Mi indokolja a deviza forgalmának korlátozását, illetve az arra vonatkozó törekvést, hogy a d...
Download
1 / 47

Készítették: Varga Ivett Tandari Éva Vass Károly Sárközi Tamás - PowerPoint PPT Presentation


  • 113 Views
  • Uploaded on

Mi indokolja a deviza forgalmának korlátozását, illetve az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?. Készítették: Varga Ivett Tandari Éva Vass Károly Sárközi Tamás. Devizapolitika, devizagazdálkodás.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' Készítették: Varga Ivett Tandari Éva Vass Károly Sárközi Tamás' - baxter


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript

Mi indokolja a deviza forgalmának korlátozását, illetve az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

Készítették:

Varga Ivett

Tandari Éva

Vass Károly

Sárközi Tamás


Devizapolitika devizagazd lkod s
Devizapolitika, devizagazdálkodás az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

A gazdaságpolitika részét alkotja egy állam általános politikájának. Felöleli a gazdaság működtetésével kapcsolatos, elsősorban a gazdaság fejlődési irányára, növekedési ütemére, egyensúlyi viszonyaira vonatkozó célokat, azok elérését szolgáló eszközöket és intézményeket.

Az általános gazdaságpolitikai célok többféle részterületen konkretizálódnak. Ilyenek a szektorális (pl. ipar-, agrár- stb.) politikák és a funkcionális (pl. külgazdasági, pénzügyi) politikák.

A külgazdaságpolitika a nemzetgazdaságnak a világgazdasági viszonyok alapján lehetséges és szükséges külpiaci kapcsolatrendszerével, annak feltételeivel és az ide kapcsolódó kockázatok felmérésével foglalkozik.

A külgazdaságpolitika 3 összetevője:

  • Külkereskedelem politika

  • Devizapolitika

  • Integrációs politika.

    A devizapolitika a pénzügypolitikának is fontos részterülete.

    A pénzügypolitika részterületei:

  • Monetáris politika

  • Fiskális politika

  • Devizapolitika


  • Devizapolitika
    Devizapolitika az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    A devizapolitika tartalmazza mindazon intézkedéseket, amelyek ugyan a monetáris vagy fiskális politika eszköztárába tartoznak, de általuk közvetlenül befolyásolható a külgazdasági kapcsolatok alakulása.

    A devizapolitika jelentőségét valamely ország számára a nemzetközi munkamegosztásban történő bekapcsolódás mértéke, a nemzetközi pénzügyi műveletekben való részvétel intenzitása és nem utolsó sorban az illető ország nemzetközi pénzügyi megítélése adja meg.

    A devizapolitika eszközei lehetnek:

    Adminisztratív jellegűek: Ennek alkalmazása esetén az államhatalom rendeletekkel, törvényekkel előírja a devizával való ténykedések körét és kihangsúlyozza annak tilalmi határait. Ezek az eszközök közvetlen beavatkozási formaként jelennek meg.

    Gazdasági jellegűek: Ebben az esetben az állam devizapiaci eszközökön keresztül a devizakereslet és kínálat befolyásolásával kívánja devizapolitikai célkitűzéseit megvalósítani. Ezek az eszközök hatásukat indirekt módon fejtik ki.

    Egymással párhuzamosan is lehet alkalmazni a két eszköztárat.


    Devizapolitika1
    Devizapolitika az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    A devizapolitika egyes részterületei:

    • Nemzetközi pénzforgalmi politika

    • Valutaárfolyam-politika

    • Fizetésimérleg-politika

    • Nemzetközi hitelpolitika

    • Tartalékpolitika


    1 nemzetk zi p nzforgalmi politika
    1) Nemzetközi pénzforgalmi politika az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    Érvényesítésekkor az állam meghatározza, hogy milyen mértékben engedélyezi a hazai pénz külföldi forgalmazását, és milyen feltételekkel váltja be a külföldi pénzeket.

    4 alapvető típusát különböztetjük meg:

    - Liberalizált forma: az állam nem alkalmaz korlátozásokat, csak figyel és szükség esetén beavatkozik.

    - Kötött forma: ebben az esetben a valutával, devizával megvalósuló műveletek engedélyhez kötöttek, adminisztratív jellegű a szabályozás.

    - Vegyes forma: előre szabályozott, hogy mely területekre vonatkozik adminisztratív szabályozás és hol alkalmazzák a piaci eszközöket.

    - Összehangolt pénzforgalmi politika: nemzetközi/regionális integrációban résztvevők együttműködésének megfelelő szabályozása (pl.: EU)


    2 valuta rfolyam politika
    2) Valutaárfolyam-politika az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    Azt mutatja meg, hogy az állam milyen mértékben avatkozik be a piaci árfolyamok alakulásába.

    - Szabadon mozgó árfolyam – politika: a piaci mechanizmusok érvényesülnek. Az így kialakult árfolyamokat nevezzük lebegő árfolyamoknak, mivel a gazdasági élet változásaihoz igazodóan, igen gyakori változásokkal jellemezhetők.

    - Intervenciós pontok által szabályozott árfolyam – politika: az állam részéről akkor történne beavatkozás, ha az árfolyam a két meghatározott szélső érték közelébe kerül. A szélső értékek a pénz elméleti értékéről (ún. paritástól) való legnagyobb pozitív és negatív irányú megengedett eltérést jelentik, ezeket nevezzük intervenciós pontoknak. Az ekkor alkalmazott valutaárfolyam – politika a kijelölt ingadozási (intervenciós) sávon belül ad módot a valuták árfolyamainak mozgására. Amennyiben a valuta árfolyama megközelíti az intervenciós sáv szélét, az állam mesterséges módon pótlólagos keresletet, illetve kínálatot hoz létre, hogy az árfolyam a kívánt szinten tartható legyen.

    - Rögzített árfolyam – politika: az állami szervezet a hivatalosan meghatározott árfolyamtól nem enged eltéréseket, szigorú szabályozás jellemzi


    3 fizet sim rleg politika
    3) Fizetésimérleg-politika az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    A deviza belföldiek és deviza külföldiek között közötti pénzmozgásokat rögzíti, adott időszakra vonatkozóan, mérlegszerű kimutatás formájában, mely az adatokat lejárat és pénzmozgások szerint egyaránt csoportosítja. A devizapolitika a nemzetközi fizetések egyensúlyát, a mérleg szufficites voltát tartja kívánatosnak.

    Tartós szufficit esetén az a cél, hogy a többletként megtermelt GDP-t sikerüljön kedvező feltételek mellett befektetni, további jövedelmet szerezni, a tőkekivitelt ösztönözni.

    Tartós deficit hosszú távon az ország gazdasági feltételeinek ellehetetlenülését, az adósságcsapda kialakulását eredményezheti.


    4 nemzetk zi hitelpolitika
    4) Nemzetközi hitelpolitika az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    A fizetésimérleg – politikához kapcsolódik, és a mérleg egyenlegétől függően változik. A fizetési mérlegek egyenlege hitelek nyújtása, ill. felvétele útján alakítható.

    A nemzetközi hitelpolitika alapvetően kétféle lehet:

    • ösztönző (expanzív) jellegű: a tőkebehozatalt kívánja ösztönözni, ill. hitelfelvételre van szükség.

    • visszafogó (restriktív) jellegű: ha a hitelek felvételét korlátozza, ill. a tőkekivitelt ösztönzi.


    5 tartal kpolitika
    5) Tartalékpolitika az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    Arra ad lehetőséget, hogy az adott állam képes legyen megvédeni saját pénzének árfolyamát, ill. védelmet tudjon adni jelentős spekulációs nyomás esetében. Ilyenkor juthat fontos szerephez a jegybanknál, ill. kincstárnál felhalmozott devizatartalék.


    Devizagazd lkod s
    Devizagazdálkodás az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    Azon módszerek, intézkedések, rendeletek, előírások és tiltások összessége, melyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzrendszere (önálló nemzeti valutával) nemzetközi pénzügyi rendszerhez, illetve egy másik ország belső pénzrendszeréhez kapcsolódik.

    A devizagazdálkodás a devizapolitikában megfogalmazott célok megvalósítása piaci és adminisztratív eszközök alkalmazásával, meghatározott intézményi kör és gazdálkodó egységek együttműködésével történik.


    Devizagazd lkod s1
    Devizagazdálkodás az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    Formái:

    Szabad devizagazdálkodás: a devizaműveletek szabad megvalósítását jelenti. (Nemzetközi Valutaalap liberalizált feltételrendszerének megfelelően, ahol a piaci feltételek alkalmazása kerül az előtérbe.)

    Gazdasági integrációk által meghatározott devizagazdálkodás: meghatározzák a belső tagok jogait és kötelezettségeit, rögzítik a harmadik országokkal szemben alkalmazott feltételeket.

    Duális devizagazdálkodás: a deviza belföldiek és deviza külföldiek esetében eltérő jogok és kötelezettségek érvényesülnek.

    Kötött devizagazdálkodás: a nemzetközi fizetési kapcsolatokat állami ellenőrzés alá vonják, szigorú előírások betartása mellett. (Mo-ra jellemző volt az 1980-as évekig.) A nem konvertibilis valutájú országokra jellemző. Elsősorban az ismétlődően passzív folyó fizetési mérlegű országokban találkozunk vele

    A fizetési megállapodások jellegzetes formája a klíring – megállapodások:

    Bilaterális (kétoldalú) klíring- megállapodás: két ország között keletkezett tartozásokat és követeléseket kölcsönösen beszámítják és csak az eltéréseket (klíringcsúcsokat –spicc-) kell egyenlíteni.

    Multilaterális (többoldalú) klíring – megállapodás: államközi fizetési megállapodás, de ez is zárt körben zajlik. (kedvezőbb a bilaterálisnál)


    Az egk p nz gyi egy ttm k d s nek kialakul sa 1950 1978

    Az EGK pénzügyi együttműködésének kialakulása az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek? (1950-1978)


    Az eur pai fizet si uni
    Az Európai Fizetési Unió az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    • 1950. július 1-jén kezdte meg működését az Európai Fizetési Unió (European Payments Union, EPU)

    • Az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet keretei közti pénzügyi szervezet

    • Célja:

      • A tagállamok valutáris helyzetének javítása

      • A kereskedelmi forgalom liberalizálásával párhuzamosan végrehajtott többoldalú fizetési rendszer bevezetésével


    Az eur pai fizet si uni1
    Az Európai Fizetési Unió az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    • A két-két ország közötti, bilaterális egyenleget nem egymással szemben számolták el, hanem az EPU-val szemben, mindegyik tagállam az EPU-nak volt hitelezője és adósa

    • A havi elszámolás az egyes országok havonkénti egyenlegét mutatta ki, negatív egyenleget áruszállításokkal kellett kiegyenlíteni, az így nem kompenzált egyenlegeket pedig részben arany, vagy dollár fizetéssel rendezni kellett (maradék részre pedig kényszerhitelt nyújtottak a partner országok)

    • Az aranyfizetés mértéke fokozatosan növekedett, amit keményítésnek nevezünk (Eredetileg az arány 40% arany és 60% hitel volt, majd 50-50%-ra keményedett, végül 75% lett az aranyfizetés és 25% a hitelnyújtás aránya)


    Az eur pai fizet si uni megsz n se
    Az Európai Fizetési Unió megszűnése az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    • 1955-ben az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC) Tanácsa elfogadja az Európai Monetáris Egyezményt

    • Az aláíró európai országok valutáik dollárkonvertibilissé tételéről döntenek

    • Az Európai Fizetési Uniót új nemzetközi fizetési rendszerrel helyettesítik, ahol az ügyleteket aranyban vagy aranyra konvertálható valutákban végzik, ezzel egyidejűleg megszűnt az EPU


    Az eur pai fizet si uni megsz n se1
    Az Európai Fizetési Unió megszűnése az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    • 1958 decemberében határozták el a tagországok a szervezet felszámolását

    • Az EPU megszűnésekor végzett végső elszámolásnál kitűnt, hogy a legnagyobb adós Nagy-Britannia és Franciaország

    • A végső egyenlegeket a tagállamok a külső konvertibilitás alapján kétoldalú megállapodások szerint számolták el

    • Ezt követően az átmeneti fizetési mérleg hiányok rendezésére az IMF által kínált rövid lejáratú hiteleket használták


    A valut ris egy ttm k d s korai szakasza
    A valutáris együttműködés korai szakasza az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    • Az integrációs folyamat nyitánya:

      • 1951. Párizsi Szerződés: ESZAK

      • 1957. Római Szerződés: Európai Gazdasági Közösség, EURATOM

    • A pénzügy-politikai együttműködés korai szakasza:

      • A Római Szerződés által létrehozott pénzügy-politikai kooperációk:

        • Monetáris Bizottság

        • Európai Beruházási Bank

        • Vámunió létrejötte


    Eur pai monet ris egy ttm k d si alap
    Európai Monetáris Együttműködési Alap az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?

    • Az Európai Gazdasági Közösség hozta létra 1973-ban, végrehatva az 1972-es Bázeli Egyezményt, amely kialakította az irányított valutaárfolyam-konstrukciót, nevezetesen az Európai Valutakígyót

    • Az Alap, a BIS-n keresztül klíringügynökként tevékenykedik azoknak a hiteleknek és betéteknek a kezelésénél, amelyek a Közösség valutái érdekében történő devizapiaci intervenciókból fakadnak

    • Ezenkívül az alap kezeli a Közösség rövid távú hitelrendszerét, amely a tagországok átmeneti fizetési mérleg problémáira is igénybe vehető



    Eur pai monet ris rendszer
    Európai Monetáris Rendszer 1978-1990 között

    • 1978. Európai Monetáris Rendszer – EMS létrehozása

    • Kialakulásának oka: a 70-es években az EU tagállamok két csoportba tömörültek az árfolyam-politikát illetően:

      • NSZK körül tömörülő kisebb gazdaságok (Hollandia, Belgium, Luxemburg, Dánia, Norvégia) valutáikat a DM-mel együtt lebegtették

      • Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország az önálló lebegtetést választotta


    Eur pai monet ris rendszer1
    Európai Monetáris Rendszer 1978-1990 között

    • Kialakulásának oka:

      • A német gazdaságpolitikának köszönhetően a DM rendkívül megerősödött, a dollár árfolyama viszont gyengült

      • A DM további felértékelődése ellen szükség volt a DM és az önállóan lebegő EK valuták közötti szorosabb árfolyam-politikai együttműködésre

    • Célja: a tagállamok árfolyam-stabilitásának megteremtése

    • A rendszer központi eszköze az ECU, mely kollektív európai valutaegységet teremtett

    • A monetáris hatóságok közti elszámolások ECU-ben történtek


    Eur pai valutaegys g
    Európai Valutaegység 1978-1990 között

    • Történetileg 3 típusa alakult ki az európai valutaegységnek:

      • Európai elszámolási egység: EUA 1969-1979

      • ECU 1979-1998

      • Euro 1999-


    ECU 1978-1990 között

    • Az Európai Monetáris Rendszer (EMS) bevezetésével, 1979-től vezették be az ECU-t, amit a résztvevő országok valutáival kapcsoltak össze és amelynek értéke megegyezett az Európai Elszámolási Egység értékével


    ECU 1978-1990 között

    • Az ECU használata az alábbi területekre terjed ki:

      • Árfolyamrendszer

      • Letérési indikátor-számítás

      • Intervenciós és hiteleszköz

      • Monetáris hatóságok közötti elszámolási egység



    A delors terv
    A Delors terv 1978-1990 között

    • 3 lépcsős elképzelést tartalmazott az EMU létrehozására, amelynek lényege:

      • Tőkeforgalom teljeskörű liberalizálása

      • Valuták korlátlan és visszavonhatatlan konvertibilitása

      • Árfolyam ingadozási sávok megszüntetése

      • Közös bank létrehozása


    Forr sok
    Források: 1978-1990 között

    • Lőrinczné Istvánffy Hajna: Pénzügyi integráció Európában. KJK-Kerszöv, Bp., 2001.

    • Lőrinczné Istvánffy Hajna: Nemzetközi pénzügyek. Aula Kiadó, Bp., 1999.


    Az rfolyamok fajt i s a k t tt devizagazd lkod s elm leti h ttere

    Az árfolyamok fajtái és a kötött devizagazdálkodás elméleti háttere

    Előnyök és hátrányok


    Az rfolyam fajt i
    Az árfolyam fajtái elméleti háttere

    • Az árfolyam a nemzeti pénz csereértéke

    • 2 fajta kifejezése:

      Direkt árfolyamjegyzés: 100 forint = 0.37 euró (hazai pénz külföldi pénzben vett ára)

      Indirekt: 1 dollár = 186 forint

    • Valutaárfolyam: jegybankpénz esetében

    • Devizaárfolyam: számlapénz esetében

    • Deviza = valutára szóló követelés, számlapénz

      Reláció: valuta vételi < deviza vétel < devizaközép < deviza eladási < valuta eladási árfolyama

      Ok: pénzváltás költsége valutánál nagyobb


    Az rfolyamok fajt i
    Az árfolyamok fajtái elméleti háttere

    Mikor melyiket használják?

    • Valuta vételi: ha a bank valutát vesz

    • Valuta eladási: ha mi veszünk a banktól

    • Deviza vételi: bank valutára szóló követelést vesz

    • Deviza eladási: vállalat külföldre utal át

    • Deviza közép: nincs effektív átváltás, csak elszámolás!

    • (+ csekk vételi-, eladási árfolyam)

    • Fontos: spot/prompt vagy határidős árfolyam!


    Az rfolyamok fajt i1
    Az árfolyamok fajtái elméleti háttere

    Határidős ügyletek:

    • Forward vagy termin: jövőbeli árfolyam, de meg van határozva az összeg, és a teljesítési időpont – felek döntésén múlik

    • Futures: ugyan ez, de tőzsdei termék, standardizált, szabványos futamidő és összeg

    • Nyitott pozíció: olyan pénzügyi eszközöm van, amely az árfolyam változásának van kitéve

    • Opció, swap: vételi, eladási jog illetve csereügylet

      Devizapiac: virtuális, jól elkülöníthető, bankok, mennyire likvid, kevés tranzakció mögött van reálügylet – inkább spekulációs célú vagy kockázatkezelés!


    Az rfolyamok fajt i2
    Az árfolyamok fajtái elméleti háttere

    Ki vagy mi határozza meg az árfolyamot?

    • Rögzített (fix) árfolyam: a jegybank

    • Lebegő árfolyam: a piac

    • Rugalmas árfolyam: van deklarált árfolyam, de egy sávban el lehet térni tőle

      Egyes országok rendkívül sok fajta rendszert használnak!


    K t tt devizagazd lkod s
    Kötött devizagazdálkodás elméleti háttere

    Kötött devizagazdálkodás esetében egy szervezetet kizárólagos joggal felhatalmaznak az országban arra, hogy az ország rezidenseinek valutában és devizában felmerült tranzakcióit intézze. (rendkívüli gazdasági helyzetben, pl.: foly. fiz. mérleg)

    Három következménnyel jár:

    • Devizamonopólium

    • Rögzített árfolyamon igényelhetünk valutát

    • Fel kell ajánlanunk a valutát megvételre

      Magyarország: 1929-33, majd 1946-1990, MNB


    K t tt devizagazd lkod s1

    DM/USD elméleti háttere

    S

    e

    hiány

    D

    USD

    Kötött devizagazdálkodás

    Kötött devizagazdálkodás = rögzített árfolyamrendszer

    Mindig van feketepiac! – nem lehet teljesen ellenőrizni a külföldi pénzek forgalmát!

    Barter (ellenüzlet) jelentős!


    K t tt devizagazd lkod s2
    Kötött devizagazdálkodás elméleti háttere

    Felértékelt árfolyam: rögzített árf. > piaci

    Alulértékelt: rögzített árf. < piaci – mindenki igyekszik a feketepiacon eladni a valutáját, és hivatalos forrásból megvenni!

    Rendszer előnyei:

    • Az állam átlát minden devizaműveletet

    • Csökkenti az árfolyamkockázatot

    • Forró pénzek elkerülik az országot

    • Külpiaci sokkok hatása elkerülhető

    • Állam szabályozhatja az importot


    K t tt devizagazd lkod s3
    Kötött devizagazdálkodás elméleti háttere

    A rendszer hátrányai:

    • Minél nyitottabb az ország, annál nehezebb kontrollálni a devizaműveleteket

    • Piaci árfolyam eltér a rögzítettől: végül itt is van árfolyamkockázat

    • Működőtőke-befektetések is leállnak

    • Sokkok mindenkit érinteni fognak

    • Importkorlátozás nem demokratikus

      Kevés országban - Kuba, Észak-Korea


    A „kötött” devizagazdálkodás fejlődése és a „szabad”, liberalizált devizaszabályozás bevezetése Magyarországon


    Hogyan jutottunk el a k t tt devizagazd lkod sig
    Hogyan jutottunk el a kötött devizagazdálkodásig? „szabad”, liberalizált devizaszabályozás bevezetése Magyarországon

    • 1924. MNB létrehozása

      • Korona stabilizációja a Népszövetségtől kapott kölcsönnel

    • 1926. pengő

    • 1929. világgazdasági válság

      • Súlyos gond a nagymértékű külfölddel szembeni eladósodottság


    K t tt devizagazd lkod s4
    Kötött devizagazdálkodás „szabad”, liberalizált devizaszabályozás bevezetése Magyarországon

    • A kormány 1931. július 8-án kötött devizagazdálkodást vezetett be

    • MNB devizamonopóliumot kapott

    • 1946. aug.1. Forint bevezetése

    • 1950. Devizakódex

    • A devizagazdálkodás a tervgazdálkodás elválaszthatatlan része

      • Vannak állandó és változó elemei


    Devizagazd lkod s lland elemei
    Devizagazdálkodás állandó elemei „szabad”, liberalizált devizaszabályozás bevezetése Magyarországon

    a kötelező deviza-beszolgáltatás elve és gyakorlata

    az ország nemesfém és devizatartalékainak kialakítása és ellenőrzése

    a külföldi hitelpolitika központi irányítása

    a valuta- és devizaárfolyamok központilag történő megállapítása és közzététele


    Devizagazd lkod s v ltoz elemei
    Devizagazdálkodás változó elemei „szabad”, liberalizált devizaszabályozás bevezetése Magyarországon

    a devizahatóság joga és kötelessége, hogy a devizagazdálkodás minden területén megfelelő ellenőrzést gyakoroljon,

    mindenkor figyelembe kell venni a nemzetközi munkamegosztás fejlődését, mert ez a relációs szerkezet és az áruösszetétel változását jelenti a mindenkori politikai erőviszonyokkal összefüggésben,

    a devizagazdálkodás követi a gazdaságirányítási és működési mechanizmusok alakulását,

    a devizagazdálkodás mindig kapcsolódik az ország adott devizatartalékaihoz és hitellehetőségeihez


    V ltoz sok
    Változások „szabad”, liberalizált devizaszabályozás bevezetése Magyarországon

    • 1966. át kell térni a közgazdasági eszközökkel történő irányítási rendszerre

    • 1968. új gazdaságirányítási rendszer

      nem írták elő tételesen:

      • az export és import mennyiségét

      • a kitermelendő vagy felhasználandó külföldi deviza összegét

    • Az 1950-es devizakódex folyamatos módosításai


    J devizak dex
    Új devizakódex „szabad”, liberalizált devizaszabályozás bevezetése Magyarországon

    • 1974. évi 1. törvényerejű rendelet

    • Fontos előrelépés:

      • a természetes és jogi személyek pontos megkülönböztetése,

      • a devizaérték és a vagyoni érték leírása,

      • devizahatósági jogkörök rögzítése,

      • devizabelföldi és devizakülföldi definiálása,

      • engedélyhez kötött és engedély nélküli

        devizaműveletek meghatározása,

      • általános körű devizahatóság az MNB


    Az 1980 as vek
    Az 1980-as évek „szabad”, liberalizált devizaszabályozás bevezetése Magyarországon

    kétszintű bankrendszer kialakulása,

    piaci viszonyok erősödése,

    az export-import tevékenység erőteljes növekedése és fokozatos liberalizálása,

    a tőkeimport jelentős arányú megjelenése

    devizagazdálkodás deregulációja:

    Cél:belátható időn belül konvertibilissé váljon a forint


    Egys ges devizak dex
    Egységes devizakódex „szabad”, liberalizált devizaszabályozás bevezetése Magyarországon

    • devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény

    • folyó és tőkeműveletekre vonatkozó devizajogi korlátozások leépítése:

      • folyó fizetési műveletek: szabad átválthatóság

      • tőkeműveletek:

        • Szabad vállalkozásalapítás és részesedésszerzés külföldön + engedélymentes hosszú távú külföldi tőkebehozatal

        • Engedélyhez kötött: pénzügyi jellegű tőkekivitel, illetve a rövid távú tőkebehozatal


    V ltoz sok 2002 t l
    Változások 2002-től „szabad”, liberalizált devizaszabályozás bevezetése Magyarországon

    • 2001. évi XCIII. törvény a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

      • Cél: forint konvertibilitását teljessé tegye

    • 2001. június 16. a forint árfolyamsávjának kiszélesítése

    • Pénzváltás

      csak bankokban vagy erre engedéllyel rendelkező pénzváltóhelyeken


    Gazdas gi s p nz gyi neh zs gek eset n k vetend elj r s
    Gazdasági és pénzügyi nehézségek esetén követendő eljárás

    Ha a tartalékok csökkenése veszélyezteti a rövid távú kötelezettségek teljesítését

    a Kormány 3 hónapra korlátozhatja a nemzetközi fizetési forgalmat

    Kivéve: természetes személyek számlájáról történő

    kifizetés és átutalás

    • Országgyűlést tájékoztatni köteles

    • legfeljebb egy alkalommal három hónapra

      meghosszabbíthatja


    ad