KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 59

A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.) PowerPoint PPT Presentation


  • 60 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK III. modul: Általános államháztartási ismeretek. A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.). Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere .

Download Presentation

A diasor hatályosítását elvégezte: Kisgergely István(2014.01.31.)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A diasor hat lyos t s t elv gezte kisgergely istv n 2014 01 31

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEKIII. modul:Általános államháztartási ismeretek

A diasor hatályosítását elvégezte:

Kisgergely István(2014.01.31.)


Az llamh ztart s helye s szerepe a nemzetgazdas gban

  • Nemzetgazdaság:az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.

  • Az állam különleges gazdasági szereplő:

    • Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és gazdaságos ellátása.

    • Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény Közpénzek és a Helyi önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk kapcsolódó sarkalatos törvények alapján.

    • Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát centralizálja).

    • Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás, monetáris politikai ráhatás).

Az államháztartás helye és szerepe a nemzetgazdaságban


Az llam fel rt kel d szerepe

  • A neoliberális piacgazdasági modell tartós válsága.

  • Felértékelődő állami szerepek a közhatalmi funkciók területén, a dekonjunktúra ciklusok ellensúlyozása, szociális-társadalompolitikai beavatkozások területén.

  • A gondoskodó állam lényege, a Jó Állam koncepciója.

  • J. M. Keynes gazdaságfilozófiájának lényege, és reneszánsza 2007-től.

  • Sikeres fiskális és monetáris politika fordulatra képes magyar államműködés.

Az állam felértékelődő szerepe


Magyarorsz g jj szervez s nek ter letei programjai

  • Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés),

  • Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása),

  • Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása).

    A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez (31-35. cikkek).

Magyarország újjászervezésének területei, programjai


Llami beavatkoz sok intervenci k

  • Általános beavatkozások

  • Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe),

  • Biztonság, közbiztonság védelme (pl. rendvédelem),

  • Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése),

  • Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. az adók beszedésének kötelme, gazdálkodás szabályainak megalkotása).

  • Speciális beavatkozások

  • Egyes vállalkozói csoportok támogatása (pl. kis- és közép vállalkozások, regionális támogatások),

  • Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye),

  • Válságkezelés állami forrásokból, állami szabályozás és ellenőrzés kiterjesztésével.

Állami beavatkozások (intervenciók)


A nemzetgazdas g helyzet t meghat roz f makrogazdas gi t nyez k s az llamh ztart s

  • A nemzetgazdaság egészének folyamatai:

    • Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem számbavételének mutatói, növekedési ütem),

    • Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika),

    • Külgazdasági egyensúly

    • (fizetési mérleg, az ország külföldi adósságállománya).

  • Az államháztartás jellemzői:

    • Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje,

    • Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a),

    • Magyarország 3. éve teljesíti ezt a követelményt

    • (EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban),

    • Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU: GDP max. 60%-a).

A nemzetgazdaság helyzetét meghatározó fő makrogazdasági tényezők és az államháztartás


2 fejezet az llamh ztart s rendszere az llamh ztart si gazd lkod s alapelvei legfontosabb szab lyai

2. fejezetAz államháztartás rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, legfontosabb szabályai


Az llamh ztart s sszef gg sei az llami szervezeti rendszerrel s az eur pai u ni s tags ggal

  • Államháztartás reformja:

    • olyan strukturális változások, melyek után megváltozik a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban működik.

  • A reform területei:

    • Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának erősítése),

    • Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása),

    • Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés).

Az államháztartás összefüggései az állami szervezeti rendszerrel és az Európai Uniós tagsággal


Az llamh ztart s fogalma

  • Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer.

  • Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak.

  • Szervezeti megközelítésbenaz államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell.

    Az új Áht. elmozdult a feladat-megközelítés irányába.

Az államháztartás fogalma


Az llamh ztart s t rt nelmi aspektusai s j kih v sai

  • Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora).

  • Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer.

  • MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré válására.

  • Az Euró-zóna válsága, hatásai a magyar gazdaságra.

  • A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése.

Az államháztartás történelmi aspektusai és új kihívásai


Az llamh ztart s alrendszerei

Önkormányzati alrendszer

Központi alrendszer

  • a helyi önkormányzat,

  • a helyi nemzetiségi önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat,

  • a társulás,

  • a térségi fejlesztési tanács,

  • a költségvetési szervek, amelyek irányítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik.

  • az állam,

  • a központi költségvetési szerv,

  • a törvény által az államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület,

  • a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

Az államháztartás alrendszerei


Az llamh ztart s rendszer nek bels ar nyai

Az államháztartás rendszerének belső arányai


Az llamh ztart s rendszer nek legfontosabb k z s szab lyai

Éves költségvetés szerinti gazdálkodás

  • Költségvetés

  • Költségvetés egyenlege

    Előirányzatokkal való gazdálkodás

  • Költségvetési gazdálkodás

  • Kiadási előirányzatokhoz

  • Bevételi előirányzatok

  • Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás

Az államháztartás rendszerének legfontosabb közös szabályai


Az llamh ztart si alapelvek szerepe jelent s ge

  • Az alapelvek szerepe

    • az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás,

    • egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk.

  • Érvényesülésük jogszabályi garanciái

    • a költségvetés készítésével és az elszámolással kapcsolatos eljárási szabályok ,

    • a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással kapcsolatos szabályok,

    • a pénzügyi folyamatok számbavételi módját meghatározó szabályok

Az államháztartási alapelvek szerepe, jelentősége


Az llamh ztart si alapelvek

  • Nyilvánosság elve

  • A tervezés és elszámolás alapelvei

    • a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve,

    • a programozás elve,

    • a teljesség elve,

    • a valódiság elve,

    • az egységesség és áttekinthetőség elve,

    • a globális fedezet elve,

    • a bruttó elszámolás elve,

    • a részletezettség elve.

  • A költségvetési források felhasználásának alapelvei

    • felhasználási kötöttség elve,

    • közbeszerzési kötelezettség elve,

    • állami támogatások korlátozásának elve.

Az államháztartási alapelvek


A stabilit si t rv ny

A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:

  • az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok),

  • Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai),

  • Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában),

  • a közteherviselés alapvető szabályai.

A Stabilitási törvény


Az llamh ztart s bev telei

Közbevételek

Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek)

Magánjogi bevételek

Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós szerződésekből eredő bevételek, vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és kamatbevételek.

Alkotmányos alapja: közteherviselés. Szabályozási garanciák!

Adó jellegű bevételek

Díjjellegűbevételek

Szankció jellegű bevételek

Az államháztartás bevételei

A közhatalmi bevételek beszedése:

Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság)

Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)


Az llamh ztart s kiad sai funkcion lis csoportos t s

  • ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK

  • JÓLÉTI FUNKCIÓ

  • GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ

  • ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE

Az államháztartás kiadásai(funkcionális csoportosítás)


Az alapt rv ny nemzeti vagyonnal val gazd lkod shoz kapcsol d alapelvei

  • Csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.

  • Átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

  • Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetekönállóan és felelősen gazdálkodnaka törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

Az Alaptörvény nemzeti vagyonnal való gazdálkodáshoz kapcsolódó alapelvei


A nemzeti vagyongazd lkod s feladata

  • A nemzeti vagyon

  • rendeltetésének megfelelő,

  • az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó,

  • elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges,

  • egységes elveken alapuló,

  • átlátható, hatékony és költségtakarékosműködtetése.

  • További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti vagyon

  • értékének megőrzése, állagának védelme,

  • a nemzeti vagyon körének bővítése,

  • értéknövelő használata, hasznosítása, valamint

  • az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

A nemzeti vagyongazdálkodás feladata


Az llamh ztart s vagyona a vagyongazd lkod s szab lyai

Az államháztartás vagyona, a vagyongazdálkodás szabályai


Az llami vagyon feletti tulajdonosi jogok s k telezetts gek

Az állami vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja:

  • a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,

  • a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve

  • tulajdonosi joggyakorló szervezet útján.

Az állami vagyon feletti tulajdonosi jogok és kötelezettségek


A kincst ri rendszer szerepe feladatai

Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerben

  • Jellemzői, főbb funkciói:

    • állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása;

    • nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van;

    • az államháztartási jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik;

    • törzskönyvi nyilvántartást vezet.

  • Szervezete:

    • Magyar Államkincstár,

    • Államadósság Kezelő Központ Zrt.

  • Kincstári ügyfelek:

    • Kincstári kör,

    • Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.

Akincstári rendszer, szerepe, feladatai


Llamad ss g kezel se

  • Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.).

  • Az ÁKK Zrt. főbb funkciói:

    • az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása;

    • az állami költségvetés fizetőképességének fenntartása;

    • az államadósság és az államháztartási hiány finanszírozása;

    • az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezelése.

Államadósság kezelése


3 fejezet az llamh ztart s k zponti szintje

3. fejezetAz államháztartás központi szintje


A k zponti k lts gvet s f bb bev telei s kiad sai

A költségvetés főbb bevételei:

  • A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, pénzintézetek adója)

  • Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó)

  • Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek)

  • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei

  • Befizetések az államháztartás alrendszereiből

  • Egyéb bevételek

A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai


A k zponti k lts gvet s f bb bev telei s kiad sai1

A költségvetés főbb kiadásai:

  • Támogatások

  • Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai

  • Államháztartás alrendszereinek támogatása

  • Adósságszolgálat

  • Egyéb kiadások

  • Tartalékok

A központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai


A k zponti k lts gvet s szerkezeti rendje

A központi költségvetés szerkezeti rendje


A k lts gvet si ciklus

A Költségvetési ciklus


A t rsadalombiztos t si alapok m k d s nek jellemz i

  • Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer.

  • Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv.

  • Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap.

  • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások.

  • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások).

  • Mögöttes állami felelősség.

  • TB igazgatási szervek: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

A társadalombiztosítási alapok működésének jellemzői


Az elk l n tett llami p nzalapok m k d se

  • Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.

  • Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter

  • Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek)

  • Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség

  • Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.

Az elkülönített állami pénzalapok működése


4 fejezet az llamh ztart si rendszer helyi alrendszere

4. fejezetAz államháztartási rendszer helyi alrendszere


Az nkorm nyzatok gazdas gi n ll s g nak alkotm nyos alapjai

Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között:

  • gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;

  • meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;

  • e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;

  • dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.

  • önkormányzati feladatok és adósságállomány centralizáció 2011-2013 között

Az önkormányzatok gazdasági önállóságának alkotmányos alapjai


Az nkorm nyzatok vagyona

VAGYONELEMEK:ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok.

I. Önkormányzati törzsvagyon

  • Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja:

    • forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek),

    • korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak (pl. középületek, közművek).

      II. Forgalomképes önkormányzati vagyon

  • Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés alapján.

  • Vállalkozásban való részvétel korlátai (!)

Az önkormányzatok vagyona


A helyi nkorm nyzatok bev telei

  • SAJÁT BEVÉTELEK

  • helyi adók;

  • díjak;

  • bírságok;

  • vállalkozásból, az önkormányzati vagyon értékesítéséből, hozadékából származó bevételek;

  • önkormányzati vagyon értékesítéséből származó bevételek; átvett pénzeszköz;

  • egyéb bevételek.

A helyi önkormányzatok bevételei


A helyi nkorm nyzatok bev telei1

  • ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK

  • gépjárműadó, (2013-tól változás van)

  • illeték,

  • termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó,

  • az önkormányzatot megillető egyéb bevételek.

A helyi önkormányzatok bevételei


A helyi nkorm nyzatok bev telei2

  • ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK

  • általános működési és ágazati feladatainak támogatása(Általános működés, köznevelés, gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti támogatás, kulturális feladatok támogatása);

  • központosított előirányzatokból;

  • működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások;

  • vis major támogatás;

  • cél- és címzett támogatások.

A helyi önkormányzatok bevételei


K lts gvet si ciklus

  • A költségvetés előkészítése

    • költségvetési koncepció

    • költségvetési tervezet elkészítése

    • költségvetési egyeztetések

  • A költségvetési döntés

    • a költségvetés tartalmi elemei

  • A költségvetés végrehajtása

    • helyi önkormányzati költségvetési szervek

  • A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése

    • zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)

Költségvetési ciklus


5 fejezet a k lts gvet si szervek

5. fejezetA költségvetési szervek


A k lts gvet si szerv fogalmi ism rvei

Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint nyilvántartásba vett jogi személy,amely

  • jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat)

  • közérdekből,

  • alaptevékenységként,

  • haszonszerzési cél nélkül,

  • jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján,

  • jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett,

  • az alapító okiratban megjelölt működési körben,

  • közfeladat-ellátási kötelezettséggel,

  • a költségvetéséből gazdálkodva végez,

  • gazdálkodásáról számviteli beszámolót készít

    (2014-től eredményszemléletűt).

A költségvetési szerv fogalmi ismérvei


A diasor hat lyos t s t elv gezte kisgergely istv n 2014 01 31

A költségvetési szerv alapítására jogosultak


K lts gvet si szerv alap t s nak f bb szab lyai

  • A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni.

  • Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (Kivételek vannak.)

  • Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény ,rendelet (Áht,Ávr.) írja elő.

  • A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre (főszabály szerint).

  • A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást (törzskönyvi nyilvántartás).

Költségvetési szerv alapításának főbb szabályai


A k lts gvet si szervek t pusai

A költségvetési szervek típusai


A k lts gvet si szerv ir ny t sa fel gyelete

Irányítási jogosultságok

  • Alapítói jogok gyakorlása,

  • Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása,

  • Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása,

  • A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése,

  • A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása,

  • Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés,

  • Jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

  • Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

    A félkövér betűvelszedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai körébe nem tartoznak!

A költségvetési szerv irányítása, felügyelete


A k lts gvet si szerv talak t sa megsz ntet se

  • Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv.

  • Az átalakítás történhet:

    • egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás),

    • szétválasztással (különválás, vagy kiválás)

  • Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell:

    • a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról,

    • valamennyi jogáról és kötelezettségéről,

    • meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat.

  • A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel,a törlés napján szűnik meg.

A költségvetési szerv átalakítása, megszüntetése


A k lts gvet si szerv tev kenys ge

  • Közfeladat-ellátási kötelezettség

  • A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek.

  • Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység.

  • Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. (Korlátozott)

  • Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata.(irányító szerv)

A költségvetési szerv tevékenysége


A k lts gvet si szerv m k d s nek gazd lkod s nak ltal nos jellemz i

  • Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetés.

  • Tartalma:

    • kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szak-feladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

    • személyi juttatásainak és létszámának összetételét,

    • Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei.

  • Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények:

    • Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen)

    • Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke, vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait)

    • Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)

A költségvetési szerv működésének, gazdálkodásának általános jellemzői


A k lts gvet si szerv bev telei kiad sai

  • A költségvetési szerv bevételei

    • Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás, támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány.

    • Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány (kötelezettségvállalással terhelt, nem terhelt), valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül.

  • A költségvetési szerv kiadásai

    • Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó kiadások.

    • Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások.

A költségvetési szerv bevételei, kiadásai


A k lts gvet s v grehajt s nak egym sra p l folyamatai

Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést.

TELJESÍTÉS (átadás/átvétel)

Összegszerűség, fedezet megléte, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése.

ÉRVÉNYESÍTÉS

A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés.

UTALVÁNYOZÁS

A költségvetés végrehajtásának egymásra épülő folyamatai

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!


K lts gvet si besz mol s

  • A költségvetési beszámolás célja: a költségvetési szerv gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv vezetői, az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére.

  • Féléves beszámoló

    • június 30-i fordulónapra készül,

    • tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése,

    • a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt.

  • Éves költségvetési beszámoló

    • december 31-i fordulónapra készül,

    • tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés, maradvány-kimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész),

    • a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad információt.

Költségvetési beszámolás


6 fejezet az llamh ztart si kontroll

6. fejezetAz államháztartási kontroll


Az llamh ztart si kontroll c lja

„Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.”

  • Az államháztartási kontroll kiterjed

    • a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra,

    • a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra, a hatékonyságra, valamint az eredményességre.

  • Az államháztartási kontroll feladata

    • a hatékony gazdálkodás segítése,

    • a vezetők munkájának segítése,

    • a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladat- ellátás javítása érdekében.

Az államháztartási kontroll célja


Az llamh ztart si kontroll rendszere

  • Külső ellenőrzés

    • Számvevőszéki ellenőrzés

    • Független könyvvizsgálat

  • Belső kontrollrendszer

    • FEUVE

    • Belső ellenőrzés

      • Szervezeten belüli

      • Irányító szerv által ellátott

      • Kormányzati

    • Központi harmonizáció

Az államháztartási kontroll rendszere


Llami sz mvev sz k

  • Ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.

  • Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.

  • Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

Állami Számvevőszék


A korm nyzati ellen rz si szerv

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed:

  • a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére;

  • a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére;

  • a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére;

  • egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.

A kormányzati ellenőrzési szerv


Az eur pai t mogat sokat ellen rz szerv

  • Ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre:

    • a lebonyolításban érintett szervezeteknél,

    • a kedvezményezetteknél, és

  • a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

Az európai támogatásokat ellenőrző szerv


A magyar llamkincst r

Ellenőrzési jogköröket is gyakorol:

  • a költségvetési hozzájárulásokhoz,

  • a támogatásokhoz (a központi költségvetésből az önkormányzati alrendszer számára nyújtott normatív hozzájárulások) kapcsolódóan.

A Magyar Államkincstár


A helyi nkorm nyzatok gazd lkod s nak ellen rz se

  • Állami Számvevőszék

  • Könyvvizsgálat – 2013. januártól nem kötelező.

  • Kincstári ellenőrzés (központi költségvetési hozzájárulások igénylésének jogossága, felhasználásuk szabályszerűsége)

  • Pénzügyi bizottság (2000 fő feletti lélekszámú települések esetében kötelező)

  • Belső kontrollrendszer (kialakítása, működtetése a jegyző feladata)

    • FEUVE

    • Belső ellenőrzés

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése


Az llamh ztart si kontroll c lja1

  • Támogatások ellenőrzése

    • A támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékes

    • ellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és a

    • fejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az irányító

    • hatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek ellenőrzési

    • jogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegése

    • esetén alkalmazandó szankciókat.

  • Az adók és más befizetések ellenőrzése

    • Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért

    • felelős hatóság az államháztartást illető fizetési

    • kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással és

    • más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal

    • kapcsolatos jogszabályok megtartását.

Az államháztartási kontroll célja


  • Login