Mi indokolja a deviza forgalmnak korltozst, illetve az arra vonatkoz trekvst, hogy a d...
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 47

Készítették: Varga Ivett Tandari Éva Vass Károly Sárközi Tamás PowerPoint PPT Presentation


  • 75 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Mi indokolja a deviza forgalmának korlátozását, illetve az arra vonatkozó törekvést, hogy a devizák konvertibilisek legyenek?. Készítették: Varga Ivett Tandari Éva Vass Károly Sárközi Tamás. Devizapolitika, devizagazdálkodás.

Download Presentation

Készítették: Varga Ivett Tandari Éva Vass Károly Sárközi Tamás

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


K sz tett k varga ivett tandari va vass k roly s rk zi tam s

Mi indokolja a deviza forgalmnak korltozst, illetve az arra vonatkoz trekvst, hogy a devizk konvertibilisek legyenek?

Ksztettk:

Varga Ivett

Tandari va

Vass Kroly

Srkzi Tams


Devizapolitika devizagazd lkod s

Devizapolitika, devizagazdlkods

A gazdasgpolitika rszt alkotja egy llam ltalnos politikjnak. Felleli a gazdasg mkdtetsvel kapcsolatos, elssorban a gazdasg fejldsi irnyra, nvekedsi temre, egyenslyi viszonyaira vonatkoz clokat, azok elrst szolgl eszkzket s intzmnyeket.

Az ltalnos gazdasgpolitikai clok tbbfle rszterleten konkretizldnak. Ilyenek a szektorlis (pl. ipar-, agrr- stb.) politikk s a funkcionlis (pl. klgazdasgi, pnzgyi) politikk.

A klgazdasgpolitika a nemzetgazdasgnak a vilggazdasgi viszonyok alapjn lehetsges s szksges klpiaci kapcsolatrendszervel, annak feltteleivel s az ide kapcsold kockzatok felmrsvel foglalkozik.

A klgazdasgpolitika 3 sszetevje:

  • Klkereskedelem politika

  • Devizapolitika

  • Integrcis politika.

    A devizapolitika a pnzgypolitiknak is fontos rszterlete.

    A pnzgypolitika rszterletei:

  • Monetris politika

  • Fisklis politika

  • Devizapolitika


  • Devizapolitika

    Devizapolitika

    A devizapolitika tartalmazza mindazon intzkedseket, amelyek ugyan a monetris vagy fisklis politika eszkztrba tartoznak, de ltaluk kzvetlenl befolysolhat a klgazdasgi kapcsolatok alakulsa.

    A devizapolitika jelentsgt valamely orszg szmra a nemzetkzi munkamegosztsban trtn bekapcsolds mrtke, a nemzetkzi pnzgyi mveletekben val rszvtel intenzitsa s nem utols sorban az illet orszg nemzetkzi pnzgyi megtlse adja meg.

    A devizapolitika eszkzei lehetnek:

    Adminisztratv jellegek: Ennek alkalmazsa esetn az llamhatalom rendeletekkel, trvnyekkel elrja a devizval val tnykedsek krt s kihangslyozza annak tilalmi hatrait. Ezek az eszkzk kzvetlen beavatkozsi formaknt jelennek meg.

    Gazdasgi jellegek: Ebben az esetben az llam devizapiaci eszkzkn keresztl a devizakereslet s knlat befolysolsval kvnja devizapolitikai clkitzseit megvalstani. Ezek az eszkzk hatsukat indirekt mdon fejtik ki.

    Egymssal prhuzamosan is lehet alkalmazni a kt eszkztrat.


    Devizapolitika1

    Devizapolitika

    A devizapolitika egyes rszterletei:

    • Nemzetkzi pnzforgalmi politika

    • Valutarfolyam-politika

    • Fizetsimrleg-politika

    • Nemzetkzi hitelpolitika

    • Tartalkpolitika


    1 nemzetk zi p nzforgalmi politika

    1) Nemzetkzi pnzforgalmi politika

    rvnyestsekkor az llam meghatrozza, hogy milyen mrtkben engedlyezi a hazai pnz klfldi forgalmazst, s milyen felttelekkel vltja be a klfldi pnzeket.

    4 alapvet tpust klnbztetjk meg:

    - Liberalizlt forma: az llam nem alkalmaz korltozsokat, csak figyel s szksg esetn beavatkozik.

    - Kttt forma: ebben az esetben a valutval, devizval megvalsul mveletek engedlyhez ktttek, adminisztratv jelleg a szablyozs.

    - Vegyes forma: elre szablyozott, hogy mely terletekre vonatkozik adminisztratv szablyozs s hol alkalmazzk a piaci eszkzket.

    - sszehangolt pnzforgalmi politika: nemzetkzi/regionlis integrciban rsztvevk egyttmkdsnek megfelel szablyozsa (pl.: EU)


    2 valuta rfolyam politika

    2) Valutarfolyam-politika

    Azt mutatja meg, hogy az llam milyen mrtkben avatkozik be a piaci rfolyamok alakulsba.

    - Szabadon mozg rfolyam politika: a piaci mechanizmusok rvnyeslnek. Az gy kialakult rfolyamokat nevezzk lebeg rfolyamoknak, mivel a gazdasgi let vltozsaihoz igazodan, igen gyakori vltozsokkal jellemezhetk.

    - Intervencis pontok ltal szablyozott rfolyam politika: az llam rszrl akkor trtnne beavatkozs, ha az rfolyam a kt meghatrozott szls rtk kzelbe kerl. A szls rtkek a pnz elmleti rtkrl (n. paritstl) val legnagyobb pozitv s negatv irny megengedett eltrst jelentik, ezeket nevezzk intervencis pontoknak. Az ekkor alkalmazott valutarfolyam politika a kijellt ingadozsi (intervencis) svon bell ad mdot a valutk rfolyamainak mozgsra. Amennyiben a valuta rfolyama megkzelti az intervencis sv szlt, az llam mestersges mdon ptllagos keresletet, illetve knlatot hoz ltre, hogy az rfolyam a kvnt szinten tarthat legyen.

    - Rgztett rfolyam politika: az llami szervezet a hivatalosan meghatrozott rfolyamtl nem enged eltrseket, szigor szablyozs jellemzi


    3 fizet sim rleg politika

    3) Fizetsimrleg-politika

    A deviza belfldiek s deviza klfldiek kztt kztti pnzmozgsokat rgzti, adott idszakra vonatkozan, mrlegszer kimutats formjban, mely az adatokat lejrat s pnzmozgsok szerint egyarnt csoportostja. A devizapolitika a nemzetkzi fizetsek egyenslyt, a mrleg szufficites voltt tartja kvnatosnak.

    Tarts szufficit esetn az a cl, hogy a tbbletknt megtermelt GDP-t sikerljn kedvez felttelek mellett befektetni, tovbbi jvedelmet szerezni, a tkekivitelt sztnzni.

    Tarts deficit hossz tvon az orszg gazdasgi feltteleinek ellehetetlenlst, az adssgcsapda kialakulst eredmnyezheti.


    4 nemzetk zi hitelpolitika

    4) Nemzetkzi hitelpolitika

    A fizetsimrleg politikhoz kapcsoldik, s a mrleg egyenlegtl fggen vltozik. A fizetsi mrlegek egyenlege hitelek nyjtsa, ill. felvtele tjn alakthat.

    A nemzetkzi hitelpolitika alapveten ktfle lehet:

    • sztnz (expanzv) jelleg: a tkebehozatalt kvnja sztnzni, ill. hitelfelvtelre van szksg.

    • visszafog (restriktv) jelleg: ha a hitelek felvtelt korltozza, ill. a tkekivitelt sztnzi.


    5 tartal kpolitika

    5) Tartalkpolitika

    Arra ad lehetsget, hogy az adott llam kpes legyen megvdeni sajt pnznek rfolyamt, ill. vdelmet tudjon adni jelents spekulcis nyoms esetben. Ilyenkor juthat fontos szerephez a jegybanknl, ill. kincstrnl felhalmozott devizatartalk.


    Devizagazd lkod s

    Devizagazdlkods

    Azon mdszerek, intzkedsek, rendeletek, elrsok s tiltsok sszessge, melyek rvn egy nll nemzeti valutval rendelkez orszg bels pnzrendszere (nll nemzeti valutval) nemzetkzi pnzgyi rendszerhez, illetve egy msik orszg bels pnzrendszerhez kapcsoldik.

    A devizagazdlkods a devizapolitikban megfogalmazott clok megvalstsa piaci s adminisztratv eszkzk alkalmazsval, meghatrozott intzmnyi kr s gazdlkod egysgek egyttmkdsvel trtnik.


    Devizagazd lkod s1

    Devizagazdlkods

    Formi:

    Szabad devizagazdlkods: a devizamveletek szabad megvalstst jelenti. (Nemzetkzi Valutaalap liberalizlt felttelrendszernek megfelelen, ahol a piaci felttelek alkalmazsa kerl az eltrbe.)

    Gazdasgi integrcik ltal meghatrozott devizagazdlkods: meghatrozzk a bels tagok jogait s ktelezettsgeit, rgztik a harmadik orszgokkal szemben alkalmazott feltteleket.

    Dulis devizagazdlkods: a deviza belfldiek s deviza klfldiek esetben eltr jogok s ktelezettsgek rvnyeslnek.

    Kttt devizagazdlkods: a nemzetkzi fizetsi kapcsolatokat llami ellenrzs al vonjk, szigor elrsok betartsa mellett. (Mo-ra jellemz volt az 1980-as vekig.) A nem konvertibilis valutj orszgokra jellemz. Elssorban az ismtlden passzv foly fizetsi mrleg orszgokban tallkozunk vele

    A fizetsi megllapodsok jellegzetes formja a klring megllapodsok:

    Bilaterlis (ktoldal) klring- megllapods: kt orszg kztt keletkezett tartozsokat s kvetelseket klcsnsen beszmtjk s csak az eltrseket (klringcscsokat spicc-) kell egyenlteni.

    Multilaterlis (tbboldal) klring megllapods: llamkzi fizetsi megllapods, de ez is zrt krben zajlik. (kedvezbb a bilaterlisnl)


    Az egk p nz gyi egy ttm k d s nek kialakul sa 1950 1978

    Az EGK pnzgyi egyttmkdsnek kialakulsa(1950-1978)


    Az eur pai fizet si uni

    Az Eurpai Fizetsi Uni

    • 1950. jlius 1-jn kezdte meg mkdst az Eurpai Fizetsi Uni (European Payments Union, EPU)

    • Az Eurpai Gazdasgi Egyttmkdsi Szervezet keretei kzti pnzgyi szervezet

    • Clja:

      • A tagllamok valutris helyzetnek javtsa

      • A kereskedelmi forgalom liberalizlsval prhuzamosan vgrehajtott tbboldal fizetsi rendszer bevezetsvel


    Az eur pai fizet si uni1

    Az Eurpai Fizetsi Uni

    • A kt-kt orszg kztti, bilaterlis egyenleget nem egymssal szemben szmoltk el, hanem az EPU-val szemben, mindegyik tagllam az EPU-nak volt hitelezje s adsa

    • A havi elszmols az egyes orszgok havonknti egyenlegt mutatta ki, negatv egyenleget ruszlltsokkal kellett kiegyenlteni, az gy nem kompenzlt egyenlegeket pedig rszben arany, vagy dollr fizetssel rendezni kellett (maradk rszre pedig knyszerhitelt nyjtottak a partner orszgok)

    • Az aranyfizets mrtke fokozatosan nvekedett, amit kemnytsnek neveznk (Eredetileg az arny 40% arany s 60% hitel volt, majd 50-50%-ra kemnyedett, vgl 75% lett az aranyfizets s 25% a hitelnyjts arnya)


    Az eur pai fizet si uni megsz n se

    Az Eurpai Fizetsi Uni megsznse

    • 1955-ben az Eurpai Gazdasgi Egyttmkds Szervezete (OEEC) Tancsa elfogadja az Eurpai Monetris Egyezmnyt

    • Az alr eurpai orszgok valutik dollrkonvertibiliss ttelrl dntenek

    • Az Eurpai Fizetsi Unit j nemzetkzi fizetsi rendszerrel helyettestik, ahol az gyleteket aranyban vagy aranyra konvertlhat valutkban vgzik, ezzel egyidejleg megsznt az EPU


    Az eur pai fizet si uni megsz n se1

    Az Eurpai Fizetsi Uni megsznse

    • 1958 decemberben hatroztk el a tagorszgok a szervezet felszmolst

    • Az EPU megsznsekor vgzett vgs elszmolsnl kitnt, hogy a legnagyobb ads Nagy-Britannia s Franciaorszg

    • A vgs egyenlegeket a tagllamok a kls konvertibilits alapjn ktoldal megllapodsok szerint szmoltk el

    • Ezt kveten az tmeneti fizetsi mrleg hinyok rendezsre az IMF ltal knlt rvid lejrat hiteleket hasznltk


    A valut ris egy ttm k d s korai szakasza

    A valutris egyttmkds korai szakasza

    • Az integrcis folyamat nyitnya:

      • 1951. Prizsi Szerzds: ESZAK

      • 1957. Rmai Szerzds: Eurpai Gazdasgi Kzssg, EURATOM

    • A pnzgy-politikai egyttmkds korai szakasza:

      • A Rmai Szerzds ltal ltrehozott pnzgy-politikai koopercik:

        • Monetris Bizottsg

        • Eurpai Beruhzsi Bank

        • Vmuni ltrejtte


    Eur pai monet ris egy ttm k d si alap

    Eurpai Monetris Egyttmkdsi Alap

    • Az Eurpai Gazdasgi Kzssg hozta ltra 1973-ban, vgrehatva az 1972-es Bzeli Egyezmnyt, amely kialaktotta az irnytott valutarfolyam-konstrukcit, nevezetesen az Eurpai Valutakgyt

    • Az Alap, a BIS-n keresztl klringgynkknt tevkenykedik azoknak a hiteleknek s betteknek a kezelsnl, amelyek a Kzssg valuti rdekben trtn devizapiaci intervencikbl fakadnak

    • Ezenkvl az alap kezeli a Kzssg rvid tv hitelrendszert, amely a tagorszgok tmeneti fizetsi mrleg problmira is ignybe vehet


    Az eur pai p nz gyi egy ttm k d s fejl d se 1978 1990 k z tt

    Az eurpai pnzgyi egyttmkds fejldse 1978-1990 kztt


    Eur pai monet ris rendszer

    Eurpai Monetris Rendszer

    • 1978. Eurpai Monetris Rendszer EMS ltrehozsa

    • Kialakulsnak oka: a 70-es vekben az EU tagllamok kt csoportba tmrltek az rfolyam-politikt illeten:

      • NSZK krl tmrl kisebb gazdasgok (Hollandia, Belgium, Luxemburg, Dnia, Norvgia) valutikat a DM-mel egytt lebegtettk

      • Franciaorszg, Nagy-Britannia, Olaszorszg az nll lebegtetst vlasztotta


    Eur pai monet ris rendszer1

    Eurpai Monetris Rendszer

    • Kialakulsnak oka:

      • A nmet gazdasgpolitiknak ksznheten a DM rendkvl megersdtt, a dollr rfolyama viszont gyenglt

      • A DM tovbbi felrtkeldse ellen szksg volt a DM s az nllan lebeg EK valutk kztti szorosabb rfolyam-politikai egyttmkdsre

    • Clja: a tagllamok rfolyam-stabilitsnak megteremtse

    • A rendszer kzponti eszkze az ECU, mely kollektv eurpai valutaegysget teremtett

    • A monetris hatsgok kzti elszmolsok ECU-ben trtntek


    Eur pai valutaegys g

    Eurpai Valutaegysg

    • Trtnetileg 3 tpusa alakult ki az eurpai valutaegysgnek:

      • Eurpai elszmolsi egysg: EUA 1969-1979

      • ECU 1979-1998

      • Euro 1999-


    K sz tett k varga ivett tandari va vass k roly s rk zi tam s

    ECU

    • Az Eurpai Monetris Rendszer (EMS) bevezetsvel, 1979-tl vezettk be az ECU-t, amit a rsztvev orszgok valutival kapcsoltak ssze s amelynek rtke megegyezett az Eurpai Elszmolsi Egysg rtkvel


    K sz tett k varga ivett tandari va vass k roly s rk zi tam s

    ECU

    • Az ECU hasznlata az albbi terletekre terjed ki:

      • rfolyamrendszer

      • Letrsi indiktor-szmts

      • Intervencis s hiteleszkz

      • Monetris hatsgok kztti elszmolsi egysg


    Egys ges valutahaszn lat az eur bevezet se

    Egysges valutahasznlat az eur bevezetse


    A delors terv

    A Delors terv

    • 3 lpcss elkpzelst tartalmazott az EMU ltrehozsra, amelynek lnyege:

      • Tkeforgalom teljeskr liberalizlsa

      • Valutk korltlan s visszavonhatatlan konvertibilitsa

      • rfolyam ingadozsi svok megszntetse

      • Kzs bank ltrehozsa


    Forr sok

    Forrsok:

    • Lrinczn Istvnffy Hajna: Pnzgyi integrci Eurpban. KJK-Kerszv, Bp., 2001.

    • Lrinczn Istvnffy Hajna: Nemzetkzi pnzgyek. Aula Kiad, Bp., 1999.


    Az rfolyamok fajt i s a k t tt devizagazd lkod s elm leti h ttere

    Az rfolyamok fajti s a kttt devizagazdlkods elmleti httere

    Elnyk s htrnyok


    Az rfolyam fajt i

    Az rfolyam fajti

    • Az rfolyam a nemzeti pnz cserertke

    • 2 fajta kifejezse:

      Direkt rfolyamjegyzs: 100 forint = 0.37 eur (hazai pnz klfldi pnzben vett ra)

      Indirekt: 1 dollr = 186 forint

    • Valutarfolyam: jegybankpnz esetben

    • Devizarfolyam: szmlapnz esetben

    • Deviza = valutra szl kvetels, szmlapnz

      Relci: valuta vteli < deviza vtel < devizakzp < deviza eladsi < valuta eladsi rfolyama

      Ok: pnzvlts kltsge valutnl nagyobb


    Az rfolyamok fajt i

    Az rfolyamok fajti

    Mikor melyiket hasznljk?

    • Valuta vteli: ha a bank valutt vesz

    • Valuta eladsi: ha mi vesznk a banktl

    • Deviza vteli: bank valutra szl kvetelst vesz

    • Deviza eladsi: vllalat klfldre utal t

    • Deviza kzp: nincs effektv tvlts, csak elszmols!

    • (+ csekk vteli-, eladsi rfolyam)

    • Fontos: spot/prompt vagy hatrids rfolyam!


    Az rfolyamok fajt i1

    Az rfolyamok fajti

    Hatrids gyletek:

    • Forward vagy termin: jvbeli rfolyam, de meg van hatrozva az sszeg, s a teljestsi idpont felek dntsn mlik

    • Futures: ugyan ez, de tzsdei termk, standardizlt, szabvnyos futamid s sszeg

    • Nyitott pozci: olyan pnzgyi eszkzm van, amely az rfolyam vltozsnak van kitve

    • Opci, swap: vteli, eladsi jog illetve cseregylet

      Devizapiac: virtulis, jl elklnthet, bankok, mennyire likvid, kevs tranzakci mgtt van relgylet inkbb spekulcis cl vagy kockzatkezels!


    Az rfolyamok fajt i2

    Az rfolyamok fajti

    Ki vagy mi hatrozza meg az rfolyamot?

    • Rgztett (fix) rfolyam: a jegybank

    • Lebeg rfolyam: a piac

    • Rugalmas rfolyam: van deklarlt rfolyam, de egy svban el lehet trni tle

      Egyes orszgok rendkvl sok fajta rendszert hasznlnak!


    K t tt devizagazd lkod s

    Kttt devizagazdlkods

    Kttt devizagazdlkods esetben egy szervezetet kizrlagos joggal felhatalmaznak az orszgban arra, hogy az orszg rezidenseinek valutban s devizban felmerlt tranzakciit intzze. (rendkvli gazdasgi helyzetben, pl.: foly. fiz. mrleg)

    Hrom kvetkezmnnyel jr:

    • Devizamonoplium

    • Rgztett rfolyamon ignyelhetnk valutt

    • Fel kell ajnlanunk a valutt megvtelre

      Magyarorszg: 1929-33, majd 1946-1990, MNB


    K t tt devizagazd lkod s1

    DM/USD

    S

    e

    hiny

    D

    USD

    Kttt devizagazdlkods

    Kttt devizagazdlkods = rgztett rfolyamrendszer

    Mindig van feketepiac! nem lehet teljesen ellenrizni a klfldi pnzek forgalmt!

    Barter (ellenzlet) jelents!


    K t tt devizagazd lkod s2

    Kttt devizagazdlkods

    Felrtkelt rfolyam: rgztett rf. > piaci

    Alulrtkelt: rgztett rf. < piaci mindenki igyekszik a feketepiacon eladni a valutjt, s hivatalos forrsbl megvenni!

    Rendszer elnyei:

    • Az llam tlt minden devizamveletet

    • Cskkenti az rfolyamkockzatot

    • Forr pnzek elkerlik az orszgot

    • Klpiaci sokkok hatsa elkerlhet

    • llam szablyozhatja az importot


    K t tt devizagazd lkod s3

    Kttt devizagazdlkods

    A rendszer htrnyai:

    • Minl nyitottabb az orszg, annl nehezebb kontrolllni a devizamveleteket

    • Piaci rfolyam eltr a rgztettl: vgl itt is van rfolyamkockzat

    • Mkdtke-befektetsek is lellnak

    • Sokkok mindenkit rinteni fognak

    • Importkorltozs nem demokratikus

      Kevs orszgban - Kuba, szak-Korea


    K sz tett k varga ivett tandari va vass k roly s rk zi tam s

    A kttt devizagazdlkods fejldse s a szabad, liberalizlt devizaszablyozs bevezetse Magyarorszgon


    Hogyan jutottunk el a k t tt devizagazd lkod sig

    Hogyan jutottunk el a kttt devizagazdlkodsig?

    • 1924. MNB ltrehozsa

      • Korona stabilizcija a Npszvetsgtl kapott klcsnnel

    • 1926. peng

    • 1929. vilggazdasgi vlsg

      • Slyos gond a nagymrtk klflddel szembeni eladsodottsg


    K t tt devizagazd lkod s4

    Kttt devizagazdlkods

    • A kormny 1931. jlius 8-n kttt devizagazdlkodst vezetett be

    • MNB devizamonopliumot kapott

    • 1946. aug.1. Forint bevezetse

    • 1950. Devizakdex

    • A devizagazdlkods a tervgazdlkods elvlaszthatatlan rsze

      • Vannak lland s vltoz elemei


    Devizagazd lkod s lland elemei

    Devizagazdlkods lland elemei

    a ktelez deviza-beszolgltats elve s gyakorlata

    az orszg nemesfm s devizatartalkainak kialaktsa s ellenrzse

    a klfldi hitelpolitika kzponti irnytsa

    a valuta- s devizarfolyamok kzpontilag trtn megllaptsa s kzzttele


    Devizagazd lkod s v ltoz elemei

    Devizagazdlkods vltoz elemei

    a devizahatsg joga s ktelessge, hogy a devizagazdlkods minden terletn megfelel ellenrzst gyakoroljon,

    mindenkor figyelembe kell venni a nemzetkzi munkamegoszts fejldst, mert ez a relcis szerkezet s az russzettel vltozst jelenti a mindenkori politikai erviszonyokkal sszefggsben,

    a devizagazdlkods kveti a gazdasgirnytsi s mkdsi mechanizmusok alakulst,

    a devizagazdlkods mindig kapcsoldik az orszg adott devizatartalkaihoz s hitellehetsgeihez


    V ltoz sok

    Vltozsok

    • 1966. t kell trni a kzgazdasgi eszkzkkel trtn irnytsi rendszerre

    • 1968. j gazdasgirnytsi rendszer

      nem rtk el ttelesen:

      • az export s import mennyisgt

      • a kitermelend vagy felhasznland klfldi deviza sszegt

    • Az 1950-es devizakdex folyamatos mdostsai


    J devizak dex

    j devizakdex

    • 1974. vi 1. trvnyerej rendelet

    • Fontos elrelps:

      • a termszetes s jogi szemlyek pontos megklnbztetse,

      • a devizartk s a vagyoni rtk lersa,

      • devizahatsgi jogkrk rgztse,

      • devizabelfldi s devizaklfldi definilsa,

      • engedlyhez kttt s engedly nlkli

        devizamveletek meghatrozsa,

      • ltalnos kr devizahatsg az MNB


    Az 1980 as vek

    Az 1980-as vek

    ktszint bankrendszer kialakulsa,

    piaci viszonyok ersdse,

    az export-import tevkenysg erteljes nvekedse s fokozatos liberalizlsa,

    a tkeimport jelents arny megjelense

    devizagazdlkods deregulcija:

    Cl:belthat idn bell konvertibiliss vljon a forint


    Egys ges devizak dex

    Egysges devizakdex

    • devizrl szl 1995. vi XCV. trvny

    • foly s tkemveletekre vonatkoz devizajogi korltozsok leptse:

      • foly fizetsi mveletek: szabad tvlthatsg

      • tkemveletek:

        • Szabad vllalkozsalapts s rszesedsszerzs klfldn + engedlymentes hossz tv klfldi tkebehozatal

        • Engedlyhez kttt: pnzgyi jelleg tkekivitel, illetve a rvid tv tkebehozatal


    V ltoz sok 2002 t l

    Vltozsok 2002-tl

    • 2001. vi XCIII. trvny a devizakorltozsok megszntetsrl, valamint egyes kapcsold trvnyek mdostsrl

      • Cl: forint konvertibilitst teljess tegye

    • 2001. jnius 16. a forint rfolyamsvjnak kiszlestse

    • Pnzvlts

      csak bankokban vagy erre engedllyel rendelkez pnzvlthelyeken


    Gazdas gi s p nz gyi neh zs gek eset n k vetend elj r s

    Gazdasgi s pnzgyi nehzsgek esetn kvetend eljrs

    Ha a tartalkok cskkense veszlyezteti a rvid tv ktelezettsgek teljestst

    a Kormny 3 hnapra korltozhatja a nemzetkzi fizetsi forgalmat

    Kivve: termszetes szemlyek szmljrl trtn

    kifizets s tutals

    • Orszggylst tjkoztatni kteles

    • legfeljebb egy alkalommal hrom hnapra

      meghosszabbthatja


  • Login