a k nyvvezet s
Download
Skip this Video
Download Presentation
A könyvvezetés

Loading in 2 Seconds...

play fullscreen
1 / 55

A könyvvezetés - PowerPoint PPT Presentation


  • 79 Views
  • Uploaded on

A könyvvezetés. Bizonylatok, gazdasági események, főkönyvi számlák. KÖNYVVEZETÉS. A vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetében a gazdálkodás során változások következnek be. Ezeket a változásokat a gazdasági események idézik elő.

loader
I am the owner, or an agent authorized to act on behalf of the owner, of the copyrighted work described.
capcha
Download Presentation

PowerPoint Slideshow about ' A könyvvezetés' - azuka


An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
Presentation Transcript
a k nyvvezet s

A könyvvezetés

Bizonylatok, gazdasági események, főkönyvi számlák

k nyvvezet s
KÖNYVVEZETÉS

A vállalkozás vagyoni, jövedelmi és pénzügyi helyzetében a gazdálkodás során változások következnek be. Ezeket a változásokat a gazdasági események idézik elő.

A gazdasági események (gazdasági műveletek) fogalma: mindazok az események, történések, amelyek változást idéznek elő a vállalkozás vagyoni ill. vagyoni és jövedelmi helyzetében, és ezek a változások

- mérhetőek, számszerűsíthetőek  mennyiségi és érték adatokkal kifejezhetőek

- megtörténtük okmányokkal ún. bizonylatokkal igazolhatóak.

k nyvvezet s1
KÖNYVVEZETÉS

I. A bizonylatok

A bizonylatok fogalma:

A törvény szerint számviteli bizonylat minden olyan a gazdálkodó által kiállított, készített, ill. a gazdálkodóval kapcsolatban álló más gazdálkodó vagy természetes személy által kiállított, készített okmány,amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartása céljából készítettek, és amely rendelkezik a törvényben meghatározott általános tartalmi és formai kellékekkel.

Bizonylatnak minősül tehát minden olyan okmány, feljegyzés, kimutatás vagy bármely technikai eszközzel készített adathordozó, amely a gazdasági esemény megtörténtét, hatásának mértékét, mennyiségi és érték adatait rögzíti és hitelt érdemlően igazolja.

k nyvvezet s2
KÖNYVVEZETÉS

A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem

A törvény szerint minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök és a források állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági események folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

A törvény tehát általános elvként írja elő, hogy minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, és a szabályszerűen kiállított bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban kell rögzíteni. Könyvelni csak bizonylatok alapján lehet.

Ezt az elvet bizonylati elvnek, betartását pedig bizonylati fegyelemnek nevezzük.

k nyvvezet s3
KÖNYVVEZETÉS

A folyamat:

gazdasági esemény  bizonylat kiállítása  gazdasági esemény elkönyvelése a bizonylat alapján

A gyakorlati életben gyakran előfordul, hogy a vállalkozások megsértik a bizonylati elvet

A bizonylatok csoportosítása

1. Kiállításuk időpontja szerint:

a.) Alapbizonylatok

- elsődleges bizonylatok: eredeti feljegyzések a gazdasági eseményekről (pl. pénztári bevételi és kiadási bizonylatok)

- másodlagos bizonylatok: az eredeti bizonylatok alapján készített gépi adathordozók (pl. előzőek rögzítése floppy, CD, DVD lemezre).

k nyvvezet s4
KÖNYVVEZETÉS

b./ Összesítő bizonylatok: az alapbizonylatok adatainak összegzésére szolgálnak (pl. pénztárjelentés)

2. Készítésük (kitöltésük) módja szerint:

- hagyományosan kézírással (írógéppel) kitöltött bizonylatok

- gépi eszközökkel készített bizonylatok (pl. számítógéppel nyomtatott listák stb.)

3. Keletkezésük helye szerint:

- belső bizonylatok, amelyeket a vállalkozáson belül készítenek, állítanak ki (pl. pénztári bizonylatok, raktári bizonylatok stb.)

- külső bizonylatok, amelyek más vállalkozásoktól, szervezetektől kitöltve kerülnek be a vállalkozáshoz (pl. banki értesítések, szállítóktól kapott számlák stb.)

k nyvvezet s5
KÖNYVVEZETÉS

4. Kezelésük módja szerint:

- szigorú számadási kötelezettség alá tartozó (szigorú számadású) bizonylatok, melyek meglévő készletéről, felhasználásáról külön nyilvántartást kell vezetni.

Fogalma: azok a nyomtatványok, amelyek készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódnak, továbbá minden olyan nyomtatvány, amelyért amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelyeknek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.

k nyvvezet s6
KÖNYVVEZETÉS

A nyilvántartásban rögzíteni kell a beszerzéseket (mikor, milyen sorszámú bizonylatokat vásároltak) és a kiadásokat (mikor, kinek, milyen sorszámú bizonylatokat adtak ki). A szigorú számadású bizonylatok felhasználásáról a felelős személyek elszámoltathatóak. Sorszám szerint minden példánynak meg kell lennie, a rontott példányokat is meg kell őrizni. Ilyenek pl. a pénztári bizonylatok, számlák, nyugták, vásárlási utalványok stb.

- szigorú számadás alá nem tartozó bizonylatok

k nyvvezet s7
KÖNYVVEZETÉS

A törvény előírása szerint szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan

- az adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza

- megfelel a bizonylatok általános tartalmi és formai követelményeinek

- és amelyet - hiba esetében - szabályszerűen javítottak.

k nyvvezet s8
KÖNYVVEZETÉS

A bizonylatok tartalmi kellékei:

- a bizonylat megnevezése és sorszáma vagy egyéb más azonosítója

- a bizonylat kiállítójának megjelölése

- a bizonylat kiállításának időpontja

- a megtörtént gazdasági esemény leírása  rövid szöveges megnevezése

- a gazdasági eseményre vonatkozó mennyiségi, minőségi, értékbeni adatok feltüntetése

- felelős személyek aláírásai (pl. a gazdasági műveletet elrendelő, engedélyező személy, a kiállító, az ellenőr, átadó, átvevő stb. aláírása), stb.

A bizonylatok formai kellékei:

- hiánytalan kitöltés

- olvasható kitöltés

- hitelesítések megléte (pl. bélyegzők, pecsétek)

- szabályszerű javítás hiba esetén.

k nyvvezet s9
KÖNYVVEZETÉS

A bizonylatok javítási szabályai:

A bizonylatokat javíthatóság szempontjából két csoportba soroljuk:

- Nem javítható bizonylatok hibás kitöltése esetében új bizonylatot kell kiállítani.Ha szigorú számadású bizonylatról van szó, a rontott példányt át kell húzni, rá kell vezetni a „RONTOTT!” jelölést, és meg kell őrizni!

- Javítható bizonylatok esetében a javítást el lehet végezni az alábbi szabályok betartásával:

a rontott adatot át kell húzni és a jó adatot fölé kell írni

A javítás ily módon csak a belső bizonylatokon végezhető el. Külső bizonylatokon felfedezett hibákat csak a kiállító javíthatja ki.

A bizonylatok megőrzése

A könyvviteli elszámolásokat alátámasztó számviteli bizonylatokat legalább 8 évig kell olvasható formában, visszakereshető módon megőrizni.

A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik az előírás.

k nyvvezet s10
KÖNYVVEZETÉS

II. A gazdasági események

A gazdasági eseményeket hatásuk alapján két nagy csoportba sorolhatjuk:

- alapvető gazdasági események

- összetett gazdasági események.

A. Alapvető gazdasági eseményekazok, amelyek csak a vállalkozás vagyoni helyzetében (eszközeiben és forrásaiban) idéznek elő változást, ugyanakkor a jövedelmi helyzetére nincsenek hatással.

Az alapvető gazdasági eseményeknek 4 típusa van:

- eszközkörforgás

- forráskörforgás

- tőkebevonás (vagyonbevonás) a vállalkozásba

- tőkekivonás (vagyonkivonás) a vállalkozásból.

k nyvvezet s11
KÖNYVVEZETÉS

Ezek bemutatására nézzünk egy számszerű példát.

Egy vállalkozás nyitó mérlege ……… január 1-jén: Adatok: e Ft-ban

Eszközök Mérleg, ……… január 1. Források

A.)Befektetett eszközök 140 000 D) Saját tőke 235 000

I. Immateriális javak 10 000 I. Jegyzett tőke 200 000

II. Tárgyi eszközök 100 000 III. Tőketartalék 10 000

III. Befektetett pü. eszk. 30 000 IV. Eredménytartalék 20 000

B) Forgóeszközök 110 000 VII. MSZE +5 000

I. Készletek 50 000 E) Céltartalékok 12 000

II. Követelések 40 000 F) Kötelezettségek 19 000

III. Értékpapírok 5 000 II. Hosszú lejáratú köt. 11 000

IV. Pénzeszközök 15 000 III. Rövid lejáratú köt. 8 000

C) Aktív időbeli elh. 20 000G) Passzív időbeli elh. 4 000

ESZKÖZÖK ÖSSZ: 270 000 FORRÁSOK ÖSSZ: 270 000

k nyvvezet s12
KÖNYVVEZETÉS

Első típusú gazdasági esemény: eszközkörforgás

Lényege abban áll, hogy a gazdasági esemény csak az eszközökben idéz elő változást oly módon, hogy az egyik eszköz értéke nő, a másik eszköz értéke pedig ugyanakkora összeggel csökken. Ennek következtében az eszközök összesen értéke nem változik, csak az eszközök összetétele lesz más.

Példa eszközkörforgásra: A vállalkozás anyagokat vásárolt 1 000 e Ft értékben. A vételárat készpénzben kiegyenlítette.

Az esemény csak a mérleg eszközoldalát érintette. Az eszközök összesen értéke (a mérleg főösszege) nem változott, csak az eszközök belső összetétele.

A vállalkozás mérlege az esemény után:

k nyvvezet s13
KÖNYVVEZETÉS

Egy vállalkozás nyitó mérlege ……… január 1-jén: Adatok: e Ft-ban

Eszközök Mérleg, ……… január 1. Források

A.)Befektetett eszközök 140 000 D) Saját tőke 235 000

I. Immateriális javak 10 000 I. Jegyzett tőke 200 000

II. Tárgyi eszközök 100 000 III. Tőketartalék 10 000

III. Befektetett pü. eszk. 30 000 IV. Eredménytartalék 20 000

B) Forgóeszközök 110 000 VII. MSZE +5 000

I. Készletek (+ 1.000) 51 000E) Céltartalékok 12 000

II. Követelések 40 000 F) Kötelezettségek 19 000

III. Értékpapírok 5 000 II. Hosszú lejáratú köt. 11 000

IV. Pénzeszközök (- 1.000)14 000 III. Rövid lejáratú köt. 8 000

C) Aktív időbeli elh. 20 000G) Passzív időbeli elh. 4 000

ESZKÖZÖK ÖSSZ: 270 000 FORRÁSOK ÖSSZ: 270 000

k nyvvezet s14
KÖNYVVEZETÉS

Második típusú gazdasági esemény: forráskörforgás

Lényege abban áll, hogy a gazdasági esemény csak a forrásokban idéz elő változást oly módon, hogy az egyik forrás értéke nő, a másik forrás értéke pedig ugyanakkora összeggel csökken. Ennek következtében a források összesen értéke nem változik, csak a források összetétele lesz más.

Példa forráskörforgásra: A vállalkozás a mérleg szerinti eredményét átvezette az eredménytartalékba.

Az esemény csak a mérleg forrásoldalát érintette. A források összesen értéke (a mérleg főösszege) nem változott, csak a források belső összetétele.

A vállalkozás mérlege az esemény után:

k nyvvezet s15
KÖNYVVEZETÉS

Egy vállalkozás nyitó mérlege ……… január 1-jén: Adatok: e Ft-ban

Eszközök Mérleg, ……… január 1. Források

A.)Befektetett eszközök 140 000 D) Saját tőke 235 000

I. Immateriális javak 10 000 I. Jegyzett tőke 200 000

II. Tárgyi eszközök 100 000 III. Tőketartalék 10 000

III. Befektetett pü. eszk. 30 000 IV. Eredményt.(+5.000) 25 000

B) Forgóeszközök 110 000 VII. MSZE (-5.000) 0

I. Készletek 51 000 E) Céltartalékok 12 000

II. Követelések 40 000 F) Kötelezettségek 19 000

III. Értékpapírok 5 000 II. Hosszú lejáratú köt. 11 000

IV. Pénzeszközök 14 000 III. Rövid lejáratú köt. 8 000

C) Aktív időbeli elh. 20 000G) Passzív időbeli elh. 4 000

ESZKÖZÖK ÖSSZ: 270 000 FORRÁSOK ÖSSZ: 270 000

k nyvvezet s16
KÖNYVVEZETÉS

Harmadik típusú gazdasági esemény: tőkebevonás a vállalkozásba

Lényege abban áll, hogy a gazdasági esemény hatással van az eszközökre és a forrásokra is oly módon, hogy az eszközök és források értéke ugyanazzal az összeggel növekszik.

Példa tőkebevonásra: A vállalkozás rövid lejáratú forgóeszközhitelt vett fel számlavezető bankjától. A vállalkozás a 4 000 e Ft-os hitelt megkapta, azt bankszámláján (elszámolási betétszámláján) jóváírták.

Az esemény a mérleg eszköz- és forrásoldalát is érintette. Mivel mindkettő értékét megnövelte, nőtt az eszközök ill. források összesen értéke vagyis a mérlegfőösszeg.

A vállalkozás mérlege az esemény után:

k nyvvezet s17
KÖNYVVEZETÉS

Egy vállalkozás nyitó mérlege ……… január 1-jén: Adatok: e Ft-ban

Eszközök Mérleg, ……… január 1. Források

A.)Befektetett eszközök 140 000 D) Saját tőke 235 000

I. Immateriális javak 10 000 I. Jegyzett tőke 200 000

II. Tárgyi eszközök 100 000 III. Tőketartalék 10 000

III. Befektetett pü. eszk. 30 000 IV. Eredménytartalék 25 000

B) Forgóeszközök 114 000 VII. MSZE 0

I. Készletek 51 000 E) Céltartalékok 12 000

II. Követelések 40 000 F) Kötelezettségek 23 000

III. Értékpapírok 5 000 II. Hosszú lej.köt. 11 000

IV. Pénzeszközök(+4.000) 18 000 III. Rövid lej.köt. (+4.000) 12 000

C) Aktív időbeli elh. 20 000G) Passzív időbeli elh. 4 000

ESZKÖZÖK ÖSSZ: 274 000 FORRÁSOK ÖSSZ: 274 000

k nyvvezet s18
KÖNYVVEZETÉS

Negyedik típusú gazdasági esemény: tőkekivonás a vállalkozásból

Lényege abban áll, hogy a gazdasági esemény hatással van az eszközökre és a forrásokra is oly módon, hogy az eszközök és források értéke ugyanazzal az összeggel csökken.

Példa tőkekivonásra: A vállalkozást értesíti számlavezető bankja, hogy a számlájáról átutalt 6 000 e Ft-ot hosszú lejáratú hiteltartozásának törlesztésére. A bank terhelési értesítése megérkezett.

Az esemény a mérleg eszköz- és forrásoldalát is érintette. Mivel mindkettő értékét csökkentette, csökkent az eszközök ill. források összesen értéke vagyis a mérlegfőösszeg.

A vállalkozás mérlege az esemény után:

k nyvvezet s19
KÖNYVVEZETÉS

Egy vállalkozás nyitó mérlege ……… január 1-jén: Adatok: e Ft-ban

Eszközök Mérleg, ……… január 1. Források

A.)Befektetett eszközök 140 000 D) Saját tőke 235 000

I. Immateriális javak 10 000 I. Jegyzett tőke 200 000

II. Tárgyi eszközök 100 000 III. Tőketartalék 10 000

III. Befektetett pü. eszk. 30 000 IV. Eredménytartalék 25 000

B) Forgóeszközök 108 000 VII. MSZE 0

I. Készletek 51 000 E) Céltartalékok 12 000

II. Követelések 40 000 F) Kötelezettségek 17 000

III. Értékpapírok 5 000 II. Hosszú lej.köt. (-6.000) 5 000

IV. Pénzeszközök (-6.000) 12 000 III. Rövid lejáratú köt. 12 000

C) Aktív időbeli elh. 20 000G) Passzív időbeli elh. 4 000

ESZKÖZÖK ÖSSZ: 268 000 FORRÁSOK ÖSSZ: 268 000

k nyvvezet s20
KÖNYVVEZETÉS

Összefoglalva: az alapvető gazdasági események a vállalkozás vagyoni helyzetében idéznek elő változásokat.

Hatásuk:

1. eszközkörforgás: csak az eszközök összetételét változtatja meg, a mérleg főösszege (a vagyon nagysága) változatlan marad

2. forráskörforgás: csak a források összetételét változtatja meg, a mérleg főösszege (a vagyon nagysága) változatlan marad

3. tőkebevonás: az eszközök és a források értéke is nő, így a mérleg főösszege (a vagyon nagysága) is megnő

4. tőkekivonás: az eszközök és a források értéke is csökken, így a mérleg főösszege (a vagyon nagysága) is lecsökken.

k nyvvezet s21
KÖNYVVEZETÉS

B. Az összetett gazdasági események lényege, hogy nem csak a vállalkozás vagyoni helyzetére vannak hatással, hanem a jövedelmi helyzetét is megváltoztatják (növelik vagy csökkentik a megtermelt eredményt).

A vállalkozói tevékenységhez fűződő kapcsolata szerint

1. A vállalkozói tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó:

- eredmény javító: árbevételek keletkezése, aktivált saját teljesítmény értékének elszámolása

- eredmény rontó: költségek felmerülése, aktivált saját teljesítmény értékének elszámolása

2. A vállalkozói tevékenységhez közvetten kapcsolódó:

- bevételek: egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek

- ráfordítások: egyéb ráfordítások, , pénzügyi műveletek ráfordításai, rendkívüli ráfordítások

k nyvvezet s22
KÖNYVVEZETÉS

1. Árbevétel keletkezése, aktivált saját teljesítmény érték és készletcsökkenés elszámolása: (közvetlen)

A vállalkozás értékesít 10.000 E Ft értékű saját előállítású készterméket 14.000 E Ft készpénzért.

A késztermék csökken 10.000 E Ft-tal a pénztári készpénz készlet nő 14.000 E Ft-tal. Az egyik eszköz nagyobb mértékben nő, mint ahogy a másik eszköz. A vállalkozás eredménye 4.000 E Ft-tal nő.

k nyvvezet s23
KÖNYVVEZETÉS

Egy vállalkozás nyitó mérlege ……… január 1-jén: Adatok: e Ft-ban

Eszközök Mérleg, ……… január 1. Források

A.)Befektetett eszközök 140 000 D) Saját tőke 239 000

I. Immateriális javak 10 000 I. Jegyzett tőke 200 000

II. Tárgyi eszközök 100 000 III. Tőketartalék 10 000

III. Befektetett pü. eszk. 30 000 IV. Eredménytartalék 25 000

B) Forgóeszközök 112 000 VII. MSZE (+4.000) 4 000

I. Készletek (-10.000) 41 000E) Céltartalékok 12 000

II. Követelések 40 000 F) Kötelezettségek 17 000

III. Értékpapírok 5 000 II. Hosszú lej.köt. 5 000

IV. Pénzeszközök (+14.000) 26 000 III. Rövid lejáratú köt. 12 000

C) Aktív időbeli elh. 20 000G) Passzív időbeli elh. 4 000

ESZKÖZÖK ÖSSZ: 272 000 FORRÁSOK ÖSSZ: 272 000

k nyvvezet s24
KÖNYVVEZETÉS

2. Eszköz növekedés, amely eredmény növeléssel jár együtt: (közvetett)

A vállalkozás térítés nélkül kap egy gépet, amelynek értéke az üzleti partnernél 8.000 E Ft.

A vállalkozás tárgyi eszközeinek értéke 8.000 E Ft-tal nő, de ugyan ennyivel nő a vagyona, az eredménye is.

k nyvvezet s25
KÖNYVVEZETÉS

Egy vállalkozás nyitó mérlege ……… január 1-jén: Adatok: e Ft-ban

Eszközök Mérleg, ……… január 1. Források

A.)Befektetett eszközök 148 000 D) Saját tőke 247 000

I. Immateriális javak 10 000 I. Jegyzett tőke 200 000

II. Tárgyi eszk. (+8.000) 108 000 III. Tőketartalék 10 000

III. Befektetett pü. eszk. 30 000 IV. Eredménytartalék 25 000

B) Forgóeszközök 112 000 VII. MSZE (+8.000) 12 000

I. Készletek 41 000 E) Céltartalékok 12 000

II. Követelések 40 000 F) Kötelezettségek 17 000

III. Értékpapírok 5 000 II. Hosszú lej.köt. 5 000

IV. Pénzeszközök 26 000 III. Rövid lejáratú köt. 12 000

C) Aktív időbeli elh. 20 000G) Passzív időbeli elh. 4 000

ESZKÖZÖK ÖSSZ: 280 000 FORRÁSOK ÖSSZ: 280 000

k nyvvezet s26
KÖNYVVEZETÉS

3. Forrás csökkenés, amely eredménynöveléssel jár: (közvetett)

A vállalkozás rövid lejáratú kötelezettségei közül 2.000 E Ft-ot elengednek.

A vállalkozásnak nem kell megfizetnie 2.000 Ft-os tartozását, tehát ennyivel csökken a rövid lejáratú kötelezettség, de ugyan ennyivel nő a vagyona az eredménye is.

k nyvvezet s27
KÖNYVVEZETÉS

Egy vállalkozás nyitó mérlege ……… január 1-jén: Adatok: e Ft-ban

Eszközök Mérleg, ……… január 1. Források

A.)Befektetett eszközök 148 000 D) Saját tőke 249 000

I. Immateriális javak 10 000 I. Jegyzett tőke 200 000

II. Tárgyi eszk. 108 000 III. Tőketartalék 10 000

III. Befektetett pü. eszk. 30 000 IV. Eredménytartalék 25 000

B) Forgóeszközök 112 000 VII. MSZE (+2.000) 14 000

I. Készletek 41 000 E) Céltartalékok 12 000

II. Követelések 40 000 F) Kötelezettségek 15 000

III. Értékpapírok 5 000 II. Hosszú lej.köt. 5 000

IV. Pénzeszközök 26 000 III. Rövid lej.köt. (-2.000) 10 000

C) Aktív időbeli elh. 20 000G) Passzív időbeli elh. 4 000

ESZKÖZÖK ÖSSZ: 280 000 FORRÁSOK ÖSSZ: 280 000

k nyvvezet s28
KÖNYVVEZETÉS

4. Források mozgásának hatása, amely eredménycsökkenéssel jár: (közvetett)

A vállalkozás egyik szállítójának 2.000 E Ft-os tartozását 2.500 E Ft-os névértékű váltóval egyenlíti ki.

A 2.000 E Ft-os szállítói tartozás megszűnik és helyette 2.500 E Ft-os váltótartozás lesz, ez 500 E Ft-os változást eredményez a rövidlejáratú kötelezettségek között. A vállalkozásnak ezáltal 500 E Ft-os a vesztesége keletkezik.

k nyvvezet s29
KÖNYVVEZETÉS

Egy vállalkozás nyitó mérlege ……… január 1-jén: Adatok: e Ft-ban

Eszközök Mérleg, ……… január 1. Források

A.)Befektetett eszközök 148 000 D) Saját tőke 248 500

I. Immateriális javak 10 000 I. Jegyzett tőke 200 000

II. Tárgyi eszk. 108 000 III. Tőketartalék 10 000

III. Befektetett pü. eszk. 30 000 IV. Eredménytartalék 25 000

B) Forgóeszközök 112 000 VII. MSZE (-500) 13 500

I. Készletek 41 000 E) Céltartalékok 12 000

II. Követelések 40 000 F) Kötelezettségek 15 500

III. Értékpapírok 5 000 II. Hosszú lej.köt. 5 000

IV. Pénzeszközök 26 000 III. Rövid lej.köt. (+ 500) 10 500

C) Aktív időbeli elh. 20 000G) Passzív időbeli elh. 4 000

ESZKÖZÖK ÖSSZ: 280 000 FORRÁSOK ÖSSZ: 280 000

k nyvvezet s30
KÖNYVVEZETÉS

5. Eszköz csökkenés hatása, amely eredménycsökkenéssel jár (közvetett)

A vállalkozás késztermékeiből térítés nélkül átadott 5.000 E Ft értékűt egy üzleti partnernek.

A vállalkozás eszközei 5.000 E Ft- tal csökkennek és ennyivel csökken a vállalkozás vagyona is ennyi vesztesége keletkezik.

k nyvvezet s31
KÖNYVVEZETÉS

Egy vállalkozás nyitó mérlege ……… január 1-jén: Adatok: e Ft-ban

Eszközök Mérleg, ……… január 1. Források

A.)Befektetett eszközök 148 000 D) Saját tőke 243 500

I. Immateriális javak 10 000 I. Jegyzett tőke 200 000

II. Tárgyi eszk. 108 000 III. Tőketartalék 10 000

III. Befektetett pü. eszk. 30 000 IV. Eredménytartalék 25 000

B) Forgóeszközök 107 000 VII. MSZE (-5.000) 8 500

I. Készletek (-5.000) 36 000E) Céltartalékok 12 000

II. Követelések 40 000 F) Kötelezettségek 15 500

III. Értékpapírok 5 000 II. Hosszú lej.köt. 5 000

IV. Pénzeszközök 26 000 III. Rövid lej.köt. 10 500

C) Aktív időbeli elh. 20 000G) Passzív időbeli elh. 4 000

ESZKÖZÖK ÖSSZ: 275 000 FORRÁSOK ÖSSZ: 275 000

k nyvvezet s32
KÖNYVVEZETÉS

6. Forrás növekedés hatása, amely eredménycsökkenéssel jár: (közvetett)

A vállalkozás az előző évben késve fizette be adótartozását, ezért 2.500 E Ft bírságot

szabtak ki.

A vállalkozásnak 2.500 E Ft rövid lejáratú kötelezettsége keletkezik és ugyanennyi veszetesége.

k nyvvezet s33
KÖNYVVEZETÉS

Egy vállalkozás nyitó mérlege ……… január 1-jén: Adatok: e Ft-ban

Eszközök Mérleg, ……… január 1. Források

A.)Befektetett eszközök 148 000 D) Saját tőke 241 000

I. Immateriális javak 10 000 I. Jegyzett tőke 200 000

II. Tárgyi eszk. 108 000 III. Tőketartalék 10 000

III. Befektetett pü. eszk. 30 000 IV. Eredménytartalék 25 000

B) Forgóeszközök 107 000 VII. MSZE (-2.500) 6 000

I. Készletek 36 000 E) Céltartalékok 12 000

II. Követelések 40 000 F) Kötelezettségek 18 000

III. Értékpapírok 5 000 II. Hosszú lej.köt. 5 000

IV. Pénzeszközök 26 000 III. Rövid lej.köt. (+2.500) 13.000

C) Aktív időbeli elh. 20 000G) Passzív időbeli elh. 4 000

ESZKÖZÖK ÖSSZ: 275 000 FORRÁSOK ÖSSZ: 275 000

k nyvvezet s34
KÖNYVVEZETÉS

A mérleg a gazdasági események nyilvántartására, rögzítésére technikailag nem alkalmas, ezért a mérleget fel kell bontani könyvviteli számlákra.

Tartozik Számla Követel

k nyvvezet s35
KÖNYVVEZETÉS

Könyvviteli számla fogalma: olyan kétoldalú nyilvántartás, amely a gazdasági események könyvviteli szabályok szerinti folyamatos nyilvántartására szolgál.

Bal oldal = Tartozik oldal T

Jobb oldal = Követel oldal K

A mérleg és a számla formailag HASONLÓ, de céljuk és tartalmuk nagyon is KÜLÖNBÖZŐ.

k nyvvezet s36
KÖNYVVEZETÉS

A főkönyvi számlák adatállománya

1. Nyitóérték

A nyitó mérlegben az eszközöknek és a forrásoknak van egy nyitó állománya. Ez az összeg kerül a számla megfelelő oldalára.

ESZKÖZÖKNÉL jellemzően a T oldalra

FORRÁSOKNÁL jellemzően a K oldalra

A nyitó összeg feltüntetése a számlán = NYITÁS NY

k nyvvezet s37
KÖNYVVEZETÉS

2. Forgalmi adat

A gazdasági események hatását rögzítjük az érintett számlákra. Ha a számla egy-egy oldalát összegezzük, úgy a forgalmat kapjuk meg.

Megkülönböztetünk:

TARTOZIK forgalmat KÖVETEL forgalmat

3. Főösszeg

Ha a nyitó összeghez hozzáadjuk a forgalmi adatokat, úgy megkapjuk a főösszeget vagy az összes forgalmat.

Megkülönböztetünk:

TARTOZIK főösszeget KÖVETEL főösszeget

k nyvvezet s38
KÖNYVVEZETÉS

4. Egyenleg

A számla két főösszegének különbségét egyenlegnek nevezzük.

a./ Ha a TARTOZIK főösszeg a nagyobb, akkor a számlának TARTOZIK egyenlege van.

b./ Ha a KÖVETEL főösszeg a nagyobb, akkor a számlának KÖVETEL egyenlege van.

k nyvvezet s39
KÖNYVVEZETÉS

A számlák fajtái:

1. Mérleg számlák:

- a mérleg egy-egy sorát helyettesíti

- minden egyes sornak legalább 1 főkönyvi számla felel meg, de tetszőlegesen részletezhető

Eszközök Mérleg Források

T Eszköz szla KT Forrás szla K

Ny Ny

+ - - +

Z Z

k nyvvezet s40
KÖNYVVEZETÉS

a.) Az eszköz számlákra jellemző:

- a nyitóegyenleg mindig a T oldalra kerül

- a növekedés mindig a T oldalra kerül rögzítésre

- a csökkenés mindig a K oldalra kerül

- általában T egyenlege van

- a számla zárásakor a záró egyenleget a K oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár

b.) A forrás számlákra jellemző:

- a nyitóegyenleg mindig a K oldalra kerül

- a növekedés mindig a K oldalra kerül rögzítésre

- a csökkenés mindig a T oldalra kerül

- általában K egyenlege van

- a számla zárásakor a záró egyenleget a T oldalra könyveljük, így a számla egyenleg nélkül zár

k nyvvezet s41
KÖNYVVEZETÉS

2. Eredményszámlák

a.) Költség, ráfordítás számlák jellemzői:

- ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem „elővezetjük” ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek eredmény hatása

- a költség, ráfordítás felmerülését (növekedését) a számla T oldalára könyveljük

- a csökkenést a számla K oldalára könyveljük

- jellemzően T egyenlegük van

- időszak végén a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük

k nyvvezet s42
KÖNYVVEZETÉS

b.) bevétel számlák jellemzői

- ezeket a számlákat nem nyitjuk (nincs nyitóegyenlegük), hanem „elővezetjük” ha olyan gazdasági esemény keletkezik, aminek van eredményhatása

- a bevétel felmerülését (növekedését) a számla K oldalára könyveljük

- a csökkenést a számla T oldalára könyveljük

- jellemzően K egyenlegük van

- időszak végén a számlákat nem zárjuk, hanem rendezzük

k nyvvezet s43
KÖNYVVEZETÉS

3. Helyesbítő számlák:

- ezen számla más számla adatállományát helyesbíti, korrigálja

- jellemzően itt két vagy több számla együttesen bír gazdasági tartalommal

- lehet: eszközhelyesbítő vagy forráshelyesbítő

- pl.: tárgyi eszközök értékcsökkenése, anyagok árkülönbözete

4. Technikai számlák:

- ezekneknincs gazdasági tartalmuk, csak könyveléstechnikai szerepük pl.: nyitómérleg (a mérleget fel kell osztani főkönyvi számlákra) vagy zárómérleg számla, átvezetési számla

k nyvvezet s44
KÖNYVVEZETÉS

Négy számlasoros elmélet a számlák csoportosításán alapszik. A számlasorok a következők:

a.) Eszközszámlák a vagyonmérleg összeállítását

b.) Forrásszámlák szolgálja

c.) Költségszámlák : az időszak költségeiről adnak tájékoztatást, vagyis a költségkimutatások összeállítására szolgálnak

d.) Eredményszámlák (ráfordítás és bevétel számlák): az időszak eredményeiről tájékoztat, vagyis arról, hogy mennyi a hozam (bevétel) és a ráfordítás összege. Ez alapján állítják össze az eredménykimutatást.

k nyvvezet s45
KÖNYVVEZETÉS

Egységes számlakeret

A gazdasági események elszámolása a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodóknál főkönyvi számlákon történik. A főkönyvi számlák rendszerének kialakítására, azokon történő nyilvántartások eljárásaira, többféle megoldás képzelhető el. Ezért ha minden gazdálkodó teljesen önállóan alakítaná ki a főkönyvi számlák rendszerét és az azokon történő nyilvántartások szabályait, nagyon sokféle rendszer jönne létre, amely megnehezítené a beszámolók összeállítását és a nyilvántartásokban való eligazítást. Ezen probléma elkerülése érdekében a számviteli törvény egy egységes számlakeretet fogalmaz meg.

k nyvvezet s46
KÖNYVVEZETÉS

Egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.

Az egységes számlakeret a nemzetgazdaság minden gazdálkodójára kötelező szabályokat ír elő.

k nyvvezet s47
KÖNYVVEZETÉS

Az egységes számlakeret tíz számlaosztályból épül fel.

Mérlegszámlák

a.) Eszközszámlák

1. Befektetett eszközök

2. Készletek

3. Követelések, pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások

b.) Forrásszámlák

4. Források

Költségszámlák

5. Költségnemek

6. Költséghelyek, általános költségek nem kötelező alkalmazni

7. Tevékenységek költségei

Eredményszámlák

8. Értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások

9. Értékesítés árbevétele és bevételek

Technikai jellegű számlák

0. Nyilvántartási számlák

k nyvvezet s48
KÖNYVVEZETÉS

Vállalkozói számlarend: az egységes számlakeret előírásainak megfelelően a vállalkozóknak kötelező elkészíteni saját számlarendjüket, amely megfelel a számviteli törvény szabályainak.

Két részből tevődik össze:

a.) számlatükör: az egységes számlakeret alapján tartalmazza – emelkedő számlaszám sorrendben – a főkönyvi számlákat.

b.) szöveges számlarend: az egységes számlákhoz kapcsolódó tartalmi kérdéseket, magyarázatokat, valamint a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, egyeztetését tartalmazza. A szöveges számlarendben szabályozni kell az elszámolásokat alátámasztó bizonylati rendet is.

Analitikus nyilvántartás: egy-egy főkönyvi számla tartalmának az információs igényeknek megfelelő részletezése. Általában mérése mennyiségben és értékben történik.

k nyvvezet s49
KÖNYVVEZETÉS

A számlakeret a könyvviteli elszámolások során alkalmazandó főkönyvi számlák egységesen és következesen felépítetett rendszere.

2. számlaosztály Készletek

21. számlacsoport Anyagok

211. számla Alapanyagok

2112. alszámla Bútorlap

21123. részletező számla 50 mm bútorlap

k nyvvezet s50
KÖNYVVEZETÉS

A gazdasági események rögzítése:

- számlasorosan: főkönyvi számlákon; minden gazdasági esemény az egyik számla TARTOZIK, ugyanakkor a másik számla KÖVETEL oldalát érinti!

- idősorosan: idősorrendben, naplóban;

a.) EGY ALAPKÖNYVES elszámolás:

minden gazdasági eseményt egy naplóban

rögzítenek

b.) TÖBB ALAPKÖNYVES elszámolás: egyidejűleg több

naplót használnak. Ez a jellemző.

k nyvvezet s51
KÖNYVVEZETÉS

FONTOS!

A kettős könyvvitel azt jelenti, hogy a gazdasági eseményt az ESZKÖZ, a FORRÁS, a KÖLTSÉG/RÁFORDÍTÁS és a BEVÉTEL számlák teljes halmazán egyszer az egyik számlán TARTOZIK és ugyanazt az összeget egyszer a másik számlán KÖVETEL összegként is könyveljük.

k nyvvezet s52
KÖNYVVEZETÉS

Könyvelési tétel megszerkesztése:

a.) annak megállapítása, hogy melyik számla tartozik

b.) melyik számla követel oldalára könyvelünk

Elszámolás folyamata:

  • Megnyitjuk a számlákat a NYITÓMÉRLEG alapján a nyitómérleg számlával szemben! Csak a mérlegszámlákat!
  • A gazdasági események könyvelése főkönyvi számlákon vagy naplóban is (nyitótételek is).
  • Az időszak végén zárjuk a mérlegszámlákat a ZÁRÓMÉRLEG számlával szemben, illetve a költség és eredményszámlákat az ADÓZOTT EREDMÉNY számlával szemben.
  • Elkészítjük a ZÁRÓMÉRLEGET és az EREDMÉNYKIMUTATÁST.
k nyvvezet s53
KÖNYVVEZETÉS

Fontos a folyamatban az ellenőrzés, amelynek eszköze a főkönyvi kivonat.

Fogalma: az időszak során megnyitott, elővezetett számlák adatállományából készített összesítő kimutatás.

Kötelező egyezőségek a főkönyvi kivonatban:

  • A TARTOZIK és KÖVETEL főösszeg (forgalom) megegyezik => PRÓBAMÉRLEG
  • A főösszege megegyezik a napló egyező forgalmi főösszegével.
  • A TARTOZIK és a KÖVETEL egyenleg megegyezik.
  • A MÉRLEG számlák összevont egyenlegének meg kell egyezni a fordított előjellel az EREDMÉNYSZÁMLÁK egyenlegével.

Az előző egyezőségeket mindig ellenőrizni kell!

ad