Thészeusz és a Minótaurosz

1. Thészeusz és a Minótaurosz

2. A Minótaurosz a görög mitológiában félig ember, félig bika alakú teremtmény volt, aki a krétai labirintusban élt. A név jelentése Minósz bikája.

3. A mítosz születésének története A mítosz szerint mielőtt Minósz királlyá lett volna, jelet kért Poszeidóntól, hogy vajon ő vagy fivére lesz-e az uralkodó. Poszeidón Minósznak jósolta a királyságot és ennek jeléül egy fehér bikát küldött, amelyet Minósznak fel kellett volna áldoznia a jóslat beteljesülésekor. Minószt azonban elbűvölte a tengerből előbukkant fehér bika szépsége, nem ezt áldozta fel, hanem egy másik bikát, remélve, hogy Poszeidón nem veszi észre a cserét. Poszeidón haragjában őrületet küldött Minósz feleségére, Pasziphaéra, így az asszony szerelmes lett a bikába. Az ezermester Daidalosz segítségével Pasziphaé megtalálta módját, hogyan egyesüljön a bikával, és ennek a násznak az eredménye lett Minótaurosz. Minótaurosznak emberteste volt, bikafejjel és farokkal. Amíg gyermek volt, Pasziphaé dajkálta, de később már nem tudta kezelni vérengző sarját. Miután Minósz tanácsot kért a delphoi jósdától, knósszoszi palotájában egy óriási labirintust építtetett Daidalosszal, és ott helyezte el a Minótauroszt.

4. Thészeusz és a Minótaurosz Az athéniek megölték Androgeuszt, Minósz fiát, mivel féltékenyek voltak a sportban elért sikereire. Minósz bosszúhadjáratot indított Athén ellen, és a győzelem után azt követelte az athéniaktól, hogy minden kilencedik évben (egyesek szerint évente) hét ifjút és hét leányt áldozzanak a Minótaurosznak. Amikor már harmadszorra kellett küldeni az áldozatot, Thészeusz önként jelentkezett, hogy megölje a szörnyet. Minósz lánya, Ariadné szerelmes lett Thészeuszba, ezért egy bűvös kardot adott neki, hogy le tudja győzni a Minótauroszt, valamint egy gombolyag fonalat, aminek segítségével kijuthat a labirintusból. Minósz haragjában Daidaloszt és fiát, Ikaroszt záratta a labirintusba.

5. A labirintus A labirintus 5000 éves szimbólum, amely eredetileg a temetkezésekhez, a halottak kultuszához kapcsolódott, majd a halálból való újjászületés jelképeként mint belső út–beavatási út, mitikus jelentést hordozott és a termékenységkultuszok részévé vált. A középkorban spirituális értelmezése került előtérbe, a bűnbánat és az üdvözülés útját szimbolizálta. Később talizmán lett belőle, mulatságok és táncok színhelye, majd díszítőelemmé és játékszerré egyszerűsödött.

6. A görög mitológia A görög mitológia az ókori hellének vallásából származó mítoszok gyűjteménye. A környező népekhez hasonlóan a görögök is az élet bizonyos területeihez rendelt istenekben hittek. A görög mitológia világa eléggé összetett. Tele van szörnyekkel, háborúkkal, intrikákkal és kotnyeles istenekkel. Emellett vannak a hérószok, akik segítenek az embereknek felülkerekedni ezeken a problémákon. A görögök a mítoszbeli hősök és az ő kultúrájuk egyenesági leszármazottainak tekintették magukat.

7. A görög művészet A klasszikus görög civilizáció művészeti fejlődésének kezdete a mükénéi kultúra bukásával és a görög sötét korral esik egyidőbe, később pedig Babilónia, Fönícia és Perzsia művészetének virágzásával. A gazdag görög poliszok fénykorában és a hellenizmus idején a művészet megfelelt a szabad görögök törekvéseinek. Görögországban a művészet szorosan összefüggött a vallással és a mitológiával. Később a figurák lassan kitöltik az egész vázát, a geometrikus forma pedig a peremeken jellemző. Az alakokat a vörös alapra feketével festették, a vonalakat pedig éles szerszámmal vésték a váza falába. Csak nőket és világos ruhákat ábrázoltak fehér színnel. Néhány ismertetőjelről könnyen felismerhetjük a görög vázák hőseit: Athénét pajzsáról, Héraklészt a legyőzött állat prémjéről és Hermészt szárnyas lábairól.

8. Köszönöm a figyelmet! Szerkesztette : Patyi Gábor 7/.4 2011.06.05.