KÉSZLETEZÉS MENEDZSMENTJE

1. KÉSZLETEZÉS MENEDZSMENTJE Értékteremtő folyamatok menedzsmentje - VII. előadás (Chikán – Demeter (1999): Értékteremtő folyamatok menedzsmentje, Aula K. 351-371. o. alapján) Előadó: Németh Nikoletta Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Vállalatgazdasági Intézet E-mail: nnikol@ktk.nyme.hu

2. Tartalom • Készletek fogalma • Csoportosítása: számviteli, funkcionális, fontossági • Készletgazdálkodási rendszerek • Tétel szintű készletezési döntések • Gyakorlati problémák

3. Készletezés • Rendszerszinten kezelhető • Döntéseinek két szintje: stratégiai, tétel szintű • Rendelés alapkérdései: mikor és mennyit • Számítás: EOQ modell

4. Készlet fogalma = Azok az anyagi javak, eszközök, amelyeket egy adott szervezet azért halmoz fel, hogy a termelési és elosztási folyamatban felhasználja. = tartósan lekötött, állandóan változik = átlagos mennyiségét tartja a számvitel nyilván = forgóeszköz

5. Készletek csoportosítása 1. –Számviteli csoportosítás • Vásárolt készletek • Alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok • Tartalékeszközök • Áru, göngyöleg • Saját termelésű készletek • Termelésben lekötött, megmunkálás alatt álló termelésközi készletek • Termelésből raktárra vett késztermék

6. Készletek csoportosítása 2.-Funkcionális csoportosítás • Tervezett készlet – tudatos felkészülés jövőbeli eseményre • Cikluskészlet – két rendelésbeérkezés közti szükséglet • Fluktuációs készlet = biztonsági vagy tartalékkészlet – értékesítés növekedésére vagy a beszerzés nehézségeire való reagálás • Szállítási készlet – úton lévő készlet • Tartalékalkatrész-készlet – működő berendezések alkatrészeinek pótlására, javításra stb. szolgál

7. Készletek csoportosítása 3.-Fontosság szerint ABC-elemzés segítségével: • Legnagyobb felhasználási értékű tételek (80%) – A csoport • Teljes tételszám 40%-a – B csoport • Maradék - C csoport Csoportkialakítás ismérvei: • Tétel éves felhasználási költsége • Egységköltség • Gyártáshoz felhasznált anyag különlegessége • Források rendelkezésre állása • Átfutási idő • Tárolási szükséglet • Kritikus tulajdonság • Hiánypótlás költsége • Műszaki tervezés

8. Készletgazdálkodási rendszerek Működését befolyásolja: • Általános inputok – külső és belső feltételek • Rendszer korlátai – pénzügyi, fizikai, stb. • Rendszer költségei • Output Döntések szintjei: • Stratégiai szintű – aggregált készletszint, készletek szerkezete • Tétel szintű – egyedi készletezési folyamatok Készletezési célok - vállalati célok kapcsolata

9. Készletgazdálkodási rendszer hatékonyságának értékelése Két szempont: • Kiszolgálási színvonal tartása • Kereslet-kínálat összekapcsolása – JIT • Termelés- ellátás kapcsolata: ellátás kiszolgálási színvonala • Termelés – kereslet kapcsolata: vevőkiszolgálási színvonal • Készletként lekötött tőke hatékony felhasználása • Abszolút értelemben: betölti-e a szerepet, amire létrehozták • Relatív értelemben – készletben lekötött tőke hatékonysága - készletforgás

10. Kiszolgálási színvonal meghatározó tényezői Kiszolgálási színvonal • A termék elérhetősége • Megrendelési kényelem • A megrendelések és kérdések hatékony kezelése • A szabványosított, szolgáltatási szintet bemutató információ hozzáférhetősége • A teljesítési idő minimalizálása • Kulcskérdés a megbízhatóság • A kapcsolódó pénzügyi-adminisztratív elemek kezelése. • „Vevőkiszolgálási iroda” kialakítása • A vásárlást követő szolgáltatás biztosítása

11. Készletezési rendszerek típusai • Modellek: • t,q • t, Smax • q, Smin • Smax, Smin Mikor? • T • Smin Mennyit? • Q • Smax • Legjellemzőbb rendelésfeladási mechanizmusok: • Statisztikai rendelési szint rendszere: ROL= SS + d*LT - n*Q • Maximális/normál keresleti szint: ROL= LT*R + SS • Periodikus felülvizsgálati rendszer: Q=d*(R+LT)+SS-I • Vegyes rendszerek

12. Készletezésgazdálkodási modellek • Fűrészfog modell: (t, q) stratégia, egyenlő időközönként, egyenlő nagyságú tételeket rendel, a gyakorlatban ritkán alkalmazható. tx= állandó qx = állandó • Ciklikus modell (Smax, t) stratégia: rögzített időközönként a legnagyobb készletszintre való feltöltés. A rendelési időköz állandó, de a rendelési tétel nagysága a szükségletnek megfelelően változik. • Kétraktáros modell (Smin, q) startégia: egy meghatározott minimális készletszint elérésekor rögzített tételnagyságú megrendelést eszközöl. Az Smin a biztonsági készlet, amely nagy valószínűséggel fedezi az utánpótlási idő alatti szükségletet • Csillapításos modell (Qmin, Q max) stratégia: meghatározott készletszint elérésekor legnagyobb készletszintre való feltöltés. Adott a rendelési tételnagyság (q) és ezt változó időközönként rendelik meg a felhasználástól függően. A rendelési időpontot kell extrapolálni és szigorúan figyelembe kell venni a raktár Smax és Smin készletét, valamint az utánpótlási késési időt! • JIT

13. Termék Reklám Ár Helyi „vevőkiszolgálás” szintje Készlettartás költségei Szállítások költsége Szérianagyság költségei Raktározási költségek Rendelésfeldolgozási és információs költségek A marketing és a logisztikai költségek közötti kölcsönhatások Forrás: Szegedi – Prezenszki [2003], 36. oldal

14. Tétel szintű készletezési döntések - Költségei • Rendelési költségek – átállítási költségek: a rendelések feladásához kapcsolódó költségek, legyen szó akár külső, akár belső rendelésről. Külső megrendelésnél pl.: rendelésfeladás előkészítése, kommunikáció, csomagolások stb. Belső szállításnál: rendelés előkészítése, nyilvántartása, nyomon követése stb. • Készlettartási költségek: a készletek fizikai létéből, kezeléséből származtathatók. Tőkelekötés, károsodás, erkölcsi lopás, biztosítás, természetes fogyás, raktározási költségek. • Készlethiány költségek: amikor a megrendelés nem, vagy csak részben teljesíthető. Ezek nehezen számíthatók, csak becsülhetők. Hiány lehet pótolható és nem pótolható.

15. Költségek és kiszolgálási szint Összes költség Kiszolgálási szint Készlettartási költség Rendelési költség Rendelési mennyiség; készletezési pontok A rendelési és a készlettartási költségek alakulása Q*=EOQ Forrás: Némon – Sebestyén – Vörösmarty [2005], 28. oldal alapján saját szerkesztés

16. Gazdaságos rendelési tételnagyság modellje EOQ= S: egy rendelésfeladás költsége R: időegységnyi szükséglet k: egységnyi termék készlettartási költsége C: egységnyi készlettétel nyilvántartási értéke 2*S*R k*C • Modell feltevései. • Rendelésátfutási idő ismert és állandó • Kereslet ismert és állandó • Készlethiány nem megengedett • Készletezés költségei ismertek és állandóak • Beérkezés egyszeri, időpontja jól előrejelezhető

17. Készletmeghatározás gyakorlati problémái • Kerekített értékek • Releváns költségek anyagféleségenként változnak • Tervezett és a tényleges felhasználás eltér • Átállítási idő befolyásolja annak költségeit • Hulladék és anyagveszteség szinte elkerülhetetlen • Gyártó- és tárolóhelyek befogadóképessége határérték • Anyagféleségek összehasonlítása nehéz lehet

18. Összefoglalás - számítás • EOQ meghatározása képlettel, táblázattal, valamint ábrázolása KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!