Pénzügy II. Bankrendszer Magyarországon

1. Pénzügy II.Bankrendszer Magyarországon Nagy Cecília Kalocsai Ildikó 2004.04.21.

2.  Bankrendszer: egy ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályoknak az összességét értjük. • ·Egyszintűbankrendszer: a központi bank egy szervezeti keretben látja el a jegybanki és az üzleti banki funkciókat. • ·Kétszintű bankrendszer: a központi bank jegybanki funkciókat lát el és nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó alanyokkal, hanem csak a bankrendszer második szintjén álló pénzügyi intézményekkel. • Érvek az egyszintű bankrendszer mellett: • - könnyebb a népgazdasági érdeket érvényesíteni • - a bankok könyveiből jobb áttekintést lehet kapni a gazdaság helyzetéről • - jobban összhangban van a gazdaságirányítási rendszer egyéb elemeivel, mint a kétszintű bankrendszer • Ellenérvek: • - rugalmatlan • - a bank a hitelmonopólium miatt megalapozott, hitelre érdemes igényt is visszautasíthat • a jegybanki és a kereskedelmi banki funkció csak egymás terhére érvényesíthető a kereskedelmi banki hitelezés miatt a bank nem tud a jegybanki funkcióknak eleget tenni. • Érvek a kétszintű bankrendszer mellett: • a jegybanki és kereskedelmi banki funkció elválasztásahatékonyabb teljesítmény • - a bankok versenyeznek az ügyfelekért, bővül a bankszolgáltatások köre • nyereségérdekeltség • Ellenérvek: • mivel a hitelkereslet > hitelkínálat, a vállalatok versenyeznek a hitelért • - a kereskedelmi bankoknak nincs több hitelezési lehetősége,mint előtte • - a bankok nyereségérdekeltsége megkérdőjelezhető • - a kétszintű bankrendszer monetáris irányítást igényel, ez többlet társadalmi költséget okoz • Első üzleti bank: 1841-Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. • Magyar Nemzeti Bank:1924. május 24-én alapították 31 millió aranykorona tőkével részvénytársaságként.

3. 1947- államosításra kerül. Így 1948. januárjától hazánkban egyszintű bankrendszer működött. Ebben a rendszerben a központi bank (MNB): - egyszerre látta el a jegybanki funkciókat, - biztosította a pénzforgalmi szolgáltatásokat, - és üzleti bankként hitelezte a vállalatokat, szövetkezeteket, társaságokat. MNB mellett más bankok is voltak: - Beruházási Bank, - Magyar Külkereskedelmi Bank - Országos Takarékpénztár. 1987. január: kétszintű bankrendszer hazánkban. 1. szint: MNB 2. szint: üzleti bankok Az MNB alapvető feladatai: - a nemzeti valuta belső és külső értékállandóságának védelme -  monopóliuma a törvényes fizetőeszköz kibocsátására  meghatározó befolyást gyakorolhat a pénzkínálatra, - felel a monetáris egyensúlyért - felel fizetőképességért - aranyból, devizából készletet gyűjt és szabályozza a nemesfém gazdálkodást Szervei: ·      Közgyűlés: alapszabály megállapítása, mérleg, vagyon-és eredménykimutatás jóváhagyása ·      Jegybanktanács: legfőbb monetáris politika irányító szerv ·      Igazgatóság: jegybank elnökének támogatása a feladatok ellátásában ·      Felügyelő Bizottság: ellenőrző funkciók A bankrendszer átalakításánál a döntő változást a kereskedelmi bankok alapítása jelentette. 1987. január 1-jétől 5 kereskedelmi bank, kisbankok (szakosított pénzintézetek), az Országos Takarékpénztár és a takarékszövetkezetek, valamint külföldi érdekeltségű (vegyes) bankok működtek a magyar gazdaságban.

4. Kereskedelmi bankok (nagybankok) • .Magyar Kereskedelmi Bank (MKB) • ·     Magyar Hitelbank (MHB) • ·     Országos Kereskedelmi és Hitelbank (OKHB) • ·     Budapest Bank (BB) • ·     Általános Értékforgalmi Bank(ÁÉB) •  Ezek a bankok a teljes piac 90 %-át uralták, míg 1993­ban részesedésük 67 %-ra csökkent. • A korábbi egyszintű bankrendszer felszámolását célzó reform máig sem küszöbölte ki a torzulásokat. Ma is érződnek olyan hatások, amelyek a bank- és pénzügyi rendszer állami kialakítására vezethetők vissza. Ennek következményei, tünetei: • ·      a bankrendszer koncentrációja, szegmentációja • ·      jövedelmezőségi polarizáció • ·      a kielégítetlen piaci igények • ·      tulajdonszerkezeti problémák • ·      a szabályozási környezet hatásai • ·      a bankkonszolidáció tisztító és torzító hatása. • 1987. után fokozatosan változott a magyar pénzintézeti rendszer: • -1991: jegybankitörvény :megszüntette a kormány felügyeletét és a költségvetés hiányának korlátlan finanszírozási lehetőségét. • 1991: pénzintézeti törvény : meghatározta azokat a bankrendszerrel szemben állított követelményeket, amelyeknek a bankoknak eleget kell tenniük + bevezette a tőkemegfelelési mutatót, a kötelező céltartalék képzését • 1991: számviteli törvény: Piaci normákat állít fel, fellépett az általános fizetési késedelmek ellen. • -1992: társaságiadó-törvény: lehetővé tette például, hogy a társaságok és bankok kétes követeléseikre költségként céltartalékot képezvén azokat kezelni tudják

5. -1992: csődtörvény: célja, hogy erősítse a fizetési fegyelmet és az egész gazdaságot átfogó fizetési sorban állást megszüntesse +kötelezte az adóst öncsőd bejelentésére, ha 90 napon túli tartozása volt felszámolási és csődhullámveszélybe sodorta a kevés tartalékkal rendelkező magyar bankrendszert. Végül 1993-ban a csődtörvény módosításra került, eltörölték a kötelező öncsőd intézményét és a csőddel járó fizetési moratóriumot a hitelezők engedélyéhez kötötték. 2. A bankpiaci koncentráció A magyar bankszektorban jelentkező koncentráció nem hasonlítható össze a fejlett országokban végbement hasonló folyamatokkal. Európában: fúziók és beolvadások révén jött létre, hazánkban: a mesterségesen teremtett monopóliumok következtében. Nehéz a piac meghódítása - a hazai bankok főleg a belső piacra összpontosítottak, ugyanis nemzetközi piacon való mozgásukat szigorú szabályok korlátozták. 3.A bankpiaci szegmentáció A bankok - miután megkapták a kereskedelmi banki jogosítványukat - a lakossági piac felé fordultak. Ennek indítóoka: az egyre csökkenő jegybanki refinanszírozás okozta forráshiányt a lakosság segítségével akarták pótolni.  fiókhálózat bővítése, nem foglalkoztak a lakossági igények kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtésével. 3.1. Ügyfélkör szerinti szegmentáció Az OTP, a takarékszövetkezetek és a Postabank uralták a lakossági és a kiskereskedelmi üzletág legnagyobb részét, a banki fiókok fele is hozzájuk tartozott. - Az ügyfelek méretét és az ügyletek volumenét tekintve: kezdeti koncentráció fennállt: nagybankoknak csak néhány konkurense volt a kisebb bankok nem voltak képesek a nagyobb ügyfeleknek hitelt nyújtani, s ezáltal le kellett mondaniuk a nagyobb volumenű betétekről is.

6. - deviza- illetve valutanem szerint kötött ügyleteket tekintve: a külföldi és a vegyes bankok tettek szert nagy előnyre, mivel ők árfolyamkockázat vállalása nélkül nyújthattak hitelt • 3.2. Forráspiaci szegmentáció • szegmentáció szám szerinti megoszlásait vizsgálva: • önálló betétesi bázissal rendelkezõ bankok csoportja: az ügyfelektõl származó források meghaladják a bankszektor átlagát, a 60 százalékot • erõs sajáttõke­bázissal rendelkezõ bankok csoportja: a saját tõke aránya az összes forráson belül 10 százalék fölött van • a pénzpiacnak kitett bankok csoportja: ők voltak a leghátrányosabb helyzetben, ugyanis ehhez tartoztak a legnagyobb költségek • 4. OTP • Az 1949-ben kiépített szovjet típusú bankrendszerben a Nemzeti Bank a klasszikus jegybanki funkciók mellett mindenfajta kereskedelmi banki tevékenységet is ellátott, + 3 külön pénzintézet létesült: • az állami beruházások finanszírozására a Beruházási Bank, • az export-import ügyletek finanszírozására a Külkereskedelmi Bank, • a lakossági betétgyűjtésre és hitelezésre pedig az Országos Takarékpénztár (OTP). • Az OTP Bank Rt. lakossági jellegű univerzális bank. A Bank piaci részesedése ennek megfelelően a lakossági piacon jelentős (2003. december 31-én). • - lakossági forintbetétek gyűjtése terén 35,8%-os, • - devizabetéteknél 36,0%-os, • - lakossági hitelezésben 14,2%-os piaci részesedéssel rendelkezett. • A Bank több mint 2,8 millió lakossági folyószámlát vezetett 2003. december 31-én és piacvezető a kártyakibocsátás és az elektronikus banki szolgáltatások területén is. A legnagyobb magyarországi hitelintézet a piac meghatározó szereplője a vállalkozói és az önkormányzati területeken is. Az ország legkiterjedtebb bankfiók- (427 db) és automata vámpénztár hálózata, több mint 1.300 bankjegyautomata, valamint a telefonos és internetes csatornák is az ügyfelek rendelkezésére állnak.

7. Az évtizedek során az OTP tevékenységi köre fokozatosan kiszélesedett. • Engedélyt kap: • - ingatlanügyek finanszírozására, • - sportfogadási játék lebonyolítására, • - devizaszámla-vezetésre, • - valutaváltásra, • - önkormányzatok számára végzett banki tevékenységre. • A kétszintű bankrendszer 1987. évi bevezetését kővetően engedély: a lakossági bankműveletek, vállalkozói-vállalati bankműveletek végzésére. • Később egyes nem banki tevékenységeket az állam leválasztott róla, így jött létre például a tisztán állami tulajdonú Szerencsejáték Rt. • 1990 végén: részvénytársasággá alakult • 1993 és 1999 között: a bank magánosítása. A magyar állam tulajdonosi részesedése a bankban 1 darab ezer forint névértékű szavazatelsőbbségi (arany)részvényre zsugorodott. A részvények több mint 40 százaléka külföldi, csaknem 60 százaléka hazai befektetők tulajdonában van. Az OTP-részvény a Budapesti Értéktőzsde egyik vezető papírja.További fejlődés: univerzális pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó csoportként fejlődött tovább, amelynek fő tagjai: • a lakás-előtakarékossági szerződések piacán az OTP Lakás-takarékpénztár Rt., • Merkantil Bank Rt., • OTP Befektetési Alapkezelő Rt., • OTP Magánnyugdíjpénztár, • OTP Értékpapír Rt., • OTP-Garancia Biztosító Rt., • OTP Ingatlan Rt. • Mérlegfőösszege alapján ma a legnagyobb kereskedelmi bank piaci részesedése 23 százalék, a legnagyobb részt, 40 százalékot hasít ki magának a lakossági tortából, de korábbi monopolhelyzete természetesen már a múlté.

8. Minden idők legnagyobb nyereségét, a magyar számviteli szabályok szerint 125,97 milliárd forintos profitot ért el 2004-ben az OTP Bank. Ez 51,7 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest. Az eredmény meghaladja a bank saját előrejelzését és az elemzői várakozásokat is. 2004 végén: mérlegfőösszege elérte a 4 185 milliárd forintot, ami 19,5 százalékos bővülést jelent egy év alatt.

10. A folyó fizetési mérleg finanszírozása és a külső finanszírozási igény a GDP százalékában

11. A gazdasági szférák bankrendszerrel szembeni nettó pozíciója a mérlegfőösszeg százalékában

12. A háztartási adósságállomány alakulása

13. A bankközi és a banki ügyfélkamatok alakulása

14. A bankrendszeri ROE és reál ROE

15. A pénzügyi közvetítőknél elhelyezett lakossági és vállalati megtakarítások megoszlása intézménytípusok szerint.

18. További bankfúziók várhatók • Magyarországi bankpiac: néhány év múlva 4-5 univerzális bank alkotja majd, s a banki szolgáltatások ára, ha lassan is, de csökkenni fog. • A bankok a hálózatépítéssel kapcsolatos beruházási költségeinek megtérülése 5-7 év körüli. • Magas a bankok szolgáltatásának ára Lényeges változás nem lesz az itthoni bankpiacon, egyes üzletágak felvásárlása várható, de a lokális piacok felértékelődnek, a regionális piac szerepe megmarad. • Öt - éven belül a magyarországi univerzálisbankpiac az OTP-ből és még további négy-öt bankból fog állni, várhatóan: • -CIB, • -Magyar Külkereskedelmi Bank, • -HVB Bank, • -Raiffeisen Bank • -Budapest Bank • -Citibank. • Az utóbbi kettő, a két amerikai bank szűkebb piacokat fednek majd le, mások pedig egy-két ügyféltípusra összpontosítanak.