1 / 15

Törzs: Puhatestűek – Mollusca

Törzs: Puhatestűek – Mollusca. 2 hazai osztályban 250 faj, ebből védett 44, egyikük fokozottan. Kagylók – Bivalvia. 25 hazai faj, 2 védett Környezetvédelmi indikátor csoport: szennyezést rosszul bírják 3 családjuk: Gömbkagylók (Sphaeriidae): folyóvíziek, egyes fajok patakokban

becka
Download Presentation

Törzs: Puhatestűek – Mollusca

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Törzs:Puhatestűek – Mollusca 2 hazai osztályban 250 faj, ebből védett 44, egyikük fokozottan

  2. Kagylók – Bivalvia • 25 hazai faj, 2 védett • Környezetvédelmi indikátor csoport: szennyezést rosszul bírják • 3 családjuk: • Gömbkagylók (Sphaeriidae): folyóvíziek, egyes fajok patakokban • Vándorkagylók (Dreissenidae): adventív, bisszuszfonalaival megtapad • Najádok (Unionidae)

  3. Najádok • Legnagyobb, legismertebb fajok • Élősködő lárva miatt halastavakban ritkítják • Unio fajok inkább folyóvizekben, védett: tompa folyamkagyló (Unio crassus): patakok-folyók zömök, vastag, lapos faja • Anodonta-rokonság inkább tavi fajok, védett: lapos tavikagyló (Pseudanodonta complanata) kicsi, nagyon lapos • Adventív amuri kagyló: hatalmas, ellenálló

  4. Csigák – Gastropoda • 230 faj (európai 3000-hez képest kevés, sok a mediterrán), 42 védett • Az egyik leginkább endemizmusok kialakulására hajló állatcsoport, rossz terjedési képesség • Népszerű, érdekes, könnyen gyűjthető házú, jól ismert csoport, sok kutatóval • Utóbbi évtizedekben kb. 20 faj került elő, többsége adventív

  5. Alosztályok- rendek • Keresztezett idegűek v. Elölkopoltyúsok • 1. Kétpitvarosak: 4 hazai Neritidae • 2. Fésűkopoltyúsok: 25 faj, 8 család • Tüdőscsigák • 1. Ülőszeműek: 31 faj, 4 család • 2. Nyelesszeműek: 170 faj, 33 család (új rendszer szerint)

  6. Kétpitvarosak • Neritidae 4 bödöncsiga (Theodoxus) faja: 1 adventív, 3 védett, utóbbiak a Duna és mellékfolyói endemikus fajai, talán a Pannon-tengerből maradtak • Rajzos bödöncsiga (T. danubialis): Pó, Dnyeszter is, cikcakkos rajzolat • Sávos bödöncsiga (T. transversalis): 3-4 övvel, visszaszorulóban • Fekete bödöncsiga (T. prevostianus): langyosvízi reliktum

  7. Fésűkopoltyúsok I. • Szárazföldön élnek a melegkedvelő ajtóscsigák (Pomatias): nyugati (P. elegans) a Balatonnál és Őrtilosnál, keleti (P. rivulare) Bátorligeten és a Mecsekben • Vakcsigák (Bythiospeum) felszín alatti vizekben élnek: magyar vakcsiga (B. hungaricum) Abaligeti-barlang, a még nem védett dunai vakcsiga(B. oshanovae) szigetközi források • Platyla banatica: É-Balkán, Mecsek, szárazföldön, nem védett

  8. Fésűkopoltyúsok II. • Pannon karsztcsigácska (=patakcsiga, Bythinella pannonica): apró karsztforrásokban, -patakokban élő faj, Bükktől Kassáig • Zalai szurokcsiga (Amphimelania holandri): nyugat-balkáni faj, fekete kéreg fedi házát • Folyamcsiga (Esperiana daudebartii): törzsalakja kizárólag langyos vizekben 5 helyen, elterjedtebb alfaja szinte csak a Dunában, akárcsak pettyes csiga (E. esperi) • Bordás tornyoscsiga (Melanopsis parreyssi): endemikus Nagyvárad-Püspökfürdőn

  9. Ülőszemű tüdőcsigák • 31 faj, nincs védett • 2008-ban lesz védett: örvényes tányércsiga (Anisus vorticulus): Berni konvenciós, tiszta, növényekkel benőtt vizekben • Tányércsigák között 4 védendő faj, pl. Anisus leucostoma: Bükk égerlápjai • Vagy: tarajos csiga (Planorbis carinatus): főleg Balatonnál

  10. Nyelesszemű tüdőcsigák • 170 fajból 31 védett, ezek zömmel kárpáti endemizmusok • De alpesi pl. pagodacsiga (Pagodulina pagodula): 3 mm, méhkasforma, fogatlan • Hordócsiga (Orcula dolium): alpesi-kárpáti • Törpecsigák (Vertigo): 2 mm, fogazott szájadék, 3 védett, pl. balogcsiga (V. angustior) • Háromkaréjú bordáscsiga (Spelaeodiscus triarius):Bükk, Kárpátok

  11. Orsócsigák: ált. balmenetes, megnyúlt, zárókészülékkel • Ólomszínű csiga (Alopia livida): Erdélyből behurcolt, védett – a nemnek mind a 24 faja kárpáti endemizmus, A. bielzi: pár km-re a határtól, egyetlen jobbos • Fényes, sima faj alig, pl. sima orsócsiga (Cochlodina cerata), változóan bordázott pl. Vestia fajok, erősen bordás pl. karcsú orsócsiga (Ruthenica filograna): mind kárpáti

  12. Hegyi csavarcsiga (Ena montana): kárpáti-hegyvidéki zebracsiga-szerű • Kék meztelencsiga (Bielzia coerulans): Bükk, Zemplén, egyetlen égszínkék csigánk • Gyűrűs üvegcsiga (Phenacolimax annularis): ragadozó, Bükk

  13. Dobozi pikkelyescsiga (Kovacsia kovacsi): egyetlen bennszülött alföldi faj, csak Békés megye (monotipikus genus) • Egyfogú szőröscsiga (Trichia unidentata): apró szőrökkel, hegyvidéki

  14. Kerti és ligeti csiga (Cepaea hortensis, C.nemoralis): ált. sárgás nyugati fajok, szájadék fehér, ill. sötétbarna, ellentétben a gyakori pannon csigával (Cepaea vindobonensis)

  15. Éti csiga (Helix pomatia): legnagyobb, közismert, gyakori, eszik, engedéllyel mérethatárral gyűjthető • Hasonló, de világosabb, kisebb: agyagsárga éticsiga (H. lutescens), erdélyi

More Related