A fenntarthat v ros felk sz lts g alkalmazkod k pess g
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 17

A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG PowerPoint PPT Presentation


  • 58 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG. Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet <http://www.vki.hu/~tfleisch/> <[email protected]>. Budapest Kör Fenntartható-e a városfejlődés? Budapest, 2007. november 12. A FENNTARTHATÓ VÁROS.

Download Presentation

A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A fenntarthat v ros felk sz lts g alkalmazkod k pess g

A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG

Fleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

<http://www.vki.hu/~tfleisch/>

<[email protected]>

Budapest Kör

Fenntartható-e a városfejlődés? Budapest, 2007. november 12.


A fenntarthat v ros

A FENNTARTHATÓ VÁROS

  • Külső és belső fenntarthatósági kritériumok megkülönböztetése

  • * Városi metabolizmusok (de ne essünk túlzásba)

  • * Jellegzetes városi fenntarthatóság-megközelítések

  • Alkalmazkodóképesség vs hatékonyság

  • Tanulságok a katasztrófákhoz kapcsolódó nemzetközi szakirodalomból (biztonság / sebezhetőség)

  • Az eszközök a várospolitika kezében vannak


K ls s bels fenntarthat s gi krit riumok megk l nb ztet se

KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE

  • A város egy rendszer (élete: működése, irányítása, fejlesztése stb.)

  • Ha ez a V rendszer hozzájut a környezetéből mindenhez, amire szüksége van; továbbá a környezete mindent felvesz, amit a rendszer kibocsát, akkor a V rendszer működése külsőleg fenntartható.

  • Ez akkor teljesülne, ha a környezetnek mind a felvevő-képessége, mind az erőforrás-termelő kapacitása végtelen lenne.

  • Ezzel szemben a környezet is egyrészt véges, másrészt maga is egy K rendszert alkot, aminek mind erőforrás-kibocsátó, mind felvevő kapacitása korlátozott.

  • Ezért a V rendszer fenntarthatósága csak akkor teljesülhet, ha a K környezeti rendszer fenntarthatósága is biztosított. Azaz V erőforrás feltétele nem haladhatja meg a K rendszer erőforrás újratermelő képességét és V kibocsátása nem haladhatja meg K felvevőképességét. Ez tehát a V rendszer külső fenntarthatósági kritériuma. (Kevésbé szigorú, mintha zártságot követelnénk!)


K ls s bels fenntarthat s gi krit riumok megk l nb ztet se1

KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE

  • A külső fenntarthatósági korlátok megértése nagyon egyszerű, önmagában azonban ettől még nem lesz a V rendszer fenntartható

  • A város fenntarthatóságához arra van szükség, hogy a rendszer egyrészt érzékelje a külső fenntarthatósági feltételeket, másrészt saját működése során igazodjon az abból eredő korlátokhoz.

  • A belső fenntarthatóság kritériumát tehát olyan városirányítás elégítheti ki, amelyik egyfelől makro-szinten tisztában van a működési feltételeinek a határaival, másfelől olyan mechanizmusokat képes érvényesíteni, amelyek a városhasználók mikro-szintjén is e feltételeknek megfelelő irányba terelik a mindennapi működést.

  • A belső fenntarthatósági feltételek biztosítása város-kormányzási, közigazgatási, menedzsment stb. ismereteket, jártasságot igényel.

  • Külső rendszer-korlátokon nem csak természeti feltételeket, hanem társadalmi, pénzügyi stb. külső feltételeket is értünk.


K ls s bels fenntarthat s gi krit riumok megk l nb ztet se2

KÜLSŐ ÉS BELSŐ FENNTARTHATÓSÁGI KRITÉRIUMOK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE

  • Ebben az összefüggésben a fenntartható városfejlesztés és -működtetés lényege a városi célkitűzések olyan konzisztens menedzselése, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez.


V rosi metabolizmusok

* VÁROSI METABOLIZMUSOK +

  • A környezettel nem számoló, vagy lineáris metabolizmus versus körkörös metabolizmusok (az output egyben inputként is szolgál).

  • (Daly, H.: illúzió, a közgazdászok mindig a vérkeringést veszik példának, az emésztőrendszert valahogy elhanyagolják. Pedig olyan állat, amelyiknek csak keringési rendszere van az örökmozgó kategóriájába esne…)

  • Alberti M (1996) a városi fenntarthatóság három dimenziója:(1) városi áramlatok (energia, áruk, víz, információ)(2) városi minőség (környezetminőség, egészség, hatékonyság, méltányosság, változatosság, elérhetőség stb.)(3) városi mintázatok (struktúrák heterogenitása, sűrűsége, kapcsolódása; funkciók mintázata; és a közösség mintázata)


Jellegzetes megk zel t sek

* JELLEGZETES MEGKÖZELÍTÉSEK

  • Roseland, Mark (1997) Dimensions of the eco-city. Cities Vol. 14: No. 4., pp. 197-202.


Alkalmazkod s vs hat konys g

ALKALMAZKODÁS (VS. HATÉKONYSÁG)

  • Éghajlatváltozás: 2000 előtt fókuszban a globális felmelegedés tényének elfogadtatása, és a kibocsátás-csökkentés szükségességének hangsúlyozása.

  • Jelenleg: a felmelegedés ténye igazoltnak tekinthető, az emberi hozzájárulás jelentős. Azonnali cselekvéssel is legfeljebb fékezni lehet a megindult folyamatokat

  • Két fő csapás: kibocsátás-csökkentés (mitigation) ésalkalmazkodás (adaptation)

  • Mindkét cselekvés szakpolitikai válasz-reakció, az első a kiváltó okokhoz csatol vissza, a második a hatások és a sebezhetőség mértékéhez.


A fenntarthat v ros felk sz lts g alkalmazkod k pess g

KIBOCSÁTÁS-CSÖKKENTÉS ÉS ALKALMAZKODÁS

Közvetlen forrás: Climat Change 2001: Impacts, Adaptation and Vulerability. IPCC TAR Vol II. Közvetett forrás: Smit et al 1999. A csökkentés és az alkalmazkodás mint szakpolitikai válaszok


A v rosok sebezhet s ge szakirodalm b l

A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

  • UNDP (2004) Reducing Disaster Risk 1980-2000 között a Föld lakosságának 75%-a élt olyan helyen, amelyik földrengés, árvíz, szárazság, trópusi ciklonok pusztítása közül legalább egynek ki volt téve.

  • 20 év alatt 1,5 millió ember halt meg természeti katasztrófák következtében. (4,5 milliárd kitett közül minden 3000-ik) 94%

  • (Fegyveres konfliktusok: 10 év alatt 3,9 millió halott = 5 x több)

  • (Halálos közlekedési balesetek 20 év kb.20 millió = 13 x több)

  • Fejlett országokban lakott a katasztrófának kitett népesség 15%-a, és az áldozatok 1,8%-a

  • Disaster Risk Index (DRI) meghatározása és relatív sebezhetőségi indikátor


A fenntarthat v ros felk sz lts g alkalmazkod k pess g

A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL


A fenntarthat v ros felk sz lts g alkalmazkod k pess g

A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL


A v rosok sebezhet s ge szakirodalm b l1

A VÁROSOK SEBEZHETŐSÉGE SZAKIRODALMÁBÓL

  • UNDP - Disaster Risk Index (DRI) korlátai

  • Országos szintre, - halálozásra, mert erre van viszonylag megbízható adat – és nagy katasztrófákra vonatkozik

  • A kockázatot jelentő eseményeket valójában folytonos eloszlásúnak kellene tekinteni, aminek az egyik szélsősége a nagy katasztrófa, a másik vége a mindennapi veszélyforrás (ivóvíz, élelmiszer, levegő szennyezése, veszélyes élet- és munkakörülmények, csatornázás hiánya, közlekedés stb.)

  • A sebezhetőséget az ellenálló-képesség és az adaptációs képesség befolyásolja (coping and adaptive capacity). Ezek javítása a város feladata!gazdasági (tartalék hiánya, kevés eszköz) társadalmi (támogatási mechanizmusok és intézmények hiánya) műszaki (gyengén épített, nem biztonságos házak), környezeti (ökoszisztémák törékenysége)


Ellen ll k pess g

ELLENÁLLÓKÉPESSÉG

  • Az ellenállóképes rendszer hat alapelve (Wildavsky-elvek)

  • Az ellenálló-képességet növeli, ha jól funkcionálnak a rendszerműködés hatásait jelző visszacsatolások és ennek nyomán korrekciókra kerül sor a működésben

  • Külső eredetű sokkok hatása enyhíthető, ha a rendszer diverzifikált forrásokra támaszkodik és alternatív szállítási utakkal rendelkezik

  • Ha megnöveljük a források átáramlásának a sebességét, a rendszer adott idő alatt több forráshoz jut [ jó ez nekünk? FT ]

  • Szigorúan hierarchikus rendszerek kevéssé rugalmasak, fej-nehéz (túlcentralizált) rendszerek kevéssé ellenállók

  • Mozgósítható tartalékkapacitások léte ellenállóbbá teszi a rendszert

  • Ha a rendszerben átlapolások vannak a funkciók között, zavar esetén a korábbi redundáns elem átveheti a kiesett funkciót.


Tanuls gok

TANULSÁGOK

  • A fenntartható városfejlesztés és -működtetés lényege a városi célkitűzések olyan konzisztens menedzselése, amelynek során érzékenyek tudunk maradni a (változó) külső feltételekhez való alkalmazkodás követelményéhez

  • A városi veszélyek és kockázatok nem külső adottságok, hanem az alapvető szolgáltatásokhoz valónem megfelelő hozzáférésnek, a gazdasági és politikai egyenlőtlenségnek és a rossz városirányításnak a termékei. (Mark Pelling The vulnerability of cities)

  • Az ellenálló-képesség mértéke azon mérhető le, hogy a város mennyire képesrugalmasan reagálni, ha az infrastruktúra-hálózatánakegyes elemei kiesnek


Tanuls gok1

TANULSÁGOK

  • A hálózatokon az átlapoló funkciók hiánya és a tartalék-kapacitások hiánya vezet oda, hogy kis események is nagy zavarokat okozhatnak a városi rendszerek működésében.

  • Nem adott terhelésre kicentizett, egyfunkciós, éppen hogy működő rendszerekre van szükség, hanem arra, hogy az előre nem felmérhető változásokra is képes legyen reagálni a rendszer

  • Ezek a szabályok a normál működést is folyamatosabbá, jobbá teszik, az élhetőbb, fejlődőképesebb várost szolgálják, nem csupán katasztrófa esetén érvényesek.


A fenntarthat v ros felk sz lts g alkalmazkod k pess g1

A FENNTARTHATÓ VÁROS FELKÉSZÜLTSÉG, ALKALMAZKODÓKÉPESSÉG

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

Fleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

<http://www.vki.hu/~tfleisch/>

<[email protected]>

Budapest Kör

Fenntartható-e a városfejlődés? Budapest, 2007. november 12.


  • Login