Legjobb gyakorlatok az életvégi gondozásban

1. Legjobb gyakorlatok az életvégi gondozásban Ellen L. Csikai, Ph.D School of Social Work The University of Alabama

2. Fontos területek a szociális munka beavatkozásban • Agresszív, gyógyításra összpontosító orvosi kezelések megszüntetésével, vagy életfenntartó kezelésekről való lemondásával kapcsolatos döntések • Életvégi gondozásba történő átmenet • A haldoklás folyamatán keresztüli támogatás • Támogatás családi gondozóknak • Bánat/Gyászolás

3. Rák diagnózis és életvégi kérdések • Félelmekkel, aggodalmakkal és halálozási kérdésekkel történő foglalkozás • Közvetlenül a diagnózis után • Első gondolatok: „Meg fogok halni?” • Kezeléssel kapcsolatos döntések • Hosszú távú túlélés • Életvég • Bátorítás a reményre – szemben a halállal • Végső búcsút venni (Rákot túlélő betegek eszközei)

4. A szociális munkások fontos szerepe Kapcsolat A páciens, a család és az egészségügyi szolgáltató között, döntéshozáshoz szükséges információk megszerzéséhez.

5. Tanácsadó Haldokló egyénekkel és családjaival működik együtt a következő kérdésekkel kapcsolatban: értékrendek tisztázása, lelkiállapot felmérése, beavatkozás krízisekbe, célkitűzés, döntéshozatal, veszteség és átmeneti időszak kezelése, törekvés kölcsönös személyiségfejlődésre és szellemi békére.

6. Támogatja A páciensek hozzájutását egészségügyi ellátáshoz, agresszív fájdalomcsillapításhoz, anyagi támogatáshoz, pszichológiai szolgáltatásokhoz és lelki gondozásához.

7. Interdiszciplináris csoporttag • Segíti a pácienst és a családot, hogy a testi fájdalom és szenvedés jeleit felismerjék és közöljék, és elérjenek egy megfelelő haldoklási folyamatot. • Segíti csoporttársait életvégi gondozás ellátása folyamán fellépő lelki gondjaikkal.

8. Ki vesz igénybe elfekvő szolgáltatást az USA-ban? • 2005-ben az elhunytak kb. két harmada vett igénybe elfekvő szolgáltatást • A szolgáltatást igénybe vevők három negyede olyan helyen halt meg, melyet otthonának tekintett • Az elfekvőt igénybe vevők többsége nő • Öt elfekvő páciensből négy 65 év fölött volt • Egyből három 85 év fölötti • Az elfekvők igénybe vétele általában növekszik az életkorral együtt

9. Elfekvő szolgáltatást igénybe vevő páciensek diagnózisa: • 2005-ben a tíz leggyakoribb diagnózis közül három rákos megbetegedés volt (tüdő, prosztata, mell) • Az elfekvő páciensek valamivel több mint 50%-át teszik ki • A leggyorsabban növekvő nem rákos megbetegedés az Alzheimer-kór • Azok a halálos betegségek melyeknek prognózisa könnyebben megjósolható • Azok a betegségek melyek nagyobb terhet jelentenek a gondozók számára

10. 2005-ben az átlagos tartózkodási idő 59 nap volt • A medián tartózkodási idő 26 nap volt • Emelkedett azoknak a pácienseknek a száma, akik a szolgáltatásokat több mint hat hónapig vették igénybe • Csökkent azoknak a száma, akik a szolgáltatásokat kevesebb mint hét napig vették igénybe

11. Felvétel az elfekvőbe, látogatás/ kezdeti felértékelés • Az új elfekvő beteggel és kijelölt elsődleges gondozójával (gondozóival) történik • A lényege az, hogy kezdeti felmérési adatokat gyűjtsön biológiai, pszichológiai, szociális és lelki kérdésekről, melyek fontosak lehetnek

12. Szociális munkások részvétele a felvételi látogatásnál hozzájárul a pozitív eredményhez (Reese és Raymer, 2005) • Ha nincs jelen a felvételi látogatásnál, akkor a szociális munkás a pácienst otthonában látogatja meg, hogy elkészítsen egy átfogó pszichoszociális és lelki felmérést

13. Szociális munka felmérési eszköze (SocialWorkAssessmentTool – SWAT) • Egyre jobban felmérhető a szociális munka eredménye • A SWAT akkor hasznos, ha minden látogatásnál alkalmazásra kerül a pácienssel és a gondozóval • Pszichoszociális területek a SWAT-ban: • Spiritualitás • Halállal kapcsolatos félelmek • Szociális támogatás • Tagadás (a tények el nem fogadása) • Életvégi gondozással kapcsolatos döntések

14. Kulturális csoport • Biztonság • Kényelem • Öngyilkossági képzelgések • A környezettel kapcsolatos igények • Pénzügyi forrásokkal történő segítségnyújtás • Előzetesen kialakult komplikált bánat (Reese és mások, 2006)

15. Az elfekvőkben végzett szociális munka Az Országos Elfekvő és Palliatív Gondozás Szervezete (National Hospice and Palliative Care Organization) szerint: • Felmérés, diagnózis, átvilágítás és dokumentálás • A hatásosnak bizonyult modellek alkalmazása révén növelni a belső és a pszichoszociális alkalmazkodási képességet • Válságkezelés nyújtása • Nem farmakológiai terápiák, mint például kognitív viselkedési beavatkozások, expresszív terápiák, stb., révén specifikus tünetenyhítés nyújtása

16. A környezet reagáló képességének növelése • A saját gyakorlat értékelésében való részvétel • Információ és beutalás / referálás • Tanácsadás a meghalás folyamatáról • Tanácsadás a halált megelőző bánatról / gyászról • Visszaemlékezés és életút áttekintés / örökségi tervek • Döntéshozatal • A fájdalom és a szenvedés kezelése • Relaxációs terápia • Befejezetlen ügyek megoldása

17. A N ASW alapkövetelményei a palliatív és az életvégi gondozáshoz • Leírja a terület hátterét, beleértve az alapfogalmakat, felsorolja a professzionális gyakorlat, a felkészülés és a fejlődés alapelveit • A NASW és a terület szakértői közötti együttműködés révén lett kifejlesztve

18. A gyakorlati alapelvek magukba foglalják: etika és értékek, tudás, értékelés, beavatkozás/kezelés tervezése, hozzáállás/öntudatosság, felhatalmazás és pártfogás, dokumentáció, interdiszciplináris csoportmunka, kulturális kompetencia, folyamatos képzés és felügyelet, vezetés, és tréning. Ezek az alapelvek iránymutatást adnak a szakembereknek és az ügynökségek alkalmazottainak ahhoz, hogy mi a megfelelő és elvárt szerepe a szociális munkásoknak az életvégi gondozásban.

19. Oktatási erőforrások • NASW online kurzusok • Az életvégi gondozás megértése • A kulturális kompetencia elérése az életvégi gondozásban felmerülő egészségi diszparitások csökkentése érdekében • Képzési program a szociális munkához az életvégi kezelésben • Továbbképzési okleveles minősítő programok • Ösztöndíj palliatív kezelésre szociális munkásoknak • Folyóirat: Szociális munka az életvégi és palliatív gondozásban (Journal of SocialWorkinEnd-of-Life and PalliativeCare)

20. Referenciák • National Association of SocialWorkers (Szociális munkások nemzeti szövetsége). www.naswdc.org • National CoalitionforCancerSurvivorship (Nemzeti koalíció a rákos megbetegedések túlélésére) (Rákot túlélő betegek eszközei) www.canceradvocacy.org/toolbox • Az Országos Elfekvő és Palliatív Gondozás Szervezete (2008) (National Hospice and PalliativeCare Organization). Elfekvő adatok és számok.www.nhpco.org • Raymer, M., & Reese, J. D. (2004). Relationships between social work involvement and hospice outcomes: Results of the national hospice social work survey. Social Work, 49(3), 415–422. • Reese, D. J., Raymer, M., Orloff, S. F., Gerbino, S., Valade, R.,Dawson, S., Butler, C., Wise-Wright, M., & Huber, R. (2006). Thesocial work assessment tool (SWAT). Journal of Social Work in End-of-Life & Palliative Care, 2(2), 65-95.