1 / 34

A szakfelügyelet szerepe az ÁNTSZ egészségügyi igazgatási tevékenységében Dr Molnár Zsuzsanna Főosztályvezető OTH Egész

A szakfelügyelet szerepe az ÁNTSZ egészségügyi igazgatási tevékenységében Dr Molnár Zsuzsanna Főosztályvezető OTH Egészségügyi Igazgatási Főosztály. Egészségügyi igazgatás fő folyamatai. engedélyezés ellenőrzés nyilvántartás jogszabály tervezetek véleményezése, kezdeményezése

berget
Download Presentation

A szakfelügyelet szerepe az ÁNTSZ egészségügyi igazgatási tevékenységében Dr Molnár Zsuzsanna Főosztályvezető OTH Egész

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A szakfelügyelet szerepe az ÁNTSZ egészségügyi igazgatási tevékenységében Dr Molnár Zsuzsanna Főosztályvezető OTH Egészségügyi Igazgatási Főosztály

  2. Egészségügyi igazgatás fő folyamatai • engedélyezés • ellenőrzés • nyilvántartás • jogszabály tervezetek véleményezése, kezdeményezése • az egészségügyi szolgáltatók intézményeinek átalakításával kapcsolatos előzetes véleményezés • panaszügyek • kapacitás pályázatok véleményezése A szakfelügyelet bevonásával!

  3. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről • 4. Cím Az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása A minőségi rendszer • 119. § Az egészségügyi szolgáltatás megfelelő minőségének alapvető feltétele • azt kizárólag jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltató nyújtsa • az ellátás során érvényesüljenek jogszabályban foglalt vagy egyéb szakmai szabályok, bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek módszertani útmutatók szakirodalomban közzétett szakmai követelmények;

  4. 121. § A belső minőségügyi rendszer • Minden egészségügyi szolgáltató biztosítja Célja • a szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, • a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ideértve a lehetséges hibák megelőzésének tervezését is, • a felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése, • a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése,

  5. 122. § A külső minőségi rendszer az egészségügyi szolgáltatók működési engedélyezési rendjére épül • a szolgáltatások nyújtáshoz szükséges követelményeknek • az egyes szolgáltatások szakmai tartalmának, • a szolgáltatások értékelési szempontjainak, • az alkalmazott eljárások dokumentációjának, adatszolgáltatás minőségi követelményeinek • meghatározása • nyilvánosságra hozatala • rendszeres felülvizsgálata

  6. 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről • A szakmai felügyelet123. § (1) Az egészségügyi szolgáltatók és a szolgáltatások felett az egészségügyi hatóság szakmai felügyeletet gyakorol.(2) A szakmai felügyelet keretében az egészségügyi hatóság feladata az egészségügyi ágazati jogszabályok, valamint a szakmai szabályok érvényesülésének ellenőrzése

  7. 1991. évi XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról • 6. § (1) A Szolgálat egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében • felügyeli az egészségügyi intézmények működésére vonatkozó szabályok érvényesülését, • szakmai felügyeletet gyakorol az egészségügyi szolgáltatók tevékenysége felett;

  8. 7/1991. (IV.26.) NM rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezetéről és működéséről • 1. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) központi szervei • b) az OTH irányítása alá tartozó Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ (OSZMK).

  9. Szervezeti felépítés • Egészségügyi Igazgatási Főosztály • Ápolási Szakfelügyeleti Osztály • Védőnői Szakfelügyeleti Osztály • Az OTH szintjéről kiindulva ezen szakmáknál már biztosított az országos szakfelügyelet • Országosan egységes gyakorlatot alakítottunk ki

  10. Szakfelügyelet • 15/2005. (V. 2.) EüM rendelet az egészségügyi szolgáltatók szakmai felügyeletéről • 2005. február 9.-én megalakult az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ • Feladata: az egészségügyi szakfelügyeleti hálózat munkájának • szakmai irányítása, • koordinálása, • felügyelete.

  11. Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ • jogszabályok érvényesülésének elősegítése • a gyógyító-megelőző ellátás hatékony, az egészségtudomány mindenkori színvonalának megfelelő működésének, • a szakmai irányelvek, minőségi követelmények közvetítése, megvalósításának ellenőrzése és folyamatos nyomon követése • módszertanilag irányítja a szakfelügyelői hálózat tevékenységét

  12. Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ • gondoskodik a szakfelügyelők szakfelügyeleti tevékenységére vonatkozó továbbképzéséről • kidolgozza az egyes szakterületek adatgyűjtési rendszerét, és folyamatosan gondoskodik azok gyűjtéséről, értékeléséről és továbbfejlesztéséről

  13. Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ • a klinikai audit módszertana biztosítja az egységes szempontrendszer alapján történő szakmai értékeléseket • az eredmények alapján az auditok során használható standardokra javaslatot tesz • országos és regionális szinten ellenőrzi a belső minőségügyi rendszert, • a minőségirányítási rendszer auditjához indokolt esetben vagy felkérésre véleményt nyilvánít,

  14. Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ • kapcsolatot tart a szakmai kollégiumokkal • végzi az országos statisztikai adatgyűjtési programmal kapcsolatos ágazati adatgyűjtést és adatfeldolgozást • foglalkoztatja az országos és regionális szakfőorvosokat.

  15. Szakfelügyelők feladatai • Ellenőrzés • Vizsgálatok végzése • Véleményezés • Egyedi esetekben vizsgálatok folytatása • Intézkedési javaslat • Éves jelentés készítése

  16. OSZMK informatika, adatgyűjtés, adatfeldolgozás, kezelés • Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Programban (OSAP) szereplő, a szakfelügyelet által használható adatgyűjtések • Szakterületek adatgyűjtési rendszere • Nemzeti indikátor rendszer értékelése fejlesztése • Egészségmonitorozás, nem fertőző betegségek epidemiológiai adatai • Veleszületett Betegségek Országos Nyilvántartási Rendszere (Pl:jogszabályban előírt kötelezettség) • OEP-től átvett adatállományok (Pl:kórházi adatlap, ambulans adatlap)

  17. Szakfelügyelő hatásköre Jelent, kezdeményez, javasol • Meghatározott egészségügyi tevékenység végzésének felfüggesztését • Az adott ellátás progresszivitási szintjének visszaminősítését • Az egészségügyi szolgáltatás működési engedélyének visszavonását A hatósági intézkedés megtételére továbbra is a tisztifőorvos jogosult, akinek a szakfőorvos véleményét kötelező figyelembe venni

  18. Szakfelügyelő hatásköre Véleményt nyilvánít • felkérés esetén a vezetői állásra pályázókról és a pályázatokról; • mindazon kérdésben, amelynek véleményezésére országos szakfelügyelő esetén az országos tisztifőorvos vagy helyettesei, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal igazgatója, illetve az OSZMK főigazgatója, regionális, megyei, illetve városi szakfelügyelő esetén az OSZMK vagy a megyei, illetve a városi tisztifőorvos felkéri.

  19. Helyszíni ellenőrzések • Az ÁNTSz-ról szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (2) és (5) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében szakfelügyeleti vizsgálatra, helyszíni ellenőrzésre akkor kerül sor, ha • azt külön jogszabály előírja, • azt eseti, betegellátással kapcsolatban felmerülő panasz, konfliktus kivizsgálása teszi szükségessé, • munkaterv végrehajtását szolgálja, • az OSZMK feladatainak végrehajtását szolgálja.

  20. A szakfelügyelő vizsgálja Szakfelügyeleti tevékenysége során illetékességi területe bármely egészségügyi szolgáltatójánál - a szakterületéhez tartozó tevékenységek tekintetében • a megelőzés, a kórismézés, a gyógyítás, az ápolás, a gondozás, a rehabilitáció és az orvosi szakvéleményezés szakszerűségét, eredményességét, minőségét, • az egészségügyi jogszabályok, valamint szakmai irányelvek, protokollok és módszertani levelek előírásainak végrehajtását,

  21. A szakfelügyelő vizsgálja • a feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, • a betegbeutalás rendjét és annak gyakorlati megvalósulását, • az ügyeleti-készenléti ellátás rendjét és összhangját,

  22. 4 fő szereplő • Beteg • Egészségügyi szolgáltató • Szakfelügyelő • Egészségügyi hatóság

  23. Milyen lényeges változás várható? • Meg kell szűnjön az adatgyűjtés és bejelentés: csak „adat”, a végén egy „fekete doboz” • az új felfogás alapja a bizalom • változásokat igényel minden érintett szervezet munkájában

  24. Szakfelügyelet hatékonyabb bevonásával • miben kell változnia a főszereplőknek? • Kitől mit várunk a szervezetek együttműködésében?

  25. Egészségügyi Szolgáltató • a betegek korrekt, szakmailag, emberileg színvonalasellátására törekvést • tudományos bizonyítékokon alapuló szakmai irányelvek alkalmazását • valós, a szakmai minimum feltételeken és irányelveken alapuló megfelelő adatszolgáltatást • a szolgáltatás feltételeinek változása esetén információ továbbítását a többi szereplő felé

  26. Egészségügyi Szolgáltató • a szolgáltatás folyamatos fejlesztési feltételeinek megteremtését és alkalmazását • a szolgáltatóval szemben mi, a másik három szereplő, bizalommal vagyunk • ennek megfelelően folyamatosan korrekt tájékoztatást kapjunk tőle • elemzések, visszajelzések alapján történt változtatások révén javuljon az ellátás

  27. Szakfelügyelet • szakmai támogatást • a tapasztalatok alapján javaslatokat a szolgáltatók folyamatainak a fejlesztésére • figyelem felhívást a „gyengén teljesítő” szolgáltatókra • javaslatokat a működés feltételeit befolyásoló jogszabályi változásokra

  28. Egészségügyi hatóság • OTH szintjén a területi eü igazgatási és szakfelügyeleti szervezetek munkájának összehangolását • a szakfelügyeleti tapasztalatok alapján a szükséges hatósági intézkedések megtételét • egységes értelmezést és eljárásrend kialakítását

  29. Egészségügyi hatóság • jogszabály véleményezések és javaslatok megfogalmazásában a szakfelügyelet szakmai hátterének felhasználását • átfogó elemzések alapján a szakmai támogató munka súlypontjainak meghatározását

  30. Egészségügyi hatóság • az OSZMK révén: a módszertani tudás gyarapítását minden résztvevőnél • az egészségügyi igazgatás révén: a hatósági hátteret tudja hozzáadni ehhez a feladathoz.

  31. A múlt? • eddig is bevontuk a szakfelügyelőket • valami hiányzott • az egységes és közös gondolkodás • azt megmondja világosan a jogszabály, hogy mely esetekben milyen szinten kell kikérnünk a szakfelügyelő véleményét, azonban a vélemény kialakításában a szubjektivitás nagy szerepet játszott.

  32. A múlt? • A szakmai tudás, irányelvek, helyi eljárás leírások, a minimum feltételek természetesen meghatározóak, • azonban a vélemény kialakításánál a szakmai szempontok érvényesítése • az egyes szinteken (megyei, városi), • szakmánként nem volt egységes.

  33. Merre induljunk? • elengedhetetlen a közös gondolkodás, • képzésekkel oktatásokkal, tapasztalatcserékkel gyarapítjuk ismereteinket • át kell alakítanunk a gondolkodásunkat, hozzáállásunkat, • az ellátás folyamatos javulása álljon a fókuszban

  34. A cél • Az országos szakfelügyelők hatékony bevonásával • alakuljon ki az az eljárási rend, folyamatok, • melynek alapján az egyes szakmák országos szakfelügyelője országos szinten, • majd ugyanezen szemlélettel a regionális, megyei, városi szakfelügyelők bevonása • a hatósági feladatokba , • a véleményük kialakításában pedig legyen segítségükre egységes szempontrendszer

More Related