1 / 25

A bipoláris tranzisztor modellezése

A bipoláris tranzisztor modellezése. Mikroelektronika és mikrorendszerek 2003. február 20. Készítette Katona József. A bipoláris tranzisztor működése - az Ebers-Moll modell. A bázis és a kollektor soros ellenállása. r bb’ a bázis soros ellenállása. r cc’ a kollektor soros ellenállása

azize
Download Presentation

A bipoláris tranzisztor modellezése

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A bipoláris tranzisztor modellezése Mikroelektronika és mikrorendszerek 2003. február 20. Készítette Katona József

  2. A bipoláris tranzisztor működése - az Ebers-Moll modell

  3. A bázis és a kollektor soros ellenállása rbb’ a bázis soros ellenállása rcc’ a kollektor soros ellenállása (eltemetett réteg)

  4. Kimenő vezetés és visszahatás (Early-hatás) • visszahatás • IB állandó, UCE nő  UBE nő • kimenő vezetés Magyarázat: kollektor kiürített réteg változtatja a bázisvastagságot

  5. A tranzisztor határfrekvenciái f f1 fT f

  6. Az áramerősítés nagyfrekvenciás csökkenésének okai 1. Az emitter-bázis tértöltés-kapacitás töltése-kisütése ahol ien az emitterből injektált áram, ieb pedig a bázisba ténylegesen átjutó áram 2. A transzport hatásfok nagyfrekvenciás csökkenése A bázisbeli töltésfelhalmozás és rekombinációs veszteség miatt a transzport hatásfok csökken tr0 a DC transzport hatásfok, T0 a bázisáthaladási idő

  7. Az áramerősítés nagyfrekvenciás csökkenésének okai 3. Futási idő jelenség a kollektor kiürített rétegében A kollektor kiürített rétegében nagy a térerő, az elektronok a maximális vth sebességgel mozognak, ez határozza meg a kollektor oldali futási időt (SC a kiür.rtg. szélessége) a kiürített rétegben a váltakozó áram eltolási áramot kelt, emiatt az eredő áram csökken 4. A bázis-kollektor tértöltés-kapacitás töltése-kisütése

  8. A tranzisztor határfrekvenciái Az előbbi eszközfizikai elmélet alapján levezethetők a tranzisztor határfrekvenciáit megadó képletek f f1 fT f , ahol

  9. A méretcsökkentés hatásai • oldalfalhatás - a laterális és vertikális méretek összemérhetőek • az áramok intrinsic és extrinsic részből állnak • rekombináció a p+ bázisban • oldalfalkapacitások

  10. A határfrekvenciák munkapontfüggése A határfrekvenciák értéke függ a kollektoráramtól. Ennek oka az áramerősítés munkapontfüggése. fT áramfüggése  munkapontfüggése

  11. Nagyáramú effektusok • áramkiszorítás • a bázis ellenállásán eső feszültség miatt az emitter széle jobban előfeszített, mint a közepe, vagyis az áram az emitter peremén folyik • lecsökken az rbb’, de az eszköz erősen melegszik • áramszétterülés • az elektronáram szétterül, egy része az extrinsic részen keresztül jut el a kollektorba, emiatt nő a bázis futási idő

  12. Nagyáramú effektusok • nagyszintű injekció (a kisebbségi töltéshordozók sűrűsége összemérhető a többségiekével) • kollektor-hátratolódás (Kirk-hatás): a kollektor már nem ideális nyelő, az elektronok feltorlódnak az átmenetnél, és töltésük hozzáadódik a kiürített réteg töltéséhez. Ezt kompenzálandó, a bázis oldalán csökkeni, a kollektoroldalon nőni kell a kiür. réteg szélességének, azaz a tértöltésnek. Ez olyan, mintha a kollektor hátrébb tolódott volna, így nő a bázisvastagság, emiatt nő a futási idő, illetve csökken a transzport hatásfok, és emiatt az áramerősítés is. • ambipoláris diffúzió: a bázis emitterfelőli oldalán megnő a lyukkoncentráció, hogy ellensúlyozza az elektronok töltését, emiatt nagy lesz a rekombinációs veszteség

  13. A Gummel-Poon modell • 1970-ben publikálták • előrelépés az Ebers-Moll modellhez képest: • „integral charge control relation” bevezetése, azaz a bázisba injektált töltés változását írja le • Early-hatás • nagyszintű injekció • külső paraziták (soros ellenállások és szubsztrát-kapacitás) • hőmérsékletfüggő paraméterek

  14. A Gummel-Poon modell nagyjelű helyettesítőképe • Az extrinsic rész: • a kontaktusok soros ellenállásai • kollektor-szubsztrát kapacitás • Az intrinsic rész: • áramvezérelt áramforrás (iC’E’) • két-két dióda átmenetenként • B’E’ és B’C’ átmenet kapacitása

  15. A Gummel-Poon modell áramegyenletei bázisáram: kollektoráram: bázistöltés számítása: Early-hatás nagyszintű injekció

  16. Az ellenállások munkapontfüggése bázis-hozzávezetési ellenállás Az emitter és a kollektor sors ellenállásának a Gummel-Poon modellben nincs munkapontfüggése, RE és RC konstans!

  17. A Gummel-Poon modell AC kisjelű helyettesítőképe A CB’C’ kapacitást gyakran kettéosztják egy XCJC<1 paraméterrel. A kapacitásnak ekkora része az intrinsic bázispont (B’) és a C’, a többi része a báziskontaktus (B) és a C’ között helyezkedik el. Az XCJC értéke befolyásolja az fmax frekvenciát.

  18. A kapacitások modellezése A pn-átmenetek kapacitása két részből áll, a diffúziós kapacitásból (az összeg második tagja) és a tértöltés-kapacitásból (első tag): A tranzisztort ált. normál aktív üzemben használják, ezért TR konstans, csak az emitteroldali diffúziós kapacitást írták le pontosabban (if a diffúziós áram) Nyitott pn-átmenetnél a tértöltés-kapacitás hatása másként jelentkezik, ezért az emitteroldalon másként modellezik , ha VBE>FC*VJE

  19. Hőmérsékletfüggés modellezése

  20. A Gummel-Poon modell hiányai • Ohmos hatások: • az RC és RE ellenállás konstans érték, nincs áram-, feszültség- és hőmérsékletfüggésük • Normál üzem DC modellezése: • az IKF nagyáramú paraméter csak a  csökkenésének a kezdőpontját írja le, a további meredekségre vonatkozó paraméter nincs (a modell -1 meredekséget használ, log-log ábrázolásban) • a kimeneti karakterisztika telítési szakasza hiányos, nem fedi le a mai kisfeszültségű (VCE<0.5V) tranzisztorok működését • sem a bázis-emitter, sem a bázis-kollektor dióda esetén nincsenek letörési jelenségek figyelembe véve • Inverz üzem DC modellezése: • a telítési áram IS paramétere a modellben ugyanaz, mint normál üzem esetén • az IKF-hez hasonlóan az IKR sem írja le a  csökkenésének meredekségét • a kimeneti karakterisztika telítési szakasza itt is hiányos

  21. A Gummel-Poon modell hiányai • AC modellezés: • a TF emitter időállandó modellezése nem fizikai alapon történik, ezért gyakran pontatlan • a TR inverz üzemi kollektor időállandó konstans • Hőmérsékleti modellezés: • a VJE, VJC, VJS paraméterek (a pn-átmenetek diffúziós potenciálja) értékének TNOM hőmérsékleten 0.4V fölött kell lennie, különben az analízis nem lesz konvergens • a modell nem veszi figyelembe az eszköz melegedését • Integrált áramköri tranzisztorok: • a parazita pnp-tranzisztor hatását a modell mellőzi

  22. Fejlettebb modellek • A VBIC (Vertical Bipolar InterCompany Model) modell • 1995 US industry consortium • a bázisvastagság modulációjának precízebb leírása • parazita pnp-tranzisztor • továbbfejlesztett Kull-modell a sebességtelítés leírására • késleltetési idő leírásának javítása • elosztott bázis • lavinasokszorozódás • fázistöbblet pontosabb leírása • kapacitásmodell továbbfejlesztése • az eszköz melegedésének figyelembe vétele

  23. A Philips MEXTRAM modell • 1986 Philips: de Graaf, Klostermann, Jansen

  24. A HICUM (HIgh CUrrent Model) modell 1984 M. Schröter, TU Dresden

  25. Modellparaméterek • GP 42 • VBIC 85 • MEXTRAM 62 • HICUM 100

More Related