1 / 28

Gazdaságpolitika 5.

Gazdaságpolitika 5. Sturktúrapolitika. Struktúra. Fogalma: Szerkezet, felépítés, alkat Valamely rendszernek egy adott szempont szerinti metszete, amelyben a részegységek homogénebbé válnak Gazdasági struktúra – jellemzése statisztikai adatok segítségével

awena
Download Presentation

Gazdaságpolitika 5.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Gazdaságpolitika 5. Sturktúrapolitika

  2. Struktúra Fogalma: • Szerkezet, felépítés, alkat • Valamely rendszernek egy adott szempont szerinti metszete, amelyben a részegységek homogénebbé válnak • Gazdasági struktúra – jellemzése statisztikai adatok segítségével pl. egyes ágazatok részesedése a GDP-ben, foglalkoztatottak megoszlása, beruházások és termelés ágazati és területi megoszlása - elemzése: pillanatnyi állapot időbeli összehasonlítás (folyamatokra való következtetés) országok, régiók közötti összehasonlítás - hagyományos felosztás: primer, szekunder és tercier ágazatok illetve: ipar, építőipar, mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, posta és távközlés, kereskedelem, vízgazdálkodás és egyéb anyagi tevékenységek

  3. Strukturális változások • összetett jelenség, a gazdaság dinamizmusának megnyilvánulása és hordozója • Az egyes szerkezeti elemek eltérő érzékenységgel reagálnak a strukturális változásokra • három csoportba osztható: a) intézményi változások b) a piac kínálati oldalán fellépő tényezők c) a piac keresleti oldalán fellépő faktorok • szereplői: gazdasági szereplők, akik reagálnak és alkalmazkodnak a változásokra • a struktúrát alakító tényezők más- és más súlyt kaphatnak, eltérő konstellációban különböző következményekkel járnak, közös hatásmechanizmusuk nem írható le egyszerű összegezéssel

  4. Intézményi változások • adórendszer egyes elemeinek változása - az adó formái, tételei, szerkezete • Nyugdíjbiztosítási, társadalombiztosítási rendszer változása (megtakarítások formája, nagysága) • termelés szabályozása - árszabályozás - minőség és biztonsági követelmények, normák, szabványok előírása - közüzemekre rótt ellátási kötelezettség - természetes monopóliumok szabályozása • nemzetközi kereskedelem intézményrendszerének változása – liberalizálás • Árfolyamszabályozás Deregulációs hullám indulhat el!!!

  5. A piac kínálati oldalán ható tényezők • termelési tényezők kínálatában bekövetkező változások • A tényezőárak viszonylagos nagysága • helyettesítési törekvések • Munkaerőpiac állami szabályozása • Termelékenység növekedésének ágazati eltérései (két hipotézis)

  6. A piac keresleti oldalán ható tényezők: • háztartások kereslete - jövedelem és kereslet összefüggése (Engel) - preferenciák változása (társadalmi léptékű) - árarányok (kevésbé jelentős tényező, mert a helyettesítés döntő részben ágazaton belül megy végbe) • vállalatok kereslete - beruházási javak kereslete - beruházási célok - beruházás megoszlása bővítő, ill. pótló jellegű beruházásra - a beruházás naturális megoszlása • állami szféra - kereslete (közösségi kereslet) - elosztási folyamatok szabályozása - allokációs folyamatok szabályozása

  7. Struktúra változása: • graduális (az átalakulás egymásból és egymásra épülő lépések sorozataként megy végbe) A struktúrapolitika tárgya • Paradigmatikus (a gazdaság szerkezetének radikális változása például technikai korszakváltás eredményeként) Kezelése: általában modernizációs program keretében történik

  8. Struktúrapolitika funkciói • Általában: elősegítse a gazdaság kívánatos átalakulást • Offenzív funkció: a piac vezérelte változásokat gyorsítja • Defenzív funkció: az átrendeződés folyamatát feltartja, vagy fékezi politikai, stratégiai, regionális gazdasági szempontok miatt.

  9. A modern gazdaságok struktúrapolitikájának közös jegyei: • Közös alapelv: a szubszidiáris jelleg (rásegítő) • a struktúrapolitika inkább csak reagál a szerkezeti változásokra, mintsem tervszerűen alakítja • A piai mechanizmust korrigálja a kielégítően gyors struktúraváltás érdekében • A hatékonyság növelése a domináns cél, ez csak szociális, regionális érdekek miatt sérülhet

  10. Célok: • Piaci hatások kiváltotta szerkezeti változások befolyásolása (termelékenység növekedése, gazdasági növekedés gyorsulása, nemzetközi versenyképesség emelkedése, stb) • A strukturális változások nemkívánatos mellékhatásainak csökkentése, kezelése • A szerkezeti változások regionális hatásának ellensúlyozása

  11. Struktúrapolitika eszközrendszere: • a gazdálkodás keretfeltételeit alakító (rendszerpolitika) - ezek általában kötelező érvényűek • A piaci szereplők egyéni döntéseinek befolyásolása (folyamatpolitika) - ezek általában választást engednek, az egyéni érdekeket célozzák meg

  12. Rendszerpolitikai eszközök: • gazdasági alkotmányozás (általános keretfeltételek) Tulajdoni rendszer (államosítás/privatizáció) Versenytörvény (mentesítések/mentességek kiküszöbölése, reguláció/dereguláció) • gazdasági rendeletek (külön szabályozás) szabályozás (ágazati szabályok, tényezőpiacok szabályozása) rendelkezési jog korlátozása (iparűzési törvény, környezetvédelmi előírások)

  13. Folyamatpolitikai eszközök: • Közvetlen eszközök: a termelés mennyiségének kontingentálása ármegállapítás beruházások engedélyezési rendszere • Közvetett eszközök: keresletszabályozás: közösségi kiadások, adópolitika, külkereskedelmi politika kínálatszabályozás: infrastruktúrapolitika ingyenes közösségi szolgáltatások termelési költségek átvállalása beruházási hozzájárulások fizetési könnyítések

  14. Struktúrapolitikai irányzatok: • Gyakorlat: az indítékok és célok hasonlósága, az eszköztár eltérősége • függ: az állam gazdasági szerepétől, a köztulajdonú vállalatok súlyától, az ipari szektor koncentrációjának mértékétől

  15. Struktúrapolitika jellemzői:

  16. USA • Elvileg: éles piaci verseny és az állam tartózkodása a beavatkozás különböző formáitól • Szűk tér a struktúrapolitika számára • Gyakorlatban: az állam aktivitása nemzetközileg nem jelentéktelen • szelektív támogatási rendszer (perspektivikus iparágak, kutatás és fejlesztés) - hadiipar • Ugyanakkor érvényesül protekcionizmus • Eredmény: kettős iparszerkezet

  17. Nagy-Britannia • koncepcióját tekintve fordulatos struktúrapolitika • Alapvető változás 1979-től. Jellemzői: állam visszavonulása, az ipar szanálása, a piaci hatások akadálytalan érvényesülése, állami vállalatok reprivatizálása • Szigorú, önkorlátozó struktúrapolitika

  18. Japán • zárt koncepciójú, rugalmas struktúrapolitika • Érvényesüléséről stabil intézményrendszer gondoskodik • Keretéül indikatív tervezés szolgál • két problémára összpontosít: a) segíti a válságban lévő, relatíve visszahúzódó ágazatokban a kapacitások csökkentését b) csúcstechnológiát képviselő ágazatok támogatása (kifejezetten polgári területekre koncentrál) • Iparpolitika világpiaci orientációja • Erős a gazdaság exportfüggősége

  19. Franciaország • erőteljes állami beavatkozás • magán hordja a tervezés jegyeit • a struktúrapolitika kijelöli a fejlesztés súlypontjait (hadiipar, repülés, telekommunikáció), itt támogatja a termék és gyártmányfejlesztést, valamint az exportot • Napjainkban az elsődleges szempont a versenyképesség

  20. Az Európai Unió struktúrapolitikája A kiemelt területek és a módszerek az idők során rendkívül sokszor változtak. Jelentős összegeket fordított a Közösség különböző célokra, változó hatékonysággal. Pozitív struktúrapolitika: célja a hatékonyságnövekedés és a modernizáció. A közvetlen támogatások mellett a piaci mechanizmusok minél olajozottabb működésének elősegítése. Közvetlen támogatások: Aválságiparágak közösségi szintű támogatása.Azacélipar kiemelt szerepe megszűnt, helyette csúcstechnológiai és K+F-el foglalkozó húzóágazatok preferálása. A technológiai rés problémája Japán lelassulásával háttérbe szorult. Ma: cél a növekedési feltételek javítása, amiben a közlekedéspolitika kap kiemelt szerepet (2010-ig 400 Mrd euró).

  21. Köszönöm a figyelmet!

More Related