Környezetmenedzsment rendszerek
Sponsored Links
This presentation is the property of its rightful owner.
1 / 42

AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE PowerPoint PPT Presentation


  • 92 Views
  • Uploaded on
  • Presentation posted in: General

Környezetmenedzsment rendszerek A környezeti menedzsment. A környezettudatos vállalatirányítás alapeszméi: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos fejlesztés. PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezeti menedzsment

Download Presentation

AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation

Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author.While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server.


- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - E N D - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Presentation Transcript


Környezetmenedzsment rendszerekA környezeti menedzsment. A környezettudatos vállalatirányítás alapeszméi: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos fejlesztés.PTE PMMK Környezetmérnök BSc képzés


AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

  • Környezeti menedzsment

  • Környezettudatos vállalatirányítás alapeszméi:

    • Elkötelezettség

    • Környezettudatos magatartás

    • Folyamatos fejlesztés


A környezeti menedzsment története

1972: ENSZ Emberi Környezet Konferencia, Stockholm;

1972: Létrehozzák az ENSZ Környezetvédelmi programját (UNEP);

1984: Környezet és Fejlődés Világbizottsága (WCED): Közös jövőnk (1987);

1984: Felelősségteljes gondoskodás programja: vegyipar;

1990: A Fenntartható Fejlődés Vállalati Tanácsa (BCSD): Változó világ (1992);

1991: Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája: a környezetbarát menedzsment 16 alapelve;

1991: A BCSD megkeresése az ISO felé, hogy a környezetvédelmi szabványok kidolgozásáról tárgyaljanak.

1992: ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia (UNCED): Agenda 21 és Riói Nyilatkozat;

1994: Szabványok, módszerek: BS 7750, Öko-Menedzsment és Audit Rendszer (EMAS), ISO;


A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartája

  • A világgazdasági folyamatok főszereplői, a nemzetközi vállalatok felé a fenntartható fejlődés követelménye szervezett formában először 1991-ben fogalmazódott meg.

  • A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC-International Chamber of Commerce) kidolgozta „A Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartájá”-t („Business Charter for Sustainable Development”), amelyet a környezet és a vállalati menedzsment témakörét napirendre tűző II. világgazdasági konferencia (Párizs, 1991. április) elfogadott.


A Chartához csatlakozott kötelezettséget vállalt:

„…környezeti teljesítményüket a Charta 16 alapelvével összhangban fejlesztik, javítják vállalatvezetési módszereiket, az elért eredményeket folyamatosan értékelik és azokról a munkatársakat és a közvéleményt egyaránt tájékoztatják”.


Az ICC Üzleti Kartájában a környezeti menedzsment a következő 16 pontban került meghatározásra:

  • Vállalati prioritás;

  • Integrált menedzsment;

  • Folytonos fejlesztés;

  • Alkalmazottak képzése;

  • Előzetes felmérés;

  • Termékek és szolgáltatások;

  • Fogyasztói információk;

  • Létesítmény és üzemelés;

  • Kutatás;

  • Az elővigyázatosság szemlélete;

  • Alvállalkozók és szállítók;

  • Vészhelyzetek elhárítására valós készenlét;

  • Technológia átadása;

  • Közreműködés az össztársadalmi erőfeszítésekben;

  • Nyitottság a környezeti problémákra;

  • Tájékozottság és tájékoztatás.


Környezettudatos (vállalat)irányítás

  • A környezettudatos irányítás a környezettudatos szervezetek – általában vállalatok – vezetését, működtetését jelenti oly módon, hogy maga a tevékenység és a kibocsátott termékek, szolgáltatások ne veszélyeztessék, és minél kevésbé terheljék a telepítési, munkahelyi és természeti környezetet.

  • Gyakran összetévesztik a környezettudatos irányítást a környezetközpontú irányítási rendszerekkel. A környezettudatos irányítás egy olyan alapkoncepció, megközelítés vagy akár magatartási forma, amely alapján a vezetőség a vállalatot működteti.


Környezeti Menedzsment Rendszer

  • a vállalat általános menedzsmentjének (a tervezést is beleértve) azon aspektusai, amelyek kialakítják, végrehajtják, bevezetik, és folyamatosan megújítsák a környezeti politikát és célkitűzéseket.

  • A környezeti menedzsment rendszer (KMR) vagy környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) rendszer a vállalat általános menedzsment rendszerének része.

  • Kiterjed a szervezeti felépítésre, a tervezési folyamatokra, a feladatkörökre, az eljárásokra, folyamatokra ésmindazonerőforrásokra, melyek a környezeti menedzsment rendszer kialakításához és fenntartásához szükségesek.


A KIR az ISO 14001 szabvány megfogalmazásában (MSZ EN 14001:1997.):

„A teljes (vállalat) irányítási rendszerének az a része, amely magában foglalja a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, véghezviteléhez, átvizsgálásához és fenntartásához szükséges szervezeti felépítést, tervezési tevékenységéhez, felelősséget, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat.”


A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ALAPELVEI

(Klaus-Kerekes alapján)

  • 1.A környezet védelme - a megelőzés elvének gyakorlati alkalmazásával – alapvető cél.

  • 2.Részvétel a környezetvédelemmel összefüggő társadalmi feladatok megvalósításában.

  • 3.A környezeti teljesítmény folyamatos javítása, a folytonos fejlődés megvalósítása.

  • 4.Integrált menedzsment, a döntések környezeti megalapozása.

  • 5.A környezeti szempontok érvényesítése a kommunikációs tevékenység során (nyitottság a környezeti problémákra, tájékozottság és tájékoztatás).

  • 6.A környezeti szempontok figyelembe vétele már a kutatás-fejlesztés során.


A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT ALAPELVEI

  • 7.A környezeti szempontok beépülnek a tervezés folyamatába. Új projektek, új tevékenységek indítását megelőzi az előzetes környezeti értékelés.

  • 8.Törekvés a környezetbarát termékek és szolgáltatások megvalósítására és terjesztésére.

  • 9.A környezeti menedzsment figyelembe veszi az érdekelt felek véleményét (törekszik megfelelni a fogyasztók, az üzleti partnerek elvárásainak, és tanácsadással is ösztönzi őket a környezetkímélő használatra).

  • 10.A környezeti menedzsment felkészült a normálistól eltérő tevékenységek következményeinek elhárítására, az üzemzavarok, vészhelyzetek által okozott környezeti hatások lehetőség szerinti mérséklésére.

  • 11.A környezeti menedzsment kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók oktatására, folyamatos továbbképzésére.


Folyamatos környezeti teljesítmény javulás

  • A környezeti menedzsment rendszer legfontosabb elve a folyamatos környezeti teljesítményjavulás a gazdasági eredményekjavulása mellett, mely környezettudatos kommunikációval, a dolgozók motiváltságánakelősegítésével, felülvizsgálatokkal és a nyilvánosság bevonásávalérhető el.


Egy jó környezeti menedzsment rendszer két dolgot eredményez

  • Egyrészt lehetővé teszi a vállalat számára, hogy csökkentse a környezetet ért hatásokat, míg ezzel egy időben csökkenti a költségeket és növeli a termelékenységet,

  • másrészt koordinálja a vállalat környezetvédelmi tevékenységét, hogy nagyobb szervezeti eredményeket és hatékonyságot érjen el.


A VÁLLALATVEZETÉS HATSZÖGE


A vállalati környezetmenedzsment fontosabb jellemzői

Többdimenziós célrendszer (ökológiai-, társadalmi- és piaci célorientáció);

  • Vállalaton és funkciókon túlmutató karakter;

  • Proaktív stratégia.


TÖBBDIMENZIÓS CÉLRENDSZER

Folyamatszervezés

Szervezeti

felépítés

Projekt-

menedzsment

Információ-

áramlás

Beszerzés

Termék-

tervezés

Értékesítés

Vevői

igények

Anyag-

áramok

Anyag

raktár

Termelés

Késztermék raktár

Munkavállalók

Technika

KIR

rendszer

Anyag és

információs

folyamatok


Ökológiai irányultság

  • A gazdálkodás külső és belső feltételeivel egyaránt számoló, szisztematikusan építkező és folyamatos ellenőrzést biztosító, ökológiai irányultságú vállalati magatartás.

  • Az ökológiai irányultság a vállalati magatartás elsődleges céljaként fogalmazódik meg, ami a környezetterhelések megelőzésére és csökkentésére megtett gyakorlati intézkedésekben realizálódik.


Ökológiai irányultság (folytatás1)

  • Minden olyan vállalati tevékenységet átfog, ami közvetlenül (pl. filterek felszerelése, szűkös erőforrások helyettesítése), vagy közvetetten(pl. kutatás-fejlesztés, környezeti tanácsadás, környezeti kommunikációs politika) hozzájárul a környezeti terhelések megelőzéséhez és csökkentéséhez.

  • Egyrészt a vállalatot érintő környezeti gondok kezelése tartozik feladatkörébe, másrészt gondoskodik a környezetvédelemmel-környezetgazdálkodással összefüggő lehetséges sikerfaktorok kifejlesztéséről, és a fennálló kockázatok megszüntetéséről.


A környezeti menedzsment rendszer célja, hogy segítse a szervezetet:

  • A szervezet szempontjából lényeges környezeti hatások,tényezők és kockázatok meghatározásában, kezelésében

  • Környezeti politika (célok)

  • Programok végrehajtása

  • Alapelvek meghatározásában (környezetvédelmi felelősség)

  • A célok eléréséhez szükséges erőforrások meghatározásában, a felelősök kijelölésében és a szükséges forrásokkal való ellátásukban;

  • Az egyes feladatok,feladatkörök, hatáskörök és eljárásokmeghatározásában és dokumentálásában, (a vállalat megszüntesse vagy minimalizálja a negatív környezeti hatásokat)

  • Mindezen elvek terjesztése a szervezeten belül

  • az emberektovábbképzése (kötelezettségeik hatékony teljesítése).


A vállalati környezeti menedzsment eszközei

  • külső fél által tanúsítható környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) alkalmazása;

  • hulladékminimalizálás, energiaracionalizálás szennyezés-megelőzés, tisztább technológiák alkalmazása;

  • dolgozók képzése, ösztönzése a környezet és egészségkímélő magatartásra;

  • ökokontrolling;

  • szállítási és egyéb logisztikai rendszerek átalakítása;

  • ökológiai könyvvitel;

  • környezetbarát termékek;

  • életciklus elemzés;

  • ökomarketing;

  • környezeti jelentések.


A környezetorientált vállalkozás lehetséges előnyei

  • A vállalat társadalmi elismertségének (imázs) javulása;

  • Új és tartós vásárlói kör megnyerése;

  • Költségmegtakarítás az anyag- és energiafelhasz-nálásban;

  • Új piacok megszerzése (környezeti piaci irányultság);

  • Piaci partnerekkel (bankok, biztosítók stb.) való kapcsolat javulása;

  • Nagyobb állami megrendelések lehetősége.

(Kósi K. – Valkó L., 2003.)


A környezetorientált vállalkozás lehetséges kockázatai

  • A környezetvédelmi feladatok megvalósítása által kiváltott költségnyomás;

  • A környezetvédelmi szabályozás országonként eltérő szintje és következetessége rövidtávon csökkenti a nemzetközi versenyképességet;

  • A környezeti piac termékei iránti kereslet bizonytalanságai;

  • Hiányzó kooperációs hajlam a partnerek részéről;

  • Vállalaton belüli ellenállás az új feladatokkal szemben;

  • A hatósági bürokrácia túlzott jelenléte.

    (Kósi K. – Valkó L., 2003.)


Összegzés

  • növeli a szervezet VERSENYKÉPESSÉGÉTés hozzájárul az emberek egészségének, a környezet állapotának megóvásához, és javításához,

  • a költségeket csökkenti,

    mert elősegíti az anyag- és az energiafelhasználás optimalizálását;

    mert a környezetterhelést (kibocsátás, elvonás) mértékét csökkenti;

  • biztosítja a tevékenység környezeti hatásainak kézben tarthatóságát,

    mert összehangoltságot eredményez;

    mert környezetvédelmi szempontból rendet teremt;

  • lehetőséget biztosít a környezeti teljesítmény folyamatos fejlődésére, a forgalmat növeli,

    mert lehetővé teszi, hogy alkalmazója a környezetvédelem iránti elkötelezettségét mások előtt felmutassa, így a szervezet, valamint tevékenysége, terméke, szolgáltatása megítélését a vevők körében javítja;

  • a javítja a kapcsolatot az érdekelt felekkel: Vásárlók, Hatóság,

    Szomszédság, Befektetők, Zöldek, Dolgozók


Környezeti menedzsment szabványok

  • BS 7750 - érvényes Nagy Britanniában.

  • EMAS - érvényes az Európai Unió területén

  • ISO 14001 - érvényes az egész világon.


Jelenlegi nemzetközi helyzet

Az iparvállalatok – ha létre akarják hozni saját környezeti menedzsment és auditálási rendszerüket – számos (min. 6) szabvány és előírás közül választhatnak. Pl.

  • International Chamber of Commerce (Nemzetközi Ipari Kamara) által kiadott Business Charter for Sustainable Development,

  • a CERES elvek (Coalition of Environmentally Responsible Economics)

  • a Chemical Manufacturers Association által kiadott Responsible Care Programné.


Hazai helyzet

A hazai vállalkozási szféra:

  • 1998-ban 209 Mrd forintot fordított környezetvédelemre,

  • 2001-re 432 Mrd Ft-ra nőtt,

  • 2005-re pedig 786 Mrd forintra emelkedett.


Jelenlegi hazai helyzet

  • A gazdasági szféra környezetvédelmi beruházásainak legnagyobb része a kibocsátási paraméterek javítására irányul.

  • A környezetvédelmi kiadásokra jellemző az ágazati és a területi koncentráció. A területi koncentrációt illetően a közép-magyarországi régió áll az élen, ahová az egyszeri környezetvédelmi beruházásoknak és a folyó kiadásoknak kb. a fele, a közvetetten környezetvédelmi hatással is rendelkező beruházásoknak több, mint kétharmada összpontosul.


Jelenlegi hazai helyzet (folytatás1)

  • Az ISO 14001 szerint tanúsított vállalatok száma a 2008. januári nyilvántartás szerint 1257. Ezek között csupán 5 vállalatnak van EMAS szerinti tanúsítása.

  • Az EMAS-ra fordítandó fokozott figyelmet az is indokolja, hogy az ISO 14001-től eltérően ennek elterjesztését az EU anyagilag is támogatja.


KÖVET- INEM

  • A magyarországi KIR nyilvántartás hivatalos kezelője a KÖVET-INEM Hungária.

  • A KÖVET (Környezettudatos Vállalatirányítási Egyesület) 1995. októberében alakult, az INEM magyar tagjaként. Főtitkára Tóth Gergő

  • A KÖVET nem nyereségorientált, a kormányzattól és érdekcsoportoktól függetlenül működő kiemelten közhasznú szervezet. Szolgáltatásokat nyújt, és gyakorlati programokat szervez a környezetre kisebb terheket rovó vállalati működés elterjesztése érdekében.

  • A KÖVET politikai vitákban nem foglal állást, tagjai nem "zöld mintavállalatok", de felelősséget érző cégek, akik működésüket is ezen szempontok szerint alakítják, alkalmazzák és terjesztik a környezettudatos vállaltirányítás eszközeit és módszereit.


Terméktervezés

Termék-bevezetés

Panaszok

kezelése

Szennyvíz

-kezelés

Hulladék-

kezelés

FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG

Nagyobb fejlesztési lehetőségek.

Kedvezőbb környezetminőség elérése!


A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK

FOLYAMATOS JAVÍTÁSA

VEVŐ

VEVŐ

VEZETÉS

FELELŐSSÉGE

FELMÉRÉS

ELEMZÉS

JAVÍTÁS

ERŐFORRÁSOK

Elégedettség

TERMÉK

MEGVALÓSÍTÁS

Követelmény

TERMÉK

A folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje

Értéknövelő tevékenység

Információáramlás


A folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje

A vevők olyan termékeket és szolgáltatásokat igényelnek, amelyek megfelelnek az elvárásaiknak. Ezek az igények és elvárások a vevői követelményekben jelennek meg.

A vevői igények mellett – melyek természetesen folyamatosan változnak – a vállalatnak figyelembe kell vennie a piaci versenyhelyzet miatti nyomást, és a műszaki haladást.

Folyamatszemléletű irányításról akkor beszélünk, ha egy vállalaton belül a folyamatok egy rendszerének alkalmazása folyik, e folyamatok meghatározásával, kölcsönhatásaival és irányításukkal együtt.


A folyamatszemléletű minőségirányítási rendszer modellje (folytatás1)

A folyamatszemléletű megközelítés előnye, hogy gondoskodik az egyes folyamatok közötti kapcsolat, továbbá a folyamatok kombinációjának és kölcsönhatásának folyamatos szabályozásáról.

Folyamat: Egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át.


FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG

Folyamatok minden szinten

•Egyéni munka

•Csapatmunka

•Egy osztály

•Az egész vállalat


Környezeti célok

Mérés és figyelés

Folyamatok

Szükséges erőforrások

Feljegyzések

Kibocsátások

Folyamatok tervezése

Dokumentálás


Főfolyamat

Folyamatok

Műveletek

Műv.elemek

Folyamat feltérképezése-folyamat lebontása


A Deming ciklus

Terv.

Csel. Csin.

Ell.

Terv.

Csel. Csin.

Ell.

Terv.

Csel. Csin.

Ell.

Folyamatos javítás

Előirányzott környezeti teljesítés

Aktuális

környezeti

teljesítés


AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA

  • A környezeti menedzsment egyre fontosabb szerepet tölt be a vállalatok életében.

  • Összességében elmondható, hogy a vállalatok számára előny a környezeti menedzsment rendszer megvalósítása.

  • A sikeres megvalósítás alappillérei: elkötelezettség, környezettudatos magatartás, folyamatos fejlesztés.


AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI

  • Ismertesse a Fenntartható Fejlődés Üzleti Kartáját!

  • Ismertesse és fejtse ki a környezeti menedzsment rendszer alapelveit, előnyeit és hátrányait!

  • Ismertesse a környezettudatos vállalatirányítás alapeszméit!

  • Ismertesse és fejtse ki a Deming-kör részeit a KIR működése során!


Az előadás felhasznált forrásai

  • Engel, H. W.-Tóth G. (2000). Miért és hogyan foglalkozzunk a környezetvédelemmel vállalatunknál. A környezettudatos vállalatirányításról és az ISO 14001-ről egyszerűen. RegEM program 1. útmutató. KÖVET-INEM Hungária. Budapest.

  • Juhász Csaba: (2006) Környezeti toxikológia, környezeti menedzsment az EU-ban és Magyarországon, Debrecen.


KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKETKÖVETKEZŐELŐADÁS CÍME:A vállalati környezeti menedzsment eszközei. Környezetirányítási Rendszerek (KIR)


  • Login