Pedagógusok mentálhigiénéje

1. Herczeg Csilla Pedagógusok mentálhigiénéje Zalaegerszeg, 2011. április 6.

2. Mit értünk mentálhigiéné alatt? • Köznyelvben – lelki egészség „ Elsősorban lelki, kapcsolati kultúra.” / Grezsa Ferenc pszichiáter / Fontos mindenkinek, aki emberekkel foglalkozik – tudniuk kell, hogy milyen módon tartható fenn, mivel javítható a lelki egészség. Tágabb értelemben: önismeret, másság elfogadása

3. Milyen a pedagógusok helyzete? • Sok pedagógus frusztrált • Túl nagynak érzik a terheket • Gyakorta a feszültségük átszüremkedik a családi kapcsolataikba • Nem tudják kibeszélni a gondjaikat • Rákapnak nyugtatókra, altatókra, alkoholra

4. A tények: Egyre gyakoribb és durvább fegyelmezetlenségek a tanórákon. Úgy tűnik, a pedagógusok eszköztára egyre kevéssé „alkalmas” a problémák kezelésére. Egyre több a pedagógusokat érő folyamatos lelki megterhelés Sok a pedagógusokat érő konfliktus helyzet, ezen belül a megoldatlan konfliktusok száma magas Egyre gyakoribb a pályán a kiégés A pedagógusok több mint 60 %-a jelez pszichés problémát Erős a „tehetetlenség” érzése

5. A gyakori és tartós frusztráció következményei • pszichoszomatikus megnyilvánulások (magas • vérnyomás, emelkedett pulzus , légzésszám, • koleszterin és vércukor szint, remegés, • verejtékezés, asztma, fekélybetegségek, • funkcionális fejfájás) • indulatok levezetésének hiánya, állandó izgalom • alvászavarok • pszichés zavarok, szorongásos problémák • neurózis, depresszió, pánik • indokolatlan félelmek

6. A gyerekek ép személyiséggé formálásához ép,egészséges pedagógusszemélyiség szükségeltetik. A pályaszocializáció jelentős a tanítóvá válás folyamatában. Ha a pályaszocializáció folyamata kedvezőtlenül alakul, akkor elindulhat a kiégés / burn out / folyamata.

7. „Burnout (kiégés) szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.” Herbert J. Freudenberger (1974)

8. I. Idealizmus szakasza • Frissen diplomázott pedagógus • Pályájának szépségeit felnagyítva érzékeli • Elég erőt érez a problémák megoldására • Nagyon motivált • Aktivációs feszültsége magas • Bízik önmagában és környezetében • A gyerekeket és a szülőket idealizálja • Feltétlen bizalommal fordul kollégáihoz

9. II. Realizmus szakasza • Kezdi összerendezni a tapasztalatait /ezek nem csak pozitív előjelűek/ Megtapasztalta a buktatókat, a szocializáltság óriási különbségeit Szülői szembenállást, gyanakvást, hozzáértésének megkérdőjelezését Kudarcokat élt át Kollégái nem csak jóindulatúak Megtapasztalta az irigységet, féltékenységet

10. III. Stagnálás szakasza • Fokozatosan kiábrándul a pedagógus a hivatásából • Elveszíti a hitet, hogy nevelni lehet a gyermeket • Korábbi törekvéseit feladja • Kezdi feleslegesnek érezni a szakmai megbeszéléseket • Meginog az önbizalma • Nem hiszi, hogy eredményeket tud elérni • Csak az oktatási tevékenységben látja a munkájának szilárd pontjait

11. IV. Frusztráció fázisa • Minden iskolai esemény erős frusztrációs feszültséget eredményez • Úgy érzi, semmi köze a gyermekhez • Az osztály távoli, ellenséges „gyermek- masszává” válik A munka kimerítő robottá válik Sikertelennek érzi magát

12. V. Apátia szakasza • Lehető legkevesebbet akar a pedagógus érintkezni a gyerekekkel, kollégákkal • Az iskola légkörét fenyegetőnek érzékeli

13. „Túlbiztosítja” magát, arra hivatkozik, hogy neki ezt mondták • Elmulasztja a határidőket,rázuhannak az elintézetlen feladatok • Felkészületlenül megy órára, kapkod, hibázik • Depressziós, negatív érzések uralják

14. Szociális jellegű megnyilvánulások • Kezdetben ingerült, majd durva, goromba hangnemet használ • Szidja a gyerekeket, kiabál, fenyegeti őket • Családi problémák jelentkezhetnek

15. Legfőbb okok • A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyerekek nagyfokú pszichés feszültséget okozhatnak. Idegesíti, tehetetlennek érzi magát a pedagógus, nincs ideje a többi tanulóra. • Szülővel való együttműködés hiánya /ellenséges, vádaskodó szülő/ • Kollégák közötti feszültség /irigység, féltékenység,rivalizálás /

16. Vezetővel kialakult konfliktus / szorongás / • Állandóan változó tantervek, átszervezések, összevonások, amelyek a megszokott biztonságérzetéből kilökik a pedagógust

17. PREVENCIÓ! • Meg kell ismerni azt a fogyatékosságot , amivel a gyermek él. • Teammunka során módszertani eljárásokat lehet gyűjteni. • Figyelni kell arra, hogy minden napra egyenlő teher jusson. • Készítsünk örömleltárt – milyen jó, kellemes események történtek velünk.

18. Minden nap legyen egy szellősebb idő, amikor pihen a pedagógus – ez lehet egy kávézás is • A szerepváltások között hagyjunk szünetet, érjünk be 15 perccel előbb az iskolába / visszafelé is / • Esténként gondoljuk át a napunkat, írjunk listát a következő feladatokról

19. Mozogjunk, sétáljunk • Végezzünk kerti munkát, relaxációs gyakorlatokat, hallgassunk zenét stb. • Mérjük fel a sikerre, elismerésre irányuló szükségleteinket • Konfliktuskezelési technikákat sajátítsunk el, és ezeket gyakoroljuk is • Időnként gondoljuk végig a szerepeinket /szülő, gyerek, barát, testvér, szakember/ • Tudatos személyiségfejlesztés • Aktív részvétel a továbbképzéseken

20. Saját személyes szféra • Az ember társas lény, a társas támogatás a lelki egészségre kedvező hatást gyakorol: • biztonságot nyújt • enyhíti a rossz közérzetet • önbizalmat ad, növeli az önbecsülést • csökkenti a szorongást, depressziót, a külső stresszt enyhíti • integrál a társas hálóba • Társas támogató rendszer: • házastárs • gyermek • barátok, szabadidőpartnerek • munkatársak • szolgáltatók • vallási, kulturális, sport, szociális és politikai egyesületek tagjai • szomszédok, ismerősök

21. Az iskola részéről stratégiák lehetnek a pedagógusoknak segítendő, hogy megszabaduljanak a stressztől (Carter) • időt adni a pedagógusoknak együttműködésre és beszélgetésre • műhelyek, szolgáltatások, tanfolyamok nyújtása • szóbeli dicséret, megerősítés, a munka elismerésének nyújtása • több támogatás nyújtása • szakértők, támogatószemélyzet, vallási segítség nyújtása • több, - választási lehetőséget biztosító -, továbbképzési alkalom, a viselkedésükben eltérő és hátráltatott tanulókról is(!) • jobb kommunikáció a vezetőkkel

22. „ A szőlővesszőt a föld alá kell temetni, hogy friss hajtásokat hozzon – nekünk is változtatnunk kell az életünkön, ha azt akarjuk, hogy felfrissüljenek a gondolataink.” /Frances Mayes/

23. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Herczeg Csilla herczegcsilla07@gmail.com