A tőke és piaca, annak formái:

1. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • A tőke és piaca, annak formái: • Reáltőke (termeléshez szükséges gépek, berendezések, anyagok) – piaca az eszközpiac • Nominál-, vagy kölcsöntőke (megjelenése a pénz és értékpapír) – piaca a pénzpiac, tőkepiac és értékpapírpiac

2. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • A pénzügyi piac levált a tényező piacról, két része van: • pénzpiac (1 évnél rövidebb lejáratú kölcsöntőkék piaca) • kereskedelmi váltó • kincstárjegy • rövid lejáratú bankbetét • rövid lejáratú bankhitel • rövid lejáratú letétjegy. • tőkepiac (hosszabb lejáratú, vagy lejárat nélküli tőkeátcsoportosítást jelent.) • hosszú lejáratú bankbetét • hosszú lejáratú bankhitel • kötvények • részvények • záloglevelek

3. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • Az értékpapírok adás-vétele az értékpapírpiacon történik, egyaránt része a pénzpiacnak, a tőkepiacnak, de ezektől függetlenül is létezik.

4. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • kamat: a kölcsönadott pénz, a tőke használati díja, vagyis a tőke határktg-e. • betéti kamat: a megtakarítóknak fizetett kamat • hitelkamat: a hitelezők a felvett hitelek után fizetik • kamatrés: a betéti kamat és a hitelkamat közötti különbség, a bank jövedelme, aminek fedeznie kell a bank költségeit és nyereségét. Megtakarítók BANK Beruházók betét hitel betéti kamat hitel- kamat

5. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • kamatláb (k): a kölcsöntőke kamata, a kölcsöntőke összege százalékában kifejezve, 1 éves futamidőre számítva (nominális kamatláb). • Reálkamatláb: a nominális kamatláb és az inflációs ráta különbsége.

6. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • A bankbetét és a különböző értékpapírformák egymással versenyeznek. Ez hosszú távon a hozadékuk kiegyenlítődése irányába hat, vagyis a tőke hozadékrátája egyenlő a piaci kamatlábbal. • Az értékpapír valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat.Típusai:

7. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • váltó(fizetési igérvény vagy felszólítás, rövid lejáratú forgatható értékpapír) • saját váltó (kiállító fizet) • idegen váltó (fizetési teljesítésre egy másik személyt szólít fel) • váltóforgatás: átruházható, fizetést lehet vele teljesíteni • leszámítolás, diszkontálás: a bank készpénzre váltja a lejárat előtt kamat felszámításával • állampapírok(az állam adósságát megtestesítő értékpapír) Formái: • államkötvény (hosszúlejáratú, nagy címletű) – a ktgvetés tartós hiányát fedezi • kincstárjegy (rövid lejáratú, kisebb címletű, előfordul diszkont formában is, amikor névérték alatt bocsátják ki, ilyenkor nem jár kamat, hanem a névértéken vásárolják vissza.) – rövid távú likviditási gondok megoldását szolgálja. • Megvásárolhatják magánszem-ek, vállalkozások és külföldi befektetők is.

8. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • kötvény(hitelviszonyt megtestesítő, fix kamatozású, hosszú lejáratú értékpapír), vállalatok, intézmények bocsátják ki. A kötvénytulajdonosnak nincs tulajdonosi joga, nem vesz részt a vállalat irányításában. • záloglevél(főként a mezőgazdaság hosszúlejáratú finanszírozásában játszik szerepet), jelzálogkölcsön: a bank hitelt nyújt az adósnak, melynek fedezete pl. a föld, ezt bejegyzik a telekkönyvbe, azonban más ingatlanra is bejegyezhetnek jelzálogjogot, a magánszemélyek között ez az elterjedtebb. • pénzintézeti értékpapíroklehetnek pl. a letéti jegy és a pénztárjegy

9. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • részvény(tulajdonosi jogokat megtestesítő, lejárat nélküli értékpapír) • Kibocsátási értéke nem lehet névérték alatt. Vissza nem váltható, csak adás-vétel útján juthat a befektetett tőkéjéhez. A részvény utáni jövedelem egyrészt az osztalék, másrészt az árfolyam-nyereség, melyek bizonytalanok, előre nem kiszámíthatók, hiszen ez a vállalat eredményességétől függ.Több szempont szerint lehet csoportosítani, a legfontosabb:

10. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • Forgalomképesség alapján • szabadon átruházható • korlátozottan forgalomképes, ezek átruházása szabályozott • Átruházás lehetősége szerint: • Bemutatóra szóló • Névre szóló • Tagsági jogok alapján • elsőbbségi részvény – az osztalék mértéke rögzített és kisebb, viszont elsődlegesen fizetik • törzsrészvény – az osztalék mértéke a váll. eredményességétől függ. • dolgozói részvény, amelyhez a dolgozók kedvezményesen, vagy ingyenesen juthatnak hozzá, névre szóló, csak dolgozói körben forgalmazható.

11. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • Az értékpapírpiacnak két alaptipusa van: • elsődleges piac, amikor a beruházó, mint az értékpapír kibocsátója és a megtakarító, mint az értékpapír első vásárlója között jön létre a kapcsolat közvetítő segítségével. Ez általában egy megbízott pénzintézet. • másodlagos piac, amikor a már kibocsátott értékpapír cserél gazdát az első tulajdonos és az új vásárló között. Ennek csúcsintézménye a tőzsde, amely koncentrált piac, teret biztosít a keres-let-kínálat egymásra találásának. Alsóbbrendű intézményei az előtőzsde, ill. az ún. harmadik piac.

12. A tőkepiac főbb jellemzői. Reálkamatláb és nominális kamatláb. A főbb értékpapírtípusok bemutatása • Mivel a tőzsdei spekulációnak fontos szerepe van a piac élénkítésében, ezért nem tiltják, hanem szabályozzák a formáit, viszont szigorúan büntetik az összejátszást, hamis információk közlését, vagy az információ visszatartását, a látszat üzleteket.

13. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. • A befektetést motiváló legfontosabb tényezők: • érték megőrzése, gyarapítása – a vagyontárgyak értékállandósága, -növekedése korlátozott mennyiségük miatt biztosabb, mint a pénzformában tartás (kp, takarékbetét). • folyó jövedelemszerzés – ilyen lehet az osztalék, bankbetét vagy értékpapír kamata…

14. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. • Minden esetben a befektetést a betéti kamathoz hasonlítják, hiszen ez egy jól kiszámítható, kockázatmentes befektetési forma, így kockázattal járó befektetésbe csak akkor fektetnek, ha annak hozama, haszna ennél a kamatnál magasabb. • A tőkebefektetések értékelésénél mindig figyelembe kell venni az időt, csak azonos időpontra átszámított jövedelmeket és ktg-eket szabad összehasonlítani. • Ez alapján beszélhetünk:

15. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. • jelenérték (PV:Present Value): egy jövőbeni pénzösszeg vagy pénzösszeg sorozat mai pénzben kifejezve. • t= az évek száma • Ct= a t. évben esedékes összeg • r= az éves pénzlekötés, bankbetétkamatlábának századrésze

16. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. • nettó jelenérték (NPV): a befektetés révén megszerzett tőkejószág jelenértékének és a megszerzés, befektetés pénzráfordításának különbsége. • NPV>0 a beruházás sikeres • NPV=0 teljesen mindegy, de a kockázat miatt nem biztos, hogy megvalósul • NPV<0 a befektetést nem célszerű megvalósítani

17. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. • A belső kamatláb és a nettó jelenérték közötti kapcsolat: • Mind a kettőből lehet arra következtetni, hogy a befektetést célszerű-e megvalósítani. Ha egy befektetés nettó jelenértéke negatív, a befektetést nem célszerű megvalósítani. • Másik oldalról az összehasonlítást úgy is el lehet végezni, ha a piaci kamatlábat a tőkebefektetésből nyerhető százalékos profittal vetem össze. • belső kamatláb:a tőkebefektetés %-os haszna. (A makroökonómiában azt a kamatlábat nevezzük így, amely mellett a beruházás-befektetés nettó jelenértéke 0.) • külső kamatláb: piaci kamatláb

18. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. PL: • Eladásra kínálnak egy államkötvényt, amit 2 év múlva 20.000,- Ft névértéken lehet beváltani. Mennyiért érdemes megvásárolni most, ha a kamatláb 6 %-os? • PV=[1/(1+0,06)2]*20000= =(1/1,1236)*20000= 17.800,- Ft => nem több, mint 17.800,- Ft-ért érdemes megvásárolni!

19. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. • jövőbeni érték (FV:Future Value): az idő és a kamatláb segítségével állapítjuk meg, vagyis kamatos kamatot számítunk. • C0= a jelenleg meglévő pénzösszeg

20. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. PL: • Takaréklevelet veszek 10.000,- Ft-ért. Mennyit ér 5 év múlva, ha a kamatláb 6 %-os? • FV = 10000*(1+0,06)5= 13.382,- Ft

21. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. • Egy vállalat vagyonértékelésének módszerei: • jövedelemtermelő-képességének alapján • az az érték, amennyiért korábban létrehozták, ill. amennyi ma a könyv szerinti érték • egyenkénti eszközértékeléssel • Egy vagyontárgy, tőkebefektetés, bérlemény üzleti értékelésének alapja a jövedelemtermelő képessége. Ennek alapján állapítható meg a jelenlegi értéke. • Vagyis egy vagyontárgy tőkeértéke annak jelenértéke, ami nem más, mint jövedelmeinek a kamatlábbal diszkontált hozadékösszege.

22. A tőkebefektetések értékelésének módszerei. A pénz időértéke: jelenérték és jövőbeni érték. A nettó jelenérték (NPV) és a belső kamatláb. PL: • Ha egy cégnél 100.000,- Ft nyereségre lehet számítani, és az elvárt jövedelmezőség 20 %, mennyiért érdemes a céget megvenni? • PV = X; Ct = X + 100000 • X = (X+100000)/(1+0,2)1 => • X = X/1,2 + 100000/1,2 • X(1 – 1/1,2) = 100000/1,2 • (0,2/1,2)X = 100000/1,2 • X = (100000*1,2)/0,2*1,2 =500.000,- Ft