1 / 17

Niccol ò Fontana Tartaglia (1499-1557) a ballisztika megalapítója (1537)

Niccol ò Fontana Tartaglia (1499-1557) a ballisztika megalapítója (1537). Giovanni Battista Benedetti (1530-1590) mechanika a testek azonos sebességgel esnek centrális erő tehetetlenségi elv hidrosztatika közlekedőedények hidrosztatikai paradoxon. Simon Stevin (1548-1620)

Download Presentation

Niccol ò Fontana Tartaglia (1499-1557) a ballisztika megalapítója (1537)

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Niccolò Fontana Tartaglia (1499-1557) • a ballisztika megalapítója (1537)

  2. Giovanni Battista Benedetti (1530-1590) • mechanika • a testek azonos sebességgel esnek • centrális erő • tehetetlenségi elv • hidrosztatika • közlekedőedények • hidrosztatikai paradoxon

  3. Simon Stevin (1548-1620) • Sztatika és hidrosztatika (1586) • erőháromszög • hidrosztatikai paradoxon • golyóejtegetés

  4. Galileo Galilei (1564-1642) • kinematika • a ‘miért’ helyett a ‘hogyan’ kérdés a fontos:”Azt hiszem, nem ez a megfelelő időpont, hogy bele-bonyolódjunk annak vizsgálatába, mi okozza a termé-szetes mozgások gyorsulását; egyébként az egyes filo-zófusok véleménye eltérő: vannak, akik arra vezetik vissza, hogy egyre közeledik a test a középponthoz, mások arra, hogy a közegnek egyre kevesebb része marad, amit szét kell választani; ismét mások a közeg bizonyos feszültségének tulajdonítják, szerintük ugyanis amikor a közeg a mozgó tárgy hátsó része mögött újra egyesül, állandóan nyomást gyakorol rá; ezeket a fantazmagóriákat meg a többit megvizsgál-hatnánk ugyan, de semmi különösebb hasznot nem remélhetünk tőlük. Szerzőnk egyelőre megelégszik

  5. annyival, hogy nyomon kövesse és kiderítse az olyan gyorsuló mozgás néhány tulajdonságát - függetlenül attól, mi a gyorsulás közvetlen oka -, amelynél a nyuga-lomból induló test sebessége egyre nő, éspedig egysze-rűen az idővel arányosan, ami annyit jelent, hogy egyen-lő időintervallumok alatt egyenlő sebességnövekmények képződnek; és ha végül kiderül, hogy a bebizonyított állítások érvényesek a szabadon eső, gyorsuló súlyos testek mozgására, akkor elmondhatjuk majd, hogy önkényes definíciónk érvényes a súlyos testek mozgá-sára, és igaz, hogy sebességük az idő múlásával, illetve a mozgás időtartamával arányosan nő.”

  6. ingamozgás

  7. relativitási elv • szabadesés • gyorsuló mozgás:„I. tétel, I. propozíció A nyugalomból induló, egyenletesen gyorsuló test tetszőleges utat ugyanannyi idő alatt tesz meg, mintha olyan egyenletes sebességgel mozogna ugyanezen úton, melynek értéke fele az említett egyenletesen gyorsuló mozgásban szerzett végső és legnagyobb sebességértéknek.

  8. Jelöljeaz AB szakasz azt az időt, amely alatt egy test CD utat tesz megúgy, hogy C-ből, nyugalmi helyzetből indult és egyenletesen gyorsul; jelöljeaz AB-re merőleges EB szakaszaz AB időintervallum során szerzettvégső, legnagyobbsebességet; kössükösszeaz A és E pontokat; osszuk fel AB-t ekvidisztáns pontokkal, amelyeken keresztül párhuzamosokat húzunk a BE szakasszal; az így kapott szakaszok a sebesség növekvő értékeit jelképezik, az A pillanattól kezdve. ...”

  9. ”II. tétel, II. propozíció Nyugalomból induló, egyenletesen gyorsuló eső test által tetszőleges idők alatt befutott utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az időtartamok arányának négyzete, azaz mint az időintervallumok négyzeteinek hányadosa. Jelölje az idő múlását az A pillanattól kezdveaz AB félegyenes, amelyen jelöljünk ki két időintervallumot, AD-t és AE-t. jelölje HI azt az egyenest, amely mentén a H-ból, nyugalmi állapotból indulva egyenletes …”

  10. ”I. korollárium Jelöljön AD, DE, EF,FG a mozgás kezdetétől számított, csatlakozó, egymással egyenlő időintervallumokat, amelyek alatt a test rendre a HL, LM, MN,NI utakat futja be; az előző tétel miatt nyilvánvaló, hogy ezek az utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az eggyel kezdődő páratlan számok, azaz egy, három, öt, hét; ez felel meg ugyanis az olyan szakaszsorozat négyzetei különbségének, ahol a sorozat növekvő, és bármely két szomszédos szakasz különbsége egyenlő a legrövidebbel, a sorozat első tagjával; más szóval az utak úgy aránylanak egymáshoz, mint az eggyel kezdődő természetes számok négyzeteinek különbségei. Amikor tehát a sebességfokok a természetes számok szerint növekednek egyenlő idők alatt, az ugyanezen idők alatt megtett utak növekedései úgy aránylanak egymáshoz, mint az eggyel kezdődő páratlanszámok.”

  11. a kísérlet felhasználása a fizikában • a lejtő

  12. hajítások – tehetetlenség • a matematika felhasználása - a parabola-pálya

  13. a nehézségi gyorsulás állandósága • a legrövidebb idő pályája stb.

  14. René Descartes (1596-1650) • Discours de la méthode + Optika, Meteorológia, Geometria (1637)”Az első az volt, hogy soha semmit ne fogadjak el igaznak, amit evidens módon nem ismertem meg annak: azaz, hogy ... semmivel többet ne foglaljak bele ítéleteimbe, mint ami oly világosan és határozottan áll elmém előtt, hogy nincs okom kétségbe vonni.A másik az volt, hogy a vizsgálódásaimban előforduló problémát annyi részre osszam, ahányra csak lehet és a legjobb megoldás szempontjából szükség van.

  15. A harmadik az, hogy olyan rendet kövessek gondolkodásomban, hogy a legegyszerűbb és a legkönnyebben megismerhető tárgyakkal kezdem, s csak lassan, fokozatosan emelkedem fel az összetettebbek ismeretéhez ... Az utolsó pedig az, hogy mindenütt teljes felsorolásokra és általános áttekintésre törekedjem, s így biztos legyek abban, hogy semmit ki nem hagytam.”

  16. Descartes filozófiája és a kartéziánus fizika • a mechanisztikus világkép – alak és forma • atomizmus • determinizmus • a mozgás megmaradása • Marin Mersenne (1588-1648) • mint folyóirat (Descartes, Fermat, Galilei, Huygens, Pascal, Torricelli) • mint a Francia Tudományos Akadémia elődje

More Related