpénztárak és szervezetek portfólióátadást megelőző működésének, gazdálkodásának - beleértve az általuk közvetlenül vagy közvetve kezelt portfóliót képező eszközöket is - ellenőrzésére,

h) az a)-g) pontban foglaltakkal összefüggésben létrejött jogviszonyokra, valamint azon szerződő felekre is, amelyek a jogviszony teljesítésében közvetlen vagy közvetett módon közreműködnek, és

i) az Összefogás az Államadósság Ellen Alap gazdálkodása jogszerűségének ellenőrzésére.


Mire nem terjed ki a korm nyzati ellen rz s
Mire nem terjed ki a kormányzati ellenőrzés? alrendszerében

A helyi önkormányzatok költségvetéseire, továbbá

  • az Országgyűlés

  • a Köztársasági Elnökség

  • az Alkotmánybíróság

  • az Alapvető Jogok Biztosa

  • az Állami Számvevőszék

  • a bíróságok

  • az ügyészségek

  • a Gazdasági Versenyhivatal

  • az MTA, az MMA

    költségvetési fejezeteire


Szankci k
Szankciók alrendszerében

66. § (1) Ha a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése során a közpénzek vagy az állami vagyon jogszabálysértő, rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználását és ezzel összefüggésben károkozást vagy ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, enyhítése érdekében az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez fordulhat

a) a munkabérek és az ahhoz kapcsolódó közterhek folyósításának kivételével a kincstárnál vagy hitelintézetnél vezetett fizetési számlák zárolása,

b) az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott költségvetési támogatások folyósításának felfüggesztése,

c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlások folyósításának felfüggesztése, és

d) az ellenőrzött szerv, szervezet részére visszatérítendő általános forgalmi adó folyósításának felfüggesztése

céljából.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság, szervezet köteles a megkeresés kézhezvételét követő tizenöt napon belül a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a kormányzati ellenőrzési szerv elnökét írásban értesíteni.


Bels ellen rz s
Belső ellenőrzés alrendszerében

70. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet

a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél,

b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében,

c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és

d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. § a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál.


K lts gvet si szervek 1
Költségvetési szervek 1. alrendszerében

7. § (1) A költségvetési szerv jogszabályban vagy az alapító okiratban meghatározott közfeladat ellátására létrejött jogi személy.

(2) A költségvetési szerv tevékenysége lehet

a) alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint a (3) bekezdés szerinti, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység,

b) vállalkozási tevékenység, amely haszonszerzés céljából, államháztartáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység.

(3) A költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladata ellátására használhatja. Kivételesen az időlegesen szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja.


K lts gvet si szervek 2
Költségvetési szervek 2. alrendszerében

8. § (1) Költségvetési szerv alapítására jogosult

a) központi költségvetési szerv esetén az Országgyűlés, a Kormány vagy a miniszter,

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, a többcélú kistérségi társulás, a térségi fejlesztési tanács,

c) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű társulása,

d) országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az országos nemzetiségi önkormányzat vagy az országos nemzetiségi önkormányzatok jogi személyiségű társulása, és

e) köztestületi költségvetési szerv esetén a köztestület


K lts gvet si szervek 3
Költségvetési szervek 3. alrendszerében

10. § (1) A költségvetési szerv vezetője felelős a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért.

(2) A költségvetési szerv vezetője - helyettesítés kivételével - más költségvetési szervnél nem lehet vezető.

(3) A költségvetési szerv gazdálkodási besorolása szerint önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(4) A Kormány rendeletében meghatározott költségvetési szerv gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezetet a Kormány rendeletében meghatározott képesítéssel rendelkező gazdasági vezető irányítja.

(5) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes belső rendjét és módját szervezeti és működési szabályzat állapítja meg. A szervezeti egységekre vonatkozó szabályokat a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában vagy a szervezeti egységek ügyrendjében, a gazdálkodás részletes rendjét belső szabályzatban kell meghatározni.


A t rsadalombiztos t s fogalma
A társadalombiztosítás fogalma alrendszerében

Az államháztartás részét képező társadalombiztosítás a társadalom közös - biztosítási és szolidaritási elvek alapján működő - kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere.

Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap költségvetései alkotják.


A t rsadalombiztos t s k t f biztos t si ga
A társadalombiztosítás két fő biztosítási ága alrendszerében

A társadalombiztosítás két biztosítási ága:

  • a nyugdíjbiztosítás és

  • az egészségbiztosítás.

    A pénzügyi folyamatok a biztosítási ágak önálló pénzügyi alapjain:

  • a Nyugdíjbiztosítási Alapon és

  • az Egészségbiztosítási Alapon

    keresztül bonyolódnak.


A feloszt kirov rendszer
A felosztó-kirovó rendszer alrendszerében

A rendszer lényege, hogy az adóztatáshoz hasonlóan, a biztosítás terheit az aktuális jövedelemtulajdonosok viselik.

Az egyes befizetések nem különülnek el, nincsenek önállóan nyilvántartva és nem az összes befizetés függvényben lesz meghatározva az az összeg, ami a biztosítási szolgáltatásként kifizetésre kerül.


A t kefedezeti rendszer
A tőkefedezeti rendszer alrendszerében

Ha a befizetéseket hosszú távú tőkebefektetésnek tekintjük, gondoskodva ezek értékének megőrzéséről, akkor a befizetések és a kifizetett juttatások megfelelő arányosságát megvalósító rendszer alakítható ki, amelyben a befizetések az igénybevételkor is képesek biztosítani a kifizetendő szolgáltatások pénzügyi alapját.


A t rsadalombiztos t si jogviszony jellegzetess gei
A társadalombiztosítási jogviszony jellegzetességei alrendszerében

  • A társadalombiztosítási jogviszony járulékos jellegű jogviszony.

  • Az alapjául szolgáló jogviszonnyal egy időben jön létre.

  • A törvény erejénél fogva jön létre.

  • A jogviszony létrejöttekor a társadalombiztosítási jogok (pl. az ellátásokra) és kötelezettségek (járulékfizetés) azonnal beállnak.


A mag n nyugd jbiztos t s
A magán nyugdíjbiztosítás alrendszerében

1998 óta az „állami” nyugdíjrendszert kötelező magánnyugdíj-biztosítási rendszer egészíti ki.

2011: radikális átalakítás

E jogviszony:

  • szintén járulékos jellegű

  • a törvény erejénél fogva jön létre

  • kötelező

  • tőkefedezeti elven (egyéni számlás rendszerben) működik.


Az elk l n tett llami p nzalapok
Az elkülönített állami pénzalapok alrendszerében

Az elkülönített állami pénzalap az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.

Jelenleg hat elkülönített alap működik:

  • a Munkaerőpiaci Alap és

  • a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap

  • a Bethlen Gábor Alap

  • a Nemzeti Kulturális Alap

  • a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap,

    - a Kutatási Technológiai Innovációs alap.


Az elk l n tett llami p nzalapok jellemz i l trehozataluk felt telei
Az elkülönített állami pénzalapok jellemzői, létrehozataluk feltételei

Alapot létrehozni csak törvénnyel lehet, amelyben meg kell határozni

  • az alap rendeltetését,

  • bevételi forrásait,

  • a teljesíthető kiadások körét,

  • valamint az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős minisztert.

    Az alap létrehozásának feltétele, hogy a meghatározott feladatok állami ellátásához részben célzott adójellegű befizetések, államháztartáson kívülről származó források legyenek közvetlenül hozzárendelhetők.


Az nkorm nyzatok alapt rv nyben r gz tett feladatai jogai
Az önkormányzatok létrehozataluk feltételeiAlaptörvényben rögzített feladatai, jogai

32. cikk

(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között

e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;

f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;

g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;

h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;


Az nkorm nyzatok k lts gvet s nek ltal nos szab lyai
Az önkormányzatok költségvetésének általános szabályai

A helyi önkormányzat költségvetése és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetése az államháztartás helyi szintje.

Az Országgyűlés a költségvetési törvényben

  • meghatározza

    • a helyi önkormányzatok központilag szabályozott adókból, illetékekből származó részesedését,

    • a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok normatív központi költségvetési hozzájárulásai címeit és összegét,

    • a helyi önkormányzatoknak és a helyi kisebbségi önkormányzatoknak juttatandó címzett, cél- és egyéb támogatásokat, valamint

  • megállapítja a helyi önkormányzatokat, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatokat megillető támogatások elosztási és folyósítási rendjét.


Az nkorm nyzatok k lts gvet si bev telei
Az önkormányzatok költségvetési bevételei szabályai

Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit

  • saját bevételekből,

  • átengedett központi adókból,

  • más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből (esetleges),

  • központi költségvetési normatív hozzájárulásokból,

  • valamint címzett, cél és kiegészítő támogatásokból teremti meg.


A saj t bev telek
A saját bevételek szabályai

Saját bevételek:

a) a helyi adók;

b) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj;

c) illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint;

d) átvett pénzeszközök;

e) az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada;

f) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;

g) a helyi önkormányzat egyéb bevételei.


Az tengedett k zponti ad k
Az átengedett központi adók szabályai

Az Országgyűlés által külön törvényben átengedett központi adók:

a) a magánszemélyek jövedelemadójának meghatározott része,

b) az egyéb megosztott adók (Pl. gépjárműadó).


Az llami t mogat sok
Az állami támogatások szabályai

Az Országgyűlés normatív költségvetési hozzájárulást állapít meg a települések lakosságszámával, egyes korcsoportokkal, intézményi ellátottakkal arányosan és egyéb mutatók alapján.

A központi költségvetésben meghatározott összeg felhasználásra vonatkozó kötöttség nélkül, közvetlenül megilleti a helyi önkormányzatokat, illetőleg a törvény által meghatározott körben a feladatot ellátó önkormányzatot.


A c mzett t mogat sok
A címzett támogatások szabályai

Az Országgyűlés egyes nagy költségigényű beruházási feladatok megvalósítására meghatározott helyi önkormányzatoknak címzett támogatást nyújthat.

A címzett támogatás kizárólag a meghatározott célra fordítható.


A c lt mogat sok
A céltámogatások szabályai

Az Országgyűlés meghatározza a társadalmilag kiemelt célokat. E célokhoz kapcsolódó támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza.

A helyi önkormányzatok egyedileg és közösen is igényelhetnek céltámogatást. A feltételeknek megfelelő önkormányzat a céltámogatásra jogosult.

A céltámogatás kizárólag az adott célra használható fel.


A helyi nkorm nyzat k lts gvet se
A helyi önkormányzat költségvetése szabályai

A helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, költségvetési rendeletben állapítja meg.

(2) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza

a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban,

b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámát, valamint költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban,

c) a költségvetési egyenleg összegét,

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét, beleértve a 73. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti betét visszavonását működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a c) és d) pont szerinti költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban,

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,

g) a Stabilitási tv. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a Stabilitási tv. 45. § (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és

h) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket.

(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.


A helyi nkorm nyzat k lts gvet se ii
A helyi önkormányzat költségvetése II. szabályai

24. § (1) A jegyző, főjegyző, körjegyző, megyei főjegyző (a továbbiakban együtt: jegyző) által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselő-testületnek.

(2) A jegyző által elkészített költségvetési rendelettervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény kihirdetését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.

(3) A polgármester a költségvetési rendelettervezet benyújtásakor előterjeszti azt az önálló rendelettervezetet is, amely az önkormányzati rendeleteknek a költségvetési rendelettervezetben javasolt előirányzatok megalapozásához szükséges módosításait tartalmazza.


Tmeneti gazd lkod s ex lex
Átmeneti gazdálkodás, ex-lex szabályai

25. § (1) Ha a költségvetési rendeletet a képviselő-testület a költségvetési év kezdetéig nem fogadta el, az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad, hogy a helyi önkormányzat és költségvetési szervei a bevételeiket folytatólagosan beszedhessék, kiadásaikat teljesítsék.

(2) Az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát. A felhatalmazás az új költségvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik.

(3) Ha a képviselő-testület a költségvetési rendeletet a költségvetési év kezdetéig vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályvesztéséig nem alkotta meg, és az átmeneti gazdálkodásról rendeletet nem alkotott, vagy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet hatályát vesztette, a polgármester jogosult a helyi önkormányzatot megillető bevételek beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére.


K lts gvet s v grehajt sa
Költségvetés végrehajtása szabályai

34. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési rendeletében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a képviselő-testület dönt.

(2) A helyi önkormányzat költségvetési rendelete a polgármester számára lehetővé teheti a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.

(3) A helyi önkormányzati költségvetési szerv bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a helyi önkormányzati költségvetési szerv saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.

(4) Ha a helyi önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről a polgármester a képviselő-testületet tájékoztatja.

(5) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként - az első negyedév kivételével - negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés - a helyi önkormányzatot érintő módon - a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.


A k lts gvet si besz mol
A költségvetési beszámoló szabályai

Az év végi költségvetési beszámoló az önkormányzat zárszámadása.

91. § (1) A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot.

(2) A zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell bemutatni:

a) a 24. § (4) bekezdése szerinti mérlegeket, kimutatásokat azzal, hogy az előirányzat felhasználási terven a pénzeszközök változásának bemutatását kell érteni,

b) a helyi önkormányzat adósságának állományát lejárat, a Stabilitási tv. 3. §-a szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, bel- és külföldi irányú kötelezettségek szerinti bontásban,

c) a vagyonkimutatást, és

d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek működéséből származó kötelezettségeket, a részesedések alakulását.


Az nkorm nyzatok ellen rz se
Az önkormányzatok ellenőrzése szabályai

Az ellenőrzés fajtái:

  • Számvevőszéki ellenőrzés: külső ellenőrzés: támogatások felhasználása, adóztatási tevékenység, illetékhivatalok tevékenysége. Csak törvényességi ellenőrzés!

  • Könyvvizsgáló: megyei, megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi önkormányzatnál, valamint, ha a kiadások meghaladják a 300 millió forintot, ha éven túli hitelt vesz fel, vagy kötvényt bocsát ki.

    A könyvvizsgáló köteles a képviselő-testület elé terjesztett költségvetési és zárszámadási rendelettervezetet véleményezni.

  • Belső ellenőrzés

  • Vezetői ellenőrzés


Az llamad ss g fogalma
Az államadósság fogalma szabályai

Fogalma: Az államadósság minden olyan hitelviszonyon alapuló fizetési kötelezettség, amely az államháztartás valamelyik alrendszerét terheli.

3. § (1) Adósságot keletkeztető ügylet és annak értéke:

a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tőketartozása,

b) a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítő értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára,

c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyező, kamatot nem tartalmazó értéke,

d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevői félként történő megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerződésben kikötött tőkerész hátralévő összege,

e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerződés eladói félként történő megkötése - ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár,

f) a szerződésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap időtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték,

g) külföldi hitelintézetek által, származékos műveletek különbözeteként az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél (ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege.


Az ad ss gcs kkent s
Az adósságcsökkentés szabályai

4. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényben összegszerűen meg kell határozni az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a költségvetési év utolsó napjára - az Alaptörvény 36. cikk (5) és (6) bekezdésének megfelelően - tervezett értékét.


Az llamad ss g keletkez s nek korl toz sa
Az államadósság keletkezésének korlátozása szabályai

8. § Az állam nevében adósságot keletkeztető ügylet érvényesen csak törvény felhatalmazása alapján köthető.

9. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztető ügyletet érvényesen az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával köthet. E rendelkezést nem kell alkalmazni a likvid hitel igénybevételére, valamint az olyan adósságot keletkeztető ügyletre, amelyben valamennyi fél az államháztartás valamely alrendszerébe tartozó jogi személy, illetve kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a hozzájárulást abban az esetben adja meg, ha

a) annak megadása - az engedélyt kérőtől függően - a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben előírt mértéke teljesítését nem veszélyezteti,

b) az adósságot keletkeztető ügylet a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet jogszabályban meghatározott kötelező feladata ellátásához szükséges fejlesztéshez vagy működési költséghez szükséges, és

c) a hitel felhasználásával megvalósítandó fejlesztés esetében a fejlesztés kiadásainak megtérülése valószínűsíti a hitel visszafizetését, és a hitel felhasználásának átfogó közgazdasági elemzése a hitel visszafizetése szempontjából megnyugtató eredményre vezet.

10. § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet.


Az kk zrt
Az ÁKK Zrt. szabályai

11. § (2) Az ÁKK Zrt. egyszemélyes zártkörűen működő részvénytársaság, részvényei névre szólók és forgalomképtelenek.

(3) Az ÁKK Zrt. tulajdonosa az állam, amelynek nevében az alapításhoz és a tulajdonosi jogok gyakorlásához kapcsolódó jogokat az államháztartásért felelős miniszter gyakorolja azzal, hogy az igazgatóság jogkörét nem vonhatja el.

(4) Az ÁKK Zrt. működésére - e törvény eltérő rendelkezései kivételével - a gazdasági társaságokról törvény szabályait kell alkalmazni.


Az kkzrt
Az ÁKKZrt. szabályai

13. § (1) A központi költségvetés költségvetési hiányának finanszírozása érdekében az államháztartásért felelős miniszter az ÁKK Zrt. útján

a) a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján szervezi az államháztartás központi alrendszere adósságának a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része terhére elszámolandó állampapír-kibocsátást, hitelfelvételt és adósság-átvállalást,

b) elkészíti a központi költségvetés éves és középtávú finanszírozási tervét, kidolgozza az a) pont szerinti adósság finanszírozási stratégiáját,

c) gondoskodik az államháztartás központi alrendszere adósságának a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része terheinek kifizetéséről,

d) a központi költségvetésről szóló törvény felhatalmazása alapján az Áht. 76. § (1) bekezdés b) pontja szerinti előrejelzés figyelembevételével gondoskodik a központi költségvetés fizetőképességének fenntartásáról, valamint az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről,

e) szervezi a másodlagos állampapír-piacot,

f) a másodlagos állampapír-piacon sajátszámlás kereskedést, értékpapír kölcsönzést, repó és fordított repó műveleteket végez, valamint azonnali, határidős, fedezeti, csere és származtatott ügyleteket köt, továbbá letétkezelési és letéti őrzési feladatokat lát el,

g) elemzi az a) pont szerinti adósságszolgálat és az állampapírpiac folyamatait,

h) közreműködik az államadósság számításában, tájékoztatást ad az államháztartás központi alrendszere adósságának a 3. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó része alakulásáról, az állampapírpiac folyamatairól,

i) véleményezi az egyedi állami kezességvállalás, garanciavállalás mellett nyújtott hitelek és kibocsátott kötvények feltételeit,

j) hitel-betét műveleteket végez,

k) közreműködik az állami kezesség, garancia melletti hitel- és kölcsönfelvétellel, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátással kapcsolatos feladatok ellátásában.


Az llamad ss g jellemz i
Az államadósság jellemzői szabályai

Az államadósság az az összeg, amelyet az állam a pénz- illetve a tőkepiacon vesz fel pénzügyi szükségletei fedezésére.

Az államadósság a modern piacgazdaságokban az állami költségvetés állandó tényezője.


Az llamad ss g jog nak alakul sa
Az államadósság jogának alakulása szabályai

  • 1867: a kiegyezés során az önálló magyar költségvetés vette át a régi osztrák államadósságok után elvállalt terhek egy részét.

  • Állami számvitelről szóló 1897. évi XX. törvény: a Kormány csak az Országgyűlés felhatalmazása alapján vállalhat államadósságot.

  • 1920, 1924: kényszerkölcsönök  Trianoni békeszerződésből fakadó kényszeradósságok fedezésére.

  • 1924: gazdasági stabilizáció: népszövetségi kölcsön felvétele.

  • 1947-48: Párizsi békeszerződés: kényszeradósság (jóvátételi és kártérítési kötelezettség).

  • 1949: a Kormány rendelete alapján a Szövetséges és Társult hatalmak elleni háború pénzügyi támogatása céljából az 1944. XII. 22. előtt kibocsátott államkötvényekre semmilyen szolgáltatást nem volt szabad teljesíteni.

  • 1945 után a pénzügyminiszter kapott törvényi felhatalmazást a kölcsönök felvételére 1952-ig.

  • 1952-től a minisztertanács állapította meg az államkötvény-kibocsátás feltételeit.

  • A kölcsönfelvétel/kötvénykibocsátás ellenére hivatalosan a központi költségvetés 1967-ig mindig többlettel zárt.

  • Az államadósság 1986-tól tér vissza a költségvetési törvénybe.

  • A jelenlegi szabályozás az 1992-ben elfogadott államháztartási törvényen alapul.


Az llami sz mvev sz k s az mnb feladatai
Az Állami Számvevőszék és az MNB feladatai szabályai

Az Állami Számvevőszék feladatai:

Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését.

Az Állami Számvevőszék elnöke ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket.

Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Banknak az államháztartással való hitelkapcsolatait.

A Magyar Nemzeti Bank és az államháztartás:

Az MNB és az államháztartás között hitelkapcsolat nem állhat fenn, de az állam megbízása alapján az MNB közreműködhet az állam devizában történő hitelfelvételeiben és külföldi értékpapír-kibocsátásaiban, valamint az állam külföldi követeléseinek kezelésével, értékesítésével, behajtásával kapcsolatos feladatok ellátásában.


Reformok az llamad ss g jog ban
Reformok az államadósság jogában szabályai

1991. évi költségvetési törvény:

  • tételesen felsorolta az államadósságok egyes elemeit,

  • megszűnt az államadósságügy titkossága

    1997-től:

  • az MNB likviditási hitel kivételével az államháztartásnak nem nyújthat hitelt,

  • csak a központi költségvetés lehet adós a belföldi és külföldi államadóssági hitelviszonyokban,

  • az MNB és a költségvetés szerepének tisztázása, elkülönítése.

    2001-től:

    - az MNB likviditási hitelt sem nyújthat a költségvetésnek.


Eu maastrichti krit riumok
EU-Maastrichti kritériumok szabályai

  • A költségvetési hiány nem lehet magasabb a GDP 3 %-ánál.

  • A teljes államadósság-állomány nem lehet magasabb a GDP 60%-ánál.

  • Infláció: kisebb mint a három legkisebb inflációval rendelkező tagállam + 1,5%

  • Hosszú távú kamatok: maximum a három legalacsonyabb tagállamé + 2%

  • Nemzeti valuta stabilitása: leértékelés nélkül 2 évig az ERM sávjában marad


ad