KULTÚRPOLITIKA ÉS MŰVELŐDÉSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI MAGYARORSZÁGON

1. KULTÚRPOLITIKA ÉS MŰVELŐDÉSÜGY A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTIMAGYARORSZÁGON „A tanulatlan, és demokráciára éretlen tömegek veszélyesek a társadalomra”

2. KLEBELSBERGKUNO Miniszter: 1922-1931 Kultuszminisztersége idején, és irányítása alatt zajlott le a magyar oktatás- és művelődésügy legnagyobb és legsikeresebb reformja az óvodától az egyetemen át a felnőttoktatásig és a közművelődés megszervezéséig. Klebelsberg Kuno 1875-1932

3. Népiskolai programja • Óriási népiskola-építési programot indított el. • Három év alatt 5784 tantermet és 2278 tanítói lakást, építtetett. • Miniszteri működése alatt 1555 népkönyvtár, 1500 iskolai könyvtár és 500 óvoda épült. • Az iskolaépítési programmal párhuzamosan új tantervet vezet be. Az új tanterv különös gondot fordít a nyelvtanulásra, egészségügyi ismeretek szerzésére, a testnevelésre.

5. Felsőoktatás-politikája Klebelsberg minisztersége alatt • három egyetem, (Pécs, Szeged, Debrecen), • három főiskola (Testnevelési Főiskola Budapest, Szegedi Tanárképző, Erdészeti Főiskola, Sopron) • huszonegy egyetemi klinika épült. Szeged

6. Tudománypolitikája • Országos Magyar Gyűjteményegyetem • Országos Természettudományi Tanács • Széchenyi Tudományos Társaság • Az Akadémia politikától való függetlenségét és szilárd anyagi alapját törvénnyel biztosította. • A Collegium Hungaricumok hálózata (Bécs, Róma, Berlin, Párizs) Collegium Hungaricum Bécs

7. Az iskolán kívüli közművelődés

8. Bizottság • 1922-ben létrejön az Iskolánkívüli Népművelés Országos Bizottsága • Feladata: javaslattétel, véleményezés, felügyeleti, irányítási munka • Tagjai: tanfelügyelők, társadalmi szervezetek, intézmények választott képviselői, olyan neves személyiségek, akik bizonyították alkalmasságukat -őket a miniszter nevezte ki.

9. Cél, eszközök • A tanköteles koron túl is segíteni a fiatal felnőtteket, • pótolni a műveltség hiányosságait, • műveltebb, az európai igényekhez alkalmazkodó „munkaerőt” képezni • ismeretterjesztő előadások, • népművelési tanfolyamok

10. Az iskolán kívüli népművelés szervezetei • Munkájukat az Országos közművelődési Tanács fogta össze • Az anyagi alapot a VKM biztosította • Az állam szerepe erős • A kormányzati politika kijelöli az irányt, kezdeményez, segít • A kormány és az egyházak együttműködnek

11. Kiket és hogyan kell művelni? • Középosztály • Városi tömegek • Szegényparasztság Hogyan? • Az állampolgári öntudat felébresztésével, a nemzeti érzés fokozásával

12. Népművelés és elit kultúra • 1925 november 25. Programbeszéd • A tudományos eredmények létrejöttének feltételeit megteremteni • Ezzel párhuzamosan, modern eszközökkel (népkönyvtárak, film, rádió) az alacsonyabb néposztályok kulturálódását elősegíteni • A gazdasági szakismeretek fejlesztése tanfolyamokkal

13. Az iskolán kívüli népművelés „tantervei” és módszerei • A kereszténység erkölcsi világfelfogásának tanítása • A nemzeti-történelmi ismeretek tanítása • A gyakorlati életre vonatkozó ismeretek • Szaktanfolyamok Módszerek: előadások, diaképes vetítések, múzeumlátogatások, színházi előadások, hangversenyek