600. Standard Speciális szempontok – csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatai

1. 600. StandardSpeciális szempontok – csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatai

2. A standard lényege Mi a konszolidált éves beszámoló könyv-vizsgálójának felelőssége és célja, valamint mik a vele szemben támasztható követelmények, ha egy vagy több a konszolidációba teljeskörűen bevont vállalkozás esetében az egyedi éves beszámolók könyvvizsgálatát nem ő végezte. Ilyen esetben milyen eljárásokat kell lefolytatnia ahhoz, hogy a másik könyvvizsgáló munkáját elfogadhassa, arra támaszkodhasson a konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálata során.

3. A standard lényege A konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálata során a könyvvizsgálati kockázat kibővül annak kockázatával, hogy • az egyedi éves beszámoló más könyvvizsgálója nem tár fel valamely olyan hibás állítást, amely lényeges hibát eredményez a konszolidált éves beszámolóban, valamint, hogy • a konszolidált éves beszámoló könyvvizsgálója esetleg nem tárja fel ezt a hibás állítást.

4. A KOÉB könyvvizsgálójának felelőssége Ő felel a konszolidált éves beszámolóra vonatkozóan kibocsátott könyvvizsgálói jelentése megfelelőségéért, függetlenül attól, hogy más könyvvizsgáló munkáját felhasználta-e vagy sem munkája során. Ennek érdekében köteles meggyőződni arról, hogy az audit team, ide értve az egyedi beszámolókat auditáló más könyvvizsgálókat is, együttesen rendelkeznek-e a megfelelő képességekkel és kompetenciával.

5. A KOÉB könyvvizsgálójának felelőssége E standard részletezi azokat a kérdéseket, amelyeket a KOÉB könyvvizsgálójának mérlegelnie kell a más könyvvizsgálók által az egyedi beszámolókkal kapcsolatban végzett kockázatbecslési és további könyvvizsgálati eljárásokban való részvétele jellegének, ütemezésének és terjedelmének meghatározása során. Ennek célja, hogy elegendő és megfelelő bizonyítékot szerezzen a KOÉB-ra vonatkozó könyvvizsgálói véleménye megalapozásához.

6. Fogalmak Komponens: Gazdálkodó egység, vagy üzleti tevékenység, amelyre vonatkozóan a csoport vagy a komponens vezetése pénzügyi információkat készít, amelyeket bele kell foglalni a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokba. (magyarul: konszolidációba bevont vállalkozások – leányvállalatok, közös vezetésű vállalkozások, társult vállalkozások, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások)

7. Komponens - magyarázatok A csoport beszámolási rendszerének felépítése lehet: • Önálló vállalkozások (AV, LV, KVV, TV, ERV) • Központ és egy vagy több részleg, fiók • Az előző kettő kombinációja • Funkciók, folyamatok, termékek (termékcsoportok), illetve szolgáltatások (szolgáltatáscsoportok) szerint • Földrajzi helyszínek szerint Ez utóbbi két esetben a komponens a funkció, folyamat, termék, szolgáltatás, illetve földrajzi helyszín lehet.

8. Fogalmak Jelentős komponens: A csoport részére végzett könyvvizsgálatáért felelős munkacsoport által olyan komponensként azonosított komponens, amely • a csoport szempontjából önálló pénzügyi jelentőséggel bír, vagy • speciális jellege vagy körülményei miatt valószínűsíthetően a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokban lévő lényeges hibás állítás jelentős kockázatait hordozza magában.

9. Jelentős komponens - magyarázatok Önálló pénzügyi jelentőségű komponens: Valamely vagy több viszonyítási alap meghatározott százalékában kerülhet általában meghatározásra (pl. a csoport eszközei, kötelezettségei, cash flow-ja, eredménye, árbevétele X %-a. Mind a viszonyítási alap, mind a % meghatározása szakmai megítélés alapján kell, hogy történjen. Nincs minden csoportra érvényesen meghatározható alap és %. Sajátos jelleg vagy körülmény miatt jelentős komponens: Olyan komponens lehet, amelynek tevékenysége eltér a csoport jellemző tevékenységétől, s a komponens által végzett tevékenység jelentős, sajátos kockázatokat hordoz. Pl.: valamely komponens felelős a devizakereskedelemért, amely tevékenység különleges könyvvizsgálati megfontolást igénylő kockázatokat rejt magában, így e komponens akkor is jelentős lehet, ha egyébként nem bír önálló pénzügyi jelentőséggel (nem jelentős méretű) a csoport számára.

10. Fogalmak Komponens könyvvizsgálója: Könyvvizsgáló, aki a csoport részére végzett könyvvizsgálatáért felelős munkacsoport kérésére munkát végez valamely komponensre vonatkozó pénzügyi információkkal kapcsolatban a csoportaudit céljára (függetlenül attól, hogy egyébként tagja-e a munka-csoportnak, vagy sem).

11. Komponens könyvvizsgálója - magyarázatok Mikor célszerű komponens könyvvizsgáló munkáját igénybe vennie a munkacsoportnak: • Eltérő pénzügyi beszámolási keretelvek vonatkoznak a csoportra és a komponensre • Eltérő könyvvizsgálati standardok vonatkoznak a csoport könyvvizsgálójára és a komponens könyvvizsgálójára • Időbeni korlát (a munkacsoport időben be tudja-e fejezni a csoport könyvvizsgálatát)

12. Fogalmak Komponens vezetése: A komponens pénzügyi információinak elkészítéséért felelős vezetés. Csoport vezetése: A csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások elkészítéséért és bemutatásáért felelős vezetés.

13. Fogalmak Csoport: Valamennyi komponens, amelyeknek a pénzügyi információit a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások tartalmazzák. A csoportnak mindig egynél több komponense van.

14. Fogalmak Csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások: Pénzügyi kimutatások, amelyek egynél több komponens pénzügyi információit foglalják magukban. (E kifejezés vonatkozik az anyavállalat nélküli, de közös ellenőrzés alatt álló komponensek által készített pénzügyi információkat egyesítő összevont pénzügyi kimutatásokra is.)

15. Fogalmak Csoportaudit: A csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálata. Csoportra vonatkozó könyvvizsgálói vélemény: A csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatásokra kibocsátott könyvvizsgálói vélemény.

16. Fogalmak A csoport részére végzett megbízásért felelős partner: A csoport részére végzett könyvvizsgálati megbízásért és annak teljesítéséért, továbbá a cég nevében a csoport pénzügyi kimutatásaira vonatkozóan kiadott könyvvizsgálói jelentésért felelős partner vagy más személy a cégnél. (Ha több könyvvizsgáló közösen végzi a csoportauditot, a megbízásért felelős partnerek, illetve a megbízást végző munkacsoportjaik együttesen minősülnek a megbízásért felelős partnernek, illetve a csoport részére végzett könyvvizsgálatért felelős munkacsoportnak.)

17. Fogalmak A csoport részére végzett könyvvizsgálatért felelős munkacsoport: Partnerek, beleértve a csoport részére végzett könyvvizsgálati megbízásért felelős partnert, valamint munkatársakat, akik kialakítják az átfogó csoportaudit stratégiát, kommunikálnak a komponens könyvvizsgálókkal, munkát végeznek a konszolidációs folyamattal kapcsolatban és értékelik a csoport pénzügyi kimutatásaira vonatkozó vélemény kialakításának alapjaként szolgáló könyvvizsgálati bizonyítékból levont következtetéseket.

18. Fogalmak Komponensre megállapított lényegesség: A lényegesség szintje a komponens tekintetében, amelyet a csoport részére végzett könyvvizsgálatért felelős munkacsoport határoz meg. Csoportszintű kontrollok: A csoport vezetése által a csoport pénzügyi beszámolására vonatkozóan kialakított, bevezetett és fenntartott kontrollok.

19. Fogalmak Konszolidációs folyamat: A következőket foglalja magában: • a komponensek pénzügyi információinak a csoport pénzügyi kimutatásaiban – a konszolidáció, az arányos konszolidáció, a tőkemódszer vagy bekerülési érték módszer alkalmazásával – történő megjelenítése, értékelése, bemutatása és közzététele, valamint • az anyavállalat nélküli, de közös ellenőrzés alatt álló komponensek pénzügyi információinak az összesítése az összevont pénzügyi kimutatásokban.

20. Könyvvizsgáló céljai • Meghatározza, hogy a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások könyvvizsgálójaként eljárjon-e, ha igen • Világosan kommunikáljon a komponens könyv-vizsgálókkal a komponenssel kapcsolatos munkájuk hatóköréről és ütemezéséről, valamint megállapításaikról, továbbá • Elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a komponensek pénzügyi információiról és a konszolidációs folyamatról ahhoz, hogy véleményt adhasson ki arra vonatkozóan, hogy a csoportra vonatkozó pénzügyi kimutatások minden lényeges vonatkozásban a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekkel összhangban készültek-e.

21. Követelmények a csoportaudit munka során • Felelősség kérdése • Megbízás elfogadása, illetve megtartása • Átfogó könyvvizsgálati stratégia és könyvvizsgálati terv készítése • A csoportnak, annak komponenseinek és azok környezetének megismerése • A komponens könyvvizsgálók megismerése • Lényegesség meghatározása • A becsült kockázatokra való válaszadás • Konszolidációs folyamat megismerése és vizsgálata • Fordulónap utáni események vizsgálata • Kommunikáció a komponens könyvvizsgálójával • A megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendőségének és megfelelőségének értékelése • Kommunikáció a csoport vezetésével és a csoport irányításával megbízott személyekkel • Dokumentálás

22. Felelősség A megbízásért felelős partner felel: • a megbízás szakmai standardoknak, valamint jogszabályi követelményeknek megfelelő • irányításáért, felügyeletéért, • teljesítéséért, továbbá azért, hogy • a kibocsátott könyvvizsgálói jelentés az adott körülmények között megfelelő legyen. A KOÉB-ról kibocsátott könyvvizsgálói jelentésben nem szerepelhet hivatkozás valamely komponens könyvvizsgálóra (kivéve, ha jogszabály ezt előírja). Ez utóbbi esetben a jelentésnek tartalmaznia kell, hogy e hivatkozás nem csökkenti a megbízásért felelős partner (vagy annak társasága) felelősségét. Minősített könyvvizsgálói vélemény kibocsátása esetén sem lehet hivatkozni a komponens könyvvizsgálóra (vagy említeni őt)

23. Megbízás elfogadása, megtartása A megbízásért felelős partnernek meg kell határoznia, észszerűen várható-e, hogy olyan elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot lehet szerezni a konszolidációs folyamat és a komponensek pénzügyi információi vonatkozásában, amelyre a csoportra vonatkozó könyvvizsgálói vélemény alapozható. Ennek érdekében • meg kell ismerni a csoportot, a komponenseket és azok környezetét azért, hogy azonosítani lehessen a jelentős komponenseket, • fel kell mérni, hogy a komponens könyvvizsgálók munkája elfogadható-e az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzéséhez. Ha arra a következtetésre jut, hogy a vezetés korlátozásai miatt nem szerezhető elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték, és emiatt a véleménynyilvánítás visszautasításával kell élni, akkor a megbízás nem fogadható el, illetve a megbízástól vissza kell lépni. Kivétel: ha jogszabály tiltja a megbízás visszautasítását, vagy a megbízástól való visszalépést, ebben az esetben kötelező véleménynyilvánítás visszautasítását tartalmazó könyvvizsgálói jelentést kibocsátani (a lehetséges mértékben elvégzett könyvvizsgálatot követően).

24. Megbízás elfogadása, megtartása Új megbízás esetén a csoportra, komponensekre, környezetre vonatkozó információk forrásai: • Csoport vezetése (átadott adatok, információk, illetve a velük folytatott kommunikáció) • Korábban a csoport vagy valamely komponense részére megbízást végző munkacsoport (könyvvizsgáló)

25. Megbízás elfogadása, megtartása Szükséges ismeretek: • A csoport felépítése • A komponensek jelentős üzleti tevékenységei (ide értve annak gazdálkodási, jogszabályi, politikai környezetét is) • Vesz-e igénybe szolgáltató szervezetet • Csoportszintű kontrollok • Konszolidációs folyamat, annak összetettsége • Végeznek-e munkát külső komponens könyvvizsgálók • Lesz-e korlátlan hozzáférés a csoport és a komponensek irányításával megbízott személyekhez, vezetéséhez, a komponensek információihoz, a komponens könyvvizsgálókhoz • Várhatóan lefolytathatók-e a szükséges könyvvizsgálati eljárások

26. Megbízás elfogadása, megtartása Folytatódó megbízás esetén változások, amelyek mérlegelendően a megbízás fenntartásához: • A csoport felépítésének megváltozása • A komponensek jelentős üzleti tevékenységeinek változásai • Változás a csoport irányításával megbízott személyekben, a csoport vezetésében, vagy a jelentős komponensek kulcsvezetőiben • Aggályok a vezetés integritásával és kompetenciájával kapcsolatban • Csoportszintű kontrollok változásai • Vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek változásai

27. Megbízás elfogadása, megtartása Az információkhoz történő hozzáférés korlátozásai: • Külső körülmények (pl. titoktartásra, adatvédelemre vonatkozó jogszabályok) • Vezetés • Komponens könyvvizsgáló (nem enged hozzáférést a releváns könyvvizsgálati dokumentációjához) E korlátozások ellenére lehetséges elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni, azonban ennek valószínűsége a komponens jelentőségével fordítottan arányos. Nem szerezhető elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték, ha a csoport vezetése korlátozza a hozzáférést valamely jelentős komponens pénzügyi információihoz. (Lényeges, de nem átfogó hatókör korlátozásra minta jelentés az 1. sz. függelékben.)

28. Megbízás elfogadása, megtartása Ha a könyvvizsgáló elfogadja a megbízást, akkor ennek feltételeiről meg kell állapodnia a csoport vezetésével. Megbízás javasolt speciális tartalmi elemei: • Vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek azonosítása • Korlátozás nélküli kommunikáció lehetősége a komponens könyvvizsgálójával • A csoporton belüli kommunikációkhoz, a komponens könyvvizsgálók és a komponensek vezetése közötti kommunikációkhoz, valamint a szabályozó szervek és a komponensek közötti lényeges kommunikációkhoz való korlátlan hozzáférés • A szükségesnek tartott mértékben hozzáférés a komponensek információihoz, a vezetéshez, valamint a komponens könyvvizsgáló dokumentációjához • A megbízásért felelős munkacsoport által elvégzendő munka

29. Átfogó könyvvizsgálati stratégia és könyvvizsgálati terv A csoport részére végzett könyvvizsgálatért felelős munkacsoportnak átfogó csoportaudit stratégiát kell kialakítania és csoportaudit tervet kell kidolgoznia (lásd 300. standard: A pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatának tervezése) A csoport részére végzett megbízásért felelős partnernek ezeket felül kell vizsgálnia

30. Csoport, komponensek és környezetük megismerése Ezek megismerésének célja, hogy a könyvvizsgáló beazonosítsa és felbecsülje a lényeges hibás állítás kockázatait. Ennek érdekében: • Bővíteni kell az elfogadás, megtartás szakaszában szerzett ismereteket • Meg kell ismerni a konszolidációs folyamatot (ide értve a csoport vezetése által a komponensek részére kiadott utasításokat) • Elegendő ismeretet kell szerezni ahhoz, hogy a valószínűleg jelentős komponensek eredetileg elvégzett azonosítását megerősítse vagy felülvizsgálja • Fel kell mérni a csalásból, hibából eredő lényeges hibás állítás kockázatait

31. Csoport, komponensek és környezetük megismerése Speciális ismeretek megszerzésének területei csoport könyvvizsgálata esetében: • Csoportszintű kontrollok • A csoport vezetése által a komponenseknek adott utasítások • Konszolidációs folyamat • Csalás

32. Csoport, komponensek és környezetük megismerése Csoportszintű kontrollok tartalma: • Rendszeres találkozók a csoport és a komponensek vezetése között az üzleti fejlemények megvitatása, a teljesítmény áttekintése céljából • Komponensek működésének, eredményeinek nyomon követése, ide értve a rendszeres jelentéstételt (terv és tény adatok összevetése, intézkedések meghozatala céljából) • A csoport vezetésének kockázatbecslési folyamata (lényeges hibás állítást eredményezhető kockázatok azonosítása, elemzése, kezelése) • Csoporton belüli ügyletek, számlaegyenlegek, nem realizált nyereségek nyomon követése, ellenőrzése, egyeztetése, kiszűrése • A komponensektől kapott pénzügyi információk időszerűségének, pontosságának, teljeskörűségének felmérésére vonatkozó folyamat • Csoportszintű IT kontrollok • Kontrollok nyomon követése, ide értve a belső audit tevékenységeit és az önértékelési programokat • Következetes politikák és eljárások (konszolidációs számviteli politika) • Csalás megelőzési programok, viselkedési kódex • Komponens vezetés hatáskörének és felelősségének kijelölése

33. Csoport, komponensek és környezetük megismerése A csoport vezetése által a komponenseknek adott utasítások: Annak érdekében, hogy a komponensek pénzügyi információi egységesek és összehasonlíthatóak legyenek, a csoport vezetés rendszerint utasításokat bocsát kia a komponensek részére, melyek meghatározhatják a pénzügyi információkra vonatkozó követelményeket, és tartalmazhatnak kézikönyvet, beszámoló csomagot. Az utasítások általában az alábbiakra terjednek ki: • Alkalmazandó számviteli politika • A csoport pénzügyi kimutatásaira vonatkozó jogszabályi vagy egyéb közzétételi előírások • Szegmensek azonosítása, azokról történő beszámolás • Kapcsolt felek közötti viszonyok és ügyletek • Csoporton belüli ügyletek és nem realizált nyereségek • Csoporton belüli számlaegyenlegek • Beszámolási ütemterv

34. Csoport, komponensek és környezetük megismerése Ismeretek ezen utasításokról: • Világos és gyakorlati útmutatást adnak-e a beszámoló csomag kitöltéséhez • Megfelelően leírják-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvek jellemzőit • Biztosítják-e ezen keretelveknek való megfeleléshez szükséges közzétételeket (pl. kapcsolt felek közötti ügyletek) • Biztosítják-e a konszolidációs helyesbítések azonosítását (pl. ügyletek, közbenső eredmények, belső követelések és kötelezettségek) • Biztosítják-e a pénzügyi információknak a komponens vezetése általi jóváhagyását

35. Csoport, komponensek és környezetük megismerése Konszolidációs folyamatra vonatkozó ismeretek: • Vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelvekre vonatkozó ismerek • A komponens vezetése mennyire ismeri ezeket • Komponensek, szegmensek azonosításának szabályai • Kapcsolt felek közötti viszonyok és ügyletek azonosításának szabályai • Csoportszintű számviteli politika, annak változásai • A csoportétól eltérő üzleti évet alkalmazó komponensek kezelésére vonatkozó eljárások • Konszolidációs folyamatra vonatkozó ismeretek • A csoport vezetésének folyamatai a komponensek eltérő számviteli politikáinak megismerésére, az eltérések rendezésére • Hogyan biztosítják a komponensek adatszolgáltatásának pontosságát, teljeskörűségét és az időben történő adatszolgáltatást • Devizaátszámítás szabályai • A konszolidációs folyamat IT háttere (automatikus és kézi szakaszok, kontrollok) • Fordulónap utáni eseményekre vonatkozó információk megszerzésének folyamatai • Konszolidációs helyesbítésekre vonatkozó információk • Ezek rögzítésének folyamata, jóváhagyása, feldolgozása • Keretelvek szerinti kötelező helyesbítések • Helyesbítéseket előidéző események, ügyletek üzleti magyarázata • Belső ügyletek gyakorisága, jellege, volumene • Belső ügyletek nyomon követésére, ellenőrzésére, egyeztetésére, kiszűrésére vonatkozó eljárások • Többségi vagy kisebbségi tulajdonosokkal fennálló megállapodások a komponens által termelt veszteségre vonatkozóan (pl. kötelezettség a veszteség megszüntetésére)

36. Csoport, komponensek és környezetük megismerése Csalásra vonatkozó ismeretek: A könyvvizsgálónak azonosítania kell és fel kell mérnie a csalásból eredő lényeges hibás állítás kockázatát, valamint erre megfelelő válaszokat kell megterveznie és végrehajtania. Csalás kockázatainak azonosításához használt információk lehetnek: • A csoport vezetésének erre vonatkozó becslése • A csoport vezetésének e kockázatok azonosításához és a válaszadáshoz alkalmazott folyamatai • Konkrét komponensek, amelyeknél valószínűsíthető a csalás kockázata • A csoport irányításával megbízott személyek hogyan követik nyomon a csoport vezetésének előzőek szerinti folyamatait, valamint e kockázatok mérséklésére kialakított kontrolljait • A csoport, illetve komponensek vezetése, a komponens könyvvizsgálók és mások azon kérdésekre adott válaszai, hogy tudnak-e bármely, komponenst vagy csoportot érintő tényleges, gyanított vagy vélt csalásról (megbeszélések folyamán) • Külső és belső tényezők, amelyek csalás elkövetésére vonatkozó ösztönzést vagy nyomást jelenthetnek a csoport vagy komponens vezetésének (korrupciós környezet) • A csoport vagy a komponens vezetése felülírhatja-e a kontrollokat

37. Csoport, komponensek és környezetük megismerése Példák olyan körülményekre, eseményekre, amelyek a csoport pénzügyi kimutatásai lényeges hibás állítása kockázatait jelezhetik: • Összetett csoportfelépítés • Gyenge vállalatirányítási rendszerek, átláthatatlan döntési folyamatok • Nem létező, vagy nem hatékony csoportszintű kontrollok • Idegen joghatóságban működő komponensek (szokatlan kormányzati beavatkozás a kereskedelem és az adópolitika területén, osztalékmozgások korlátozása, devizaárfolyamok ingadozása, stb.) • Komponensek magas kockázattal járó üzleti tevékenységei (pl. összetett pénzügyi instrumentumokkal való kereskedés) • Kapcsolt felek közötti szokatlan viszonyok és ügyletek • Olyan csoporton belüli korábbi számlaegyenlegek, amelyek nem egyenlítődnek ki vagy egyeztetődnek a konszolidáláskor • Összetett ügyletek, amelyet több komponensnél is elszámolnak • A csoportszintűtől eltérő számviteli politika alkalmazása a komponensnél • Eltérő üzleti évű komponensek • Jóvá nem hagyott, vagy nem teljes korábbi konszolidációs helyesbítések • Agresszív adótervezés, nagy összegű készpénzes ügyletek adóparadicsomban működő vállalkozásokkal • Komponens könyvvizsgálók gyakori cserélődése

38. Komponens könyvvizsgálójának megismerése Ismeretet kell szerezni a következőkről: • A komponens könyvvizsgálója ismeri-e és várhatóan betartja-e a vonatkozó etikai követelményeket, valamint független-e • A komponens könyvvizsgálójának szakmai kompetenciája • A munkacsoport képes lesz-e részt venni a komponens könyvvizsgálójának munkájában az elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyíték megszerzéséhez szükséges mértékben • A komponens könyvvizsgálója a könyvvizsgálókat aktívan ellenőrző szabályozási környezetben működik-e Ha mindezek értékelése alapján úgy ítélik meg, hogy a komponens könyvvizsgálójának munkája nem használható fel, akkor e nélkül kell elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni.

39. Komponens könyvvizsgálójának megismerése Megismerés céljából végrehajtott eljárások jellegét, ütemezését, terjedelmét befolyásoló tényezők: • Korábbi tapasztalatok és ismeretek • Azonosak-e a munkavégzésre vonatkozó politikái, eljárásai (pl. könyvvizsgálati módszerek) • Azonosak-e minőségellenőrzési, nyomon követési politikái, eljárásai • A következők azonossága vagy hasonlósága • Jogszabályok és szabályozás, jogi rendszer • Szakmai közfelügyeleti és külső minőségbiztosítás • Oktatás, képzés • Szakmai szervezetek és standardok • Nyelv és kultúra

40. Komponens könyvvizsgálójának megismerése Ismeretszerzési eljárások az első évben: • Egy hálózathoz tartozás esetén a minőségellenőrzési monitoring rendszer értékelése • Komponens könyvvizsgálójának felkeresése • Írásos formában történő megerősítés bekérése a megfelelőségről (lásd 4. sz. függelék) • Kérdőív bekérése a megfelelőségről • Információk beszerzése harmadik felektől • Megerősítések beszerzése szakmai testületektől, hatóságoktól vagy harmadik felektől Későbbi években: • Korábbi tapasztalatok • Megerősítés bekérése az esetleges változásokról

41. Komponens könyvvizsgálójának megismerése A komponens könyvvizsgálójának szakmai kompetenciája: • Megfelelő mértékben ismeri-e a csoportauditra vonatkozó könyvvizsgálati és egyéb standardokat • Rendelkezik-e az adott komponens pénzügyi információira vonatkozó munka elvégzéséhez szükséges speciális készségekkel (pl. ágazat specifikus ismeretek) • Megfelelő mértékben ismeri-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretelveket (ha ez releváns)

42. Lényegesség A munkacsoportnak meg kell határoznia: • A csoport pénzügyi kimutatásainak egészére vonatkozó lényegességi szintet • Olyan sajátos ügyletcsoportokra, számlaegyenlegekre vagy közzétételekre vonatkozó lényegességi szint meghatározása, amelyek esetében az előző lényegességi szintet el nem érő hibás állítás is befolyásolhatja a felhasználók döntéseit • Komponensre vonatkozó lényegességi szintet (ahol komponens könyvvizsgálók végeznek majd munkát), melynek az elsőnél alacsonyabbnak kell lennie • A végrehajtási lényegességet • A komponens pénzügyi információiban azonosított hibás állításokra vonatkozó küszöbértéket, amely felett a hibás állítás nem tekinthető egyértelműen elhanyagolhatónak (ezeket kommunikálni kell a munkacsoport felé)

43. Lényegesség Ha valamely komponens jogszabály által vagy más okból könyvvizsgálatra kötelezett, és a munka- csoport úgy dönt, hogy e könyvvizsgálatot felhasználja könyvvizsgálati bizonyítékkén, akkor meg kell határozni, hogy: • a komponens pénzügyi kimutatásainak egészére meghatározott lényegességi szint, valamint • a komponensszintű végrehajtási lényegesség megfelelnek-e jelen standard követelményeinek.

44. Becsült kockázatokra való válaszadás A könyvvizsgáló köteles megfelelő válaszokat megtervezni és megvalósítani a pénzügyi kimutatásokban lévő lényeges hibás állítás becsült kockázatainak kezelésére. A munkacsoportnak meg kell határoznia: • a komponensek pénzügyi információira vonatkozóan elvégzendő munka típusát • a munkacsoportnak a komponens könyvvizsgálója munkájában történő részvételének jellegét, ütemezését és terjedelmét Ha az előző arra épül, hogy a csoportszintű kontrollok hatékonyan működnek, akkor ezeket tesztelni kell, illetve fel kell kérni a komponens könyvvizsgálóját ezek tesztelésére.

45. Becsült kockázatokra való válaszadás A komponensek pénzügyi információira vonatkozóan elvégzendő munka típusának meghatározása Befolyásoló tényezők: • A komponens jelentősége (lásd ábra) • Az azonosított jelentős kockázatok • A munkacsoport értékelése a kontrollok hatékonyságáról • Ismeretek a komponens könyvvizsgálójáról

46. Becsült kockázatokra való válaszadás Jelentős komponensek esetében elvégzendő munka típusának meghatározása Önálló pénzügyi jelentősége miatt jelentős: könyvvizsgálatot kell végezni (munkacsoportnak vagy a komponens könyvvizsgálójának) Speciális jellege vagy körülményei miatt jelentős: vagy könyvvizsgálatot kell végezni vagy a kockázati területet jelentő egy vagy több számlaegyenleg, ügyletcsoport, közzététel könyvvizsgálata vagy jelentős kockázati területtel kapcsolatos meghatározott könyvvizsgálati eljárások végrehajtása (pl. követelések értékelése, értékvesztése, feltehetően értékvesztett készletek)

47. Becsült kockázatokra való válaszadás Nem jelentős komponensek esetében elvégzendő munka típusának meghatározása Nem jelentős komponens: alapesetben elemző eljárások Ha a munkacsoport úgy ítéli meg, hogy az eddigi munka (jelentősek könyvvizsgálata, kontrollok tesztelése, nem jelentősek elemző eljárásai) nem szolgáltat elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot, akkor bővíteni kell a munkát a nem jelentős komponensek vonatkozásában, azaz el kell végezni egy vagy több nem jelentős komponens esetében: • könyvvizsgálatot, vagy • egy vagy több számlaegyenleg, ügyletcsoport közzététel könyvvizsgálatát, vagy • a komponens pénzügyi információinak átvilágítását, vagy • egyéb meghatározott eljárásokat kell végrehajtani

48. Becsült kockázatokra való válaszadás Szempontok a nem jelentős komponensek esetében elvégzendő bővített munkavégzésre (hányat, melyiket, milyen típusú bővített munkát): • Jelentős komponensek esetében várhatóan megszerezhető könyvvizsgálati bizonyíték terjedelme • Újonnan alapított vagy felvásárolt komponensről van-e szó • Voltak-e jelentős változások a komponensben • Belső audit végzett-e munkát a komponensnél • A komponens ugyanazokat a rendszereket, folyamatokat alkalmazza-e • Csoportszintű kontrollok működési hatékonysága • Elemző eljárások által azonosított szokásostól eltérő fluktuációk • A komponens önálló pénzügyi jelentősége, vagy az általa felvetett kockázat mértéke az adott csoporton belüli más komponensekhez viszonyítva • Jogszabály vagy más ok alapján kötelezett-e könyvvizsgálatra az adott komponens

49. Becsült kockázatokra való válaszadás A komponens könyvvizsgálója által végzett munkában való részvétel Ha egy jelentős komponens könyvvizsgálatát komponens könyvvizsgáló végzi, akkor a munkacsoportnak részt kell vennie a kockázatbecslésben. A részvétel jellegének, ütemezésének és terjedelmének minimum ki kell terjednie: • A komponens jelentős üzleti tevékenységeinek megvitatására a komponens könyvvizsgálójával vagy vezetésével • A komponens csalásra, lényeges hibás állításra való kitettségének megvitatására a komponens könyvvizsgálójával • A komponens könyvvizsgáló dokumentációjának felülvizsgálatára További részvételi módok lehetnek: • Megbeszélés a komponensre és környezetére vonatkozó információszerzés céljából • A komponens könyvvizsgáló átfogó könyvvizsgálati stratégiájának és tervének áttekintése • Önálló kockázatbecslés elvégzése a lényeges hibás állítás azonosítása és becslése érdekében • Részvétel a komponens vezetése és könyvvizsgálója közötti lényeges megbeszéléseken

50. Konszolidációs folyamat megismerése és vizsgálata Az eddigi ismereteken (ismeretszerzés a kontrollokról és a konszolidációs folyamatról, utasításokról, elvégzett kontrolltesztek) túlmenően a munkacsoportnak további könyvvizsgálati eljárásokat kell megterveznie és elvégeznie a konszolidációs folyamat végrehajtásából eredő lényeges hibás állítás becsült kockázatára adott válaszul. Ennek magában kell foglalnia annak értékelését, hogy: • valamennyi komponenst belefoglalták-e a csoport pénzügyi kimutatásaiba • a konszolidációs helyesbítések és átsorolások megfelelőek, teljesek és pontosak-e • A helyesbítések összhangban állnak-e a mögöttes eseményekkel, ügyletekkel • Megfelelően történt-e a jelentős helyesbítések kiszámítása, feldolgozása és jóváhagyása • Megfelelően dokumentáltak-e a jelentős helyesbítések • Belső ügyletek, nem realizált nyereségek, számlaegyenlegek egyeztetésének és kiszűrésének ellenőrzése • vannak-e csalási kockázati tényezők, torzításra utaló jelzések • eltérő számviteli politikát alkalmazó komponens esetében annak pénzügyi információit megfelelően helyesbítették-e • eltérő üzleti évet alkalmazó komponens esetében megfelelően helyesbítették-e annak pénzügyi kimutatásait