Készletgazdálkodás és anyagszükséglet tervezés

1. Készletgazdálkodás és anyagszükséglet tervezés

2. Készlet • a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket. • A termelői készletek jellemző csoportjai: • késztermékek, • alkatrészek, • kiegészítő termékek, • termelési készletek, • anyagok

3. A készletelemzés célja • A készletezés általános célja: meghatározni, hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés. • A készletezés céljai: • a termék iránti változó kereslet kielégítésére • az egyes műveletek függetlenségének fenntartására • a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására • biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó csúszások kivédésére • a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök kihasználására

4. Készletezési költségek • A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni: • készlettartási költségek • (termékváltás/átállítás költsége) • megrendelési költségek • hiányköltség • A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.

5. A készletezési rendszer 1. • A készletezési rendszer gondoskodik a készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek. • A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből • mikor rendeljünk és • mennyit kell egy alkalommal rendelni

6. A készletezési rendszer 2. • A rendelés időpontja lehet: • rögzített időközönkénti (T), • a készletszint meghatározott minimális szintjétől függő (R) • A rendelési tétel lehet: • rögzített mennyiségű (Q) • a készletezés maximális szintjétől függő (S)

7. A készletezési rendszer 3.

8. Készletezési modellek A "fűrészfog" modell

9. Készletezési modellek A "fűrészfog" modell • A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk: • a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus alatt változatlan, • az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó, • a termék egységára állandó, • a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul, • a rendelési és a termékváltási költség állandó • a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve (nincs várakozás)

10. Készletezés összes költsége ahol TC = teljes költség P = készlet egységára D = éves készletigény H = készlettartás éves egységköltsége Q = rendelési tételnagyság S = egyszeri rendelés költsége Q/2 = átlagos készletszint D/Q = rendelések éves száma

11. Optimális rendelt mennyiség • Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet, amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb • Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus. TC H(Q/2) S(D/Q) QEOQ

12. Optimális rendelési mennyiség (EOQ) Tankönyvi (Polónyi 2007) jelöléssel: K = D* ka + D*kr/Q + Q/(2/kt) Munkafüzet jelöléseivel ugyanaz: TC=D*P+S(D/Q)+(Q/2)H TC’=0+(-DS/Q2)+H/2 0 = 0+(-DS/Q2)+H/2 azaz QEOQ = (2DS/H)-0,5

13. D = 2,000 t S = 100 euró rendelésenként H = 25 euró/év/tonna I induló = Q0 = 120 t L = 12 nap N = 250 nap EOQ = √ (2 ∙ 2,000 t ∙ 100 euró) / 25 euró= 126,49 t d = 2,000 t / 250 nap= 8 t ROP = d ∙ L = 8 ∙ 12 = 96 t Elsőújrarendelés = 120 / 8– 12 = 3. nap Néhány példafeladat Meghatározandó: EOQ d ROP első újrarendelés időpontja

14. Biztonsági készlet ROP b

15. EOQ modell biztonsági készlettel készletszint Rendelési ciklus Q b Biztonsági készlet Time

16. Biztonsági készlet b = z ∙ σ ahol z = biztonsági faktor a normál eloszlásból σ = a kereslet szórása az utánpótlási idő alatt Ha z =1,65 (95%) és a kereslet szórása 200 egység L alatt, akkor: b = 1,65 ∙ 200= 330 egység

18. Példa • L = 10 nap • d = 30 tonna • Kereslet szórása a teljes L alatt 20 tonna • Elfogadott kockázati szint: 5% • b = ? ROP = ? • b = z * σ = 1,65 * 20 = 33 tonna • ROP = 300 + 33 = 333 tonna

19. Q0 = 600 t Q = 200 t d = 10 t/nap L = 8 nap b = 33 t ROP = 8 * 10 + 33 = 113 További példák ROP = 386 • Q0 = Q = 400 t • d = 16 t/nap • L = 20 nap • b = 66 t

20. Optimális termelési mennyiség modellje

21. Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell • Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad. • MP > ML - ahol • MP = az N-edik termék eladásából származó haszon • ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség • A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze. • P(MP) > (1 - P) ML - ahol • P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják, • 1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el • Azaz: P > ML / (MP+ML)

22. Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze: MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ ML= 70 $ - 30 $ = 40 $ P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELL A KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE: P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * 30 - 0,25 * 40 = 22,5 - 10 = 12,5 $

23. ABC analízis • A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik csak nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk: • A: magas értékvolumen • B: közepes értékvolumen • C: alacsony értékvolumen

24. Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) • Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material Requirements Planning, MRP) • a termelési tervből származtatott • termelési vezérprogramra támaszkodva • meghatározza a végtermék előállításához szükséges • speciális alkatrészek és anyagok fajtáit, • a szükséglet pontos mértékét és • a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának, • beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.

25. Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) • Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki. • A vezérprogram megadja az adott időszakban előállítandó végtermékek számát. • Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek előállításához szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét. • A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill. megrendelt tételek mennyiségét.

26. Terme-lési vezér-prog-ram= azt mutatja be, hogy az egyes termékekből mikor (pl. melyik héten) hány darabot kell legyártani.

27. Anyagjegyzék • az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb.)

28. Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék

29. Köszönöm a figyelmet!