Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség

1. Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség Hermann Zoltán MTA KTI hermann@econ.core.hu Termelékenység és Gazdasági Növekedés: Munkaerőpiaci Kihívások Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyminisztérium 2008. augusztus 29.

2. Vázlat Foglalkoztatás és iskolázottság: a tények A kérdés: az okokat az oktatásban kell keresnünk? Alapkészségek és foglalkoztathatóság: érvek Alkalmazkodási korlátok: az oktatási rendszer kibocsátása Szakképzés és szakmák szerinti összetétel Összefoglalás

3. Foglalkoztatás és iskolázottságFoglalkoztatási arányok nemzetközi összehasonlításban, 2006, % Férfiak Nők alsó-középfok – felső-középfok – felsőfok 25-64 évesek. Forrás: OECD, 2008 • Diplomások és érettségizettek: hasonló arányok • A probléma: alacsony iskolázottságúak • Ráadásul az alacsony iskolázottságúak aránya magasabb, mint Nyugat-Európában (Kertesi-Varga, 2005)

4. Foglalkoztatás és iskolázottságA foglalkoztatási ráta változása Magyarországon Férfiak: 20-59, nők 20-54 éves korig. Forrás: Kézdi, 2007, Varga, 2008 általános iskolát végzettek és a szakmunkások: a foglalkozatási probléma eltérő formában: szakmunkások jelentős része (a 2000-es években a fogl. 40-45 %-a) szakmunkás végzettséget NEM igénylő foglalkozásokban, képzetleneket szorítanak ki a munkaerőpiacról (Kézdi, 2007, Varga, 2008)

5. 35 30 25 20 15 25-341 35-442 45-543 55-64 4 var6 Magyarország EU19 OECD Kitérő 1.A diplomások munkaerőpiaci helyzete • a diplomások aránya nem magas • foglalkoztatás átlagos (Varga, 2007), a munkanélküliség alacsony (Galasi, 2008) • a fiatalok munkanélkülésége sem nőtt 2004-ig(Kertesi-Köllő, 2006) • kereseti előnyük a kilencvenes években nőtt, majd ez a növekedés megállt (Kertesi-Köllő, 2006) • nemzetközi összehasonlításban a kereseti előny ma is kiugróan magas (Galasi, 2008, Flabbi et al., 2007) • a túlképzettek aránya alacsony (Galasi, 2008b) A diplomások aránya, 2005, % Forrás: Varga, 2008 (OECD 2007)

6. A kérdés:Az okokat az oktatásban kell keresnünk? • Biztosan nem csak itt, de: • Mennyiben magyarázható az alacsony iskolázottságúak rossz foglalkoztatási helyzete a nem megfelelő képzettséggel, a gyenge alapkészségekkel? • Mennyiben a szakképzés nem megfelelő szakmák szerinti összetételével? • Mennyiben alkalmazkodik az oktatási rendszer kibocsátása ehhez a foglalkoztatási helyzethez? • az iskolarendszerből alacsony iskolázottsággal kilépők aránya • szakképzési kínálat: szakmák szerinti összetétel

7. Kitérő 2.:Az alapkészségek mérése • Nemzetközi összehasonlító adatfelvételek: • - IALS: Nemzetközi Felnőtt Írásbeliség Vizsgálat • - PISA: az OECD tanulói teljesítmény-értékelési programja (15 évesek) • Nem a tananyag ismeretét igyekszik mérni iskolai feladatokkal, hanem a gyakorlatban alkalmazható tudást (a mindennapi életben előforduló szövegek értelmezése, számítási feladatok megoldása) • Témakörök: • Olvasás-szövegértés (IALS, PISA), Matematika (IALS, PISA), Természettudomány (PISA), problémamegoldás (PISA) • Mérés: standardizált pontszámok, ill. teljesítményszintek • Miért fontosak ezek a készségek? • - szükségesek a legtöbb munkahelyen • - elengedhetetlenek a tanuláshoz, a képzettség fejlesztéséhez

8. Alapkészségek és foglalkoztathatóság 1.Iskolázottság és szövegértési és számolási alapkészségek • Magyarország Nyugat-Európa • 1. szint - 2. szint - 3-5. szint 15-65 évesek, a diákok nélkül. Forrás: IALS • Magyarországon az alapkészségek szintje alacsony • A 15 éves diákok tudása is gyenge (OECD PISA) • A szakiskolás diákok teljesítménye különösen gyenge, nagyon nagy a szakiskolások és a középiskolások közötti különbség (Hermann, 2008)

9. Alapkészségek és foglalkoztathatóság 2.A szakmunkás végzettség leértékelődése • A szakmunkások kereseti előnye az általános iskolát végzettekhez képest csekély (kb.10%), a lemaradás az érettségizettektől a kilencvenes években megnőtt (Kertesi-Varga, 2005, Kézdi, 2004) • Az életpálya során nő a kereseti hátrány az érettségizettekhez képest, ez a szaktudás elértéktelenedésére és gyenge alkalmazkodásra (tanulás) utal (Kézdi, 2008) A szakmunkás végzettségűek kereseti előnye az érettségizettekhez mérten Forrás: Kézdi, 2008

10. Alapkészségek és foglalkoztathatóság 3.Munkahelyi követelmények és az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatása (Köllő, 2008) • az általános iskolát vagy szakiskolát végzettek sokkal kisebb eséllyel kerülnek be az írást-olvasást igénylő munkahelyekre, mint a hasonló iskolázottságú nyugat-európai munkavállalók • ennek oka minden bizonnyal a gyengébb tudásuk • a munkahelyi írás-olvasási követelmények megváltoztak a kilencvenes években: • - az új munkahelyek: jelentős részben írás-olvasást, illetve ezekre épülő jártasságokat igénylő munkahelyek, hasonlóan a nyugat-európai munkahelyekhez • - a régi munkahelyek között sokkal magasabb az alacsony követelményeket támasztók aránya

11. Az oktatási rendszer kibocsátása 1.Alkalmazkodás: csökken az iskolarendszerből alacsony iskolázottsággal kilépők aránya? Szakiskolások a középfokon belépők és kilépők között, % A képzetlenek aránya a mindenkori 20 éves évjáraton belül, % • Az általános iskolai végzettséggel kilépők nélkül. Forrás: Kertesi-Varga, 2005 (népszámlálás) • Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2007 (OM Stat) • Csökkent, de a csökkenés lelassult, illetve megállt (Kertesi-Varga, 2005) • - stagnáló beiskolázási arányok • - jelentős lemorzsolódás

12. Az oktatási rendszer kibocsátása 2.Miért tanul egy-egy korosztály 20-25%-a szakiskolában, ha ilyen rosszak a munkapiaci kilátások? • Az általános iskolában szerzett tudás nem elegendő (Kertesi-Varga, 2005), a nyolcadikos teljesítmény meghatározó (Hermann-Horn, 2008) • A különbségek kialakulnak az általános iskola végére A szövegértés pontszámok megoszlása a szakiskolások és középiskolások között a 8. és 10. évfolyamon 8. évfolyam 10. évfolyam Forrás: Hermann-Horn, 2008 (Országos Kompetenciamérés 2006)

13. Szakképzés szakmák szerinti összetétel • szakképzés szakmák szerinti kínálata és a szakképzésben résztvevők aránya követte a foglalkoztatás hosszú távú trendjeit (Kézdi, 2007, Varga, 2008) • a foglalkoztatási adatok alapján (40-45% nem szakmunkás szakmákban) ez nem elegendő (Kézdi, 2007, Varga, 2008) • hosszú távon nem lehetséges a munkaerőpiaci igényekhez igazítani a képzési kínálatot (technológiai változások); képesek-e a munkavállalók átképezni magukat? (Kézdi-Varga, 2007, Varga, 2008) • rövid távon is nehezen feltérképezhető a kereslet, és a rövid távú igények követése sem mindig optimális (Kézdi-Varga, 2007, Varga, 2008)

14. Összefoglalás • Foglalkoztatási probléma: az alacsony iskolázottságúak körében • Úgy tűnik, ebben része van a gyenge alapkészségeknek • Mérték? • A probléma gyökere: általános iskolai oktatás (+óvoda) • Szakképzés: javítható, de nem itt van az alapvető gond

15. Köszönöm a figyelmet.

16. Flabbi, l. – Paternostro, S. – Tiongson, E. R. (2007): Returns to Education in the Economic Transition: A Systematic Assessment Using Comparable Data. World Bank Policy Research Working Paper 4225 • Galasi Péter (2008a): A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP – 2008/3 • Galasi Péter (2008b): A túl- és az alulképzés bérhozama 25 országban, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP – 2008/6 • Hermann Zoltán (2008): Hogyan értelmezzük az iskolarendszer minőségi mutatóit nemzetközi összehasonlításban?, Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI • Hermann Zoltán – Horn Dániel (2008): [készülő tanulmány] • Kertesi Gábor–Köllő János (2006): Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a diplomák piaci értéke. Közgazdasági Szemle, LIII. /3, (201–225. o.) • Kézdi Gábor (2004): Iskolázottság és keresetek. Megjelent: Fazekas Károly–Varga Júlia (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2004. MTA KTI–OFA, Budapest • Kézdi Gábor (2007): A szakképzés kereslete és kínálata Magyarországon. Hosszútávú trendek és szakma szerinti illeszkedés, kézirat • Kézdi Gábor (2008): Nem csupán a rendszerváltás következménye A szakiskolai képzés hanyatló hozadékai mögött álló okok Magyarországon, Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI • Kézdi Gábor – Varga Júlia (2007): A képzési kínálat szakcsoportok szerinti indokolt kínálatának vizsgálata, a kínálatbővítés hatékony eszközeinek bemutatása, kézirat • Köllő János (2008): Munkahelyi olvasási követelmények és a képzetlen munkaerő foglalkoztatása Nyugat- és Közép-Kelet-Európában, Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI • OECD (2007): Education at a Glance 2007 • OECD (2008): OECD Employment Outlook 2008 • Varga Júlia (2007): Munkapiaci trendek magyarországon, 2006, Fazekas Károly, Cseres-Gergely Zsombor, Scharle Ágota (szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2007, MTA KTI - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány • Varga Júlia (2008): Szakképzés, Nagy Gyula (szerk.): Jóléti ellátások, szakképzés és munkakínálat, KTI könyvek 10., MTA KTI