slide1
Download
Skip this Video
Download Presentation
A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.)

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 59

A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.) - PowerPoint PPT Presentation


  • 91 Views
  • Uploaded on

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III. modul: Általános államháztartási ismeretek. A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.). Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere .

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.)' - babu


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
slide1

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEKIII. modul:Általános államháztartási ismeretek

A diasor hatályosítását elvégezte:

Kisgergely István(2014.01.31.)

az llamh ztart s helye s szerepe a nemzetgazdas gban

Nemzetgazdaság:az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.

  • Az állam különleges gazdasági szereplő:
    • Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátása.
    • Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény Közpénzek és a Helyi önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk kapcsolódó sarkalatos törvények alapján.
    • Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát centralizálja).
    • Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás, monetáris politikai ráhatás).
Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban
az llam fel rt kel d szerepe

A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága.

  • Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók területén, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén.
  • A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója.
  • J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től.
  • Sikeres fiskális és monetáris politika fordulatra képes magyar államműködés.
Az állam felértékelődő szerepe
magyarorsz g jj szervez s nek ter letei programjai

Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés),

  • Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása),
  • Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása).

A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez (31-35. cikkek).

Magyarország újjászervezésének területei, programjai
llami beavatkoz sok intervenci k

Általános beavatkozások

  • Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe),
  • Biztonság, közbiztonság védelme (pl. rendvédelem),
  • Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése),
  • Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. az adók beszedésének kötelme, gazdálkodás szabályainak megalkotása).
  • Speciális beavatkozások
  • Egyes vállalkozói csoportok támogatása (pl. kis- és közép vállalkozások, regionális támogatások),
  • Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye),
  • Válságkezelés állami forrásokból, állami szabályozás és ellenőrzés kiterjesztésével.
Állami beavatkozások (intervenciók)
a nemzetgazdas g helyzet t meghat roz f makrogazdas gi t nyez k s az llamh ztart s

A nemzetgazdaság egészének folyamatai:

    • Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem),
    • Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika),
    • Külgazdasági egyensúly
    • (fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya).
  • Az államháztartás jellemzői:
    • Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje,
    • Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a),
    • Magyarország 3. éve teljesíti ezt a követelményt
    • (EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban),
    • Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-a).
A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás
2 fejezet az llamh ztart s rendszere az llamh ztart si gazd lkod s alapelvei legfontosabb szab lyai

2. fejezetAz államháztartás rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, legfontosabb szabályai

az llamh ztart s sszef gg sei az llami szervezeti rendszerrel s az eur pai u ni s tags ggal

Államháztartás reformja:

    • olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban működik.
  • A reform területei:
    • Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának erősítése),
    • Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása),
    • Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés).
Az államháztartás összefüggései az állami szervezeti rendszerrel és az Európai Uniós tagsággal
az llamh ztart s fogalma

Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer.

  • Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak.
  • Szervezeti megközelítésbenaz államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell.

Az új Áht. elmozdult a feladat-megközelítés irányába.

Az államháztartás fogalma
az llamh ztart s t rt nelmi aspektusai s j kih v sai

Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora).

  • Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer.
  • MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré válására.
  • Az Euró-zóna válsága, hatásai a magyar gazdaságra.
  • A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése.
Az államháztartás történelmi aspektusai és új kihívásai
az llamh ztart s alrendszerei

Önkormányzati alrendszer

Központi alrendszer

  • a helyi önkormányzat,
  • a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat,
  • a társulás,
  • a térségi fejlesztési tanács,
  • a költségvetési szervek, amelyek irányítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik.
  • az állam,
  • a központi költségvetési szerv,
  • a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület,
  • a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.
Az államháztartás alrendszerei
az llamh ztart s rendszer nek legfontosabb k z s szab lyai

Éves költségvetés szerinti gazdálkodás

  • Költségvetés
  • Költségvetés egyenlege

Előirányzatokkal való gazdálkodás

  • Költségvetési gazdálkodás
  • Kiadási előirányzatokhoz
  • Bevételi előirányzatok
  • Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás
Az államháztartás rendszerének legfontosabb közös szabályai
az llamh ztart si alapelvek szerepe jelent s ge

Az alapelvek szerepe

    • az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás,
    • egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk.
  • Érvényesülésük jogszabályi garanciái
    • a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok ,
    • a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok,
    • a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok
Az államháztartási alapelvek szerepe, jelentősége
az llamh ztart si alapelvek

Nyilvánosság elve

  • A tervezés és elszámolás alapelvei
    • a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve,
    • a programozás elve,
    • a teljesség elve,
    • a valódiság elve,
    • az egységesség és áttekinthetőség elve,
    • a globális fedezet elve,
    • a bruttó elszámolás elve,
    • a részletezettség elve.
  • A költségvetési források felhasználásának alapelvei
    • felhasználási kötöttség elve,
    • közbeszerzési kötelezettség elve,
    • állami támogatások korlátozásának elve.
Az államháztartási alapelvek
a stabilit si t rv ny

A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:

  • az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok),
  • Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai),
  • Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában),
  • a közteherviselés alapvető szabályai.
A Stabilitási törvény
az llamh ztart s bev telei

Közbevételek

Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek)

Magánjogi bevételek

Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek.

Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási garanciák!

Adó jellegű bevételek

Díjjellegűbevételek

Szankció jellegű bevételek

Az államháztartás bevételei

A közhatalmi bevételek beszedése:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság)

Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

az llamh ztart s kiad sai funkcion lis csoportos t s

ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK

  • JÓLÉTI FUNKCIÓ
  • GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ
  • ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE
Az államháztartás kiadásai(funkcionális csoportosítás)
az alapt rv ny nemzeti vagyonnal val gazd lkod shoz kapcsol d alapelvei

Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.

  • Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.
  • Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekönállóan és felelősen gazdálkodnaka törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.
Az Alaptörvény nemzeti vagyonnal való gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelvei
a nemzeti vagyongazd lkod s feladata

A nemzeti vagyon

  • rendeltetésének megfelelő,
  • az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó,
  • elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges,
  • egységes elveken alapuló,
  • átlátható, hatékony és költségtakarékosműködtetése.
  • További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon
  • értékének megőrzése, állagának védelme,
  • a nemzeti vagyon körének bővítése,
  • értéknövelő használata, hasznosítása, valamint
  • az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.
A nemzeti vagyongazdálkodás feladata
az llami vagyon feletti tulajdonosi jogok s k telezetts gek

Az állami vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja:

  • a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,
  • a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve
  • tulajdonosi joggyakorló szervezet útján.
Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek
a kincst ri rendszer szerepe feladatai

Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben

  • Jellemzői, főbb funkciói:
    • állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása;
    • nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van;
    • az államháztartási jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik;
    • törzskönyvi nyilvántartást vezet.
  • Szervezete:
    • Magyar Államkincstár,
    • Államadósság Kezelő Központ Zrt.
  • Kincstári ügyfelek:
    • Kincstári kör,
    • Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.
Akincstári rendszer, szerepe, feladatai
llamad ss g kezel se

Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.).

  • Az ÁKK Zrt. főbb funkciói:
    • az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása;
    • az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása;
    • az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása;
    • az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése.
Államadósság kezelése
a k zponti k lts gvet s f bb bev telei s kiad sai

A költségvetés főbb bevételei:

  • A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, pénzintézetek adója)
  • Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó)
  • Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek)
  • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
  • Befizetések az államháztartás alrendszereiből
  • Egyéb bevételek
A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai
a k zponti k lts gvet s f bb bev telei s kiad sai1

A költségvetés főbb kiadásai:

  • Támogatások
  • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai
  • Államháztartás alrendszereinek támogatása
  • Adósságszolgálat
  • Egyéb kiadások
  • Tartalékok
A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai
a t rsadalombiztos t si alapok m k d s nek jellemz i

Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer.

  • Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv.
  • Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap.
  • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások.
  • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások).
  • Mögöttes állami felelősség.
  • TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői
az elk l n tett llami p nzalapok m k d se

Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.

  • Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter
  • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek)
  • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség
  • Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.
Az elkülönített állami pénzalapok működése
az nkorm nyzatok gazdas gi n ll s g nak alkotm nyos alapjai

Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között:

  • gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
  • meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
  • e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
  • dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.
  • önkormányzati feladatok és adósságállomány centralizáció 2011-2013 között
Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai
az nkorm nyzatok vagyona

VAGYONELEMEK:ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok.

I. Önkormányzati törzsvagyon

  • Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja:
    • forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek),
    • korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek).

II. Forgalomképes önkormányzati vagyon

  • Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján.
  • Vállalkozásban való részvétel korlátai (!)
Az önkormányzatok vagyona
a helyi nkorm nyzatok bev telei

SAJÁT BEVÉTELEK

  • helyi adók;
  • díjak;
  • bírságok;
  • vállalkozásból, az önkormányzati vagyon értékesítéséből, hozadékából származó bevételek;
  • önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek; átvett pénzeszköz;
  • egyéb bevételek.
A helyi önkormányzatok bevételei
a helyi nkorm nyzatok bev telei1

ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK

  • gépjárműadó, (2013-tól változás van)
  • illeték,
  • termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó,
  • az önkormányzatot megillető egyéb bevételek.
A helyi önkormányzatok bevételei
a helyi nkorm nyzatok bev telei2

ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK

  • általános működési és ágazati feladatainak támogatása(Általános működés, köznevelés, gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti támogatás, kulturális feladatok támogatása);
  • központosított előirányzatokból;
  • működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások;
  • vis major támogatás;
  • cél- és címzett támogatások.
A helyi önkormányzatok bevételei
k lts gvet si ciklus

A költségvetés előkészítése

    • költségvetési koncepció
    • költségvetési tervezet elkészítése
    • költségvetési egyeztetések
  • A költségvetési döntés
    • a költségvetés tartalmi elemei
  • A költségvetés végrehajtása
    • helyi önkormányzati költségvetési szervek
  • A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
    • zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)
Költségvetési ciklus
a k lts gvet si szerv fogalmi ism rvei

Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy,amely

  • jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat)
  • közérdekből,
  • alaptevékenységként,
  • haszonszerzési cél nélkül,
  • jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján,
  • jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett,
  • az alapító okiratban megjelölt működési körben,
  • közfeladat-ellátási kötelezettséggel,
  • a költségvetéséből gazdálkodva végez,
  • gazdálkodásáról számviteli beszámolót készít

(2014-től eredményszemléletűt).

A költségvetési szerv fogalmi ismérvei
k lts gvet si szerv alap t s nak f bb szab lyai

A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni.

  • Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (Kivételek vannak.)
  • Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény ,rendelet (Áht,Ávr.) írja elő.
  • A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint).
  • A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás).
Költségvetési szerv alapításának főbb szabályai
a k lts gvet si szerv ir ny t sa fel gyelete

Irányítási jogosultságok

  • Alapítói jogok gyakorlása,
  • Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása,
  • Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása,
  • A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése,
  • A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása,
  • Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,
  • Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,
  • Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

A félkövér betűvelszedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai körébe nem tartoznak!

A költségvetési szerv irányítása, felügyelete
a k lts gvet si szerv talak t sa megsz ntet se

Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv.

  • Az átalakítás történhet:
    • egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás),
    • szétválasztással (különválás, vagy kiválás)
  • Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell:
    • a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról,
    • valamennyi jogáról és kötelezettségéről,
    • meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat.
  • A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel,a törlés napján szűnik meg.
A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése
a k lts gvet si szerv tev kenys ge

Közfeladat-ellátási kötelezettség

  • A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek.
  • Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység.
  • Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. (Korlátozott)
  • Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata.(irányító szerv)
A költségvetési szerv tevékenysége
a k lts gvet si szerv m k d s nek gazd lkod s nak ltal nos jellemz i

Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetés.

  • Tartalma:
    • kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szak-feladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,
    • személyi juttatásainak és létszámának összetételét,
    • Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei.
  • Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények:
    • Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen)
    • Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait)
    • Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)
A költségvetési szerv működésének, gazdálkodásának általános jellemzői
a k lts gvet si szerv bev telei kiad sai

A költségvetési szerv bevételei

    • Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány.
    • Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány (kötelezettségvállalással terhelt, nem terhelt), valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül.
  • A költségvetési szerv kiadásai
    • Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó kiadások.
    • Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások.
A költségvetési szerv bevételei, kiadásai
a k lts gvet s v grehajt s nak egym sra p l folyamatai

Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést.

TELJESÍTÉS (átadás/átvétel)

Összegszerűség, fedezet megléte, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése.

ÉRVÉNYESÍTÉS

A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés.

UTALVÁNYOZÁS

A költségvetés végrehajtásának egymásra épülő folyamatai

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!

k lts gvet si besz mol s

A költségvetési beszámolás célja: a költségvetési szerv gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv vezetői, az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére.

  • Féléves beszámoló
    • június 30-i fordulónapra készül,
    • tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése,
    • a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt.
  • Éves költségvetési beszámoló
    • december 31-i fordulónapra készül,
    • tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradvány-kimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész),
    • a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad információt.
Költségvetési beszámolás
az llamh ztart si kontroll c lja

„Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.”

  • Az államháztartási kontroll kiterjed
    • a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra,
    • a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a hatékonyságra, valamint az eredményességre.
  • Az államháztartási kontroll feladata
    • a hatékony gazdálkodás segítése,
    • a vezetők munkájának segítése,
    • a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladat- ellátás javítása érdekében.
Az államháztartási kontroll célja
az llamh ztart si kontroll rendszere

Külső ellenőrzés

    • Számvevőszéki ellenőrzés
    • Független könyvvizsgálat
  • Belső kontrollrendszer
    • FEUVE
    • Belső ellenőrzés
      • Szervezeten belüli
      • Irányító szerv által ellátott
      • Kormányzati
    • Központi harmonizáció
Az államháztartási kontroll rendszere
llami sz mvev sz k

Ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.

  • Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.
  • Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.
Állami Számvevőszék
a korm nyzati ellen rz si szerv

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed:

  • a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére;
  • a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére;
  • a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére;
  • egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.
A kormányzati ellenőrzési szerv
az eur pai t mogat sokat ellen rz szerv

Ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre:

    • a lebonyolításban érintett szervezeteknél,
    • a kedvezményezetteknél, és
  • a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.
Az európai támogatásokat ellenőrző szerv
a magyar llamkincst r

Ellenőrzési jogköröket is gyakorol:

  • a költségvetési hozzájárulásokhoz,
  • a támogatásokhoz (a központi költségvetésből az önkormányzati alrendszer számára nyújtott normatív hozzájárulások) kapcsolódóan.
A Magyar Államkincstár
a helyi nkorm nyzatok gazd lkod s nak ellen rz se

Állami Számvevőszék

  • Könyvvizsgálat – 2013. januártól nem kötelező.
  • Kincstári ellenőrzés (központi költségvetési hozzájárulások igénylésének jogossága, felhasználásuk szabályszerűsége)
  • Pénzügyi bizottság (2000 fő feletti lélekszámú települések esetében kötelező)
  • Belső kontrollrendszer (kialakítása, működtetése a jegyző feladata)
    • FEUVE
    • Belső ellenőrzés
A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése
az llamh ztart si kontroll c lja1

Támogatások ellenőrzése

    • A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes
    • ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a
    • fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító
    • hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési
    • jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése
    • esetén alkalmazandó szankciókat.
  • Az adók és más befizetések ellenőrzése
    • Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért
    • felelős hatóság az államháztartást illető fizetési
    • kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és
    • más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal
    • kapcsolatos jogszabályok megtartását.
Az államháztartási kontroll célja
ad