A gazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság

1. A gazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság Gáspár Pál (ICEG) Oblath Gábor (MNB, monetáris tanács)

2. Kiindulópontok és főbb kérdések „A magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége”– a vándorgyűlés (és a gazdaságpolitika) központi kérdése; de nem tisztázott: *mit jelent (miben áll), illetve *hogyanmérhető egy ország nemzetközi versenyképessége; továbbá tisztázandó: *hogyan alakult Magyarország és néhány más EU-csatlakozásra váró ország – különböző értelmezések szerinti –nemzetközi versenyképessége az elmúlt időben; *melyek voltak a versenyképesség változásának fontosabb összetevői.

3. Célok • A versenyképesség értelmezése és mérése körüli fogalmi és módszertani „sokszínűség” (udvariatlanabbul: zűrök) bemutatása; • a különböző értelmezések közötti összefüggések áttekintése; • a rövidebb és hosszabb távú versenyképesség (tényezőinek) megkülönböztetése; • néhány óvatos gazdaságpolitikai következtetés leszűrése arra nézve, hogy melyek lehetnek, és melyek nem lehetnek a versenyképesség javításának gazdaságpolitikai eszközei az EU-csatlakozásig tartó időszakban és utána

4. Mit jelent egy ország nemzetközi versenyképessége? 1. Semmit – a gondolat „veszélyes téveszme” („dangerousobsession”: P. Krugman) 2. „Jó dolgokat” (a GDP/fő magas szintjét, ill. gyors növekedését – lásd pl. GCR stb.) 3. A (külső) piaci részesedés növekedését 4. A piaci részesedés növekedésének egyes potenciális/parciális tényezőit: Az ár-, ill. költség-versenyképesség (= a reálárfolyam) változását 5. A 3. és 4. megközelítés kombinációját A nem–ár (ill. nem-költség-) versenyképesség (=„minőségi versenyképesség”) változását.

5. Mit nem jelent a versenyképesség (javulása, ill. romlása)? A közkeletű vélekedésekkel ellentétben: A) A kereskedelmi, illetve folyó fizetési mérleg javulását/romlását (CA=I-S) B) A működőtőke-beáramlás fokozódását/ mérséklődését Bár A)-t és B)-t okozhatja a versenyképesség alakulása is, mindkettőtsok más is okozhatja, ezért sem A), sem B versenyképesség változásával

6. 1. Krugman: a nemzetgazdasági versenyképesség – téveszme • Az országok nem úgy versenyeznek, mint a vállalatok valamely termék piacán – a nemzetközi kereskedelem nem nulla összegű játék • A „versenyképességi megszállottság” káros: protekcionista gazdaságpolitikai javaslatokat szül (Krugman versenyképesség-ellenességét helyi értékén – az USÁ-n belüli gazdaságpolitikai viták összefüggésében – kell értelmezni)

7. 2. „Népszerű és komplex” megközelítések:pl. World Economic Forum (GCR) • Számos részadat (makró, mikró és intézményi mutató) és sokféle vélemény összesúlyozásával az országok évenkénti sorba rendezése két szintetikus mutató alapján: • „Growth competitiveness” – a gazdaság növekedési potenciálja • „Microeconomic competitiveness” – a termelékenység színvonalát befolyásoló tényezők összessége

8. WEF-GCR: helyezések a „növekedési versenyképesség index” (GCI) alapján (7 EU-jelölt ország helyezése 80 közül; minél alacsonyabb, annál jobb) Forrás: World Economic Forum: The Global Competiveness Report

9. WEF-GCR: helyezések a „mikrogazdasági versenyképesség index” (MCI) alapján (7 EU-jelölt ország helyezése 80 közül; minél alacsonyabb, annál jobb) Forrás: World Economic Forum: The Global Competiveness Report

10. 3. Értelmezés mikro-analógia alapján, a következmények felől (I) (piaci részesedés-változás) • (A versenyképesség javulása  folyó fiz. mérleg javulása! (CA=S - I) [DE: lehet attól is]) • A versenyképesség javulása  a külső piaci részesedés emelkedése, pontosabban: • A piaci részesedés emelkedésének az a része a versenyképesség-javulás, amely más („strukturális”) tényezőkkel nem magyarázható meg (shift and share analysis):

11. 3. Értelmezés, ill. mérés a következmények felől: az export-növekmény felbontása (II) X = X*M/M + „strukturális hatás” + „versenyképességi hatás” Átlagos piacbővülés Export-növekmény Export-növekmény amiatt, hogy kivitelünk olyan termékcso-portokra/piacokra koncentrálódik, amelyek bevitele az átlagosnál gyorsabban bővül Export a bázisidőszakban MINDEN EGYÉB (maradék)

12. 3/a Az EU-ba irányuló KKE-i feldolgozóipari export piaci részesedés-változásának felbontása: a versenyképességi hatás számszerűsítése (1995-2000) Forrás: Oblath-Richter, 2002 (WIIW)

13. 3/b Ugyanez a teljes exportra, kissé más módszerrel (1999-2002)

14. 3/c A teljes magyar kivitel piaci részesedése az EU európai (bal oldal), ill. KKE-i (jobb oldal)extern importjában Forrás: Eurostat

15. 3/d A magyar gépkivitel (SITC 7) piaci részesedése az EU európai (bal oldal), ill. KKE-i (jobb oldal)extern gépimportjában Forrás: Eurostat

16. 4. Értelmezés (ill. mérés) a potenciális okok felől (ár-, ill. költség-versenyképesség) • Lényeg: versenyképesség szintje nem értelmezhető, de változásának egyes tényezői azonosíthatóak és mérhetőek: ár-versenyképesség (ÁV): javul, ha árfolyam-változással korrigálva (=azonos valutában kifejezve) a hazai árak kevésbé emelkednek a partnerekénél költség-versenyképesség (KV): javul, ha azonos valutában kifejezve a hazai költségek kevésbé emelkednek a partnerekénél. – Makro-szinten a legfontosabb belföldi költség a munkaerő- (bér+) költség, így ezt a relatív fajlagosbér/munkaerő-költség (ULC) alapján szokás mérni.

17. Ár-ill. költség-versenyképesség (folyt.) • Mivel az ÁV, ill. KV mutatói egyszerre szólnak a versenyképesség és az árfolyam reál-változásáról, ezeket a mutatók egyben: reálárfolyam-indexek is • RERP’= NER’* P’(hazai)/P’(külföldi) • RERULC’= NER’* ULC ’(hazai)/ULC ’(külföldi) ULC = W/Y =(W/L:Y/L) Bértömeg Termelés Termékegységre jutó bérköltség Termelékenység Átlagbér

18. Ár-ill. költség-versenyképesség (folyt.) • Az ár-alapú versenyképesség (reálárfolyam-) mutató nem megbízható (pl. B-S hatás); • A költség-alapú versenyképesség javul, ha • nő a termelékenység (jobban, mint külföldön), és • ezt nem ellensúlyozza a külföldinél gyorsabb béremelkedés, ill. a hazai valuta nominális felértékelődése • Az ábrákon: a reálárfolyam emelkedése  reálfelértékelődés = a versenyképesség romlása

19. Nemzetközi összehasonlítás a következő mutatók alapján: 1. Ár-versenyképesség RER cpi = CPI/ (E CPI*) RER ppi = PPI/ (E PPI*) 2. Költség-versenyképesség RER ulc = ULC/(E ULC*) = (W/Y/L)/ (E W*/Y*/L*) 3. Profit-alapú versenyképesség RER pr= RERulc/RERpv= (ULC/ULC*)/(PvV/PvV*)= [(W/(Y/L))/(Pv V)]/[(W/(Y*/L*)/(Pv* V*)]

20. Enyhén romló ár-versenyképesség a RERppi alapján, ahol előző év=100 Forrás: ICEG-számítások

21. Erőteljesen romló költség-versenyképesség a RERulc alapján Forrás: ICEG-számítások

22. A romló költség-versenyképesség relatív tényezői

23. A reálbérek és munkatermelékenység változása közötti rés Forrás: ICEG-számítások

24. A profit-alapú versenyképesség romlása Forrás: ICEG-számítások

25. Magyarország: ár-alapú reál-effektív árfolyam- indexek: változás a partnerek átlagához viszonyítva (2000 átlaga=100) Forrás: MNB

26. Magyarország: a feldolgozóipari fajlagos bérköltségen alapuló versenyképesség (REER) és összetevőinek alakulása [1995/I-2003/I né (2000=100)] (a REER emelkedése a versenykép. romlása) Forrás: MNB

27. A fajlagos bérköltségen alapuló versenyképesség (REER) és összetevőinek alakulása 2000/I -2003/I né. (2000 átlaga = 100) Forrás: MNB

28. A fajlagos bérköltség-alapú versenyképesség változásának felbontása: 2000/I n.é. – 2003/I.né(2000/I n.é=100; zárójelben: %-os hozzájárulás a reálfelértékelődéshez ) REERULC= nom. eff. árfolyam*( hazai fajl.munkaköltség /külf. fajl.munkaköltség) Elszámolás: Versenyképesség-csökkenés: 100% Ebből: (+)nominális felértékelődés: +47% (+)hazai fajlagos munkaköltség +64% * (+)átlagos béremelkedés + 87% * (-) termelékenység -23% (-) Külföldifajlagos munkaköltség -11% 116 (64%): Hazai átlagos munkaköltség/termelékenység 122 (+87%) 105 (-23%) 125: Reálárfolyam-felértékelődés (= versenyképesség-csökkenés) (100%) 103 (-11%) 111: Nominális-effektív felértékelődés (+47%)

29. 5. Hosszabb távra tekintő megközelítés a múltbeli adatok alapján:„Minőségi versenyképesség” • A 3. (piaci részesedés) és a 4. (ár-., ill. költség-versenyképesség alapú) megközelítés kombinációja • Kiindulópont az un. „Káldor-paradoxon”: a piaci részesedés akkor is emelkedhet, ha a relatív árszint) nő (= a valuta reál-felértékelődik) • DE: Két ok megkülönböztetése • Balassa-Samuelson hatás (gazdaságon belüli árarány-változás – ez más) • Emelkedő külső árak melletti piaci részesedés-növelés (ez a minőségi versenyképesség-javulás)

30. A minőségi versenyképesség azonosítása

31. Illusztráció(a): Magyarország Németországba irányuló exportjának első 300 terméke alapján képzett versenyképességi mátrix (1994-97) Minőségi vesenykép. ÁRVÁLTOZÁS Piaci részesedés-változás Forrás: Oblath-Pula-Szilágyi (2000)

32. Illusztráció(b): Csehország Németországba irányuló exportjának első 300 terméke alapján képzett versenyképességi mátrix (1994-97) Forrás: Oblath-Pula-Szilágyi (2000)

33. A „minőségi versenyképesség” üzenete: • Bár rövidebb távon meghatározó lehet az ár/költség-versenyképesség, középtávon a „minőségi versenyképességet” előmozdító minőségi tényezők szerepe lehet a döntő:  K+F; oktatás; fizikai és intézményi infrastruktúra = a fizikai és a humántőke-állomány, az intézményi rendszer minősége Vagyis: azok a tényezők amelyeket a WEF – GCR-ja a versenyképesség (=termelékenység szintje, illetve emelkedése) szempontjából meghatározóknak tekint

34. A megközelítések összefüggése • A rövidebb és hosszabb távú, illetve a következmények és a parciális/potenciális feltételek felőli megközelítések közötti kapocs: a termelékenység • Az ULC alapúversenyképességiindex nem azt üzeni, hogy le kell szorítani a béreket, ill. le kell értékelni a valutát a versenyképesség javításához, hanem:

35. A megközelítések összefüggése (II) • A béremelkedést és az árfolyamváltozást összhangban kell tartani a termelékenység változásával – különben baj lesz • A versenyképesség egyedüli tartós forrása a termelékenység javulása, de a túlzott béremelkedés, ill. árfolyam-erősödés kikezdheti a termelékenység-javulás pozitív hatását – itthon ez történik 2001 óta.

36. Összefoglalás • Az 1990-es évek második felébenMagyarország nemzetközi versenyképessége mind a négy megközelítés alapján [1) „komplex” indikátorok, 2) piaci részesedés-változás, 3) költség-, illetve 4) „minőségi” versenyképesség] egyértelműen és számottevően javult. • Az ezredforduló óta egyes indikátorok a hazai gazdaság nemzetközi versenyképességének gyengülésére utalnak.

37. A versenyképesség romlásának okai • Az egyensúlyit (valószínűleg) meghaladó reálfelértékelődés: • Egyensúlyitól elszakadó nominális és reálbér-emelkedés • Termelékenység lassuló növekedése • A nominális árfolyamnak az előbbi két tényező miatt túlzottá vált felértékelődése • Fiskális expanzió • Minőségi versenyképességet befolyásoló tényezők romlása: növekvő és romló szerkezetű állami újraelosztás, gyengülő kínálati rugalmasság

38. Rövidtávú kihívás: ERM-2 csatlakozás és versenyképesség • EU csatlakozás fiskális következményei és versenyképesség, • Árfolyam kritérium és versenyképesség, • Nominális konvergencia és versenyképesség: dezinflációs pálya és költségvetési kritérium, • Reál-konvergencia – reálárfolyam – versenyképesség

39. Gazdaságpolitikai szempontok a közelmúlt és a kilátások alapján • A leértékelés nem (ill. rendkívül korlátozottan) használható a versenyképesség javítására, • a reálárfolyamra ható folyamatok egy része exogén: a forint időbeli reálfelértékelődése, a bérszint növekedése, a relatív árszint emelkedése és az árszerkezet átrendeződése, mert ez a reál-konvergencia része (DE:ha ezek egyensúlyi folyamatok, nem veszélyeztetik a versenyképességet) • Stock-kiigazítás is történt az elmúlt időszakban: így a bér- és árfolyamszint változása részben irreverzibilis, nem korrigálható folyamat • Előző tény és az egységes piac előtérbe állítja a versenyképesség minőségi tényezőit

40. Tanulságok a gazdaságpolitika számára I. • A gazdaság rövidtávú teljesítőképességével inkonzisztens reálárfolyam veszélyes lehet (ld. 2002 végét, ez év elejét) • A 250-260 közötti nominális árfolyamszint ma közel lehet az egyensúlyi reálárfolyamhoz, kérdés azonban: hogyan alakulnak a nominális bérek a termelékenységhez viszonyítva • A versenyképesség javításához kereslet- és kínálatoldali lépésekre egyaránt szükség van: az előbbi (a költségvetési és jövedelempolitikával) a bérek növekedését koordinálja termelékenységgel, utóbbi a termelékenységet növeli.

41. Tanulságok a gazdaságpolitika számára II. a) Költségvetési politika, államháztartás: rövidtávon szigorú fiskális politika, kiadásoldali korrekcióval, középtávon GMU-stratégiával b)Versenyképesség kínálati elemeinek erősítése: állami újraelosztás mérséklése, dereguláció és verseny erősítése

42. Tanulságok a gazdaságpolitika számára III. c) „Jövedelempolitika” és várakozások: - Mivel mind mikro- , mind makroszinten alapvetően újra kell gondolni a versenyképesség javításának lehetséges stratégiáit - nagyon megfontolandó: - a beszűkült makro- és mikrogazdasági mozgástér kitágítható a versenyképesség feltételit javító összehangolt cselekvéssel: a társadalmi partnerek lépéseit és várakozásokat koordináló, háromoldalú középtávútársadalmi-gazdaságpolitikai megállapodással. - Ez közvetlenül a bérek és a gazdasági teljesítmény közötti összhang megteremtésére, illetve fenntartására irányulna, de a versenyképesség fontos minőségi tényezőjére: a gazdaságpolitika hitelességére, kiszámíthatóságára és a várakozások koordinálására (az inflációs várakozások leszorítására) is jótékonyan hatna.