1 / 30

A Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió. A Közép-Dunántúli Régió. Heinrich Péter Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Ügyvezető igazgató. Közép-Dunántúli Régió. Magyarország jelenlegi területi beosztása.

aspen
Download Presentation

A Közép-Dunántúli Régió

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Közép-Dunántúli Régió A Közép-Dunántúli Régió Heinrich Péter Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Ügyvezető igazgató

  2. Közép-Dunántúli Régió Magyarország jelenlegi területi beosztása Az EU csatlakozás megkövetelte egy olyan terület-beosztási rendszer létrehozását amely megfelel a NUTS rendszer követelményeinek. A megyék mérete túl kicsi a NUTS II szinthez Hét tervezési-statisztikai régió létrejötte Magyarországon Jogszabályi háttér: A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2004. évi módosítása

  3. Közép-Dunántúli Régió A Közép-Dunántúli Régió Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék összefogásával jött létre 1997. szeptemberében.

  4. Közép – Dunántúli Régió

  5. Közép-Dunántúli Régió 5

  6. Közép-Dunántúli Régió

  7. Central Transdanubian Region

  8. Közép-Dunántúli Régió EU Regionális befektetési index - Centre for Economics & Business Research2005 január Az EU Régiók rangsora növekedési kilátásuk szempontjából • Az elemzés értékelési szempontjai: • a regionális gazdaság növekedési kilátásai, • a régió népességének képzettségi szintje, • a régiós piac mérete, • az EU regionális támogatásaihoz való helyi hozzáférhetőség lehetőségének nagysága 8

  9. Közép-Dunántúli Régió

  10. Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások I. A Balaton – térség fejlesztése A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe: 3780 km2 (a tó területével együtt). A Balaton Régió - a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet -három megye (Somogy, Veszprém, Zala) és három tervezési-statisztikai régió (Dél, Közép és Nyugat Dunántúl) részét képezi. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) - kiemelt térségként - egyedileg szabályozott tanácsával, a tervezési-statisztikai régiók mellett, egyedi jogállást képvisel – de nem önálló régió A kiemelt térség - mint összekötő elem - a parti térségek tekintetében nem közigazgatás-szervezési egység, hanem közös területfejlesztési, idegenforgalmi-, gazdaságfejlesztési, környezetvédelmi gondok megoldásának színtere, azonos felelősség és érdekeltség alapján.

  11. Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások I. A Balaton – térség fejlesztése • Gyakorlati kihívás: • Balaton zászlóshajó program megvalósítása 4 térségi szerveződésű intézmény együttműködését igényli: • Balaton Fejlesztési Tanács • Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács • Illetékes kormányzati szervek, • intézmények NFÜ, ÖTM, GKM, KVVM, Turiszt.Hiv.

  12. Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások II. Fejlesztési pólusok • Gyakorlati kihívás: • Városok közötti koordináció • a fejlesztési pólus típusú programokban az ÚMFT források – magántőke egészséges arányának megtalálása Székesfehérvár MJV Veszprém MJV NFÜ, GKM, OKM

  13. Egy speciális Komplex Program:Versenyképességi pólusok és tengelyek Kassa Bécs Pozsony Salgótarján Ungvár/ Kijev Nyíregyháza Miskolc Sopron Eger Győr Tatabánya Debrecen Székesfehérvár Budapest Nagyvárad Szombathely Szolnok Veszprém Dunaújváros Zalaegerszeg Kecskemét Békéscsaba Hódmezővásárhely Jelmagyarázat Nagykanizsa Nemzetközi tengely Kaposvár Szekszárd Regionális tengely Szeged Arad Versenyképességi pólus Pécs Szabadka/ Belgrád Regionális alközpontok Zágráb Pólus szerepet betöltő társközpontok Eszék

  14. Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások II. Fejlesztési pólusok • A fejlesztési pólusként meghatározott regionális nagyvárosok: • legyenek érdemben és tartósan erősíteni képesek önmaguk és tágabb térségük (nemzetközi) versenyképességét; • egymással együttműködő (város) hálózatok központjaiként egy policentrikus településrendszer elemeiként az ország egészének versenyképességét növelését is képesek legyenek elérni • Budapest és a pólusok - illetve a városok közvetítésével az ország egésze -nemzetközi versenyképességének erősítése és a Budapest-központú térszerkezet oldása lehetővé válik

  15. Közép-Dunántúli Régió Kidolgozott kulcsprojektek Székesfehérvár • Alba Innovációs Park • Fehérvár Expo Kereskedelmi és Nemzetközi Vásárközpont • Technológiai Inkubátorház • Kodolányi Tudásközpont • Pannon Tudományos és Technológiai Park • Innováció az Információs Technológiákban komplex inform. tudásközpont • Ökopolisz környezeti iparhoz köthető tudásközpont • Közös projektek • „Közép-Dunántúli Klaszter-közösség”, a Fejlesztési Tengely kulcsiparágaihoz kapcsolódó klaszterek létrehozása • Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség elismert innovációs hídképző menedzsment szervezet kialakítása, • Gazdaságfejlesztést szolgáló komplex képzési rendszer, azaz a gazdasági szereplők igényeihez igazodó korszerű munkaerő képzés feltételeinek bővítése Veszprém

  16. Régiószervező központ ESZTERGOM Regionális decentrumok; innovatív és szolgáltató központok KOMÁROM Dorog Karakterisztikus fejlődési potenciálú területek TATA Jelentős felsőoktatási intézmény TATABÁNYA Alapvetően a turizmus orientációjú térség Oroszlány Kisbér BICSKE MÓR PÁPA Zirc Ercsi SZÉKESFEHÉRVÁR Várpalota AJKA VESZPRÉM Adony Sümeg Aba DUNAÚJVÁROS Enying Sárbogárd Egykori ipari tengely stagnáló térségei Döntően agrártérségek

  17. Közép-Dunántúli Régió Térségbeli lehetőségek és kihívások III. Közúti közlekedés : É-D-i folyosó, M8-M4 É-D-i közlekedési folyosó • Rövidebb és egyszerűbb megoldás • Budapest elkerülése, de szoros kapcsolat biztosítása is egyben a fővárossal • M1, M7 és M6 főutak hálózatba szervezése • A Talentis program által érintett térség feltárása M8-M4 • Közvetlen, gyors kapcsolat Dunántúl és az Alföld között Bp. elkerülésével • Dél-Mezőföld feltárása, térségfejlesztő hatás

  18. Kommunikációs tengelyek és kapcsolati irányok NyitraKrakkó Wien Győr Tatabánya Bp. É NY K Veszprém Szombathely Székesfehérvár D Graz M8 Kecskemét M8-M4 Dunaújváros Nagykanizsa Zágráb Trieszt Pécs Eszék M6

  19. Közép-Dunántúli Régió INTÉZMÉNYRENDSZER

  20. Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Régió Minisztériumok képviselői megyei kistérségi társulások 1-1 képviselője Regionális Idegenforgalmi Bizottság (1) Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tagjai Megyei Jogú Városok Polgármesterei Megyei Közgyűlés Elnökei 20

  21. Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács döntéshozó szervként működik, élén az elnök áll, szervezetét bizottságok és munkacsoportok alkotják. Törvény határozza meg, hogy kik lehetnek a Tanács tagjai → Miniszterek delegálják: Miniszterelnöki Hivatal; Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; Pénzügyminisztérium; Egészségügyi Minisztérium; Oktatási és Kulturális Minisztérium; Szociális és Munkaügyi Minisztérium; Gazdasági és Közlekedési Minisztérium; Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium; Regionális Idegenforgalmi Bizottságképviselőit Közép-Dunántúli Régió 21

  22. Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A miniszterek delegáltjai mellett választott tisztségviselők is tagjai a Tanácsnak: 4 megyei jogú város (Székesfehérvár, Dunaújváros, Veszprém, Tatabánya) polgármestere; 3 Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke (ők egyben a megyei önkormányzatok elnökei is); mindhárom megye kistérségeinek képviselői közül 1 személy (összesen 3 kistérségi képviselő) A Tanács mellett kb. 370 szakértő dolgozik. Közép-Dunántúli Régió 22

  23. Közép-Dunántúli Régió INTÉZMÉNYRENDSZER ALAKULÁSA • Közreműködő szervezet • Pályázatkezelés • Tanácsadó hálózat • (2006-tól + 26 fő) • Tervezés • Titkárság

  24. Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Bizottságok: 9 fő ~ 5 tanácstagból és 4 külső tagból áll, feladatuk a döntés-előkészítés; jelenleg: Regionális Gazdaságfejlesztési Bizottság; Regionális Innovációs Bizottság; Regionális Közkincs Bizottság; Monitoring Bizottság; Regionális Infrastruktúrafejlesztési Bizottság; Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Tengely Pólus Program Bizottság; Regionális Turizmusfejlesztési Bizottság; Integrált Városfejlesztési Bizottság segíti a KDRFT munkáját. Közép-Dunántúli Régió 24

  25. Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Munkacsoportok: tagjai: megyék, megyei jogú városok, szakmai intézmények vezetői és delegáltjai; típusai: Közlekedési Munkacsoport; Közkincs Munkacsoport; Gazdasági Versenyképesség Munkacsoport; Oktatási Munkacsoport; Település- és városfejlesztési Munkacsoport; Infrastrukturális és Környezetfejlesztési Munkacsoport. Közép-Dunántúli Régió 25

  26. Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanáccsal együttműködő szervezetek fejlesztési tanácsok (társrégiók, kiemelt térségi, megyei, kistérségi); kereskedelmi és iparkamarák; agrárkamarák; vállalkozásfejlesztési irodák; egyetemek, főiskolák; idegenforgalmi bizottságok; Nemzetközi Kereskedelem Fejlesztési Kht. (ITD Hungary); Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Rt.; MAG zRt.; Közép-Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanács; Közép-Dunántúli Regionális Szociálpolitikai Tanács; Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Tanács; Közép-Dunántúli Regionális Ifjúsági Tanács Közép-Dunántúli Régió 26

  27. Közép-Dunántúli Régió * * Ebből a 2004-2006 ROP 8,647 milliárd Ft

  28. Közép-Dunántúli Régió * 2006.09.01-én elfogadott ÚMFT alapján, 271 Ft/euro árfolyamon kalkulált kerekített értékek KD-RAT 2007-2013 forrásmegosztás és ütemezés (millió Ft) 28

  29. Közép-Dunántúli Régió A összrégiós gondolkodást és regionális identitást erősítő tevékenységeink • Turizmus – Királyi Régió kezdeményezés • Innovációalapú gazdaságfejlesztési kezdeményezések – klaszterek, pólus program, RIÜ, Baross Gábor Program, Innocsekk • Korábbi régiós érvényű területfejlesztési programok: • előcsatlakozási alapok, ERFP program • Arégió teljes területét átfogó szakmai programok: • Összközlekedési Hálózatfejlesztési Koncepció 2000 • Közép-Dunántúli Regionális Cselekvési Terv Modell 2001 • Szociálisi és Foglalkoztatás Fejlesztési Terv 2002 • Regionális Akcióterv 2004 • A Közép-Dunántúli Régió Innovációs Stratégiája 2004 • A Közép-Dunántúli Régió Energetikai Koncepciója és Stratégiája 2006

  30. Közép-Dunántúli Régió „Nem jó annak semmiféle szél, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.” (Seneca) Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynöksége Székesfehérvár, Rákóczi u. 25., Tel: 22/513-370 e-mail: info@kdrfu.hu www.kdrfu.hu

More Related