A b r i szervezet s a b r i p lya a t rt nelmi t rsadalmi talakul sok folyamat ban
This presentation is the property of its rightful owner.
Sponsored Links
1 / 32

A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában PowerPoint PPT Presentation


  • 77 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában. Készítette: Szendi Anna PTE-BTK Szociológia, I. évfolyam MA. Három korszak vizsgálata. I. 1869-es igazságügyi reformtól 1945-ig II. 1945-1990 között III. Rendszerváltástól napjainkig. Empirikus kutatás.

Download Presentation

A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


A b r i szervezet s a b r i p lya a t rt nelmi t rsadalmi talakul sok folyamat ban

A bírói szervezet és a bírói pálya a történelmi, társadalmi átalakulások folyamatában

Készítette: Szendi Anna

PTE-BTK Szociológia, I. évfolyam MA


H rom korszak vizsg lata

Három korszak vizsgálata

  • I. 1869-es igazságügyi reformtól 1945-ig

  • II. 1945-1990 között

  • III. Rendszerváltástól napjainkig


Empirikus kutat s

Empirikus kutatás

  • Kérdőíves kutatás:

    • 2011. február végén a Legfelsőbb Bíróságon 14 fő töltötte ki az általam összeállított kérdőívet


Empirikus kutat s1

Empirikus kutatás

  • Interjúkészítés:

    • 2011. február eleje és november vége között 10 bíróval készítettem interjút

    • 9 interjúalany a Baranya Megyei Bíróságon dolgozik, 1 bíró pedig a Pécsi Ítélőtáblán


T mav laszt s oka

Témaválasztás oka

  • Tanulmányaim során arra a következtetésre jutottam, hogy a jogászi/bírói tevékenység befolyásolása különös jelentőséggel bírt a mindenkori hatalom számára


El ad som fel p t se

Előadásom felépítése

  • Szervezeti változások

  • Bírói pálya presztízse

  • Pályamozgás

  • Szelekció

  • Bírói kar összetétele

  • Összegzés


A b r i szervezet s a b r i p lya a t rt nelmi t rsadalmi talakul sok folyamat ban

1869-1949

1949-1997


A b r i szervezet s a b r i p lya a t rt nelmi t rsadalmi talakul sok folyamat ban

1997-2011. december 31-ig

2012. január 1-től


Jog sz p lya preszt zse 1945 el tt

Jogász pálya presztízse 1945 előtt

  • Jelentős helyet foglalt el a társadalomban, az egyetemi oktatásban, és „vezető szerepet játszott az állami szervezetekben, sőt ezen túl, sok tekintetben, a politikai életben is.” (Kulcsár Kálmán)

  • „hagyományait még a hivatalviselő nemesség alapította meg” (Erdei Ferenc)

Pályamozgás

  • Ügyvédi pályáról bíróira való áramlás

  • Mivel az ügyvédek körében „a pálya úri emléke azonban nem enyészett még el” (Erdei Ferenc)


Szelekci

Szelekció

  • Kiegyezés után – nyugdíjazás, felmentés

  • Tanácsköztársaság ideje alatt - elbocsátás

  • Friedrich-kormány és a Horthy-korszak idején – igazolási eljárások, B-listázás

  • 1944 – zsidó alkalmazottak nyugdíjazása, elbocsátása


Jog szs g meg t l se 1945 ut n

Jogászság megítélése 1945 után

  • Jogi intézményrendszer elveszítette az önállóságát

  • Megszűnt a bírói függetlenség

  • Jogász pálya presztízse erősen csökkent


Szelekci1

Szelekció

  • 1946-ban a 2116 főből álló bírói és ügyészi testületből eltávolítottak 390 főt

  • 1950-ben 366 bírót mozdítottak el az állásából


P lyamozg s

Pályamozgás

  • 1946-1960: bírói pályáról való tömeges eláramlás

  • 1960-as évek eleje nőtt a jogász szakma presztízse, ezen belül a bírói pályáé is (pályakezdők közül minden ötödik bírónak ment)


B r i kar sszet tele

Bírói kar összetétele

  • 60-as évektől fokozatosan emelkedik a nők aránya

  • Okok:

    • alacsony bírói fizetések

    • 1960-1990 között a nőknél hatszorosára emelkedett a felsőfokú végzettségűek aránya


Rendszerv lt st l napjainkig

Rendszerváltástól napjainkig

  • A rendszerváltás folyamatában a jogászok meghatározó szerepet játszottak

  • Az 1989. évi alkotmánymódosítás kimondta, hogy „a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak”


B r i kar sszet tel nek alakul sa kor tekintet ben

Bírói kar összetételének alakulása – kor tekintetében

  • „Nagyon sok fiatal bírót hoztak be, bővítve a bírói helyeket. Úgyhogy a bíróvá válás nagyon könnyű volt. Két év gyakorlat volt benne kötelező, és szinte titkárok nem is voltunk, hanem fogalmazói pályáról kerültünk a bírói pulpitusra.” (F53)


B r i kar sszet tel nek alakul sa kor tekintet ben1

Bírói kar összetételének alakulása – kor tekintetében

  • „Nálunk az a helyzet, hogy hetvenéves korig dolgozhatunk. Ez nagyon magas. Ennek pedig egyetlen oka van, hogy nincsen speciális bírói nyugdíj. És a bírói fizetés és a bírói nyugdíj között akkora különbség van, hogy a bírók nagy része addig dolgozik, amíg bírja. Vannak olyanok, akik nem bírják, de mégis dolgoznak. […] Ez az én korosztályom, ha ez kimegy, akkor utána jobban lesz majd mozgás az apparátusban.” (F62)


Nyugd jaz s

Nyugdíjazás

  • Idén 274 bíró vonul nyugdíjba

  • Változtatás célja: megszűnjön az egzisztenciális feszültség

  • Nincs egyértelmű, általános nyugdíjkorhatár


B r i kar sszet tele1

Bírói kar összetétele

  • A 2935 fős bírói karban 2022 nő található

  • Ez 70%-os arányt jelent

  • Friss diplomás jogászok többsége szintén nő

  • 2009: 16 048 joghallgatóból 10 154 nő volt


B r i p lya preszt zse

Bírói pálya presztízse

  • A kérdőívet kitöltők közepesre értékelték

  • Indoklás:

    • mindennapi életben és a szakmai életben tiszteletet vált ki a hivatás

    • média kedvezőtlenül befolyásolja a közvéleményt

  • „Mindig csak az egyik oldalát domborítják ki, hogy bruttó háromszáz, négyszáz, ötszázezret keres egy bíró, és ettől összerándul a társadalom.” […] Elfelejtik azt mondani, hogy a bírónak semmilyen más jövedelme nem lehet. Nincs másodállása, nincs más kereső foglalkozása.” (F53)


B r i p lya meg t l se

Bírói pálya megítélése

  • Csökkent a szakma presztízse:

    „Régen föl se merült volna, hogy valaki meztelen fölsővel, rövid gatyában, strandpapucsban csattogjon be a tárgyalóterembe. Ma ez sorozatban előfordul.” (N55)


P lyamozg s1

Pályamozgás

  • Bíróból ügyvéddé válás

  • „Egy férfi szempontjából sokkal kevésbé motiváló adott esetben az a szakmai presztízs, ami itt van, mert nem társul olyan anyagi presztízs mellé, mintha a piacon egy nagyon jól menő ügyvédi irodát alakít ki.” (N46)


N i b r k magas ar nya

Női bírók magas aránya

  • Anyagi okai vannak: „A jogi pályán még mindig megtalálhatóak azok a területek a férfiak számára, amelyek anyagilag sokkal vonzóbbak, mint a bírói pálya.” (F53)

  • „azért nőiesedett el a pálya, mert fix, viszonylag normális fizetést lehet elérni” (N46)


Gysz m munkateher ar nyos t s

Ügyszám, munkateher arányosítás

  • „Óriási a különbség. Míg mondjuk egy alföldi, kisvárosi bíróságon egy polgári bíró 40 ügyet visz, addig a fővárosi bíróságon meg 230-at.” (N55)

  • Ügyszám emelkedése folyamatos

  • Ügyek elbírálásának időszerűségét illetően óriási különbségek vannak


Tnevez s t rv nysz k

Átnevezés - Törvényszék

  • Dr. Bóka Zsolt:

    • „A mostani megyei bírósági elnevezésekből nem – vagy csak nehezen derül ki, hogy a jogkereső polgárok hova forduljanak, melyik településen található a bíróság, holott ez az ország- és megyehatárokat átlépő jogvitáknál rendkívül fontos”

    • a törvényszék elnevezésének használatával „megvalósítható, hogy a törvényszék székhelyéhez közel eső, de közigazgatásilag más megyéhez tartozó településekre is kiterjedjen – függetlenül a megyehatártól – a fórum illetékességi területe”


Tnevez s k ria

Átnevezés - Kúria

  • „el kell vetnünk a szovjet mintát utánzó, ránk erőszakolt – ráadásul rosszul fordított, mivel pontosan a legfelső lenne – Legfelsőbb Bíróság megjelölést, és a hazai jogi tradícióknak megfelelően újra Kúriának kellene hívni a legfőbb bírói fórumot”


Tnevez s

Átnevezés

  • „Érdemben semmin nem változtat. Ezek a politikának a legrosszabb húzásai, amikor ilyen látszat dolgokat csinálnak, és azt hiszik, hogy attól valami más lesz.” (N46)

  • „…ez csak a szép történelmi név visszahozatala” (N64)

  • „…én ezt nem tekinteném problémának. Hiszen adott esetben a jogászi szakmához ez a történetiség még hozzá is tartozik. Tehát ennek lehetnek pozitívumai is. Például tudnék utalni a talár viselésének elrendelésére, ami senkinek a munkájában nem okozott nagy változást.” (F41)


Nyugd jaz s1

Nyugdíjazás

  • „Lefejezése a bírói karnak. […] Tönkretették ennek a pályának a presztízsét.” (N46)

  • „…a probléma, hogy egyik napról a másikra vezették be. […] Olyan egzisztenciális nagyon komoly problémákat vet föl, a társadalomnak egy olyan rétegében, amit igen csak meg kéne becsülni. Pont az életük végén egy kiszolgáltatott korosztályban, ami indokolhatatlan.” (N55)

  • „Egyszerűen lehet, hogy csak fiatalítani akarnak.” (N41)


Sszegz s

Összegzés

  • Bírók társadalmi presztízse az általam vizsgált korszakokban, a jogállamiság függvényében, hullámzó volt

  • Intézményi és személyek közötti szelekció a bírók körében

  • 1945 előtti helyzethez való visszatérés:

    • Négyszintű bírói szervezet

    • Jogászság szerepe

  • Eltérés a két korszak között:

    • Pályamozgás


Tov bbi terveim

További terveim

  • Empirikus kutatás online kérdőíves módszerrel

  • Történeti áttekintés bővítése

  • Jelenlegi intézkedések hatásának vizsgálata – joghallgatói létszám, bírói kar összetételének alakulása, szervezeti átalakítások következményei


Felhaszn lt irodalom

Felhasznált irodalom

  • Hrubos Ildikó (1994): A férfiak és nők iskolai végzettsége és szakképzettsége. In Hadas Miklós (szerk.): Férfiuralom. Budapest: Replika Kör, 196-208.o.

  • Huszár Tibor (szerk.) (1977): A jogászság társadalmi helyzete és szakmai életútja (kutatási beszámoló). Az Oktatási Minisztérium Marxizmus-Leninizmus Oktatási Főosztálya

  • Juhász László (2009): Válogatott tanulmányok. Miskolc: Novotni Kiadó

  • Lackó Miklós (1981): A magyar társadalmi struktúra fejlődésének fő tendenciái és problémái a polgári korszakban. In Társadalmi struktúránk fejlődése I. Budapest MSZMP KB Társadalomtudományi Intézete, 19-56.

  • Pokol Béla (2003): Jogszociológiai vizsgálódások. Budapest: Rejtjel Kiadó, 25-38.o.

  • Zinner Tibor (2005): Megfogyva és megtörve. Évtizedek és tizedelések a jogászvilágban. Bp.: Magyar Hivatalos Közlönykiadó


K sz n m a figyelmet

Köszönöm a figyelmet!


  • Login